Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-18 / 90. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 18. Közélet 5 Országszerte háromezer hektáron kell kiszántani az őszi árpát, a legtöbbet a Dunaszerdahelyi járásban Gabonakor Dél-Szlovákiában Súlyos gabonabetegség ütötte fel a fejét Dél-Szlovákia egyes járásaiban. Az árpa sárga törpevírusossága és a búza törpevírusossága ugyan nem új kór, ugyanakkor rég nem lépett fel a mostanihoz hasonló mértékben. Zalabai Gyula gabonanemesítő, a sósszigeti Istropol igazgatója szerint pánikra nincs ok. Azaz nem kell attól tartani, hogy a betegség jelentősebb terméskiesést okozna, s ezáltal zavar keletkezne az ország gabonaellátásában. GÁGYOR ALÍZ A gabona törpevírusos megbetegedése nem új keletű, ugyanakkor egyes agronómusok szerint évtizedek óta nem pusztított térségünkben a mostanihoz hasonló mértékben. Tavaly minden körülmény megvolt ahhoz, hogy az őszi árpa, amely lényegesen érzékenyebb a vírusos betegségekre, megfertőződjön. Az utóbbi években a vetés idején rendkívül meleg időjárás uralkodott. Lehet, hogy ez a globális felmelegedés következménye, lehet, hogy csak egy rövidebb fel- melegedésről van szó, tény viszont, hogy az időjárás kedvezett a vírushordozók, a levéltetvek elter- jfedésének. Mi már tavaly is felfi» Tavaly minden körülmény megvolt ahhoz, hogy az őszi árpa megfer- . . tőződjön. \\ gyeltünk arra, hogy az árvakelés és az évelő fűfélék nagymértékben fertőzöttek a vírussal. Fennállt a veszélye annak is, hogy a hordozók a vírust átviszik a korán kelő gabonafélékre. Félelmünk beigazolódott, ugyanakkor ilyen erős fertőzést mi sem feltételeztünk. A jelenlegi állapot azonban nemcsak a vírus következménye. A fritlégyfertőzés és a vírusbetegség lényegesen legyengítette az őszi árpa fagyálló képességét, a hosz- szan tartó mínusz 19 fokos hideg, valamint a többi betegség még tovább gyengítette az árpát. Ezek a betegségek normális körülmények között nem okoznak különösebb gondot, a fertőzött növényeket azonban jelentősen sújtották. más körülmény között született. A mi kísérleti parcelláinkat alapul véve leszögezhető, hogy az egy-két héttel később vetett gabona lényegesen egészségesebb, mint a korábban vetett árpa és búza. Egyes termesztők a fajtákra vagy a vetőmag minőségére panaszkodtak. Mennyiben járulhatott hozzá a vetőmag a vírus elszaporodásához? Tenyészkertünkben különböző búza- és árpafajtákat termesztünk. Tapasztalataink alapján leszögezhetem, hogy az egyes fajták között lényeges különbség az ellenállóságban nincs. Erős fertőzésnél az összes fajta fogékony, az egyes fajták között csak halvány eltérések vannak. Szeretném hangsúlyozni azt is, hogy a betegség, amely idén jelentős károkat okoz a termelőknek, vetőmaggal nem terjed, tehát a hibát semmiképpen sem lehet a vetőmagban keresni. A vírusos megbetegedés ellenére ön nem tart jelentősebb terméskieséstől. Mire alapozza optimizmusát? Zalabai Gyula: „Az időjárás kedvezett a vírushordozók, a levéltetvek elterjedésének." (A szerző felvétele) Másrészt viszont az agrotechnikai fegyelem fellazulása is hozzájárult a vírushordozók elszaporodásához. Későn szántanak, vagy költségmegtakarítás miatt valamilyen agrotechnikai eljárást mellőznek a termelők? Régen jobban odafigyeltek arra, hogy a tarlót megfelelően kezeljék, a tarlóhántást elvégezzék, és hogy az árvakelés ne tudjon megerősödni. Ez ma részben pénzkérdéssé vált - a termelőknek nincs keretük arra, hogy a műveleteket időben elvégezzék. Másrészt viszont az árvakelésen megerősödő vírushordozók elszaporodhatnak, és áttelepedhetnek a korán kelő gabonára. A fertőzés már ősszel megtámadta a fiatal csíranövényeket, amelyek a betegséget magukban hordozták, viszont a betegséget a bokrosodás megindulása idején lehetett csak diagnosztizálni. Az állami fajtakísérleteket is megtépázta a vírus, pedig ősszel és tavasszal is vegyszeresen kezelték. A vírusos betegségek ellen nagyon nehéz védekezni. Csak preventiven lehet a hordozók ellen fellépni. Nagyobb gond az, hogy sem árpában, sem búzában nincsenek ellenálló fajták. Önök kikérték a régió termelőitől, illetve az agrárönkormányzattól a károkra és az alkalmazott agrotechnikára vonatkozó adatokat. Mire jutottak az értékelés során? Nehéz valamilyen következtetést levonni, mert minden adat más és \\ Erős fertőzésnél az r összes fajta fogékony, a fajták között csak halvány . . eltérések vannak. \\ A vírus főként az őszi árpát sújtotta, amelyet 32 614 hektáron vetettek a termelők, tehát lényegesen nagyobb területen, mint a korábbi években. A kevésbé fertőzött búza esetében sok minden függ attól, hogy az időjárás miként alakult a továbbiakban. Az őszi kalászosok kiesése más növényekkel pótolható, így például szójával, napraforgóval vagy kukoricával. Elkészültek az első kárbecslések Pozsony. Az agrártárca összesítése szerint Szlovákiában mintegy 2,5-3 ezer hektáron kell kiszántani az őszi árpát. A legnagyobb károk a Nagyszombati kerületben keletkeztek: mintegy 916 hektáron károsodott súlyos mértékben az őszi árpa. A Dunaszerdahelyi járásban az árpának mintegy 98 százaléka kerül eke alá, az őszi búzának pedig a 10-11 százaléka károsodott. A fertőzés mértékéről nincsenek adatok. Az Érsekújvári járásban 190 hektáron, a Komáromiban 177, a Nyitraiban 118 hektáron aratta le az őszi árpát a betegség. Aránylag jelentős károk keletkeztek a Vágsellyei járásban is. A Besztercebányai kerületben 290 hektár károsodott, a Zsolnaiban pedig 100. Nem zárható ki, hogy a ténylegesen kiszántásra kerülő terület nagyobb lesz, mivel sok termelő a sárguló növényzet láttán más, kezelhető betegségekre gyanakodott. A belügyminisztérium belső ellenőrzési osztálya tavaly 2037 esettel foglalkozott Bűncselekmények a rendőrségnél ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Szlovákiában a rendőrök főleg vagyon- és jogtalan előnyszerzés céljából, valamint ittas állapotban követnek el bűncselekményeket, de gyakori a szolgálati szabályzat megsértése is - derül ki a belügyminisztérium 2001-es évet ösz- szegző elemzéséből. A tárca belső ellenőrzési osztálya tavaly 2037 üggyel foglalkozott, ebből 307 bűn- cselekmény elkövetéséért 256 rendőr ellen javasolt alapos vizsgálatot, de eljárás csak 103 személy ellen indult. Összesen 206 rendőr ellen folyt büntetőeljárás (a 2000-től vagy a régebbtől húzódó ügyekkel együtt); ez az előző évhez képest 17 százalékos növekedést jelent. A legtöbb elkövető 25 és 40 év közötti személy volt, aki már legalább öt éve volt a rendőrség kötelékében. 96 hatósági személy élt vissza hivatali jogköreivel, 33-an testi sértést követtek el, egy követett el emberölést, 17-en csúszópénzt fogadtak el vagy egyéb előnyökhöz jutottak, de voltak, akik loptak, csaltak, pénzt és okiratot hamisítottak, hamisan tanúskodtak, zsarolást követtek el, vagy csak egyszerűen nem segítettek a tőlük segítséget kérő polgároknak. A közvetlen bűncselekmények elkövetésén kívül 331 rendőr tavaly jogellenesen járt el a lakosokkal szemben; 88 ellen fegyelmi eljárás indult, 71-et azonnal elbocsátottak a testülettől; 39 rendőr esetében nem sikerült bizonyítani a törvény- sértést, 91 ügyben pedig bizonyítékok hiányában nem lehetett megfelelő fegyelmi intézkedéseket foganatosítani, ám a gyanú továbbra is fennáll, az eljárás még folyik. Tavaly a rendőrök 79 közúti balesetet okoztak, 15-öt szolgálat közben, 53- at alkohol hatása alatt. Nyolc esetben a gépkocsivezető elutasította a szondáztatást és a vérvételt, egy esetben erre nem is került sor, egy rendőr pedig elszökött a baleset helyszínéről. A szolgálatban balesetet okozó rendőrök vérében 0 ,1-2,01 ezrelék alkoholt találtak; a szolgálaton kívül alkohol hatása alatt vezető rendőrök vérében általában ennél is magasabb érték, egy esetben 3,75 ezrelék is előfordult. A belügyi jelentés a rendőrök hanyagságáról, a rendőrségen belüli lopásokról is beszámol. Tavaly például egyebek mellett eltűnt 62 rendőr- igazolvány, 3 szolgálati pisztoly, 2 adó-vevő készülék és 1 bilincs. A vizsgálat során kiderült: a rendőrség kötelékéből távozó néhány személy nem adta vissza igazolványát, mert állítólag elveszítette, (sza) Devoid asszony Meciarról Oslo is várja a választást Pozsony. „A norvég fél részéről nincs semmilyen különleges akadálya Szlovákia NATO-csatlakozá- sának, a szeptemberi választások eredményét azonban érdeklődéssel várjuk” - jelentette ki a norvég védelmi miniszter. Kristin Krohn Devoid hozzátette, biztosak akarnak lenni abban, hogy a demokratikus folyamat nem akad meg. „Az, hogy kijut hatalomra a választások után, jelzés lesz az önök fejlődéséről” - jegyezte meg. Devoid asz- szony nem volt hajlandó véleményt mondani arról, hisz-e a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom átalakulásában. „Úgy értesültem, hogy egyes, a NATO nagy és befolyásos tagállamainak számító országok Meciar úrral szemben szkeptikusak” - hangsúlyozta a norvég tárcavezető. A miniszter asszony tegnap Rudolf Schuster elnökkel, Mikulás Dzurinda kormányfővel és Bugár Béla parlamenti alelnök- kel is tárgyalt. Schuster a választásokra vonatkozó kijelentések kapcsán ismételten megjegyezte, hogy nem az a fontos, ki nyeri a választásokat, hanem hogy ki tud kormányt alakítani, (s, t) Katonai bíróságok elé kerülnének Pozsony. A kormány jóváhagyta a Büntető Perrendtartás módosítására vonatkozó javaslatot, amelynek értelmében a bűncselekményt elkövető rendőröket katonai bíróságok vonnák felelősségre. Ha a parlament is elfogadja a tervezetet, a rendőrök felett alkohol fogyasztásáért és baleset okozásáért is katonai bíróság ítélkezne katonai ügyész jelenlétében. Ján Carnogursky igazságügyi miniszter szerint így kiküszöbölhető annak lehetősége, hogy az egymással hivatalosan is kapcsolatban lévő rendőri, illetve polgári bírósági és ügyészségi szervek összejátszanak. További tervezett módosítás, hogy a kisebb fajsúlyú polgári peres ügyek esetében bevezeti a békítés lehetőségét, (s, t) RÖVIDEN Fegyelmit kezdeményeztek a nemzetiek Pozsony. Duray Miklós múlt szombati budapesti kijelentései miatt a Szlovák Nemzeti Párt a magyar képviselő elleni fegyelmi eljárás megkezdésére tett javaslatot tegnap a parlament mandátumvizsgáló és mentelmi bizottságának. Imrich Sládecek nemzeti képviselő olyan határozat elfogadását követeli a testülettől, amely javasolja Duraynak, hogy mondjon le a képviselőségről. Az nemzeti párt szerint Duray kijelentései ellentétesek az MKP és a szlovák kormány hivatalos állásfoglalásaival. (SITA) Schuster szilvapálinkát kapott Fülétől Pozsony. Rudolf Schuster szóvivőjétől tegnap miavai szilvapálinkát kapott névnapja alkalmából. Ján Füle elmondta, barátai küldték az italt, hogy az elnök ne csak sompálinkával kínálja a vendégeit. Az elnök legközelebbi munkatársaitól egy csokor virágot és mo- dori kerámiát kapott. A pálinkából nem öntött az ajándékozóknak, mert az ünneplésnél csak a munkaidő alatti alkoholfogyasztást viseli nehezebben. (SITA) Egy betegnek 422 csomag gyógyszer Pozsony. A körzeti orvosok nem töltik be koordinációs feladatukat pácienseik gyógyítása során, állítja Marián Lássák, a Sideria-Istota egészségbiztosító gyógyszerosztályának vezetője. A biztosító egyik ügyfele például tavaly 46 féle, összesen 422 csomag gyógyszert kapott. Hasonló esetekben a gyógyszerek többsége a hulladék között végzi, de a beszédért tabletták a páciens egészségét is veszélyeztetik. Ennek elkerülésére a biztosító hasonló páciensek esetében bevezeti az úgynevezett gyógyszerfüzetet, melyben az orvosok kötelesek pontosan vezetni a felírt gyógyszereket. Ez csökkentheti a biztosító gyógyszerkiadásait - amely az utóbbi három évben 5 százalékkal emelkedett -, és védi a páciens egészségét is. (lpj) A kormány az egyházak finanszírozásáról Pozsony. A kormány elfogadta az egyházak finanszírozásáról szóló törvényjavaslatot is. Ez a bejegyzett egyházak és vallási közösségek lelkipásztorainak állami béréről is rendelkezik. A törvény az egyházakat híveik száma alapján kategorizálja, úgy, hogy a kisebb egyházak esetében kevesebb egyháztag után fizethető egy-egy lelkész. (SITA) Kvarda szerint az önkormányzatoknak kell dönteni Központosító kormány ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Központilag szeremé meghatározni a kormány, hogy a községekre ruházott további hatáskörökkel kapcsolatos ügyeket mely községek intézzék, s ez ellen a Magyar Koalíció Pártja tiltakozik - jelentette ki tegnap Kvarda József, a párt közigazgatási tanácsának elnöke. „A közigazgatási reform előkészítésekor a kormánypártok azt hangoztatták, hogy ha újabb hatáskörök kerülnek át az önkormányzatok kezébe, azok szabadon dönthetnek arról, hol lesz az a közös ön- kormányzati hivatal, amely a hatósági ügyeket intézi. Ezzel szemben most a kormány szeremé kijelölni azokat a településeket, ahol ilyen hivatalokat létre lehet hozni. Ezzel sérül az önkormányzati szabadság” - magyarázta lapunknak Kvarda a tárcaközi véleményezésen levő, az úgynevezett központilag megbízott községekről szóló jogszabály tervezetével kapcsolatban. A javaslat valószínűleg még májusban a parlament elé kerül, ha a kabinet komolyan gondolja az elképzelést. Ezért a magyar honatya tegnap felszólította a polgármestereket, próbáljanak megegyezni, és elképzelésüket, kérésüket küldjék el a belügyminisztériumba, valamint a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásához. „Azt akarjuk, hogy az önkormányzatok mondják meg, hogyan szeretnék megoldani a kérdést. Ha felülről, központilag rájuk erőszakolnak valamit, a polgároknak olyan érzésük támadhat, ismét nem ők döntenek az őket érintő kérdésekről” - tette hozzá. A politikus - akárcsak a társulás - a készülő összeférhetetlensé- gi törvényt a polgármesterek elleni bosszúhadjáratnak minősítette, ugyanis nem lehetnének parlamenti képviselők, s ez Kvarda szerint negatívan befolyásolná a parlamenti munkát. A július 1-jével a megyei önkormányzatok hatáskörébe kerülő, az alapiskolák és óvodák fenntartásáért felelős oktatási szolgáltatási központokkal kapcsolatban az MKP-képviselő úgy véli, hogy a helyi önkormányzatokhoz kellene kerülniük, ellenkező esetben kérdéses a helyi iskolák és óvodák sorsa, az épületek rendbehozatala, (sz-a) A szakszervezet levele Mikulás Dzurinda kormányfőhöz Oktatás: még 660 millió ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A közelmúltban hatályba lépett közalkalmazotti törvény rendelkezéseinek végrehajtásához az oktatási dolgozók szakszervezetének előzetes számításai szerint további 660 millió koronára volna szükség - közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Ján Gasperan, a szak- szervezet elnöke. Egyben a szak- szervezet nevében elégedetlensé- gének adott hangot a kormány jelenlegi bérpolitikájával kapcsolatban. A statisztikai hivatal szerint a múlt évben 2,1%-kal csökkentek az oktatásügyben kifizetett reálbérek. Az 1989-es és a 2001-es évet felölelő időszakban 28,5%-os reálbér- csökkenésről beszélhetünk. 2001- ben 12 365 korona volt az ádagbér a nemzetgazdaságban. Ezzel szemben az óvodák alkalmazottainak bére csupán a 9361 koronát érte el. Az alapiskolákban tanítók jövedelme 11 325, a speciális iskolákban dolgozóké pedig 12 023 korona volt. Csupán a gimnáziumok (1,5%) és a felsőoktatási intézmények esetében (25%) volt magasabb a pedagógusfizetés, mint a nemzetgazdaságban kifizetett átlagbér. Az egyetemi tanárok reálbére 2002-ben az előrejelzések szerint 10%-kal fog növekedni, az alap- és középiskolákban dolgozóké pedig 9%-kal. Az oktatási dolgozók szakszervezetének elnöksége levélben kérte meg Mikulás Dzurinda kormányfőt, hogy a gázművek privatizálásából származó bevételből különítsenek el egy bizonyos összeget az oktatásügy számára is. Gasperan felhívta a miniszter- elnök figyelmét arra, hogy az oktatási intézmények 2001. évi adóhátralékainak kifizetésére további 500 millióra, az idei évben felhalmozott adóhátralékuk törlesztésére pedig körülbelül még 300 millió koronára volna szükség. Dzurinda közölte: a kabinet tegnap nem foglalkozott a pedagógusokat érintő kérdésekkel. Mint mondta, a problémákat vagy a jövő heti ülésen, vagy rendkívüli tanácskozáson tekintik át. (érvé)
