Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-26 / 97. szám, péntek
Külföld ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 26. írországi választások London. Bertie Ahern ír miniszterelnök tegnap Dub- linban hivatalosan bejelentette, hogy Írországban május 17-én tartják a parlamenti választásokat. A kormányfő Mary McAleese köztársasági elnököt az ír törvényhozás alsóházának, a dailnak feloszlatására, és a választások kiírására kérte. (MTI) Felhívás óvatosságra Washington. Terrormerényletek veszélyére figyelmeztetve az USA különleges óvatosságra intette a Perzsa-öböl térségében és az Arab-félszigeten tartózkodó állampolgárait. Megerősítették az április 10-én elhangzott figyelmeztetést: az amerikai érdekeltségek (diplomáciai és üzleti létesítmények) körül foganatosított szigorú intézkedések miatt a támadásra készülők könnyebb célpontokat választhatnak. (MTI) Újabb mészárlás Algériában Algír. Algéria délnyugati részén, Tiaret város közelében 12 gyermeket és 4 asszonyt mészárolt le különös kegyetlenséggel egy fegyveres csoport. A szélsőséges iszlám fegyveresek álmukban lepték meg az áldozatokat. Az év eleje óta ez volt a legtöbb polgári áldozatot követelő támadás az Algírtól 340 kilométerre nyugatra fekvő Tiaret térségében. (MTI) Haider kancellár akar lenni Bécs. Jörg Haider továbbra is Ausztria kancellárja akar lenni, „ha a lakosság ezt akarja, és pártja is egyetért vele”, amire ő reális esélyt lát. Haider erről a katari al- Dzsazíra arab televízióban beszélt szerdán későn este egy másfél órás, az egész világon élőben sugárzott interjúban. Azt mondta, Le Pen Nemzeti Frontja és az FPÖ között csak annyi a hasonlóság, hogy mindkettő reform- mozgalom a megmerevedett és berendezkedett politikai szindikátus ellen, ám jelentős eltérés, hogy az FPÖ (Haider szerint) messzemenően demokratikus párt. (MTI) Haider élesen bírálta az USA közel-keleti politikáját (Képarchívum) Bontóüzemben a Kurszk Murmanszk. Az orosz hatóságok tegnap reggel megkezdték a Kurszk atom-ten- geralattjáró átvontatását abba az üzembe, ahol majd szétszerelik a Barents-tengeren közel két éve elsüllyedt hajó roncsait. A Nyerpa hajójavító üzemre hárul a feladat, hogy a Kurszk roncsai közül kiemelje a Gránit típusú szárnyas rakétákat, valamint az atomreaktorból a nukleáris üzemanyagot. A szétszerelt hajótestet pedig fémfeldolgozó üzembe küldik. (MTI) Hősnek érzi magát Jugoszlávia volt vezérkari főnöke, aki önként feladta magát a Nemzetközi Törvényszéken Ojdanics Hágában MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád/Strasbourg. Dragoljub Ojdanics, a jugoszláv hadsereg volt vezérkari főnöke, háborús bűnökkel gyanúsított vádlott tegnap Hágába érkezett, hogy feladja magát a Nemzetközi Törvényszéken. A törvényszék 1999. május 27-én emelt vádat Ojdanics, Szlobodan Milose- vis akkori jugoszláv elnök és további három magas rangú jugoszláv, illetve szerbiai kormánytisztviselő ellen. A tábornokot 1999. január és májusa között Koszovóban elkövetett háborús bűncselekményekkel vádolják. A vádirat szerint a 61 éves Ojdanics eltervezte, ösztönözte, segítette és végrehajtotta a terror- és erőszakkampányt az albán polgári lakosság ellen. Elindulása előtt a nyugalmazott tábornok azt mondta a belgrádi repülőtéren, hogy hősnek érzi magát. „Keményen kiálltunk az albán szakadár terroristák ellen, akik saját földünkön lőttek bennünket.” Megerősítette, hogy nem kíván tanúskodni Müosevics ellen. A Jugoszláviában nemrégiben elfogadott törvény a háborús bűnösök kézre kerítéséről és a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködésről nem megy elég messzire, túlságosan korlátozó. „A törvény nem egyeztethető össze Jugoszlávia nemzetközi kötelezettségeivel, mert kizáija a hatályba lépése után megvádolt jugoszláv állampolgárok kiadását” — jelentette ki Carla del Ponte, a hágai törvényszék főügyésze Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése előtt elhangzott beszédében. Azzal gyanúsította Jugoszlávia, valamint a boszniai Szerb Köztársaság katonai és polgári hatóságait, hogy akadályozzák a háborús bűntettek felderítését. Az együttműködés hiányát vetette Bosznia szemére néhány órával azután, hogy a volt jugoszláv tag- köztársaságot felvették az Európa Tanácsba. Állítása szerint 31 vádlott él még mindig háborítatlanul, többségük Jugoszlávia és a boszniai Szerb Köztársaság hatóságai szeme láttára és tudtával. Hozzátette: még azok a szerbek sem érkeztek meg Hágába, akik önszántukból vállalták, a megjelenést a törvényszék előtt. Vajon hányán követik a nyugalmazott tábornokot, aki nem tanúskodik Milosevics ellen? (Reuters-felvétel) Feszültség Macedóniában Újraéledhet a konfliktus Szkopje. Macedóniai albánok szerdán este úttorlaszokat emeltek az északnyugati országrészben, megakadályozva a kétnemzetiségű, macedón és albán vegyes rendőrjárőrök bejutását tizenhét olyan községbe, amelyek a tavalyi konfliktus idején a felkelők kezén voltak. A felbőszült albán nemzetiségű falubeliek tucatnyi olyan fogva tartott albánnak a szabadon bocsátását akarják elérni a torlaszemeléssel, akiket a volt felkelők számára nemrég megszavazott amnesztia után is börtönben tartanak. A macedón hatóságok szerint azonban a szóban forgó személyeket olyan bűncselekményekért ítélték el, amelyeknek nincs közük a konfliktushoz. A tiltakozók nyolc Tetovo környéki és kilenc Gosz- tivar környéki faluhoz vezető utat torlaszoltak el. Craig Jenness, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) macedóniai nagykövete elfogadhatatlannak minősítette ezt a tiltakozási formát, amely túlmegy a békés demonstráción. (MTI) Nagyon fura palesztin bíróság mondta ki az ítéletet Zeévi miniszter gyilkosai felett Izrael együttműködik Aláásná a térség stabilitását az idő előtti kivonulás Maradj on az UNMIK MTI-HIR New York. Kofi Annan ENSZ főtitkár és Michael Steiner, az ideiglenes koszovói ENSZ-igazgatás (UNMIK) vezetője egyaránt arra figyelmeztette a Biztonsági Tanácsot, hogy súlyos veszélyekkel járna a vüágszer- vezet koszovói szerepvállalásának idő előtti befejezése. Steiner a BT- ülésen vázolta azt a stratégiát, amely lehetővé teszi az ENSZ küldetésének befejezését és a rá ruházott felelősség fokozatos átadását Koszovó ideiglenes kormányának. Hangsúlyozta: még számos kritériumnak kell teljesülnie ahhoz, hogy tárgyalások kezdődhessenek az 1999 óta ENSZ-közigazgatás alatt álló szerbiai tartomány végső státusának meghatározásáról. A legfontosabbak közé sorolta a jogrendszer kidolgozását, a mozgásszabadság biztosítását, a működő intézmény- rendszer megteremtését, a kapcsolatok normalizálását Belgráddal és a szerb menekültek hazatéréshez való jogának garantálását. Koszovó romokban heverő gazdaságát is újjá kell építeni, felszámolni az 50 százalékos munkanélküliséget. Steiner nyugtalanságát fejezte ki amiatt, hogy az ENSZ esetleg túl gyorsan csökkenti a Koszovóban állomásozó nemzetközi békeerők (KFOR) költségvetését. Az ENSZ idő előtti kivonulása Koszovóból a térség stabilitását ásná alá. Betiehem/Jeruzsáleni/Rámal- láh. Egyszerre nyolc palesztin hagyta el Betlehemben a Születés templomát tegnap délután. Ariel Sáron izraeli kormányfő azt ajánlotta Jasszer Arafat palesztin elnöknek, hogy telepedjen le Gázában. ÖSSZEFOGLALÓ Az izraeli hatóságok a templomból küépőket nyomban őrizetbe vették, hogy kihallgathassák őket. A palesztinok kíséretében volt két ferences szerzetes is. Ez volt a legnagyobb csoport, amely három hét, vagyis a keresztény egyházi épületek izraeli ostromgyűrűbe zárása óta elhagyhatta a templomot. A palesztinok hordágyon magukkal hozták két társuk holttestét is. Egyébként a szerdán késő estig elhúzódott tárgyalási forduló - a templom körül kialakult válság rendezéséről - is eredménytelenül végződött. Izrael nem tágít attól a követelésétől, hogy a templomba menekült mintegy kétszáz palesztin közül az Izrael által körözött háromtucatnyi palesztint vagy állítsák izraeli bíróság elé, vagy száműzzék külföldre. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai biztosa, aki szerdán Arafattal tárgyalt, tegnap kérte Ariel Saront, hogy sürgősen vessen véget a rámalláhi ostromgyűrűbe zárt palesztin elnök szörnyű helyzetének. Egy hevenyében összeállított palesztin bíróság különböző időtartamú szabadságvesztésre, illetve kényszermunkára ítélte néhány nappal ezelőtt a Népi Front Palesztina Felszabadításáért (PFLP) radikális szervezet négy tagját Rehayam Zeévi izraeli idegenforgalmi miniszter tavaly októberi meggyilkolásá- láért - közölte tegnap a Palesztin Hatóság. A büntetések legsúlyosab- bika 18 év kényszermunka, a legenyhébb egy év szabadságvesztés. A két másik vádlottat tizenkettő, illetve nyolc évi kényszermunkára ítélték. A per Arafat rámalláhi hivatalában zajlott le a per. A palesztin biztonsági szolgálat embereiből összeállított bíróságot Arafat egyik, jogi végzettség nélküli rokona, Ribhi Arafat dandártábornok vezette. Sáron azonnal közölte: fenntartja azt a követelését, amely szerint megkívánja a Palesztin Hatóságtól Zeévi merénylőinek kiadását, ugyanis ez a feltétele az Arafat hivatala körüli ostromgyűrű megszüntetésének. Egyébként Izraelben nevetségesnek tartják az üyen bírósági eljárást. Izrael biztosítékot akar az ENSZ- től, hogy a világszervezet tervezett dzseníni missziójának eredményeit nem használják fel ellene - mondta az izraeli külügyminiszter. Simon Peresz az izraeli katonai rádiónak nyilatkozva hangsúlyozta: garanciát kémek arra, hogy az izraeliek tanúvallomásait nem használják fel az érintettek ellen, hogy az ENSZ- küldöttségben lesz terrorizmusszakértő, valamint hogy a misszió nem von le semmilyen következtetést. A külügyminiszter leszögezte: Izrael ellen semmi esetben sem indíthat eljárást a hágai nemzetközi bíróság. Hozzátette: kormánya kedden azért függesztette fel az ENSZ-misszió engedélyét, mert „hamis információk alapján elhamarkodottan döntöttek”. Ariel Sáron a The New York Timesnak adott inteijújában kijelentette, hogy hajlandó lehetővé tenni Jasszer Arafat palesztin vezető számára a rámalláhi főhadiszállás elhagyását és a letelepedést a Gázai övezetben, ha oda nem megy vele egyetlen olyan embere sem, akit Izrael köröz. Szerinte ha Arafat erre igent mondana, azzal megmutatná, hogy hajlandó megálljt parancsolni a palesztinok erőszakos cselekményeinek, (m, t) Ciánszennyezés Lezárult a vizsgálat Bukarest. A hivatalos vizsgálatok szerint előre nem látható körülmények okozták a nagybányai Aurul Rt.-nél a 2000. januári ciánszeny- nyezést. A Krónika című erdélyi napilap birtokába jutott a román hatóságok által nemrég lezárt Aurul- dossziénak. A hatóságok szerint a bozintai tározótó partjának átszakadását a nagy mennyiségű csapadék, a kiszámíthatatlan időjárási viszonyok okozták. Ezért megszüntették a bűnügyi vizsgálatot az azóta Transgold néven működő vállalat ellen. A vizsgálat eredményét mostanáig hivatalosan nem hozták nyilvánosságra Romániában. A lap szerint több hazai szakember nem volt hajlandó részt venni a nyomozásban. (MTI) Földcsuszamlások várhatók Veszélyben 500 család Ungvár. Kárpátalján a földcsuszamlások által veszélyeztetett több mint félezer családot költöztetnek ki októberig. Az 1998-as és 2001-es áradások után kezdődött a talajmozgás a hegyvidéki járásokban. A fenyegetett 516 lakóházból 422 a técsói, 47 a huszti, 24 pedig a rahói járásban található. Harminc családot azonnal ki kell költöztetni. Hennagyij Moszkal kormányzó a napokban felkereste a földcsuszamlások által leginkább sújtott településeket a técsői járásban, majd bejelentette: 2,2 millió hrivnyát (4 millió USD-t) utalnak ki lakásépítésre vagy -vásárlásra azoknak a családoknak, amelyeknek a nyár folyamán el kell hagyniuk a talajmozgás által fenyegetett otthonaikat. (MTI) Schröder-nyilatkozat a Közel-Keletről Berlin. A szövetségi kancellár nem zárta ki német katonák részvételét a Közel-Keletre vezénylendő nemzetközi békefenntartó erőkben. Gerhard Schröder erről az alsóház tegnapi ülésén felolvasott kor- mánynyüatkozatban beszélt. Egyúttal megerősítette: Németország nem fog csadakozni az esedeges Izrael elleni kereskedelmi szankciókhoz. Az ellenzéki konzervatív uniópártok (CDU-CSU) kancellátje- löltje viszont határozottan ellenezte, hogy német katonák is szerepet kapjanak a Közel-Keleten. „Ebben a kérdésben, éppen hazánk múlija miatt, alapvető nézetkülönbség van az uniópártok és az SPD között” - hangoztatta Edmund Stoiber. Joschka Fischer külügyminiszter összehangolt lépéseket sürgetett a közel-keleti válság megoldása érdekében az ENSZ, az EU, az USA és Oroszország részéről. (MTI) A Perzsa-öböl és Szibéria után itt találhatók a világ 3. legnagyobb készletei Sikertelen csúcs a kaszpi olajról ÖSSZEFOGLALÓ Asgabat. Eredménytelenül ért véget a türkmenisztáni Asgabatban a Kaszpi-tengerrel határos öt ország államfőinek csúcstalálkozója. Az orosz, iráni, kazah, azeri és türk- mén elnök megbeszélésén a tervekkel ellentétben nem sikerült megállapodni a Kaszpi-tenger alatt fekvő olajkészletek felosztása körül húzódó vitában. A csúcs sikertelenségét előrevetítette, hogy a gazeta. ru orosz internetes lap szerint tervezett aláírás reggelén a házigazda türkmén elnök nyüvánosan panaszkodott, amiért az éjszaka folyamán a szakértők kihúzták a megállapodástervezet összes érdekes, lényegi pontját, így az csak konkrétumok nélküli, mindössze a kívánságokat rögzítő üres papír maradt. Vlagyimir Putyin orosz, Nurszul- tan Nazarbajev kazah és Heydar Aliyev azeri elnök a Kaszpi-tenger erőforrásainak hatékony kiaknázása előtt a tengerfenék arányos felosztását szorgalmazza az érintett államok tengeri határának nagysága szerint. Mohammed Hatami iráni elnök és a házigazda Türkmenisztán elnöke, Saparmurat Niya- zov viszont egyenlően osztaná fel az öt állam között. Oroszország álláspontja az, hogy a Kaszpi-tenger- re kijárattal rendelkező országok, mivel nem azonos mértékű partjuk van, nem követelhetik jogosan a tengerfenék egyenlő mértékű felosztását. A partszakasz hosszának megfelelően Kazahsztán része több mint 29 százalék, Azerbajdzsán és Türkmenisztán több mint 19, Oroszország mintegy 19, Irán pedig 14 százalékban részesedhet. Ezenkívül tény, hogy a felderített készletek többsége a kazahsztáni szektorban található. A becslések szerint a Kaszpi-tenger alatt található a világ harmadik legnagyobb kőolaj- és földgázkészlete a Perzsaöböl és Szibéria készletei után. A kincseken korábban a Szovjetunió és Irán osztozott. A Szovjetunió 1991-es felbomlása - s a három ország megjelenése - új rendezést tett szükségessé, de a feleknek mindeddig nem sikerült megegyezniük. (mn) ÚJ SZÓ-HÍR Budapest. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) felkéri a magyar kormányt, hogy még az újonnan választott Országgyűlés megalakulása előtt forduljon a velencei bizottsághoz, kérve a cseh képviselőház szerdai határozatának, valamint a Benes-dekrétumoknák az EU törvényeivel való összemérését. A lapunkhoz eljuttatott állás- foglalás szerint a Benes-dek- rétumok sértik az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát és az EU nizzai emberjogi egyezményét. „Az MVSZ tudomásul vette a prágai parlament egyhangú határozatát, mely megkérdőjelezhetet- lennek, érinthetetiennek és megváltoztathatadannak minősítette a dekrétumokat. Ezzel bebizonyosodott, hogy a csehországi politikai osztályból teljességgel hiányzik a politikai akarat egy olyan jogrendnek a megteremtésére, amelyben nincs kollektív bűnösség, nincs diszkrimináció és nincs kisebbség elleni uszítás.” Patrubány Miklós, az MVSZ elnökének álláspontja szerint, ha a magyar kormány a velencei bizottsághoz fordulna a csehországi jogrendszer vizsgálatáért, azzal nem csak az európai közjót szolgálná, hanem annak a majdnem kétszázezer felvidéki magyarnak is védené a jogait, akiknek a Benes-dekrétumok szlovákiai alkalmazása változtatta az életét pokollá, (s) Budapest mielőbb forduljon a velencei bizottsághoz MVSZ-állásfoglalás
