Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-27 / 98. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 27. Közélet 5 A roma közösségek helyzetének javítására elfogadott program érdekeltté teszi a roma és nem roma lakosságot is „Semmit sem adunk ingyen” A szociális bérlakások építéséhez hozzá kell járulniuk a romáknak is, a lakás értékének 10 százalékát kell kifizetniük vagy ledolgozniuk az építkezésen (Somogyi Tibor felvétel) A kormány áprilisban elfogadta az ez évre szóló, roma közösségek támogatását szolgáló programot. A több területet felölelő, idén megvalósítandó terv a legszegényebb roma telepek lakosainak hivatott segítem. Megvalósíthatóságáról, a programmal kapcsolatos feladatokról Csáky Pál emberjogi és kisebbségügyi miniszterelnökhelyettessel beszélgettünk. LAJOS P. JÁNOS Nincs már túl késő egy ilyen ambiciózus program elfogadásához néhány hónappal a választások előtt? Tavaly úgy éreztem, hogy a roma kormánybiztos irodája nem dolgozik elég hatékonyan, ezért élére új kormánybiztos, Klára Orgovánová került. Világbanki támogatással elértük a-hivatal személyi állományának növelését és a kormány bővítette jogköreit is. Ennek most kezd beérni a gyümölcse. A kormány által nemrég elfogadott anyagot a megújult hivatal készítette el. Megvalósítását nem érinti a kormányváltás, Szlovákiában a roma kérdés még legalább 30 évig aktuális téma lesz. Ha okos kormány jön létre októberben, akkor mindenképpen folytatja a programot és megerősíti a kormánybiztos hivatalának státusát. Elégededen a hivatal hatáskörével? Szeretném, ha létrejönne egy Roma Hivatal, nagy r-rel és h-val, államtitkárral az élén, s közvetlenül a miniszterelnök alá tartozna. » A pérók felszámolására 16 millió euró jut egy Phare-pro- > > jektum keretében. ^ Nem elég, ha a területet a kormánybiztos irányítja, és a miniszterelnök-helyettes felügyeli? Kiderült, nem túl jó megoldás az, ha a roma közösségeknek nyújtott segítséget magyar miniszterelnökhelyettes felügyeli. Ez ellentéteket okozhat a magyar és a roma nemzetiség között, amit sokan kihasználhatnak, és a választási kampány során ki is fognak. Van pénz a program megvalósítására? Több, mint eddig bármelyik évben: a költségvetésben 50 millió koronát különítettünk el erre a célra. Szerintem az elfogadott programmal az új kormány is elégedett lesz, legalábbis szakmai kifogásokat nem tud emelni ellene. Mely területeket emeli ki a program? Foglalkozik az oktatási, kulturális területtel, tartalmazza egy Roma Ház kialakítását, folytatódik a szo- ciálislakás-építési program, és készül egy részletes szociológiai felmérés is. Új eleme a programnak az a sajtókampány, mely a többségi lakosságot célozza meg: feladata a toleranciaküszöb növelése, nem csupán a romákkal, másokkal szemben is. A program része a roma telepek, az úgynevezett pérók fejlesztése, amit egy 16 millió eurós PHARE-projektum keretében akarunk megvalósítani, ebből tízmillió az EU, hatmillió a szlovák kormány hozzájárulása. Elsősorban a telepek infrastruktúráját akarjuk fejleszteni, gáz-, víz-, és villanyvezetékek, a csatornázás és utak kiépítését tervezzük. A roma és a többségi társadalom közti kulturális különbségek áthidalását szociális munkások próbálják majd megoldani. A roma telepek fejlesztését lassíthatják, vagy meg is akadályozhatják a tisztázatlan földtulajdonjogi viszonyok, vagy egyes esetben maga a tulajdonos, aki nem járul hozzá a fejlesztéshez. Erre is van megoldás? Tavaly bíztuk meg a telekkönyvi hivatalt, hogy ezen területek tulajdonviszonyainak rendezése élvezzen előnyt. Abban az esetben is, ha a tulajdonos nem ismert; ha netán a jövőben előkerülne az eredeti tulajdonos, pótföldet kap. A romákat is megpróbálják érdekeltté tenni lakóhelyük fejlesztésében? Alapelvünk, hogy semmit sem adunk ingyen. A szociális bérlakások építéséhez is hozzá kell járulniuk; a lakás értékének 10 százalékát ki kell fizetniük vagy le kell dolgozniuk az építkezésen. A településfejlesztési program eleme az is, hogy mezőgazdasági földet kaphatnak használatba. A program eleme a helyi polgármesterek érdekeltté tétele is: elindításának ugyanis feltétele a polgármester aktív részvétele. A program Szlovákia EU-csat- r lakozása szempontjából most a legegyenlőre csak néhány kiválasztott régióban, köztük a gömöriben valósul meg. Hogyan értékeli az elmúlt három és fél év munkáját, akadályozhatja EU-csatlakozásunkat a roma etnikum szociális helyzete? Az elvégzett munkával mindenképpen el akarok számolni; erre részben sor kerül a május 2-i konferencián, melyen részt vesz Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa is. A roma probléma veszített fontosságából, Szlovákia EU-csat- lakozása szempontjából most fontosabbak a belpolitikai kérdések. A bővítési biztos útjának csak részben célja a roma etnikum helyzetének felmérése, fontosabb az előcsatlakozási tárgyalások állásának megvitatása. Emellett tájékozódni akar a választások után várható helyzetről, találkozik a civil szervezetek képviselőivel is. Chlebo szerint újabb és újabb nyomás nehezedik Szlovákiára a kisebbségi nyelvhasználat biztosítása terén Kötelező kétnyelvű feliratozást 20% felett ÚJ SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. Pázmány Péter polgármester tegnap arra hívta fel Jaroslav Chlebo külügyi államtitkár figyelmét, hogy a kisebbségi nyelv- használati törvény nem rendezi kellőképpen a kétnyelvű feliratok használatát. Jelenlegi formájában a törvény csak lehetőségként említi a kétnyelvű feliratozást, így a csaknem 80 százalékban magyarok lakta csallóközi városban az önkormányzatjogi eszköz híján nem tudja elérni, hogy a boltokban és másutt kétnyelvűek legyenek a cégtáblák és a feliratok, jóllehet a képviselő-testületben több alkalommal sürgették a kétnyelvűség elvének alkalmazását ezen a területen. A polgármester szerint a megoldás az lenne, ha azokon a településekben, ahol a kisebbség aránya eléri a 20 százalékot, a törvény kötelezővé tenné a kétnyelvű feliratozást. Jaroslav Chíebo nem zárkózott el ez elől, de mint mondta, a törvény módosítása a parlament kezében van. „Tárcánk az európai regionális vagy kisebbségi nyelvek chartájához való csatlakozáskor abból indult ki, hogy annak olyan részeit vegyük át a hazai gyakorlatba, amelyek összhangban vannak a már meglévő jogi helyzettel” - válaszolta arra a felvetésre, hogy mit tett a külügyminisztérium az utóbbi négy hónapban annak érdekében, hogy a januártól hatályos charta rendelkezéseinek megfelelően módosítsák az egyes törvényeket. Ez a koalíciós tárgyalások témája is volt, s ezen a fórumon átment ez a megoldás, fűzte hozzá. Mint mondta, ezért nem lát okot arra, hogy a külügyi tárca lépjen az ügyben. Az államtitkár ugyanakkor nehezményezte, hogy még életbe sem lépett a nyelvi charta, már valamikor tavaly ősszel el is készült egy elemzés alkalmazásának módjáról. Jaroslav Chlebo nem volt hajlandó felfedni, hogy ki az elemzés készítője, annyit árult el, hogy az illető az MKP háza táján keresendő. „Meggyőződésem, hogy a dokumentum szerzője önként jelentkezik”- fűzte hozzá. Egyúttal bírálta a kisebbségi nyelv- használatot szabályozó törvényhez való hozzáállást. Mint mondta, ahelyett, hogy gyakorlati alkalmazására helyeznék a hangsúlyt, állandó nyomás tapasztalható, amely arra irányul, hogy Szlovákia újább és újabb kötelezettségeket vállaljon. Pedig szerinte a meglévő törvények sem érvényesülnek maradéktalanul, éppen ezért ezek gyakorlati alkalmazására kellene összpontosítani, nem pedig kibúvót keresni a kisebbségi nyelvek chartájában. Ez az elvi ellentmondás, amely miatt a külügyminisztérium szembe találja magát az MKP egyes képviselőivel. Chlebo szerint a nyelvi charta egyébként is kulturális jellegű dokumentum, amely a kihalás veszélyével szembenéző nyelvek védelmét szolgálja. A magyart ez nem fenyegeti, jegyezte meg. Nem vonta kétségbe ugyanakkor a közbevetést, hogy a charta főként arról szól, hogy általában minden kisebbségi nyelv fejlődéséhez meg kell teremteni a feltételeket. Jaroslav Chlebo végezetül hangsúlyozta: „Nem zárkózom el az elől, hogy erről a kérdésről beszéljünk, de szerintem tisztázni kell a lépések egymásutániságát és ütemét, hogy elérhessünk valamiféle eredményeket, ne pedig légvárakat építsünk”, (pve) A Szlovák Nemzeti Bank tegnap 50 bázisponttal emelte a mérvadó kéthetes kamatlábakat Váratlan beavatkozásra kényszerült a jegybank ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Szlovák Nemzeti Bank tanácsa tegnap váratlanul 50 bázisponttal 8,25 százalékpontra emelte a mérvadó kéthetes kamatlábakat. Pénzügyi szakértők szerint ez válasz a kormány eddigi tétlenségére, és a privatizációból származó bevételek elosztási módjára. Ugyanis a kabinet ezzel a keresleti oldalt támogatta, ami viszont negatív hatással lesz az inflációra és a külkereskedelmi mérleghiány alakulására. „Bár bizonyos kamatláb-korrekciókról már korábban is szó volt, ilyen mértékű emeléssel senki sem számolt” - tudtuk meg Horváth Mihálytól, a holland ING Bank elemzőjétől. Szavai szerint a banki szféra legfeljebb 25 bázispontos emelést feltételezett. Úgy tűnik, a szlovák jegybank - az OECD, az IMF és a Európai Bizottság után - elszánta magát arra, hogy lépésre, pontosabban a költségvetési kiadások lefaragására kényszeríti a Dzurinda-kormányt. „A tétlenség nagy veszélyeket rejt” - jegyezte meg az elemző. A döntés bejelentését megelőzően a pénzpiacokon ideges hangulat uralkodott. (gyor) HBHI röviden WHttKKM Meciar elképzelhetetlen a NATO-csúcson Berlin/Pozsony. „Végképp elképzelhetetíennek tartom, hogy a NATO őszi csúcsértekezletét Meciar úr részvételével rendezzék meg” - jelentette ki a Bundestag NATO-bővítésről tartott vitájában Markus Meckel, a kormányzó német szociáldemokraták képviselője. Ugyanakkor hozzátette, hogy a HZDS nehezen képzelhető el Meäar nélkül. Meckel szerint óva kell inteni a HZDS minden lehetséges koalíciós partnerét, hogy az együttműködés Meciarékkal „nem az integráció útja”. (SITA) Malíková nem lesz Slota jobbágya Pozsony. „Ki az a Ján Slota? Ugyan ki az?” - tette fel a kérdést tegnap Anna Malíková, az SNS elnöke azzal kapcsolatban, miért nem volt hajlandó találkozni legfőbb vetélytársával, a PSNS vezérével. A találkozót Slota kezdeményezte, azzal a céllal, hogy a két nemzeti párt a választások előtt fogjon össze az MKP ellen, Malíková azonban nem volt hajlandó megjelenni Slota zsolnai polgármesteri hivatalában. „Jobbágy legyek, aki elmegy a várúrhoz?” - kérdezett tovább Malíková. Ján Slota tegnap jelezte, az összefogás érdekében nemcsak a pártelnöki tisztéről hajlandó lemondani, hanem arról is, hogy képviselőjelölt legyen, (tw, ú) Az SNS nem képes újat kitalálni Pozsony. Gyakorlatilag a korábbi kormány idején szorgalmazott alternatív oktatás újbóli bevezetését javasolja az SNS. A nemzetiségi alapiskolákban a szlovák nyelv és irodalom tantárgyon kívül a történelmet, a földrajzot és a testnevelést, a középiskolákban pedig az iskola profiljába tartozó szaktárgyakat is államnyelven, szlovákul taníttatnák. A szlovákul megtartott órák az egész oktatás 26 százalékát tennék ki. „A pozitív diszkrimináció elvéből indulunk ki, hogy a magyar nemzetiségű szlovákiai állampolgárok valóban otthon érezhessék magukat, és ne érezzék magukat másodosztályú állampolgároknak” - magyarázta Éva Slavkovská. (TASR) Funar bezáratná a magyar iskolákat Bukarest. A kizárólag magyar tannyelven folyó középiskolai oktatás felszámolását követeli Kolozsváron Gheorghe Funar polgármester, a Nagy-Románia Párt főtitkára. Funar ultimátumot küldött Ecaterina Andronescu román oktatási miniszternek. Közölte: ha nem indítanak román tannyelvű osztályokat is a következő tanévtől kezdve a három magyar tannyelvű kolozsvári középiskolában, akkor felfüggeszti a tanárok fizetéséhez és az iskolák működéséhez szükséges összegek folyósítását. (MTI) Duka Zólyomi az első harminc jelölt közé Pozsony. Értesülésünk szerint az MKP pozsonyi járási konferenciája Duka Zólyomi Árpádot javasolta a párt jelöltlistája első 30 helyének valamelyikére. Korábban az MKP elnöksége nem javasolta a képviselő listára kerülését, a testület akkor 15 személyt nevezhetett, (ú) Duray a Joj Televízióban Pozsony. Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke és Vladimír Palkó, a KDH alelnöke lesz a vendége a Joj Televízió vasárnap délben kezdődő Jóóój? című vitaműsorának, (ú) Kwasniewski üzenete Szlovákia kétkedő polgárainak Megéri a NATO-ba lépni ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. „Lengyelország három évnyi NATO-tagsága után azt üzenem Szlovákia minden kétkedő polgárának, hogy megéri a szövetségbe kerülni” - jelentette ki a pozsonyi Comenius Egyetemen tartott előadásában Aleksander Kwasniewski lengyel államfő. A tagság szerinte megerősítette Lengyelország nemzetközi hitelét, és lehetővé tette, hogy tevékeny részt vegyen Európa és a világ jövőjének alakításában. Meggyőződése, hogy a szeptemberi választások Szlovákia európai irányultságát erősítik meg. „Szlovákia helyzete a többi tagjelölténél bonyolultabb lesz, mert egyszer már nyitva állt előtte a NATO ajtaja, és rossz volna, ha másodszor sem élne a lehetőséggel. Meggyőződésem, hogy Szlovákia levonja a kellő következtetéseket”. Hangsúlyozta, a lengyel Szejm egyötöde is ellenzi az EU-csatlakozást, de a kormányzat eddig sikeresen kezelte ezeket az erőket. Wlodzimierz Cimosziewicz lengyel külügyminiszter szlovák kollégájával, Eduard Kukannal folytatott tárgyalásán kijelentette, hogy a két országnak összehangoltan kell fellépnie az uniós előcsatlakozási tárgyalásokon, főként az agrártámogatások, a mezőgazdasági termékekre kiszabott alacsony kvóták és a Brüsszel által kezdettől megkövetelt teljes tagsági díj kérdésében. Mindketten megerősítették: céljuk új lendületet adni a visegrádi kooperációnak. „A magyarországi választási eredményekkel összefüggésben remélem, javulhat az együttműködés” - nyilatkozta Cimosziewicz. Kwasniewski tegnap Alexander Dubcek egyelőre hiányzó szobrának már hónapok óta meglévő talpazatánál jelképesen virágot helyezett el. (s, t) Az SDA már az első felmérésben elérte a küszöböt Öt százalékon túl SNS SITA-HÍR Pozsony. A szavazatok 30 százalékával a HZDS nyerné az őszi parlamenti választásokat - derül ki a Polis ügynökség e hetén végzett telefonos közvélemény-kutatásából. Az alapvető népességi mutatók alapján reprezentatív módon kiválasztott 1000 megkérdezett 13,7 százaléka szavazott a Smerre. Robert Fico pártja a korábbi, kérdezőbiztosok által készített valamennyi felmérésben 15 százalék fölött teljesített. A Polis mostani felmérése alapján 10,5 százalékkal az MKP a harmadik. A parlamentbe jutó pártok sorrendje (a támogatottság százalékokban): SDKÚ (8,8), KDH (8,1), ANO (5,5). Az SNS hosszú hónapok után ismét bejutna a parlamentbe, most 5,3 százalék voksolna rá. A közvélemény-kutatásban először szerepelt a Milan Ftácnik vezette SDA, és rögtön a bejutást jelentő öt százalékot is elérte. A PSNS 2,6, az SDL 2,3, az SDL 1,9, Szlovákia Kommunista Pártja pedig 1,5 százalékkal rekedne a parlamenten kívül. Az SOP „népszerűsége” az egy százalékot sem éri el.
