Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-20 / 92. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 20. Közélet 5 Interjú Kvarda Józseffel, az MKP közigazgatási tanácsának elnökével a köztisztviselői törvény végrehajtásáról Szükséges szakmai szempontok A köztisztviselői törvény sze­rint az összes állami hivatal vezetőjét újra ki kell nevezni, éspedig szakmai kritériumok alapján. E célból jött létre a köztisztviselői hivatal - élére Lubomír Piai került. Kvarda Józseffel, a Magyar Koalíció Pártja közigazgatási tanácsá­nak elnökével egyebek mel­lett a járási elöljáró-helyette­sekről beszélgettünk. SZENTGÁLI ANIKÓ 1998-ban a járási elöljárókat és helyetteseiket az összes párt poli­tikailag ültette funkciójukba. Most mi lesz ezekkel az emberek­kel? Az MKP hogyan próbálja or­vosolni a problémát? A kérdést a Lubomír Piai vezette központi hivatalnak kell megolda­nia, és Piai megígérte Csáky Pálnak, hogy helyettese az MKP-ból kerül­het ki. Azonban a mai napig ilyen helyettes nincs, azaz lényegében nincs is kivel ezt megbeszélni. A ma­gyar párton kívül egyébként senki nem foglalkozott azzal, mi lesz a po­litikailag delegált járási tisztségvise­lőkkel. Sok helyen időközben magá­tól megoldódott a probléma, mert egy-egy elöljáró-helyettesre rábíz­ták valamelyik osztály irányítását, így a törvény szerint most már szak­mailag folytathatja a munkát. Azok­kal van gond, akikre nem bíztak va­lamilyen szakterületet. » Általánosan, politi- r kailag igazgatták a dolgokat, akárcsak a minisztériumokban . az államtitkár. \S Ha nem volt konkrét feladatuk, akkor ezek az emberek valójában mit csináltak eddig? Hát azért a járási hivatalon belül fel­ügyeltek bizonyos területet, csak nem kaptak konkrét szakosztályt. Általánosan, politikailag igazgatták a dolgokat, akárcsak a minisztériu­mokban az államtitkár. Az egyes tárcáknál is vannak olyan államtit­károk, akiknek konkrét feladatuk van, és vannak, akik bizonyos terü­leteket politikailag felügyelnek. Próbáltam a koalíciós partnerekkel is megértetni, hogy nem lehet csak úgy az utcára dobni ezeket az embe­reket, mert 1998-ban nem ezt ígér­tük nekik. Figyelmeztetésemre haj­landók voltak felkeresni a jogsza­bályt előteijesztő Peter Magvasi mi­nisztert, aki azzal nyugtatgatott „A magyar párton kívül senki nem foglalkozott azzal, mi lesz a politikai­lag delegált járási tisztségviselőkkel." (Somogyi Tibor felvétele) bennünket, hogy a köztisztviselői törvény szerint a járási elöljáróknak és helyetteseiknek két év átmeneti idő áll rendelkezésükre, mely alatt vizsgát tehernek, és kérhetik magu­kat valamilyen köztisztviselői vagy közalkalmazotti funkcióba. Csak­hogy a munkaügyi miniszter azt el­hallgatta, hogy ez csak azokra a he­lyettesekre vonatkozik, akik osz­tályvezetők is egyben. És mi lesz az elöljárókkal? Az új törvény alapján megmaradt a politikai elöljárói funkció, ezenkívül a járási hivatalnak van egy vezetője, aki nem felel meg a jelenlegi elöljá­ró-helyettesnek. A belügyminiszté­rium azt szorgalmazza, hogy nevez­zék ki járási hivatalvezetőnek az ed­digi szervezési osztály főnökét, aki a legtöbb helyen baloldali. Ez a meg­oldás azért nem jó, mert a hivatalt valójában a hivatalvezető irányítja majd, az elöljáró csak politikaüag felügyeli. Vagyis az elképzelés sze­rint az eddigi helyetteseket kirúg­hatják, bár az elöljárón sok múlik majd, mert ő javaslatot tehet Piai úrnak a hivatalvezető személyére, és akár valamelyik osztályvezetőjét is ő javasolhatná. A problémánk az, hogy ahol magyar elöljáró van, ott a két helyettes nem MKP-s. Most tu­lajdonképpen minden Plain múlik, és itt vagyunk gondban, mert Csáky úr megígérte: közbenjár, hogy Piai helyettese a miénk lesz. És egyelőre nem tudunk kihez fordulni, mert akit befolyásolni tudnánk a kineve­zés ügyében, az Piai helyettese, vi­szont az ő esetében a mai napig nincs előrelépés... És az elöljáróink gondban vannak; például a lévai elöljáró hívott, hogy nincs olyan ember, akit javasolhatna hivatalve­zetőnek. Korábban kellett volna ar­ra gondolni, hogy legalább egy osz­tályvezetőnk legyen ott. Csak hát ez senkinek sem jutott az eszébe. Hány emberről van szó? Tizenöt járás érint bennünket. Hét helyen a főnök MKP-s, öt járásban vannak helyetteseink, ott nincs is gond. Két kerületi elöljáró-helyette­sünk volt; egyikük, Múdra Rozália elment, Pallya Gábor pedig kapott valamilyen szakterületet. Tehát ná­lunk kevés embert érint, de a politi­kai felelősséget értük is vállalni kell. A többi pártban súlyosabb a helyzet, hiszen 79 járás van, legkevesebb 160 emberről van szó, ebből öt MKP-s, és állítólag Piai úr már fel­szólította a járási elöljárókat, hogy tegyenek javaslatot a hivatalvezető személyére. Most már csak abban lehet bízni, hogy a politikaüag kine­vezett Piai szakmailag és objektiven bírálja el a javaslatokat. Ön bírálta a készülő összeférhe­tetlenségi törvényt, sőt, azt a pol­gármesterek elleni bosszúhadjá­ratnak minősítette. Miért? Az alkotmányjogi bizottságban minden politikai egyeztetés nélkül született egy olyan képviselői indít­vány, melyet később valamennyi frakcióból aláírattak valakivel. A ja­vaslat szerint a polgármester nem lehet képviselő a megyei és orszá­gos parlamentben. A Szlovákiai Vá­rosok és Falvak Társulásában tud­ják, hogy eddig az összes önkor­mányzati jellegű - költségvetéssel, hatáskörökkel kapcsolatos - problé­mát csak úgy lehetett orvosolni, hogy a társulás tagjai és a polgár- mesterek közül néhányan parla­menti képviselőként segíthettek. Szlovákiában megindult egy vissza­fordíthatatlan decentralizációs fo­lyamat, és a politikai pártok meg­ijedtek, hogy ezentúl központilag már nem lehet a helyi ügyekbe bele­szólni, ezért mintha szándékosan akarnák kizárni a parlamentből a polgármestereket. A jogszabály sze­rint gyakorlatilag a helyi képviselő- testületbe is csak munkanélküliek kerülhetnének, és ez a minőség ro­vására mehet. Az alkotmányjogi bizottságnak magyar tagjai is vannak. Igen ám, csakhogy egyetlen pártban sem született olyan politikai határo­zat, mely szerint a polgármestere­ket ki kell üldözni a parlamentből. Ezek szerint az MKP sem hagyta ezt jóvá, két képviselője mégis aláírta a javaslatot. A mai napig nem derült ki, miért. Pedig az aláírás előtt figyelmeztet­tem őket, hogy ilyen politikai dön­tés nincs a pártban. Ha lenne, akkor \\ A javaslat szerint a polgármester nem lehet képviselő a me­gyei és országos .. parlamentben. \\ ezzel nem lenne gond, ahogyan az sem okoz problémát, hogy három közlegitimitású funkciót nem lehet egy kézbe tömöríteni. Elnézést, de most saját maga el­len beszél, hiszen önnek kettőnél több funkciója van... Hol van nekem három funkcióm? Azt csak önök gondolják. Nem tu­dom, honnan veszik. Polgármester és parlamenti képviselő vagyok. A megyei önkormányzatban nem töl­tök be semmüyen posztot. Az emlí­tett kettőn kívül nincs más közlegiti­mitással bíró funkcióm. Vannak köztünk tényleg olyanok, akiknek legalább három üyen funkciójuk van, de én nem tartozom közéjük. A közlegitimitású funkció nem olyan, mint például a sportelnök... Ezek szerint ha most nem szere­pel is az elnökség által kiválasz­tott 15 képviselőjelölt között, re­gionális jelöltként még felkerül­het a listára. Jelölteti magát? Igen, és a Szlovákiai Városok és Fal­vak Társulásának támogatását is él­vezem. November 27-éig jelentkezhetnek a meghurcoltak Kárpótlás Ausztriából ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Az Osztrák Megbékélési Alap működéséről rendelkező jog­szabály értelmében kárpótolhatok a 2. világháború idején Ausztriába kényszermunkára és munkatábo­rokba hurcolt személyek. Kárpótlási igényét benyújthatja minden olyan személy, akit politikai okokból, származása, vallása, szellemi vagy testi fogyatékossága miatt, esetleg orvosi kísérletek céljából Ausztriába hurcoltak, és az iparban, mezőgaz­daságban vagy más területen mun­kára kényszerítettek. Ugyanúgy kérvényezhetik a kárpótlást, akik a koncentrációs táborokhoz hasonló börtönökben végeztek munkát. Ki­zárólag az Ausztria területén talál­ható lágerek tartoznak ide, ahová 1944-45-ben az akkori Magyaror­szág területéről zsidó származásún­kat szállítottak. Az osztrák törvény szerint nem jogosultak a kárpótlás­ra a Mauthausenbe és a hozzá köze­li táborokba, ületve Dachauba de­portáltak, rájuk a német kárpótlási törvény vonatkozik. A szüleikkel el­hurcolt vagy a táborokban született gyermekeket is kárpótolják. Ha a jo­gosult személy már nem él, és 2000. február 15-én vagy a dátum után halt meg, a kárpótlási jog átszáll a szlovák törvények szerinti örökösé­re. A korábban elhunytak örökösei­nek nem jár kárpótlás. A munkatá­borokba deportáltak egyszeri, 105 ezer osztrák schilling (több mint 300 ezer korona), az iparban dolgozók 35 ezer schilling (több mint 100 ezer korona), a mezőgazdaságban dol­gozók pedig 20 ezer schilling (kb. 60 ezer korona) kárpótlást kaphat­nak. A gyerekek ugyanolyan ösz- szegre jogosultak, mint szüleik, és azoknak az anyáknak, akiket abor­tuszra kényszerírettek vagy a kény­szermunka idejében speciális klini­kán szülték meg gyereküket, 5000 schillinggel többet ítélhetnek meg. A kérvényeket 2002. november 27- éig a következő címre lehet postáz­ni: Öster-reichischer Versöhnungs­fonds, Postfach 14, A - 1011 Wien. Bővebb információkat a pozsonyi osztrák nagykövetségen (Ventúr utca) vagy a 02/54432985-ös tele­fonszámon lehet kérni. Formanyom­tatvány a nagykövetségen szerezhe­tő be, illetve a http://www . embassyaustria.sk/sk/formular.doc internetes honlapon is megtalálha­tó. (sza) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Május l-jétől új, egész or­szágból hívható segélyvonalat üze­meltet a Segítség az Érőszak Áldo­zatainak nevű szervezet. A helyi hí­vás árának feléért hívható szám 0850/111321. A szervezetnek, mely bűncselekmények áldozatainak ad díjmentesen jogi tanácsokat, a me­gyei központokban és Poprádon vannak irodái. Szakembereitől pszi­chológiai és lelki segítséget is kap­hatnak a rászorulók. „Tavaly mint­HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A jövő héten két rendkívü­li kormányülésen foglalkoznak a miniszterek a hiányzó 12 „eurtör- vénnyel”, döntött tegnap a kormány integrációért felelős miniszteri ta­nácsa. Negyvenegy olyan jogsza­bály van, melyet feltétlenül jogren­dünkbe kell iktatni, ha Szlovákia ko­molyan gondolja az uniós csatlako­egy ezren fordultak hozzánk, a leg­többen közlekedési balesetek áldo­zatai, vagy azok hozzátartozói vol­tak”- mondta Jana Siposová ügyvi­vő. A legtöbben a balesetnél helyszí­nelő rendőrökre panaszkodtak, akik az elkövetőknek segítve megpróbál­ták eltussolni az ügyeket. Siposová szerint jogrendünk elvileg védi az áldozatokat, gyakorlatilag azonban „csak” tanúként kezeli őket; gyak­ran előbbre valónak tartja a vádlott emberi jogainak védelmét az áldo­zatjogaival szemben, (lpj) zást. Ebből a kabinet eddig 29-et ha­gyott jóvá. Ahhoz, hogy a honatyák a maradék 12-őt még ebben a meg­bízatási időszakban megvitathas­sák, legkésőbb április 26-áig továb­bítani kell a parlamentbe a terveze­teket. Mária Kadlecíková integráció­ért felelős miniszterelnök-helyettes derűlátó, szerinte a választásokig si­kerül teljesíteni a csatlakozási kor­mányprioritásokat. (s, ú) A kormánynak még 12 „eurotörvényt" kell elfogadnia Kétszer is soron kívül RÖVIDEN Szabó Tibor a kedvezménytörvényről Budapest. Eddig 300 ezren kértek magyarigazolványt, ebből 140 ezren Romániából és 30 ezren Szlovákiából - közölte a szlovák saj­tóiroda kérdésére Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalá­nak elnöke. A magyar iskolát látogató gyermekek számára meghir­detett támogatási pályázatra Szlovákiából egyelőre egyetlen kér­vény sem érkezett. A törvénynek nincs területen kívüli hatálya, mert egyetlen külföldi magyar sem részesülhet automatikusan anyagi támogatásban. (TASR) Duray az MKP szócsöve volt Budapesten? Pozsony. „Duray felszólalása az MKP gondosan megtervezett lépése volt a párton belül működő legszélsőségesebb nacionalista erők tá­mogatásának megőrzése érdekében” - nyilatkozta az MKP ügyvezető alelnökének Budapesten mondott szavairól Robert Fico. A Smer elnö­ke szerint Duray szavait „nem mondhatta Bugár, ezért valaki másnak kellett helyette”. Bugár Béla, az MKP elnöke Fico nyüatkozatát félre­vezetőnek nevezte, mert az MKP vezetői közül senlti sem tudott Duray útjáról. Fico Eduard Kukán külügyminisztert és Mikulás Dzurinda kormányfőt is elmarasztalta, mert a magyar képviselők bár­milyen veszélyes lépését készek eltűrni, csak hogy ne veszélyeztessék az SDKÚ és az MKP közti együttműködést. Az SDKÚ visszautasította a vádakat, hangsúlyozva, hogy a kabinet mindig megfontoltan kezelte a szlovák-magyar kapcsolatokat. (TASR) Ma HZDS-kongresszus Nyitrán Pozsony. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) mai nyitrai küldöttgyűlésén valószínűleg újra Vladimír Meciart választják a párt elnökévé, s egyben listavezetőjévé is. Helyén marad Sergej Kozlík és Rudolf Ziak alelnök is. A kongresszusra valamennyi parla­menti, illetve valószínűleg a parlamentbe kerülő párt és Rudolf Schuster államfő is meghívást kapott. (TASR) Stagnáló munkanélküliség Pozsony. Márciusban 546 254 állástalant tartottak nyilván a munka­ügyi hivatalok, ez 19,2 százalékos munkanélküliségnek felel meg - derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal legfrissebb jelentéséből. Feb­ruárhoz képest az állástalanok száma csaknem 14 ezerrel, vagyis mintegy 2,5 százalékkal csökkent, az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig lényegében stagnált. A legtöbb állástalant már ha­gyományosan a Kassai kerületben tartják nyilván, ahol a munkaké­pes lakosság 25,82 százaléka képtelen munkát találni, (m-i) Dekrétum bizottság a külügyi tárcánál Pozsony. A külügyminisztériumban Jaroslav Chlebo államtitkár veze­tésével tegnap először ülésezett a Benes-dekrétumok körül kialakult helyzetet elemző szakértői bizottság. A testület azt vizsgálja, milye­nek a dekrétumok hazai és a nemzetközi jogot érintő összefüggései, az elemzéseket pedig a tárcának a második vüágháború utáni jog­renddel kapcsolatos állásfoglalásaihoz kívánják felhasználni. (SITA) Nincs változás a pártok sorrendjében Pozsony. A szavazatok 27,9 százalékával a HZDS nyerné a válasz­tásokat - derül ki az MVK ügynökség áprilisi felmérésének eredmé­nyeiből. Második lenne a Smer 17,5, harmadik pedig az MKP 10,5 százalékkal. A parlamentbejutók további sorrendje: ANO (9,0), SDKÚ (7,9), KDH (5,4), SNS (5,2). (TASR) Az oktatási tárca nem ért egyet a gazdasági miniszterekkel Kell pénz tornatermekre HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az oktatási tárca és Peter Ponicky új miniszter sem ért egyet a gazdasági miniszterekkel, akik el­lenzik, hogy a Szlovák Gázművek privatizálásából befolyó összegek­ből idén 300 milliót a Vissza a spor­tot az iskolákba! című programra fordítsanak. A programba 1676 alap- és 862 középiskola jelentke­zett be. Az iskolák a tornatermek felújítására, rendbehozatalára vagy a kivitelezés befejezésére kérhettek támogatást. Az országban 862 isko­lának nincs tornaterme. Szigeti László államtitkár kijelentette, a minisztérium mindent megtesz, hogy a tavaly karácsonyi ajándék­ként megígért összegeket a kor­mány ne vonja meg. A programot Szigeti közlése szerint a kabinet nyolc tagja támogatja. Szlovákiá­ban 686 négyzetméteren kell felújí­tani vagy befejezni tornatermeket. Szigeti elmondta, a program fede­zésére 5,8 milliárd koronára lenne szükség. A 300 millióból kerületen­ként legalább egy új tornaterem építését és egy épülő befejezését szeretnék finanszírozni. Az állam­titkár szerint a program fontosabb, mint a Nemzeti Teniszközpont épí­tése, amelyre eddig 70 milliót fordí­tottak. Megjegyezte azt is, hogy ha a kormány a tornateremprogram helyett az iskolák adósságának tör­lesztésére ajánl fel 600 milliót, a tárca nehéz döntés előtt áll majd. Szigeti személyes véleménye az, hogy az adósság rendezése fonto­sabb. (s, ú) Közbeszerzési hivatal - kilenc esetben rótt ki bírságot Átláthatóbb pályázatok ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Közbeszerzési Hivatal tegnap benyújtotta a kormánynak a közbeszerzési törvény módosítá­sáról szóló javaslatát. Molnár Ro­zália,, a hivatal elnöke szerint ezt az Európai Bizottság tavaly no­vemberi jelentése tette szükséges­sé, amely szerint fokozni kell a közbeszerzések átláthatóságát. Az elkészült javaslat tíz napra csök­kentené az ajánlatok benyújtásá­nak határidejét, s az uniós nor­mákhoz igazítaná a közbeszerzés­ben való részvétel feltételeit is. Molnár Rozália szerint jelenleg az egyik legnagyobb problémának a pályázati feltételek pontatlan meghatározása számít. A hivatal tavaly 9 büntetést rótt ki, összesen 2 millió korona értékben, ebből két esetben községek szegték meg a szabályokat. Az egyik legna­gyobb pénzbírságot a külügymi­nisztériumnak szabták ki, mivel a Palugyay-palota átépítésével egy olyan céget bízott meg, amely nem teljesítette fizetési kötelezettségeit a biztosítókkal szemben. Ez kizáró oknak számít a közbeszerzési pá­lyázatoknál. (mi) A 0850/111321-et tárcsázhatják az erőszak áldozatai Új segélyvonal létesül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents