Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-04 / 78. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 4. Hindu-muszlim összecsapások Ahmadábád. A hinduk és muszlimok közötti összecsapá­sok újabb halálos áldozatokat szedtek India nyugati, Gudzsarát államában, ahol több mint egy hónapja tombol a vallási indítékú erőszak. Abaszana faluban egy muszlim család öt tagját, há­rom férfit és két nőt élve el­égettek, közben a csőcselék házakat gyújtott fel. (MTI) Amerikai pénz KNDK-reaktorokra Washington. George Bush 95 millió dollárt utalt ki két észak-korai atomerőmű építé­sének folytatására. A pénzt közvetlenül a KEDO amerikai-japán-dél- és észak­koreai konzorcium kapja, amely két könnyűvizes atom­erőművet épít a KNDK-ban, miután Phenjan az 1994-es megállapodásban vállalta ne­hézvizes reaktorainak leszere­lését. Igaz, az USA szerint a KNDK továbbra is őriz atom­fegyver készítésére alkalmas hasadóanyagot a nehézvizes reaktorokból, és Washington­ban azt is felróják, hogy Phen­jan akadályozza a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellen­őreinek tevékenységét. (MTI) Ion Iliescu: új történelemírás Bukarest. Ion Iliescu román államfő, aki erdélyi körúton tartózkodik, kijelentette: es­küdt ellensége minden olyan nyüt vagy burkolt kísérletnek, amely megpróbálja kiszakítani Erdélyt a román nemzetállam egységéből. Ugyanakkor új gondolatot vetett fel a hivata- ^ los román történelemírás szá­mára. Kijelentette, hogy egy­koron a románok és a magya­rok voltak a keresztény Európa védőbástyái az ottomán biro­dalommal szemben. A védő­bástya szerepet a hivatalos ro­mán történelemszemlélet je­lenleg csak a románoknak tartja fenn. Iliescu hangsúlyoz­ta: eljött az ideje annak, hogy fény derüljön a román és a ma­gyar nép valójában elrendelt sorsára, az együttműködésre. Mint mondta, „ilyen értelem­ben fogjuk megtisztítani a lég­kört, amelyet a román-ma­gyar szolidaritással ellenséges oly sok érdek igyekszik megrontani“. (MTI) Iliescu Erdélyben kitüntetése­ket osztogatott (Képarchívum) Pokolgépes merénylet Ambon. Két személy életét vesztette, ötvenheten megsé­rültek abban a pokolgépes me­rényletben, amely tegnap tör­tént az Indonézia keleti részén fekvő Ambon város keresztény negyedében, egy bár előtt. A pokolgép nem kezdetleges tá­kolmány volt, hanem nagy erejű robbanószerkezet. A robbantás a muszlim és a ke­resztény fél között megkötött februári békemegállapodás első nyílt megsértése volt, s nagyban veszélyezteti a tér­ség egyébként is kényes stabi­litását. (MTI) Moszkva nem kínál politikai menedékjogot Jasszer Arafatnak - tovább szélesítette Ciszjordánia katonai megszállását az izraeli hadsereg Izraeli nem a BT-nek Moszkva/New York/Jeruzsá­lem. Az orosz törvényhozás alsóháza, az állami duma teg­nap elvetette azt a javaslatot, hogy Oroszország kínáljon politikai menedékjogot Jasszer Arafatnak, a Palesztin Hatóság vezetőjének. ÖSSZEFOGLALÓ A javaslatot Alekszej Mitrofanov, a Vlagyimir Zsirinovszkij vezette libe­rális demokrata párt képviselője ter­jesztette elő, mondván: a Közel-Ke­leten elkerülhetetlen a háború, amelyet egyetlen közvetítő sem tud­na megakadályozni, így Moszkva ezt az egyet teheti a rendezés érde­kében. Az orosz külügyminisztéri­um viszont folyamatosan a rá- málláhi blokád feloldására és Arafat tárgyalópartnerként való elfogadá­sára szólítja fel Izraelt. Az izraeli ENSZ-nagykövet jelezte: a zsidó állam egyelőre nem hajlan­dó eleget tenni a Biztonsági Tanács felszólításának, hogy vonja vissza csapatait a palesztin területekről. Izraelnek előbb meg kell semmisí­tenie a terroristák infrastruktúrá­ját, és egyértelmű tanújelét kell lát­nia a palesztinok tűzszüneti kész­ségének - mondta Jehuda Lancry New Yorkban. Több tucat izraeli harckocsi nyo­mult be tegnapra virradóra a pa­lesztin autonóm területen fekvő Dzsenín és Szalfit városba, tovább szélesítve a hat napja tartó katonai akciót Ciszjordániában. Dzsenín egyik menekülttáboránál tűzharc tört ki palesztin lövészek és az előre­nyomuló izraeli páncélosok között. Négy palesztin meghalt. A Náb­lusztól mintegy 20 küométerre dél­nyugatra fekvő Szalfítba kéttucat­nyi izraeli harckocsi vonult be, és mintegy négyszáz tank várakozik Náblusz környékén. Másfél száz pa­lesztin rendőr és milicista még kedd este a kereszténység egyik szent he­lyén, a betlehemi Születés Templo­mában keresett menedéket az izrae­li páncélosokkal és helikopterekkel vívott harcok során. A templomba menekült palesztinok között mint­egy 20 sebesült is volt, őket a papok és az apácák részesítették elsőse­gélyben. Az izraeli harckocsik felso­rakoztak a templommal szemben. A jeruzsálemi keresztény egyházak mintegy 200 képviselője, Michel Szabbahnak, Jeruzsálem latin pát­riárkájának vezetése alatt próbált tegnap Betlehembe vonulni, hogy kifejezze az ártatlan palesztin la­kossággal való szolidaritását. Nem sikerült azonban bejutniuk, mert a város határában feltartóztatták a menetet egy izraeli katonai őrhely­nél. A menet részvevői azt is ki akarták csikarni megmozdulásuk­kal, hogy az izraeli hatóságok enge­délyezzék mentőautók bejutását a másfél napja harcoktól dúlt város­ba, és így el lehessen szállítani on­nan a sebesülteket. (m, t) Nem esett bántódásuk Jeruzsálem/Róma. Rómából is Jeruzsálemből is cáfolták azt a lapunk­ban is közölt keddi hírt, amely szerint Betlehemben agyonlőttek volna egy olasz származású katolikus papot és hat apácát. Először egy betle­hemi lelkész tájékoztatta a MISNA ügynökséget Jacques Amateis atya haláláról. Később maga Amateis telefonált a szentföldi vatikáni nagykö­vetségre, hogy jól van, és az apácáknak sem esett bántódásuk. (TASR) Betlehem előtt feltartóztatták a tüntetőket (Reuters-felvétel) Újságíró-szervezetek bírálják a Saron-kormányt a hírzárlat és a cenzúra miatt Horthyhoz hasonlították a vajdasági magyar politikust Jeruzsálem a sajtó ellen is harcol Kirohanás Kasza ellen MTI-HÍR Jeruzsálem. Izrael visszavonta az Abu-Dzabi Televízió két tudósí­tójának működési engedélyét, egyúttal jogi lépéseket helyezett kilátásba a CNN és az NBC ameri­kai televíziók ellen, mert az izrae­li katonai rendelkezéseket meg­szegve, beszámolnak a rámalláhi eseményekről. Az izraeli kormány sajtóhivatalának közleménye sze­rint az Abu-Dzabi Televízióban március 31-én bemutatott tudósí­tás miatt, amely szerint izraeli ka­MTI-JELENTÉS Kijev. Mindent meg kell tenni an­nak érdekében, hogy a parlamen­ti választások eredményeképpen ne jöhessen létre az ország keleti és nyugati része közötti szemben­állás, ne szakadjon szét az ukrán társadalom - hangsúlyozta Ana- tolij Kinah kormányfő, aki a Kucs­ma államfőt támogató Egységes Ukrajnáért tömörülés listájának második helyén jutott be az új parlamentbe. Ukrajna nyugati és középső me­gyéiben a Viktor Juscsenko volt kormányfő - magukat nemzeti­ként meghatározó erőket is ma­gában foglaló - Mi Ukrajnánk pártszövetsége kapta a listás sza­vazatok többségét, míg az ország keleti és déli részén az Egységes tonák Rámalláhban kivégezték fi­atal palesztin rendőrök egy cso­portját, vonták vissza a két újság­író sajtóengedélyét. A közlemény egyúttal jelezte: írásban panaszt tett a CNN és az NBC amerikai televízióknál, mert munkatársaik továbbra is tudósí­tanak a Jordán nyugati partján fekvő Rámalláhból, holott Izrael katonailag zárt övezetnek nyilvá­nította a várost, ahova újságírók­nak tilos a belépés. A Bizottság az Újságírók Védel­mére (CPJ) nevű, New York-i Ukrajnáért koalíció és az Ukraj­nai Kommunista Párt (KPU). Kinah azért beszélt az ország egységének fontosságáról, mert előzőleg Petro Szimonenko kom­munista pártvezér az Izvesztyija orosz lapnak a választások ered­ményét úgy kommentálta, hogy azok szerinte Ukrajna szétesésé­hez vezetnek: a nyugati rész az USA, a keleti rész Oroszország, a Krím pedig Törökország befolyá­sa alá kerül. „Ezen a terven most dolgozik az ukrajnai hatalom” - állította. Szimonenko szerint ez elképzelhető föderáció, konföde­ráció vagy teljes megosztás for­májában is. Kinah válaszában azt mondta, ál­lampolgárként a GDP-növekedés- nél sokkal jobban örül annak, hogy Ukrajnában az utóbbi tíz év­székhelyű szervezet tiltakozó le­velet intézett Ariel Sáron izraeli miniszterelnökhöz. „Izraelnek kö­telessége biztosítani az újságírók zavartalan tevékenységét a Jor­dán nyugati partján, nevezetesen Betlehemben, Rámalláhban, Kal- kiljában” - áll a levélben, amely aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy izraeli katonák több esetben is rálőttek munkájukat végző új­ságírókra. A brüsszeli székhelyű Nemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ) is bírálta Izraelt a hírzárlat és a cenzúra miatt. ben nem voltak komoly nemzetisé­gi, etnikai vagy vallási konfliktu­sok. Feltétlenül tökéletesíteni kell a nemzeti érdekek védelmének mechanizmusát, hogy ne fordul­hasson elő olyan helyzet, amikor „külső tényezők befolyást gyako­rolnak az ukrán nép választáshoz való jogához, az ukrán állam nem­zeti érdekeinek megfelelő politika kialakításának jogához” - hangsú­lyozta a kormányfő. (A vasárnapi választások előtt az USA felszólí­totta a kijevi vezetést, biztosítsa, hogy a voksolás demokratikus lesz.) Anatolij Zlenko külügymi­niszter pedig tegnap hangsúlyoz­ta: Ukrajna azon határokon belül marad, amelyek között a függet­lenség kikiáltásakor volt, megerő­síti államiságát, függetlenségét és szuverenitását. MTI-HÍR Belgrád. A Szerbiai Szocialista Párt (SPS) élesen bírálta a szerb kor­mányt, amiért a múlt héten döntés hozott a hágai Nemzetközi Tör­vényszék alapszabályának közvet­len alkalmazásáról. A szerb kabinet a múlt szerdán hozott ismét döntést arról, hogy törvény híján közvetle­nül alkalmazza a hágai bíróság sta­tútumát. Hasonló döntést tavaly jú­nius 28-án is hozott, amelynek alapján még aznap kiadta Hágának Szlobodan Milosevicset. Dusán Bajatovics, az SPS egyik vezetője az újabb rendelet miatt a szerb kor­mány mellett Kasza Józsefet is éle­sen bírálta, mondván: „rossz kom­mentárokat idéz elő”, hogy a dön­tést aláírta Kasza József miniszter­elnök-helyettes, a Vajdasági Ma­gyar Szövetség (VMSZ) elnöke is. „Sokan azt mondták nekem, hogy ez 1942-re emlékeztet, amikor Hor­thy Miklós aláírta a rendeletet a szerbek, a zsidók és a cigányok el­hurcolásáról” - hangoztatta Baja­tovics. Kasza József kijelentette: a rendeletet a kormány ügyeletes képviselőjeként írta alá. ,.Minden háborús bűnösnek felelnie kell tet­teiért. Minden kommentár nélkül minősíti a szocialistákat, hogy az elmúlt 10-15 évben elkövették eze­ket a háborús bűntetteket.” Hozzá­tette: ha már Bajatovics ilyen síkra tereli a háborús bűnösök ügyét, ak­kor jussanak eszébe az 1944-es dél­vidéki vérengzések is. Háromszázezer alatt a sorvadás szinte megállíthatatlan Vállalni a magyarságot MTI-HIR Budapest. Televíziós, rádiós és plakát-reklámkampányt indított a vajdasági Ideiglenes Magyar Nem­zeti Tanács (IMNT) annak érdeké­ben, hogy minél többen vállalják magyarságukat az április 15-ig tar­tó népszámláláson. Józsa László el­nök tegnapi budapesti sajtótájé­koztatóján kifejtette: nem kötelező nyilatkozni az összeíráson az etni­kai, felekezeti hovatartozásról, ám a Vajdaságban ma olyan a helyzet, hogy bárki kockázatok nélkül vál­lalhatja és megvallhatja ezt. A nemrégiben elfogadott kisebbségi törvény bizonyos számarányokhoz köti egyes jogok gyakorlását; az önkormányzati nyelvhasználatot húsz, a parlamentit két százalékos­hoz. Józsa becslései szerint az 1991-es összeírás óta 40 ezer ma­gyar hagyta el az akkor 341 ezres közösséget, s hangsúlyozta: 300 ezres létszám alatt „q sorvadás ne­hezen fékezhető, szinte leállítha- tatlan”. Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség el­nöke arról beszélt, hogy korábban a Vajdaságban élő magyarok jelen­tős hányada vallotta magát jugo­szláv nemzetiségűnek, ám remé­nyeik szerint ennek a csoportnak jelentős része most majd vállalja magyarságát. Szerinte a délvidéki magyarság már kezd kijutni a ko­rábbi letargiából, amit az is jelez, hogy eddig már 50 ezernél többen kérték a magyarigazolványt. Azért nem találkozik Klausszal, mert nincs értelme Szimonenko: a nyugati rész az USA, a keleti rész Oroszország befolyása alá kerül Ukrán vita a szakadás veszélyéről Magyarországi választások: aggodalmak a számítógépes rendszer tisztasága miatt Nem lesz lassúbb a szavazatszámlálás Havel panaszkodik ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Az Országos Választási Iroda (OVI) által kifejlesztett és működtetett informatikai rendszer minden tekintetben megfelel a jogi követelményeknek, és garantálja a választás törvényességét. Ezt az Országos Választási Bizottság (OVB) kedd esti ülése után Rytkó Emüia titkárságvezető jelentette ki. Az OVB azért foglalkozott a va­sárnapi magyarországi választá­sokra való informatikai felkészü­léssel, mert a sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy szoros ered­ménynél aggályos a számítógépes rendszer tisztasága, mivel kivették a kettős szavazást ellenőrző prog­ramot a választási számítógépes programok közül. Tóth Zoltán, a Közép-kelet Európai Választási Szakértők Egyesületének főtitkára előzőleg azt nyilatkozta, a várha­tóan szoros eredmény miatt a vá­lasztások tisztasága és a közbiza­lom megóvása érdekében az idén is működtetni kellene a kétszer, il­letve többször szavazók kiszűrésé­re alkalmas számítógépes szoft­vert. Az OVB most azzal a felvetés­sel is foglalkozott, hogy az idén lassúbb lesz a szavazatösszesítés, mint 1998-ban volt. Az OVI tájé­koztatása szerint a választások hi­vatalos eredményét a szavazat- számláló bizottságok kézi összesí­tései alapján állapítják meg, s 1998-hoz képest háromszor több munkaállomás képes fogadni az adatokat az összesen 280 okmány­irodában. Emiatt nem tartják in­dokoltnak, hogy az egyes választá­si irodákból floppyn továbbítsák az adatokat. Mindezt biztonsági szempontok sem engedik, mivel ez esetben véleményük szerint víru­sok esetleges továbbításával meg­bénulhatna az egész rendszer. A kétszer vagy többször szavazók ki­szűrését ezúttal nem egy külön szoftverrel, hanem, a belügymi­niszter rendeletének megfelelően, az úgynevezett választási vissza­élés valószínűségét felderítő rend­szer működtetésével oldják majd meg a választást követő napon, amelynek alrésze lehetővé teszi a többször szavazók megállapítását is. (m, n) MTI-HÍR Prága. Václav Havel sérelmezi, hogy az utóbbi időben túl gyakran bírálják őt a politikusok, szerinte ez a közelgő parlamenti választá­sokkal van összefüggésben. A cseh közszolgálati rádióban kedden es­te kijelentette: „Nemigen értem, hogy miért éppen én vagyok a bí­rálatok célpontja, egyetlen párt­nak sem vagyok tagja, nem indu­lok a választásokon, sőt ellenkező­leg, rövidesen lejár az elnöki man­dátumom is.“ Tagadta azokat az állításokat, miszerint a hozzá kö­zelálló politikusokon keresztül megpróbálja érvényesíteni saját el­képzeléseit, s a Hradzsinból hatal­mi központot épít, holott az állam­főnek pártok felettinek kell lennie. Visszautasította Václav Klausnak, a képviselőház és az ODS elnöké­nek bírálatát, miszerint kerüli a ve­le való találkozást, mert fél tőle. Havel megjegyezte: nemigen látja értelmét a Klausszal való találko­zóknak. Más pártok politikusai leginkább Havel kegyelmi rendele­téit bírálják. Legélesebb kritikusai a kommunisták, akik a szudétané- metek II. világháború utáni kitele­pítését bíráló magatartása miatt hazaárulónak tartják Havelt.

Next

/
Thumbnails
Contents