Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-13 / 86. szám, szombat

8 Kultúra - oktatás ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 13. SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Aida szombat 19 KIS SZÍNPAD: Kés a tyúkban sz., vasárnap 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Olyan, mint az éden sz. 19 Rómeó és Júlia... 30 év után v. 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Az ördög sz. 18 v. 15 MISKOLC NEMZETI SZÍNHÁZ: Tizenkét dühös ember sz. 15 Makrancos hölgy sz. 19 Jézus Krisztus Szupersztár v. 19 A kaland v. 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Asterix és Obelix: A Cleopatra misszió (fr.-ném.) sz., v. 13.30, 15.45,18, 20.30 TATRA: Jay és Néma Bob visszavág (am.) sz., v. 16,18, 20ISTROPOLIS: Asterix és Obelix: a Cleopatra misz- szió (fr.-ném.) sz., v. 14.30, 15.30, 18, 20.30 Jeepers Creepers (am.) sz., v. 16,18, 20 A sárgászöld skorpió átka (am.-ném.) sz., v. 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Mulholland Drive (fr.-am.) sz., v. 20 Kémjátszma (am.) sz., v. 16.30 Hűtlenség (svéd-ol.) sz., v. 17.30 Intimitás (fr.-ang.) sz., v. 20.30 Más világ(fr.-sp.-am.) sz., v. 18.45 Vanília égbolt (am.) sz., v. 17.15 Mindent anyámról (sp.-fr.) sz., v. 18 Ezeregyéjszaka virága (ol.-fr.) sz., v. 20 Markéta Lazarová (cseh) sz., v. 19.30 KASSA DRUZBA: Az igazság nevében (am.) sz., v. 15.30, 17.45, 20 TAT­RA: Jay és Néma Bob visszavág (am.) sz. 17.45, 20 v. 15.30,17.45, 20 CAPITOL: Jeepers Creepers sz., v. 16,18, 20 ÚSMEV: Asterix és Obelix: a Cleopatra misszió (fr.-ném.) sz., v. 14,16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM-TATRA: Doktor Szöszi (am.) sz., v. 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: The Royal Tenenbaums (am.) sz., v. 17,19.30 LÉVA - JUNI­OR: Az igazság nevében vsz., v. 16.30,19 GALÁNTA-VMK: Más vi­lág (fr.-sp.-am.) sz. 17.30,20 v. 20 NAGYMEGYER - SLOVAN: Ame­rikai pite 2 (am.) sz., v. 19 GYŐR PLAZA: Banditák (am.) sz. 20.15, 22.30 v. 20.15 Egy csodálatos el­me (am.) sz. 20, 22.30 v. 20 E.T. - a földönkívüli: felújított változat (am.) sz., v. 11.15,13.30,15.45,18 A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövet­sége (am.-új-zél.) sz., v. 20 A Hídember (magy.) sz. 12.30, 15, 17.30, 20, 22.30 v. 12.30, 15, 17.30, 20 Az igazság nevében (am.) sz., v. 11, 13.15, 15.30 Az ígéret megszállottja (am.) sz. 17.45, 20.15, 22.30 v. 17.45, 20.15 Kiképzés (am.) sz., v. 17.45 Kutyabaj­nok (am.) sz. 12.15, 14.15, 16.15, 18.15, 20.15, 22.15 v. 12.15, 14.15.16.15.18.15, 20.15 Már megint egy dilis amcsi film (am.) sz., v. 12,14,16,18 A nagyon nagy ő (am.) sz. 11,13.15,15.30,17.45, 20, 22.15 v. 11, 13.15, 15.30, 17.45, 20 Pán Péter - Visszatérés Sohaországba (am.) sz., v. 12, 14, 16 A pokolból (cseh-am.) sz. 17.30, 20, 22.30 v. 17.30, 20 Rollerball - Könyörtelen játék (am.) sz., v. 11.30,13.30,15.30 Szörny Rt. (am.) sz., v.12,14,16,18 Vala­mi Amerika (magy.) sz. 20,22.30 v. 20 A vér kötelez (színes am.) sz. 12,14,16,18, 20, 22 v. 12,14,16,18,20 Csökkentik az egyetem támogatását, ha tandíjat kér Lesz pénz a távutasokra ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Gazdasági megtorló intéz­kedéssel sújtja az oktatásügyi mi­nisztérium azokat a szlovákiai felső­oktatási intézményeket, amelyek a nem nappali képzésben részesülő hallgatóiktól tandíjat követelnek, közölte Milan Ftácnik oktatási mi­niszter az Ifjú Baloldal (MDE) tegna­pi sajtótájékoztatóján. A gyakorlat­ban ez annyit jelent, hogy a befize­tett hallgatói hozzájárulások össze­gével megegyező mértékben csök­kentik az adott egyetem állami tá­mogatását. Az oktatási tárca vezető­je megismételte korábbi kijelentését, hogy a társadalom képes lesz kigaz­dálkodni a szükséges pénzt a távutas képzés további működtetéséhez is. A korábban megfogalmazott félelmek nem igazolódtak be, fűzte hozzá a miniszter, ugyanis csupán egy felső- oktatási intézmény, a besztercebá­nyai Bél Mátyás Tudományegyetem nem tervezi a jövő tanévben a nem nappali képzés beindítását, annak ellenére, hogy nagy számban vett fel jelentkezőket az említett képzési for­mára. (érvé) Kossuth és kora - középiskolások tanulmányi versenye Két hét múlva döntő ÚJ SZÓTUDÓSÍTÁS Az elmúlt napokban négy dél-szlo­vákiai helyszínen zajlottak a Múlt­idéző elnevezésű történelmi ver­seny regionális fordulói. A Történe­lemtanárok Társulása, a Pro Pátria Honismereti Szövetség, a Csema- dok Országos Választmánya és a Bibliotheca Hungarica által szerve­zett verseny témája Kossuth Lajos élete és kora. A versenybe beneve­zett 36 középiskolás csapatból a re­gionális fordulókban a legjobb ered­ményt elérő 10 csapat került az or­szágos döntőbe, amelyre április 26­án kerül sor Udvardon, az ott meg­rendezendő Kossuth-konferencia keretében. A döntőbe a következő iskolák csapatai kerültek: az ipolysági Fegyvemeki Ferenc Egy­házi Gimnázium, a komáromi Ma- riánum Egyházi Gimnázium és a Selye János Gimnázium (2 csapat), a gútai Boldogasszony Egyházi Gimnázium, a galántai Kodály Zol­tán Gimnázium, a komáromi gépi­pari szakközépiskola és az érsekúj­vári egészségügyi szakközépiskola, valamint a nagymegyeri és a somoijai magyar tanítási nyelvű gimnázium csapatai, (sa) Tőzsér Árpád, Orbán János Dénes, Varró Dániel és Benyovszky Krisztián a pozsonyi Magyar Intézetben Eleven erő-e a költészet? A délután törzsrészében a költészetet költészettel ünnepelték 1964-től április 11-én a költé­szet napját üljük: majd’ negy­ven évvel ezelőtt a poézis ün­nepe József Attila születés­napja tiszteletére született, s akkoriban nem volt ildomos emlegetni azt a másik literá- tort, Márai Sándort, aki ugyancsak ezen a napon jött a világra. ALMÁSI SÁRA József Attila színeváltozó állócsil­lag: hol elkötelezett baloldali poéta­ként, hol költészeti-pszichológiai kórtani makettként, hol csodálatos istenes vagy éppen létversek írója­ként tartja számon leginkább a köz­tudat, az a furcsa kategória, amely­ben - ilyentájt, a költészet napján minden versíró és -olvasó ember szereti azt hinni - a lírának is van egy csendes, piciny, otthonos és hosszú távra bérelt zuga. Aztán itt van Márai, akire manapság már szintén jut a költészet napjának a fé­nyéből egy-egy sugár, bár elsöprő , Jeltámadása” inkább csak a prózá­jában valósult meg. Noha még él az a nemzedék, amely első olvasatban vagy hallomásban ismerhette meg például Halotti beszédét - ahova el­jutott, ott szem nem maradt szára­zon. Mert ilyen is lehet a költészet, illetve annak kora és hatása. Eleven erő-e a költészet? -tette fel a kérdést Tőzsér Árpád „barátainak a versben” a Magyar Köztársaság Kul­turális Intézetének a költészet napja alkalmából rendezett irodalmi dél­utánján. A költő meglátása szerint 1964-ben egy kötet még társadalmi esemény lehetett, ma azonban jó­szerével magánügy: a költészetet egyre temetik, s ebből a szempont­ból a költészet napja is szinte kegye­leti gesztusként hat. A tétel ellenke­zőjét, azt, hogy a költészet él, Po­zsonyban, a Kulturális Intézetben, április 11-én két fiatal költő volt hi­vatott érzékeltetni: a Kolozsvár- Budapest-Bécs tengelyen élő, moz­gó, alkotó, a harmincon innen is már hat kötettel (versessel, rövid- prózással) rendelkező Orbán János Dénes, valamint a budapesti Varró Jövő héttől zenei napok Komolyzene és dzsessz Dunaszerdahely. A művészeti alapiskola április 16. és 29. között rendezi meg a XI. Dunaszerdahelyi Zenei Napokat. A 16-ai nyitó kon­cert kivételével az összes hangver­senyt a művészeti alapiskola kon­certtermében tartják. A kezdési idő­pont minden egyes esetben 18 óra. A zenei rendezvény első napján a kőszegi Haydn vonósnégyes mutat­kozik be a Szent György-templom- ban. Az április 17-ei koncerten Jávorkai Sándor hegedűn, Jávorkai Ádám gordonkán és Bácsi Kinga zongorán játszik. 19-én a Dunaszer­dahelyi Művészeti Alapiskola, vala­mint a csornai Kerényi György Ze­neiskola tanárainak hangversenye szerepel a műsorban. 23-án dzsessz szól majd: Kaltenecker Zsolt zongo­rán és Dés András ütőhangszereken közreműködik. A 26-ai koncert köz­reműködői Miriam Ziarna szoprán és Otakar Klein tenor. Zongorán kí­sér Martina Hlúbiková. A záró kon­certen, április 29-én Kelemen Bar­nabás hegedűn, Bogányi Tibor gor­donkán és Bogányi Gergely zongo­rán közreműködik, (tébé) Dániel, akinek mindeddig egyetlen kötete, az 1999-ben megjelent Bög­re azúr az elmúlt évek legnagyobb költészeti szenzációja volt. A poétái kettes fogatot a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem tanársegédje, a fiatal irodalomtörténész és -kriti­kus, Benyovszky Krisztián egészítet­te ki, aki a két költő lírájához tartott élvezetes bevezető előadást, nem restellve megjegyezni egyszer-egy- szer azt sem: „nekem ez a vers a kedvencem”. A délután törzsrészé­ben azután a költészetet költészettel ünnepeltük. Orbán János Dénes és Varró Dániel olvasott fel Orbán- és Varró-verseket, s egy kicsit elhozták Pozsonyba Adyt, Petőfit, Villont, Shakespeare-t, Csokonait, Berzse­nyit, Balassit, Tandorit vagy éppen Térey Jánost is, hiszen mindkettő­jük költészetében jelentős szerepet játszik az olykor szó szerint megidé­zett irodalmi hagyomány beépítése - hol ironikusan, hol parodikusan, hol demitizálva, hol tisztelettel - sa­ját műveikbe. Aki a versekről itt és most lemaradt, sajnálhaija, hiszen mindig izgalmas SZABÓMIHÁLY GIZELLA A szlovákiai magyarság a második világháború időszakát kivéve ki­sebbségi helyzetben élt. Ennek egyik nyelvi-nyelvhasználati követ­kezménye az, hogy az anyaországi nyelvi változások késve jutnak el - olykor el sem jutnak - hozzánk. Ez a megállapítás fokozottan érvényes a szaknyelvekre, például a jogi-köz­igazgatási szaíaiyelvre, melynek terminológiai változásait nem na­gyon tudjuk nyomon követni. Ezért nálunk még mindig általános hasz­nálatnak olyan szakkifejezések, me­lyeket Magyarországon már újak váltottak fel. E szavak egyike a kihágás. Magyar- országon az 1878-ban elfogadott büntető kódex és a kihágási büntető törvénykönyv alapján hosszú évti­zedekig a bűncselekményeken belül három kategóriát különböztettek meg: a bűntettet, a vétséget és a ki­hágást; 1950-ben kétkategóriás rendszert (bűntett és kihágás) ve­zettek be, majd 1955-ben a kihágá­sok egy részét átminősítették bűn­tetté, túlnyomó többségüket pedig ugyan büntetendő cselekménynek tartották továbbra is, ám mégsem a bűncselekmények közé sorolták őket. Ezt az utóbbi kategóriát ne­vezték el szabálysértésnek, s a sza­bálysértési ügyek lefolytatását nem a büntető, hanem az államigazgatá­si szervek hatáskörébe utalták. Ma tehát a magyar nyelvben két szó él egymás mellett: egyrészt a hivata­los, jogi szakkifejezés, a szabálysér­tés, másrészt meg a kihágás, mely az 1955 előtti időszakra vonatkoz­tatva jogi terminusnak minősül, 1955 után azonban a szabálysértés felfedezés - beavatási szertartás - meghallgatni, vajon a szerző miféle hangsúlyokkal, intonációkkal ölti akusztikus formába saját sorait. Azokkal, akik úgy tervezik, jövőre (is) méltóképpen ülik meg a költé­szet napját, megosztom egy ünnepi program tervezetét. Az ötlet nem sa­ját, így hát szerzői jogdíjra nem tar­tok számot, valamint, ha a javasolt menü megülné a gyomrot, panaszt nem fogadok el. íme a recept: végy néhány barátot, akikkel garantáltan bensőséges hangulat teremthető. Vonulj matracokra, mint a hőskor­ban az amerikai maffia: halmozz fel egy zárt helyiségben kellő mennyi­ségű ételt, italt (az ünnepre való te­kintettel némi kis alkoholtartalom is megengedhető, ugyanakkor kéretik vigyázni, hogy a könnyű borok hatá­sa ne üsse majd a megcélzott szelle­mi bódultságot), ülő- és fekvőalkal­matosságot, papírzsebkendőt, to­vábbá bármit, amit a résztvevők szükségesnek tartanak az otthonos hangulat, az igényelt kényelem megteremtéséhez. Ha mindenki és minden együtt van már, ellenőrizd, köznyelvi, nem terminologikus szi­nonimájaként funkcionál. Az első világháború után létrejött Csehszlovák Köztársaság továbbra is hatályosnak ismerte el az állam­fordulat előtti osztrák, illetve ma­gyar törvényeket: előbbiek Csehor­szágban, utóbbiak pedig Szlovákia és Kárpátalja területén maradtak ér­vényben. Új Büntető Törvényköny­vet Csehszlovákiában is csak a má­sodik világháború után alkottak; ebben a büntetendő cselekmények­nek a magyarországival azonos mi­nősítését és felosztását alkalmazták, ám ennek a módosításnak a ma­gyarországitól eltérően nem volt terminológiai következménye, ugyanis a büntetendő cselekmé­nyek közül a legenyhébb megítélés alá esőket továbbra is priestupok- nak (csehül: prestupek) nevezték, és ma is így nevezik. A 60-70-es években kiadott szlovák­magyar általános szótárak ugyan a priestupok magyar megfelelőjeként a szabálysértést, illetve további megkülönböztetés nélkül a szabály- sértést és a kihágást tüntetik fel; a jogi-közigazgatási szövegek fordítá­sára azonban nyilvánvalóan a leg­nagyobb hatása az igazságügy-mi­nisztérium pozsonyi jogi intézete ál­tal 1965-ben kiadott szójegyzéknek volt, ez pedig a priestupok mellett csak a kihágás szót tünteti fel. Nem csodálkozhatunk tehát, hogy az ál­lam- és közigazgatási hivatalok munkatársai részére kiadott Ná- rodné vybory magyar mutációjá­ban, a Nemzeti Bizottságokban (1992-től megszűnéséig Közigazga­tás címmel jelent meg) csak a kihá­gás szóval találkozhatunk. Valószí­nűleg e szójegyzék hatása mutatko­(Somogyi Tibor felvétele) hogy rendelkezésre áll-e megfelelő számú József Attila-kötet, majd zárd be az ajtót. Ellenőrizd a vek­kert: az elkövetkező 24 órában a szobát csak végszükség esetén, egyenként, esetenként nem több mint 3 perc erejéig lehet elhagyni. A program maga igen egyszerű: a je­lenlévők váltakozva József Attila- verseket olvasnak fel. (Haladók ese­tében bármely más, élő vagy holt szerző versnek tűnő alkotásai szá­mításba jöhetnek.) Fontos tudniva­ló, hogy a pillanatnyi indiszponált- ság, a rövid elszunnyadás nem kizá­ró ok a játékból, a felolvasás mind­addig tart, amíg akad valaki, aki ké­pes kezébe fogni a könyvet. Továbbá tartsuk szem előtt, hogy a felolvasás nem igényel ájult áhítatot, sőt. Le­het enni, inni, dohányozni, mász­kálni, a versek szünetében meg le­het osztani a benyomásokat, a sorok hatására felmerülő privát élethely­zeteket, hiszen a kísérlet lényege a némiképpen steril, mesterségesen kialakított körülmények dacára is az, hogy x személy 24 órányi életé­vel miként fér meg a költemény. zik meg abban is, hogy a szlovákiai sajtóban még mindig jóval gyako­ribb a kihágás szó, mint a szabály- sértés, sőt egyes szövegekben csak a kihágás fordul elő. Néhány példa az utóbbi évekből: „Kihágást követ el az a személy, aki telefonon indoko­latlanul riasztja a tűzoltóalakulatot vagy nem létező tűzesethez hívja a tűzoltóságot.” (Csallóköz, 2000. 3. 14.); „Az előző évhez viszonyítva a Rimaszombati járásban tavaly nö­vekedett a bejelentett kihágások száma.” (Új Szó 2001. 2. 6.); „A 70 próbavásárlásból mintegy 75%-nál csaltak az eladók - derült ki az áru­ellenőrző hivatal (SOI) felmérésé­ből. [...] A megállapított kihágáso­kért 99 esetben összesen 72 700 ko­rona büntetést szabtak ki, s 22 eset­ben további folytatása is lesz az ügynek.” (Új Szó 2001.4.17.) A magyarországi szövegekben ez pontosan fordítva van: a magyaror­szági lapok interneten elérhető szá­maiban a szabálysértés legalább nyolc-tízszer gyakoribb, mint a ki­hágás, jogi jellegű szövegekben pe­dig csak az előbbi fordul elő. A ma­gyarországi sajtó a kihágás szót rendszerint stilisztikai céllal, a szó­ismétlés elkerülése végett használja, leginkább színes hírekben, hosz- szabb riportokban, háttéranyagok­ban. Nálunk is hasonlóképp kellene eljárnunk: a priestupok magyar megfelelőjeként a hivatalos jogi ter­minust, a szabálysértést kellene használnunk: a sajtó pl. a hírműfa­jokban jogszabályokra utalva, rend­őrségi hírekben, hivatalos eljárások­ról tudósítva. A kihágás szónak mint köznyelvi változatnak pedig a nem szakmai jellegű szövegben és az élő­beszédben van létjogosultsága. NYELVI TANÁCSADÓ Kihágás és szabálysértés

Next

/
Thumbnails
Contents