Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-13 / 86. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 13. Jelentős többletköltségeket okoz a mezőgazdasági termelőknek a gabona törpevírusos megbetegedése Kiszántják az őszi vetésű vírusos gabonát GÁGYOR ALÍZ Pozsony. Egyelőre a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Fajta­minősítő Intézet (ÚKSUP) szakértői sem tudják, hogy milyen károkat, il­letve terméskiesést okozhat a gabo­na törpevírusos, valamint az árpa sárga törpevírusos megbetegedése, amely az idén Szlovákiában is felü­tötte a fejét. Annyi azonban máris kiderült, hogy a levéltetvek által ter­jesztett vírusos gabonabetegséget és a fritlégy kórokozóját egész Dél- Szlovákiában, sőt az ország délkele­ti járásaiban is kimutatták. A gabo­nabetegség elsősorban a legkoráb­ban elvetett őszi árpát sújtja, de ká­rosítja az őszi búzát is. Vladimír Sodorna, az ÚKSUP fajta­kísérleti részlegének vezetője la­punknak elmondta: a betegség jelei már ősszel felismerhetők voltak, ám a termelők többsége a szintén levél- sárgulással jelentkező lisztharmatra vagy más gabonabetegségekre gya­nakodott. Annál is inkább, mert a törpevírusos megbetegedés eddig soha ilyen mértékben nem jelentke­zett nálunk, mint az idén. Sodorna szavai szerint a vírusos megbetege­désjelei az állami fajtakísérletek ke­retében vetett parcellákon is kimu­tathatók, pedig ezeket megelőzés­képpen ősszel és tavasszal is két-két alkalommal kezelték. „A megtámadott őszi árpát sajnos ki kell szántam. Ha ugyanis a vírust terjesztő levéltetvek a zsenge nö­vényzetet megszúrták, az már nem fejlődik tovább, alacsony növésű marad, legfeljebb bokrosodik” - mondta Sodorna, aki ugyanakkor nem bocsátkozott becslésekbe a ká­rokat illetően. A dunaszerdahelyi regionális agrárkamaránál már el­végezték az előzetes számításokat. Úgy vélik, ha ki kell szántani a járás területén mintegy 940 hektáron ter­mesztett őszi árpát, a talaj kezelése és előkészítése valamint újravetése összesen 19 millió koronás többlet- költséget jelent a gazdáknak. A bú­za esetében úgy tűnik, hogy a járás területén mintegy 3 ezer hektár ke­nyérgabonát kell kiszántani. Ez, hektáronkénti 14 ezer koronás költ­séggel számolva, 42 millió koronás többletkiadást jelent - sorolta Patasi Ilona, a regionális agrárkamara igazgatója. Azt azonban még ó sem tudta megmondani, hogy lesznek-e esetleg olyan termesztők is a régió­ban, akiket ezek a többletkiadások már két vállra fektetnek. Szlovákia-szerte ősszel 33 ezer hek­táron vetettek őszi árpát a mezőgaz­dasági termelők, míg a korábbi években csak 15-18 ezer hektáron termesztették ezt a növényt. A ve­tésterület növekedése a sörgyárak sörárpa iránti megnövekedett ke­resletének köszönhető. Bár a sört, il­letve a malátát a tavasszal elvetett árpából állítják elő, a sörgyárak évek óta kísérleteztek olyan speciá­lis őszi árpák termesztésével is, amelyekből kitűnő söralapanyag készíthető. Az eddigi vizsgálatok A szakirodalom nem ajánlja a kukorica vetését a kiszántott parcellákon. alapján úgy tűnik, a vírusos gabona­betegség megtámadta a sörárpának szánt őszi fajtákat is. Mi okozza a vírusos gabonabeteg­ség eddig soha nem tapasztalt mér­tékű elterjedését? - kérdeztük a szakértőtől. „A betegség elterjedése részben a globális felmelegedés számlájára írható, a legsebez­hetőbbnek a korán kikelő árpa és búza bizonyult. A levéltetvek nagy­mértékű elszaporodását lehetővé tették az árvakelések és az áttelelő gyomok, illetve az, hogy az intenzív növénytermesztést folytató gazda­ságok a mélyszántást október végén végzik, a teljes termés betakarítása után.,Jelentős fertőzési forrást je­lentenek az elhanyagolt erdei utak és árokpartok, ahol jelentősen el­szaporodtak a levéltetveket vonzó gyomnövények.” A környezet elhanyagolása tehát megbosszulta magát - szögezhet­nénk le. Ennek némiképp ellent­mond Sodorna úr ama kijelentése, hogy értesüléseik szerint Ausztriá­ban is felütötte a fejét a gabona tör­pevírusos megbetegedése, pedig ott igazán nem látni gyomos gabona­táblát vagy kaszálatlan árokpartot. Az eddigi felmérések alapján úgy tűnik, hogy az őszi búza kisebb mér­tékben károsodott, ugyanakkor pél­dául a dunaszerdahelyi régióban, amely a kenyérgabona megköze­lítőleg 10%-át állítja elő, a vesztesé­get 10-12%-ra becsülik. A kárfelmé­rést keddig kell elvégezniük. Mit ajánlanak a termesztőknek - faggattuk tovább az ÚKSUP sza­kértőjét. „A szakirodalom nem ajánlja a kukorica termesztését a ki­szántott parcellákon. Diagnosztikai központjainkban azt javasoljuk a termelőknek, hogy vessenek inkább napraforgót. Ha jó hibridet válasz­tanak, kielégítő termést takaríthat­nak be belőle” - összegezte Vladi­mír Sodorna. Mire ügyeljenek a mezőgazdasági termelők, ha tavalyi vagy még régebbi permetszereket akarnak alkalmazni Tervezett permetfelhasználás Örökzöld téma a növényvédő szerek beszerzése. A védeke­zés célszerű megtervezése érdekében ajánlatos a tavasz beállta előtt pontosan össze­írni azokat a növényvédő sze­reket, amelyeket az év folya­mán felhasználunk. CSEKES ZOLTÁN Ezzel a módszerrel azt is megter­vezhetjük, hogy mennyi rovar- és gombaölő szert, esetleg gyomirtót vásároljunk. így nem költünk feles­leges pénzt, másrészt pedig nem kell tárolni a megmaradt növény­védő szert. A permetszerek kínála­ta ugyanis mindig nagyobb a keres­letnél, a vegyszerek pedig túlontúl drágák ahhoz, hogy nagy készlete­ket halmozzunk fel belőlük. Időről időre azonban így is előfordul, hogy korábbi évekből fennmarad­tak bizonyos szerek, amelyeket az adott évben már nem sikerült, vagy nem kellett alkalmazni. A követ­kező évben óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy fel lehet-e még hasz­nálni a hosszabb ideig tárolt per- metszereinket. Jó tudni, hogy a nem megfelelő kö­rülmények között, hosszú ideig tá­rolt növényvédő szerek összetéte­lében vagy fizikai tulajdonságai­ban káros változások állhatnak be. A permetszerek vegyi összetétele azonban ritkán változik meg, mert a gyártók - az egyes anyagok tulaj­donságai szerint - tartósító adalé­kanyagokat is kevernek a szerek­hez. Ha a permetszereket normális A sokáig tárolt növényvé­dő szerek összetételében változások állhatnak be. körülmények között tároljuk, nem valószínű, hogy a hő hatására eset­leg hatóanyag-csökkenés követke­zik be. Nedvesség hatására viszont - ami pincében, fészerekben tör­ténő tároláskor gyakori - je­lentősebb mértékben is csökkenhet például a karbamát típusú gomba­ölő szerek esetében (ilyen például a Alto combi, a Bavistin, az Alert, a Rovral vagy a Konker stb.) a hatás­fok. Viszonylagosan csökken a nedvszívó tulajdonságú permet­szerek (ilyen például a por alakú rézgálic is) hatóanyaga azáltal, hogy a felszívott nedvesség a szer súlyát megnöveli. A fizikai tulajdonságok megválto­zása elsősorban a folyékony, emul­zióképző szereknél következhet be, amit a permetanyag krémese- déséből, rétegeződéséből, üledék­képződéséből meg lehet állapítani. Ilyen változás például fagy hatásá­ra következhet be, de a hőmérsék­let emelkedésével, a permetszer összekeverése után többnyire eltűnik. Ilyen jelenség mutatkoz­hat például az olajat tartalmazó rovarölő szereknél, mint amilyen az Oleoekalux vagy a Nevikén. A permetszer akkor használható fel, ha az összerázása és vízbe öntése után megfelelő emulziót ad. Az ül­epedett permetszert addig nem használhatjuk fel, amíg az ülepe­dés el nem tűnik, csak utána ke­verhetjük vízzel. A por alakú permetszerek a hosszú tárolás következtében a nedvesség és nyomás együttes hatására cso­mósodhatnak. Ez a permedé le­begőképességét befolyásolja, az ap­ró szilárd részecskék hamarabb ül­epednek. A szert azonban ilyenkor is felhasználhatjuk, de az alapos ke­verésről a permedé készítésekor és a kipermetezés közben is folyama­tosan gondoskodnunk kell. A Központi Mezőgazdasági El­lenőrzési és Fajtaminősítő Intézet (ÚKSUP) komáromi részlegének eddigi vizsgálatai és tapasztalatai azt mutatják, hogy a szakszerűen tárolt permetszerek nagy része ha­táridő után is felhasználható, sem­mit, vagy csak alig észrevehető mértékben változik el, de ez is többnyire csak a szakszerűden tá­rolás következménye. Az előző évről felmaradt ám megfelelő gon­dossággal tárolt permetszerek te­hát felhasználhatók, ám két évnél hosszabb ideig lehetőleg semmi­lyen permetszert ne tároljunk. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet komáromi részlegének munkatársa ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony április 11-én Komárom április 11-én Zseliz április 11-én Rimaszombat április 11-én Losonc április 11-én sárgarépa 20-22 Sk/kg 15 Sk/kg 17 Sk/kg 22 Sk/kg 2025 Sk/kg petrezselyem 35 Sk/kg 25 Sk/kg 30 Sk/kg 38 Sk/kg 35-38 Sk/kg burgonya 15-18 Sk/kg 13-15 Sk/kg X 12 Sk/kg 12-15 Sk/kg újhagyma 8-10 Sk/csomó X 10 Sk/kg X paprika 60-80 Sk/kg 5-10 Sk/db X 120 Sk/kg 140180 Sk/kg karalábé 25 Sk/kg 10 Sk/db 10 Sk/db 18 Sk/kg 25 Sk/db zeller 35 Sk/kg 26 Sk/kg 12 Sk/db 16 Sk/kg 32-35 Sk/kg káposzta 28 Sk/kg 25-28 Sk/kg X 18 Sk/kg 26-27 Sk/kg bab 35-60 Sk/kg 35 Sk/kg X X X dióbél X 120 Sk/kg 110 Sk/kg 140 Sk/kg X hagyma 18-20 Sk/kg 15 Sk/kg 15 Sk/kg 16 Sk/kg 18-20 Sk/kg paradicsom 40-60 Sk/kg 82 Sk/kg X 80 Sk/kg 85-90 Sk/kg mák 70 Sk/kg 100 Sk/kg 70 Sk/kg 70 Sk/I X fűszerpaprika 250 Sk/kg 250 Sk/kg 220 Sk/kg 350 Sk/kg X cékla 20 Sk/kg X X X X kel 44-56 Sk/kg 20 Sk/kg X 20 Sk/kg 55-59 Sk/kg alma 18-26 Sk/kg 22 Sk/kg 15-17 Sk/kg 2034 Sk/kg 18-35 Sk/kg saláta 10-12 Sk/kg 5-8 Sk/fej 12 Sk/fej 9 Sk/fe 5-8 Sk/fej fokhagyma 70 Sk/kg 65 Sk/kg 70 Sk/kg 65 Sk/kg 65 Sk/kg uborka 4048 Sk/kg 50 Sk/kg 60 Sk/kg 70 Sk/kg 38-50 Sk/kg tojás 3,00-3,20 Sk/db 2,803,00 Sk/db X 2,80 Sk/db 2,50 Sk/db karfiol 25-40 Sk/db 52 Sk/db X 50 Sk/db X Száj- és körömfájás ismételt veszélye Észak-Angliában Új abb j árványveszély ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ London. Nagy-Britanniában újra felütheti fejét a korábban hatalmas károkat okozó száj- és körömfájás járvány. Csütörtökön ugyanis egy észak-angliai farmon megjelentek a járványra utaló első jelek. A Yorks­hire megyében található farmot nyolc kilométeres körzetben lezár­ták, az állategészségügyi szakem­berek vizsgálják a járványgyanús szarvasmarhától vett mintát. A farm abban a régióban található, ahol tavaly az egyik legnagyobb jár­vány pusztított. Akkor a farm teljes állatállományát el kellett altami. A megbetegedés ugyanakkor az em­berre nem veszélyes, (t) Friss tej és tartósítószerektől mentes tejtermékek Külföldi befektetők a láthatáron _________ Agrárvilág Illusztrációs felv étel ÚJ SZÓ-JELENTÉS Érsekújvár. A felvásárolt és feldol­gozott tejmennyiség terén a máso­dik legnagyobb hazai tejüzem, az érsekújvári Mliekospol Rt. ezek­ben a napokban ünnepli fennállá­sának 50 évfordulóját. A tavalyi évet mintegy 75 millió koronás adózás előtti nyereséggel záró cég az utolsó olyan tejfeldolgozó Szlo­vákiában, amelynek kizárólag ha­zai részvényesei vannak. „Folynak a tárgyalások a lehetsé­ges külföldi tőkebefektetőkkel, ám döntés még nem született” - erősí­tette meg Ján Simunek vezérigaz­gató. Lapunk értesülése szerint az egyik lehetséges érdeklődőnek a világ ötödik legnagyobb tejipari csoportja, a Friesland Coberco Da­iry Foods Holding számít, amely a nyitrai Nutricia Dairy Slovakiát üzemelteti. Az érsekújváriak na­gyon nem örülnének ennek a frigynek. Annál is inkább, mert a nyitrai céget kénytelenek jogi úton kényszeríteni arra, hogy ne forgal­mazza egyik túrókrémes készítmé­nyét Milácik néven. Ezt a márka­nevet ugyanis az érsekújváriak je­gyeztették be még 1991-ben. A Mliekospol idén 105 millió liter­nyi nyers tehéntej felvásárlását tervezi, ami mintegy 10 százalé­kos növekedésnek számít a tava­lyi évhez képest. Ennél több alap­anyagot, mintegy 130 millió litert csak a legnagyobb szlovákiai cég, a német-osztrák tulajdonban lévő pozsonyi Rajo vásárol fel. Az érsekújváriakkal azonos szinten van a francia Bongrain társaság, amely a liptói tejfeldolgozókat és a vágújhelyi Milexet birtokolja. Az olasz Sole társaság, amely a nagykürtösi, korponai és a rima- szombati tejfeldolgozót szerezte meg, a 67-70 millió literes felvá­sárlással a negyedik helyre szo­rul. A Mliekospol a legnagyobb hazai frisstej előállítójává szeretne válni. A tavaly üzembe helyezett, kétség­kívül csúcstechnológiának számító töltő gépsorukat jelenleg mintegy 70 százalékos kihasználtsággal üzemeltetik. A hosszan friss, ugyanakkor csomagolása folytán könnyen kezelhető tejet az egész ország területén forgalmazzák. Hasonlóképpen a szintén ezen a gépsoron töltött savanyított tejké­szítményeket és joghurtos tejeket. A hagyományos joghurtokat 14 na­pos szavatosságuknál fogva főként Dél-Szlovákiában árulják. Ezeknek viszont az az előnyük, hogy nem tartalmaznak tartósító szereket. Az érsekújváriak exportra is ter­melnek (tejport, sós Akavi sajtot és vajat), ám a tejpor világpiaci árá­nak kedvezőtlen alakulása miatt fokozatosan csökkentik a kivitel arányát és nagyobb mértékben szállítanak a hazai piacra. (Amíg tavaly az export részesedése 46 százalékos volt, az idén már mind­össze 32 százalékos lesz.) A fo­gyasztók körében az egyik legked­veltebb terméknek a számos kül­földi és hazai versenyen díjazott Mozarella sajt számít. Megtudtuk: az érsekújváriak kerültek ki győztesen a Pizza Hut versenypá­lyázatából, aminek köszönhetően a hálózat hazai részlegeiben az olasz specialitást kizárólag érsek­újvári Mozerellával ízesítik. A Mliekospol tavalyi forgalma meg­haladta az 1,3 milliárd koronát. Az export 513 millió koronát tett ki. A cég 30 napon belül, a tej minősé­gétől függően átlagosan 9,50 koro­nát fizet beszállítóinak a tej literjé­ért. Az alapanyagot a komáromi, érsekújvári, malackai és zólyomi régióból vásárolják, (gyor) Megrendezik a legjobb agrártermelők versenyét Top Agro 2002-ben is ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Idén is megrendezik a legjobb hazai mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok verse­nyét, a Top Agro-t. A megmérette­tést a szlovákiai agrárújságírók a földművelésügyi tárcával, az ag­rárkamarával karöltve szervezik, miközben a versenybe benevezett mezőgazdasági cégek és agrárvál­lalkozók közül a legjobbak százas listáját az Agrárgazdasági Kutató- intézet (VÚEPP) állítja össze. A verseny legjobb helyezettjei bemu­tatkozhatnak a TOP AGRO kiad­ványban is. E versennyel párhuza­mosan megrendezik a Legszebb határért elnevezésű versenyt is. A verseny arra kívánja ösztönözni a kis- és nagyvállalkozásokat, hogy ne csak a termeléssel foglalkozza­nak, hanem azzal is, hogy miként néz ki közvetlen környezetük, (g) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben Valuta 2002. április 15-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,470 Lengyel zloty 11,585 Angol font 67,656 Magyar forint (100) 17,148 Cseh korona 1,377 Svéd korona 4,552 Dán korona 5,576 Szlovén tollár (100) 18,505 Japán ien (100) 35,659 Sváici frank 28,287 Kanadai dollár 29,681 USA-dollár 47,098

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents