Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-04 / 78. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 4. Gazdaság és fogyasztók Magyarországi parlamenti választások - A Fidesz nagyobb költekezést helyez kilátásba, mint fő vetélytársa, az MSZP Szép ígéretekből nincs hiány Balról az MSZP frontembere, Medgyessy Péter, jobbról Orbán Viktor, a Fidesz kormányfője. Elmaradt közöt­tük a párbeszéd. (Képarchívum) Budapest. A hétvégén Ma­gyarországon országgyűlési választásokat tartanak. Az alábbiakban a két legerő­sebb párt, a Fidesz-MPP és az MSZP gazdaságpolitikai elképzeléseit, ígéreteit ha­sonlítjuk össze magyar saj­tóforrások alapján. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS A Fidesz már 1998-as programjá­ban is számos baloldali, kiadásnö- velő ígérettel állt elő, s kormányra kerülve ezt a vonalat folytatta. Ám Orbán Viktor felismerte azt is, hogy a gyámkodó államot hajla­mosak Magyarországon ked­vezően fogadni a választók. A kon­zervatív Fidesz ugyanúgy ígérget, mint a szociáldemokrata MSZP, csak a Fidesz jobbról igyekszik a ,harmadik út” felé, míg az MSZP balról teszi ugyanezt. A szocialista program inkább az adók csökken­tésére, az állami szerepvállalás mérséklésére helyezi a hangsúlyt, míg a Fidesz programja a bérek és a közszolgáltatások növelésére. A kormánypárt a bruttó hazai össz­termékhez (GDP) mérten 3 százalé­kos, az MSZP 2,5 százalékos állam- háztartási deficitet ígér 2006-ra. A különbség mai értéken számolva ugyan „csupán” 83 milliárd forint, ám ez szemléletbeli eltérést is jelez. Amíg a Fidesz csak arra a szintre csökkentené a deficitet, ami éppen elegendő az euró bevezetésének fel­tételéül szabott maastrichti kritériu­mok teljesítéséhez, addig az MSZP némi „biztonsági tartalékot“ is ké­pezne. A szocialisták ugyanakkor le­maradnak az ellátási ígéretek terén: ahol ígér a Fidesz, ott legalább ugyanannyit, de inkább többet ad, mint az MSZP. Bérlakásból évente 2,5 ezerrel ígér többet a kormány­párt a szocialistáknál, lakásépítési támogatásból minden gyermek után 200 ezer forinttal nagyobb jut­tatást adna, és nem csak az általá­nos iskolákban, hanem a középfokú oktatásban is ingyenessé tenné a tankönyveket. A szocialisták azon­ban új ellátásokat is kilátásba he­lyeznek: alanyi jogon járó anyasági pódékot és életkezdési támogatást. A Fidesz teljes foglalkoztatottságot kínál, míg az MSZP „csak” 300-400 ezerrel több munkahelyet ígér. A Figyelő gazdasági hetilap szerint a különbség nagynak tűnik, ám való­jában a nullához közelít. A kor­mánypárti felfogásban ugyanis a teljes foglalkoztatottság az átme­neti szintű, 3-4 százalékos munka- nélküliségnek felel meg. Ennek el­éréséhez pedig alig 300 ezer mun­kahelyet kell teremteni. A statiszti­kák szerint a munkanélküliség most alig 5 százalékos, vagyis alig­ha kell sokkal több állást létrehozni ahhoz, hogy 'a 3-4 százalékos ráta elérhető legyen. Az önkormányzatok pénzügyi rend­szerét vagy az önkormányzati tör­vényt mindkét párt átalakítaná. Igaz, a Fidesz ennél többet nem is mond erről, míg az MSZP nagyobb helyben maradó személyi jövede­lemadót ígér, és részesedést az áfa­bevételekből, valamint a teljes gép­járműadó-bevétel helybenhagyását. Továbbá regionális önkormányza­tok és régiós költségvetések kialakí­tását, nagyobb, önállóbb mozgáste­ret a helyi testületeknek, és a kistér­ségek felértékelődését. Az egészsé­gügyben a két párt egyaránt gyöke­res fordulatot ígér, hasonló nagy­ságrendű összegek elköltését irá­nyozva elő. A Fidesz politikai prog­ramja sajátjaként utal a kormány ál­tal elfogadott 606 milliárdos egész­ségügyi csomagra. Ebben a kor­mány - illetve a párt - látványos béremelést, viszont csupán 500 mü- liárdos költségvetési forrást ígért. A Fidesz prognózisában dupla átlagkeresetet ve­tít előre négy év múlva. Az ágazat bérrendezésére tekinté­lyes összegek jutnának - 387,2 mü- liárd négy év alatt. Ez viszont azzal járna, hogy az intézmények fejlesz­tésére, a műszerezettség javítására alig jutna pénz: évente alig 28,4 milliárd forint. Ennél jóval többet ígér az MSZP: 150 milliárdos évi költéssel számoló programot, amelyből bérrendezési törekvései alig vinnének el 50 milliárdot. A Fidesz gazdasági programját a 2001-ben bevezetett Széchenyi Tervre fűzi fel, mondván: az állami költekezések teremtik meg a növe­kedés alapját. A Fidesz szerint a „magyar modell” lényege, hogy le­het a lakossági jólét fokozásával együtt olyan gazdasági növekedést teremteni, amely nem akadályozza meg az infláció csökkentését, és nem borítja fel a pénzügyi egyen­súlyt. A Fidesz-féle gazdaságpoliti­kai modell az állami támogatásokra épül. E szerint a lakossági kereslet­tel szemben kell állami támogatá­sok segítéségével olyan kínálatot te­remteni, amely hazai termelési ka­pacitások növelésén alapul. Ezzel megakadályozható a behozatal nö­vekedése, és a támogatások újabb keresletet is generálnak, amire újabb kínálat lehet a válasz. Az elméletet a Fidesz a Széchenyi Terv eredményességével, illetve az 1998-as orosz pénzügyi válság ke­zelésével támasztja alá. E szerint a természeti katasztrófák és a világ- gazdasági válság ellenére Magyar- ország képes volt megőrizni a nö­vekedést, miközben az államház­tartás hiánya a tervezett szinten belül alakult, a fizetési mérleg egyenlege jobb a vártnál, az inflá­ció csökkent, az átlagjövedelmek nőttek, és elkezdődtek a sztrádafej­lesztések. Az MSZP egészen más­képpen értékeli az elmúlt négy év gazdasági teljesítményét: az inflá­ció esése lényegében megállt, a jö­vedelmek alig emelkedtek, nem adtak át új autópálya-szakaszt, és a Széchenyi Terv be sem indult. A szocialista gazdaságfilozófia ép­pen emiatt nem ért egyet a „ma­gyar modell” bizonyított voltával sem, bár ezt nem mondja ki. Az MSZP gazdaságelméleti bírálatá­nak alapja az, hogy Magyarország - nyitott, exportorientált és import­függő gazdaságként - nem enged­heti meg magának a belső kereslet fokozását. A növekvő lakossági ke­resletet ugyanis nem képes kiszol­gálni a magyar vállalkozói réteg, hi­szen nem azokat a termékeket kí­nálja, amelyeket a lakosság igényel, hanem főként olyanokat állít elő, amelyek külföldön kelendőek. Más­részt a költségvetési költekezés nem egyeztethető össze az antiinflációs politikával, hiszen az állami kiadá­sok növelése az árak emelkedését idézi elő. Harmadrészt, a piád me­chanizmusokba való beavatkozás­nak tartja az áremeléseket korláto­zó intézkedéseket, amelyek csupán késleltetik a folyamatot, rejtett, ma­gasabb infláriós szintet építenek be a gazdaságba. Ráadásul azért sem igazolta semmi a keresletnövelő po­litikát, mert az nem működött: a költségvetési kiadásokban nem je­lentkezett a Széchenyi Terv hatása (a 2001-ben odaítélt támogatásokat még nem utalták ki). Az MSZP ezért nem ígéri a gazdaságpolitika meg­változtatását, hiszen nincs min vál­toztatni, a Fidesz vezette kormány­zat nem vezetett be új modellt, ha­csak a retorikája nem mondható új­nak. Apropó retorika: az MSZP eb­ben folytatná az eddigi kormányzati hagyományt, hiszen a Széchenyi Terv,folytatását” ígéri, oly módon, hogy beépítené az uniós forrásokat a programba. Mindkét párt újításokat ígér. Az MSZP számos adócsökkentő javas­lata nem kerül annyiba, mint a Fi­desz azon ígérete, hogy 1500 milli­árd forinttal kevesebb közterhet szed majd be az állam 2006-ban, mint most. Igaz, a kormánypárt mai értéken is 1341 müliárd forin­tos bevételkiesést jelentő adócsök­kentési ígérete megvalósíthatatlan- nak tűnik, hiszen így az államház­tartás bevételeinek 20%-a hiányoz­na. A Fidesz összességében jóval nagyobb költekezést helyez kilátás­ba, mint az MSZP, a Fidesz nyerésre áll az ígéretek versenyében is. Pél­dául azzal, hogy dupla átlagkerese­tet vetít előre négy év múlva, s mai értéken éves átlagban 343 milliárd forintos többletkiadást határozott meg. Ehhez még hozzájönnek az olyan konkrét vállalások, mint az egészségügyi dolgozók vagy a pe­dagógusok béremelése, és a szá­mukra meghatározott életpályamo- dellek kialakítása. Az MSZP általá­nos jellegű ígéretei ebben a témá­Az MSZP 2006-ra a jelen­leginél 300-400 ezerrel több munkahelyet ígér. ban nem tartalmaznak semmüyen konkrétumot. Az ígéretek összehasonlítása egyetlen dologra biztosan rávilá­gít: betarthatóságuk megkérdője­lezhető. A gazdasági növekedésből és az inflációból együttesen adód­hatnak többletbevételek, de ah­hoz, hogy az adócsökkentéseket és a kiadásnöveléseket az ígért for­mában egyszerre végre lehessen hajtani, még a 7%-os GDP-növeke- dés sem lenne elég. A négy esz­tendőn át folyamatosan tartó évi átlagos bővülés mértékének a szo­cialisták esetében 8,5-9,0%-osnak, a Fidesznél pedig körülbelül 12%- osnak kellene lennie, hogy ígérete­iket be tudják tartani. (F, ú) Az idegenforgalomból származó bevételek 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Szlovákia idegenforgalomból származó bevételei az elmúlt időszakban csökkentek, e kedvezőtlen irányzat csak 2001-ben állt le. Az adatok mil­lió dollárban értendők. (TASR-grafikon) A Szlovákiába látogató külföldiek száma évek óta folyamatosan apad, 1998 és 2001 között nem kevesebb, mint 5 millióval. Az adatok millió főben értendők. (TASR-grafikon) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A Grafobal tavaly rekordot döntött Szakolca. A Grafobal Skalica csomagolásgyártó cég forgalma 2001-ben először lépte túl a 2 milliárd koronát (2,04 milliárd), ami több mint 100 millió koroná­val haladja meg a 2000-es muta­tót. A cég termékeinek 56 száza­lékát külföldön értékesíti. A 700 főt alkalmazó, tavaly 200 millió korona értékű korszerűsítést végrehajtott vállalat adózás utá­ni nyeresége tavaly 86 millió ko­rona volt, ami 40 millióval ma­radt el a 2000-es profittól, (ú) Az SAD folytatódó privatizációja Pozsony. A Szlovák Autóbusz­közlekedési Vállalat (SAD) eddig két regionális üzemét, a pozso­nyit és a dunaszerdahelyit érté­kesítette. Ezzel árhuzamosan va­lamennyi (17) területi cég priva­tizációja elkezdődött: az eperje­si, az érsekújvári, a nyitrai, a hommonai, a besztercebányai, a liptószentmiklósi és a nagyszom­bati regionális SAD magánosítási projektuma elkészült, a nagymi- hályi, a poprádi, a privigyei és a losonci SAD projektuma pedig jelenleg a Nemzeti Vagyonalap előtt van. Az érsekújváriban nap­jainkban két érdeklődő tekinti át a cég helyzetét, (hn, ú) Nyereséges az érsekújvári SAD Pozsony. Az Érsekújvári Autó­busz-közlekedési Vállalat az év első két hónapját, 69,4 millió koronás kiadások mellett, 4,6 millió koronás nyereséggel zár­ta. A társaság az említett időszakban 5,7 milliónyi utast szállított, miközben az autóbu­szok együttesen 3,56 millió ki­lométert tettek meg. Tavaly a cseh Karosától 14 új autóbuszt vettek, a magánosítást kö­vetően ugyanennyi busz vásár­lására számítanak. (SITA) Egyre húzódó ál I am kassza-botrány Pozsony. A Siemens Business Services (SBS) a Közbeszerzési Hivatalnál és a pénzügyminisz­tériumnál tegnap újra fellebbe­zett az államkassza informáci­ós rendszerére kiírt pályázat eredménye ellen. Az SBS sze­rint az általa benyújtott ajánlat elutasítása törvényellenes, ugyanis ezt a pénzügy által ki­nevezett új bizottság tette meg. Az SBS szerint a törvény nem engedi meg, hogy a pénzügy új tagokat jelöljön a privatizációs bizottságba. A bizottság szemé­lyi összetételét azonban leg­utóbb épp az SBS kifogásolta. Az államkassza információs rendszerére már több pályáza­tot hirdettek, amelyeket eddig mindannyiszor a Hewlett-Pac­kard nyert. (SITA) Vezető nélkül a Pénzpiaci Felügyelet Pozsony. A kormány tegnap nem hagyta jóvá a pénzügynek a Pénzpiaci Felügyelet vezér- igazgatói posztjának betöltésre tett javaslatát. A pénzügy Fran- tiseic Palkót, a pénzügyminisz­térium pénzpiaci felügyelettel foglakozó szekciójának ve­zetőjét javasolta a posztra. Pal­kó felesége azonban az Érték­papír-központ igazgatója, a kor­mány ezért összeférhetetlen­ségre hivatkozva nem hagyta jóvá a javaslatot. A pénzügymi­niszternek a jövő heti kormány­ülésre újabb javaslattal kell előállnia. A Pénzpiaci Felügye­let tanácsának elnöke továbbra is Jozef Makúch marad. (SITA) Jövő héten nyílik a CONECO Pozsony. Európa 13 országa és Törökország összesen 855 kiállí­tója mutatkozik be Szlovákia legnagyobb építőipari kiállítá­sán, a pozsonyi CONECO-n. Az Incheba kiállítóközpontban megrendezendő bemutatót ápri­lis 9-én szakmai nappal nyitják meg. A nagyközönség a 77 ezer négyzetméternyi összterületű ki­állítást április 10. és 13. között látogathatja meg. A termékskála tekintetében a kiállítók idén az ablakokra, a szigetelő- és vako­lóanyagokra, valamint az építőipari kémia termékeire he­lyezik a hangsúlyt. (SITA) Oroszországi olajprivatizáció Moszkva. Az orosz kormány szerdán közölte, hogy érékesí­teni kívánja a Szlavnyeft 19,68 százalékát, míg a Lukoilnak 5,9 százalékát bocsátaná áruba. Az ország vezetői ezzel a részleges privatizációval kívánnak le­hetőséget biztosítani mind a hazai, mind a külföldi befek­tetők számára, hogy kivegyék részüket Oroszország egyre bő­vülő olaj kitermeléséből. A pri­vatizációval megbízott minisz­ter helyettese, Alexander Bra- verman azt nyilatkozta, a Luko­il eladásával elsősorban a kül­földi befektetőket veszik célba, viszont nem mennek lejjebb a részvényenkénti 12-13 dolláros árnál. A vállalat értékpapírjait szerdán 13 dollár fölött jegyez­ték Moszkvában. (MTI) Növekvő befektetés Horvátországban Zágráb. Tavaly 1,4 milliárd dollárnyi közvetlen külföldi befektetés érkezett Horvátor­szágba. Ennél nagyobb külföl­di működőtőke-befektetés egy év alatt (1,63 milliárd dollár) legutóbb 1999-ben volt. Akkor is, akárcsak tavaly, a befekte­tések zöme a horvát távközlési rendszerbe áramlott, amely­nek 1999-ben 35 százaléka ke­rült külföldi kézbe, tavaly pe­dig további 16 százaléka. Na­gyobb összegű külföldi működötökét fektettek még a horvát bankokba és a gyógy­szeriparba. (MTI) Történelmi csúcson a szlovák korona Pozsony. Tegnap már csak pár fillérrel maradt el a szlovák ko­rona a 2000 májusában regiszt­rált történelmi csúcsától, ami­kor 41,50 koronát ért egy euró. Tegnap a szlovák fizetőeszköz 9,50 fillérrel erősödve, elérte a 41,62 SKK/EUR árfolyamot. Ez­zel párhuzamosan azonban a cseh koronával szemben szin­tén történelmi - ezúttal azon­ban negatív - csúcsot értünk el, egy cseh korona ugyanis 1,369 szlovák koronát ért. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. április 4-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,690 Lengyel zloty 11,607 Angol font 68,195 Magyar forint (100) 17,191 Cseh korona 1,365 Svéd korona 4,606 Dán korona 5,610 Szlovén tollár (100) 18,614 Japán ien (100) 35,685 Sváici frank 28,513 Kanadai dollár 29,793 USA-dollár 47,448

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents