Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-20 / 92. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 20. Közélet 5 Interjú Kvarda Józseffel, az MKP közigazgatási tanácsának elnökével a köztisztviselői törvény végrehajtásáról Szükséges szakmai szempontok A köztisztviselői törvény szerint az összes állami hivatal vezetőjét újra ki kell nevezni, éspedig szakmai kritériumok alapján. E célból jött létre a köztisztviselői hivatal - élére Lubomír Piai került. Kvarda Józseffel, a Magyar Koalíció Pártja közigazgatási tanácsának elnökével egyebek mellett a járási elöljáró-helyettesekről beszélgettünk. SZENTGÁLI ANIKÓ 1998-ban a járási elöljárókat és helyetteseiket az összes párt politikailag ültette funkciójukba. Most mi lesz ezekkel az emberekkel? Az MKP hogyan próbálja orvosolni a problémát? A kérdést a Lubomír Piai vezette központi hivatalnak kell megoldania, és Piai megígérte Csáky Pálnak, hogy helyettese az MKP-ból kerülhet ki. Azonban a mai napig ilyen helyettes nincs, azaz lényegében nincs is kivel ezt megbeszélni. A magyar párton kívül egyébként senki nem foglalkozott azzal, mi lesz a politikailag delegált járási tisztségviselőkkel. Sok helyen időközben magától megoldódott a probléma, mert egy-egy elöljáró-helyettesre rábízták valamelyik osztály irányítását, így a törvény szerint most már szakmailag folytathatja a munkát. Azokkal van gond, akikre nem bíztak valamilyen szakterületet. » Általánosan, politi- r kailag igazgatták a dolgokat, akárcsak a minisztériumokban . az államtitkár. \S Ha nem volt konkrét feladatuk, akkor ezek az emberek valójában mit csináltak eddig? Hát azért a járási hivatalon belül felügyeltek bizonyos területet, csak nem kaptak konkrét szakosztályt. Általánosan, politikailag igazgatták a dolgokat, akárcsak a minisztériumokban az államtitkár. Az egyes tárcáknál is vannak olyan államtitkárok, akiknek konkrét feladatuk van, és vannak, akik bizonyos területeket politikailag felügyelnek. Próbáltam a koalíciós partnerekkel is megértetni, hogy nem lehet csak úgy az utcára dobni ezeket az embereket, mert 1998-ban nem ezt ígértük nekik. Figyelmeztetésemre hajlandók voltak felkeresni a jogszabályt előteijesztő Peter Magvasi minisztert, aki azzal nyugtatgatott „A magyar párton kívül senki nem foglalkozott azzal, mi lesz a politikailag delegált járási tisztségviselőkkel." (Somogyi Tibor felvétele) bennünket, hogy a köztisztviselői törvény szerint a járási elöljáróknak és helyetteseiknek két év átmeneti idő áll rendelkezésükre, mely alatt vizsgát tehernek, és kérhetik magukat valamilyen köztisztviselői vagy közalkalmazotti funkcióba. Csakhogy a munkaügyi miniszter azt elhallgatta, hogy ez csak azokra a helyettesekre vonatkozik, akik osztályvezetők is egyben. És mi lesz az elöljárókkal? Az új törvény alapján megmaradt a politikai elöljárói funkció, ezenkívül a járási hivatalnak van egy vezetője, aki nem felel meg a jelenlegi elöljáró-helyettesnek. A belügyminisztérium azt szorgalmazza, hogy nevezzék ki járási hivatalvezetőnek az eddigi szervezési osztály főnökét, aki a legtöbb helyen baloldali. Ez a megoldás azért nem jó, mert a hivatalt valójában a hivatalvezető irányítja majd, az elöljáró csak politikaüag felügyeli. Vagyis az elképzelés szerint az eddigi helyetteseket kirúghatják, bár az elöljárón sok múlik majd, mert ő javaslatot tehet Piai úrnak a hivatalvezető személyére, és akár valamelyik osztályvezetőjét is ő javasolhatná. A problémánk az, hogy ahol magyar elöljáró van, ott a két helyettes nem MKP-s. Most tulajdonképpen minden Plain múlik, és itt vagyunk gondban, mert Csáky úr megígérte: közbenjár, hogy Piai helyettese a miénk lesz. És egyelőre nem tudunk kihez fordulni, mert akit befolyásolni tudnánk a kinevezés ügyében, az Piai helyettese, viszont az ő esetében a mai napig nincs előrelépés... És az elöljáróink gondban vannak; például a lévai elöljáró hívott, hogy nincs olyan ember, akit javasolhatna hivatalvezetőnek. Korábban kellett volna arra gondolni, hogy legalább egy osztályvezetőnk legyen ott. Csak hát ez senkinek sem jutott az eszébe. Hány emberről van szó? Tizenöt járás érint bennünket. Hét helyen a főnök MKP-s, öt járásban vannak helyetteseink, ott nincs is gond. Két kerületi elöljáró-helyettesünk volt; egyikük, Múdra Rozália elment, Pallya Gábor pedig kapott valamilyen szakterületet. Tehát nálunk kevés embert érint, de a politikai felelősséget értük is vállalni kell. A többi pártban súlyosabb a helyzet, hiszen 79 járás van, legkevesebb 160 emberről van szó, ebből öt MKP-s, és állítólag Piai úr már felszólította a járási elöljárókat, hogy tegyenek javaslatot a hivatalvezető személyére. Most már csak abban lehet bízni, hogy a politikaüag kinevezett Piai szakmailag és objektiven bírálja el a javaslatokat. Ön bírálta a készülő összeférhetetlenségi törvényt, sőt, azt a polgármesterek elleni bosszúhadjáratnak minősítette. Miért? Az alkotmányjogi bizottságban minden politikai egyeztetés nélkül született egy olyan képviselői indítvány, melyet később valamennyi frakcióból aláírattak valakivel. A javaslat szerint a polgármester nem lehet képviselő a megyei és országos parlamentben. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulásában tudják, hogy eddig az összes önkormányzati jellegű - költségvetéssel, hatáskörökkel kapcsolatos - problémát csak úgy lehetett orvosolni, hogy a társulás tagjai és a polgár- mesterek közül néhányan parlamenti képviselőként segíthettek. Szlovákiában megindult egy visszafordíthatatlan decentralizációs folyamat, és a politikai pártok megijedtek, hogy ezentúl központilag már nem lehet a helyi ügyekbe beleszólni, ezért mintha szándékosan akarnák kizárni a parlamentből a polgármestereket. A jogszabály szerint gyakorlatilag a helyi képviselő- testületbe is csak munkanélküliek kerülhetnének, és ez a minőség rovására mehet. Az alkotmányjogi bizottságnak magyar tagjai is vannak. Igen ám, csakhogy egyetlen pártban sem született olyan politikai határozat, mely szerint a polgármestereket ki kell üldözni a parlamentből. Ezek szerint az MKP sem hagyta ezt jóvá, két képviselője mégis aláírta a javaslatot. A mai napig nem derült ki, miért. Pedig az aláírás előtt figyelmeztettem őket, hogy ilyen politikai döntés nincs a pártban. Ha lenne, akkor \\ A javaslat szerint a polgármester nem lehet képviselő a megyei és országos .. parlamentben. \\ ezzel nem lenne gond, ahogyan az sem okoz problémát, hogy három közlegitimitású funkciót nem lehet egy kézbe tömöríteni. Elnézést, de most saját maga ellen beszél, hiszen önnek kettőnél több funkciója van... Hol van nekem három funkcióm? Azt csak önök gondolják. Nem tudom, honnan veszik. Polgármester és parlamenti képviselő vagyok. A megyei önkormányzatban nem töltök be semmüyen posztot. Az említett kettőn kívül nincs más közlegitimitással bíró funkcióm. Vannak köztünk tényleg olyanok, akiknek legalább három üyen funkciójuk van, de én nem tartozom közéjük. A közlegitimitású funkció nem olyan, mint például a sportelnök... Ezek szerint ha most nem szerepel is az elnökség által kiválasztott 15 képviselőjelölt között, regionális jelöltként még felkerülhet a listára. Jelölteti magát? Igen, és a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának támogatását is élvezem. November 27-éig jelentkezhetnek a meghurcoltak Kárpótlás Ausztriából ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Az Osztrák Megbékélési Alap működéséről rendelkező jogszabály értelmében kárpótolhatok a 2. világháború idején Ausztriába kényszermunkára és munkatáborokba hurcolt személyek. Kárpótlási igényét benyújthatja minden olyan személy, akit politikai okokból, származása, vallása, szellemi vagy testi fogyatékossága miatt, esetleg orvosi kísérletek céljából Ausztriába hurcoltak, és az iparban, mezőgazdaságban vagy más területen munkára kényszerítettek. Ugyanúgy kérvényezhetik a kárpótlást, akik a koncentrációs táborokhoz hasonló börtönökben végeztek munkát. Kizárólag az Ausztria területén található lágerek tartoznak ide, ahová 1944-45-ben az akkori Magyarország területéről zsidó származásúnkat szállítottak. Az osztrák törvény szerint nem jogosultak a kárpótlásra a Mauthausenbe és a hozzá közeli táborokba, ületve Dachauba deportáltak, rájuk a német kárpótlási törvény vonatkozik. A szüleikkel elhurcolt vagy a táborokban született gyermekeket is kárpótolják. Ha a jogosult személy már nem él, és 2000. február 15-én vagy a dátum után halt meg, a kárpótlási jog átszáll a szlovák törvények szerinti örökösére. A korábban elhunytak örököseinek nem jár kárpótlás. A munkatáborokba deportáltak egyszeri, 105 ezer osztrák schilling (több mint 300 ezer korona), az iparban dolgozók 35 ezer schilling (több mint 100 ezer korona), a mezőgazdaságban dolgozók pedig 20 ezer schilling (kb. 60 ezer korona) kárpótlást kaphatnak. A gyerekek ugyanolyan ösz- szegre jogosultak, mint szüleik, és azoknak az anyáknak, akiket abortuszra kényszerírettek vagy a kényszermunka idejében speciális klinikán szülték meg gyereküket, 5000 schillinggel többet ítélhetnek meg. A kérvényeket 2002. november 27- éig a következő címre lehet postázni: Öster-reichischer Versöhnungsfonds, Postfach 14, A - 1011 Wien. Bővebb információkat a pozsonyi osztrák nagykövetségen (Ventúr utca) vagy a 02/54432985-ös telefonszámon lehet kérni. Formanyomtatvány a nagykövetségen szerezhető be, illetve a http://www . embassyaustria.sk/sk/formular.doc internetes honlapon is megtalálható. (sza) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Május l-jétől új, egész országból hívható segélyvonalat üzemeltet a Segítség az Érőszak Áldozatainak nevű szervezet. A helyi hívás árának feléért hívható szám 0850/111321. A szervezetnek, mely bűncselekmények áldozatainak ad díjmentesen jogi tanácsokat, a megyei központokban és Poprádon vannak irodái. Szakembereitől pszichológiai és lelki segítséget is kaphatnak a rászorulók. „Tavaly mintHÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A jövő héten két rendkívüli kormányülésen foglalkoznak a miniszterek a hiányzó 12 „eurtör- vénnyel”, döntött tegnap a kormány integrációért felelős miniszteri tanácsa. Negyvenegy olyan jogszabály van, melyet feltétlenül jogrendünkbe kell iktatni, ha Szlovákia komolyan gondolja az uniós csatlakoegy ezren fordultak hozzánk, a legtöbben közlekedési balesetek áldozatai, vagy azok hozzátartozói voltak”- mondta Jana Siposová ügyvivő. A legtöbben a balesetnél helyszínelő rendőrökre panaszkodtak, akik az elkövetőknek segítve megpróbálták eltussolni az ügyeket. Siposová szerint jogrendünk elvileg védi az áldozatokat, gyakorlatilag azonban „csak” tanúként kezeli őket; gyakran előbbre valónak tartja a vádlott emberi jogainak védelmét az áldozatjogaival szemben, (lpj) zást. Ebből a kabinet eddig 29-et hagyott jóvá. Ahhoz, hogy a honatyák a maradék 12-őt még ebben a megbízatási időszakban megvitathassák, legkésőbb április 26-áig továbbítani kell a parlamentbe a tervezeteket. Mária Kadlecíková integrációért felelős miniszterelnök-helyettes derűlátó, szerinte a választásokig sikerül teljesíteni a csatlakozási kormányprioritásokat. (s, ú) A kormánynak még 12 „eurotörvényt" kell elfogadnia Kétszer is soron kívül RÖVIDEN Szabó Tibor a kedvezménytörvényről Budapest. Eddig 300 ezren kértek magyarigazolványt, ebből 140 ezren Romániából és 30 ezren Szlovákiából - közölte a szlovák sajtóiroda kérdésére Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. A magyar iskolát látogató gyermekek számára meghirdetett támogatási pályázatra Szlovákiából egyelőre egyetlen kérvény sem érkezett. A törvénynek nincs területen kívüli hatálya, mert egyetlen külföldi magyar sem részesülhet automatikusan anyagi támogatásban. (TASR) Duray az MKP szócsöve volt Budapesten? Pozsony. „Duray felszólalása az MKP gondosan megtervezett lépése volt a párton belül működő legszélsőségesebb nacionalista erők támogatásának megőrzése érdekében” - nyilatkozta az MKP ügyvezető alelnökének Budapesten mondott szavairól Robert Fico. A Smer elnöke szerint Duray szavait „nem mondhatta Bugár, ezért valaki másnak kellett helyette”. Bugár Béla, az MKP elnöke Fico nyüatkozatát félrevezetőnek nevezte, mert az MKP vezetői közül senlti sem tudott Duray útjáról. Fico Eduard Kukán külügyminisztert és Mikulás Dzurinda kormányfőt is elmarasztalta, mert a magyar képviselők bármilyen veszélyes lépését készek eltűrni, csak hogy ne veszélyeztessék az SDKÚ és az MKP közti együttműködést. Az SDKÚ visszautasította a vádakat, hangsúlyozva, hogy a kabinet mindig megfontoltan kezelte a szlovák-magyar kapcsolatokat. (TASR) Ma HZDS-kongresszus Nyitrán Pozsony. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) mai nyitrai küldöttgyűlésén valószínűleg újra Vladimír Meciart választják a párt elnökévé, s egyben listavezetőjévé is. Helyén marad Sergej Kozlík és Rudolf Ziak alelnök is. A kongresszusra valamennyi parlamenti, illetve valószínűleg a parlamentbe kerülő párt és Rudolf Schuster államfő is meghívást kapott. (TASR) Stagnáló munkanélküliség Pozsony. Márciusban 546 254 állástalant tartottak nyilván a munkaügyi hivatalok, ez 19,2 százalékos munkanélküliségnek felel meg - derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal legfrissebb jelentéséből. Februárhoz képest az állástalanok száma csaknem 14 ezerrel, vagyis mintegy 2,5 százalékkal csökkent, az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig lényegében stagnált. A legtöbb állástalant már hagyományosan a Kassai kerületben tartják nyilván, ahol a munkaképes lakosság 25,82 százaléka képtelen munkát találni, (m-i) Dekrétum bizottság a külügyi tárcánál Pozsony. A külügyminisztériumban Jaroslav Chlebo államtitkár vezetésével tegnap először ülésezett a Benes-dekrétumok körül kialakult helyzetet elemző szakértői bizottság. A testület azt vizsgálja, milyenek a dekrétumok hazai és a nemzetközi jogot érintő összefüggései, az elemzéseket pedig a tárcának a második vüágháború utáni jogrenddel kapcsolatos állásfoglalásaihoz kívánják felhasználni. (SITA) Nincs változás a pártok sorrendjében Pozsony. A szavazatok 27,9 százalékával a HZDS nyerné a választásokat - derül ki az MVK ügynökség áprilisi felmérésének eredményeiből. Második lenne a Smer 17,5, harmadik pedig az MKP 10,5 százalékkal. A parlamentbejutók további sorrendje: ANO (9,0), SDKÚ (7,9), KDH (5,4), SNS (5,2). (TASR) Az oktatási tárca nem ért egyet a gazdasági miniszterekkel Kell pénz tornatermekre HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az oktatási tárca és Peter Ponicky új miniszter sem ért egyet a gazdasági miniszterekkel, akik ellenzik, hogy a Szlovák Gázművek privatizálásából befolyó összegekből idén 300 milliót a Vissza a sportot az iskolákba! című programra fordítsanak. A programba 1676 alap- és 862 középiskola jelentkezett be. Az iskolák a tornatermek felújítására, rendbehozatalára vagy a kivitelezés befejezésére kérhettek támogatást. Az országban 862 iskolának nincs tornaterme. Szigeti László államtitkár kijelentette, a minisztérium mindent megtesz, hogy a tavaly karácsonyi ajándékként megígért összegeket a kormány ne vonja meg. A programot Szigeti közlése szerint a kabinet nyolc tagja támogatja. Szlovákiában 686 négyzetméteren kell felújítani vagy befejezni tornatermeket. Szigeti elmondta, a program fedezésére 5,8 milliárd koronára lenne szükség. A 300 millióból kerületenként legalább egy új tornaterem építését és egy épülő befejezését szeretnék finanszírozni. Az államtitkár szerint a program fontosabb, mint a Nemzeti Teniszközpont építése, amelyre eddig 70 milliót fordítottak. Megjegyezte azt is, hogy ha a kormány a tornateremprogram helyett az iskolák adósságának törlesztésére ajánl fel 600 milliót, a tárca nehéz döntés előtt áll majd. Szigeti személyes véleménye az, hogy az adósság rendezése fontosabb. (s, ú) Közbeszerzési hivatal - kilenc esetben rótt ki bírságot Átláthatóbb pályázatok ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Közbeszerzési Hivatal tegnap benyújtotta a kormánynak a közbeszerzési törvény módosításáról szóló javaslatát. Molnár Rozália,, a hivatal elnöke szerint ezt az Európai Bizottság tavaly novemberi jelentése tette szükségessé, amely szerint fokozni kell a közbeszerzések átláthatóságát. Az elkészült javaslat tíz napra csökkentené az ajánlatok benyújtásának határidejét, s az uniós normákhoz igazítaná a közbeszerzésben való részvétel feltételeit is. Molnár Rozália szerint jelenleg az egyik legnagyobb problémának a pályázati feltételek pontatlan meghatározása számít. A hivatal tavaly 9 büntetést rótt ki, összesen 2 millió korona értékben, ebből két esetben községek szegték meg a szabályokat. Az egyik legnagyobb pénzbírságot a külügyminisztériumnak szabták ki, mivel a Palugyay-palota átépítésével egy olyan céget bízott meg, amely nem teljesítette fizetési kötelezettségeit a biztosítókkal szemben. Ez kizáró oknak számít a közbeszerzési pályázatoknál. (mi) A 0850/111321-et tárcsázhatják az erőszak áldozatai Új segélyvonal létesül