Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-13 / 86. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 13. Dzserba: 7 halott a zsinagógánál Tunisz. A tegnapi pontosítás szerint heten vesztették életüket a tunéziai Dzserba-sziget zsinagógájánál csütörtökön történt robbanásban, köztük 3 német turista. Összesen 32- en sebesültek meg, 16-an súlyosan, többségük szintén német. A robbanást a tunéziai hatóságok véletlen balesetnek nyilvánították, míg az izraeli külügyminisztérium merényletnek tartja azt. Berlin két nyomozót küldött Tunéziába, hogy segítsenek tisztázni a gázszállító kamion felrobbanásának körülményeit. (MTI) Új amerikai NATO-parancsnok Washington. A tervek szerint szeptemberben James Jones amerikai tengerészgyalogos tábornok fogja követni Joseph Ralston tábornokot a NATO európai erőinek a fóparancs- noki posztján. Jones személyében először kerül a tengerészgyalogság képviselője a NATO egyesített erőinek élére. Ő lesz az Európában és Afrikában tartózkodó amerikai erők parancsnoka is. (MTI) Nepál: száznál több halott Kathmandu. Százharminc rendőrt öltek meg a maoista lázadók Nepálban a tegnapra virradó éjszaka két rendőrőrs elleni támadásuk során. A kormány szerint több tucat maoista is életét vesztette. Ez volt az utóbbi hónapokban a maoisták legsúlyosabb támadása a himalájai királyságban. (MTI) Kasza egyetért Fodor Gáborral Belgrád. Kasza József, a VMSZ elnöke, szerb miniszterelnök-helyettes üdvözli az SZDSZ elképzelését arról, hogy Magyarországnak és Jugoszláviának alapszerződést kell komié. Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője csütörtökön közölte: kormányváltás esetén pártja szorgalmazni fogja, hogy a két ország megkösse az alapszerződést, s a megállapodás kidolgozásába be kell vonni a vajdasági magyarságot is. Kasza szerint az alap- szerződés aláírásától várható a két ország viszonyának rendezése. (MTI) Kasza természetesnek tartaná a vajdasági magyarság bevonását az alapszerződés kidolgozásába (Képarchívum) Német katonai temető Prágában Prága. Német katonai temető létesül Prágában. Itt helyezik el mindazokat a második világháborúban Prágában és szélesebb környékén elesett német katonákat, akik eddig különböző helyeken és szülte jeltelenül voltak eltemetve. Karel Vyrut, az érintett kerület polgármestere elismerte, a kegyhely kialakításával nem mindenki ért egyet. A volt szu- détanémet határvidéken már több ilyen kegyhely is létesült, a legismertebb a chebi. (MTI) Államcsíny a világ negyedik legnagyobb olajexportáló országában - Pedro Carmona nagyiparos áll az ideiglenes kormány élén Kubában kaphat menedéket a venezuelai elnök ÖSSZEFOGLALÓ Caracas. Államcsíny buktatta meg Hugo Chávez venezuelai elnököt. Az államfőt tegnapra virradóra a hadsereg letartóztatásba helyezte, az önjelölt átmeneti kormány élére Pedro Carmona, a gyáriparosok szövetségének vezetője állt. A zavargásokká és a rendőrséggel szembeni összetűzésekké fajult tüntetések tizenkét halottat és 96 sebesültet követeltek a dél-amerikai országban. A fővárosban az általános sztrájk keretében csütörtökön több százezres tömeg vonult fel, s követelte az államfő lemondását. Velük szemben ezerszám sorakoztak fel az államfő hívei. A caracasi elnöki palota környékén erőszakos jelenetek vették kezdetüket, miután rejtőző fegyveresek lövöldözni kezdtek, ü- letve a rendőrség könnygázzal próbálta lecsillapítani a tömeget. A legnagyobb venezuelai szakszervezet felhívása nyomán sztrájkolok igyekeztek a hadsereg vezetését is az elnök ellen fordítani. Lucas Rincón főparancsnok azonban ekkor még jelezte, hogy a hadvezetés az elnököt támogatja, és párbeszédet szorgalmaz. Ennek ellenére tíz tábornok közös közleményt adott ki, amelyben csatlakozott a Chávez békés távozását követelőkhöz. A nemzetőrség egyik tábornoka ezután közölte, hogy a kormány nem működik tovább, és az ország egész területe a fegyveres erők ellenőrzése alatt áll. Alberto Camacho Kairuz a félmilliós tömegtüntetés után nyilatkozott a televízióban. A lázadó katonai parancsnokok egyike azzal vádolta a kormányzatot, hogy ártatlanokkal és védtelenekkel szemben használt fegyvert. A venezuelai helyzet azonnal aggodalmakat váltott ki külföldön. Az USA önmérsékletre, párbeszédre és az erőszak kerülésére szólított fel Charles Barclay külügyi szóvivőn keresztül. A Costa Ricában tárgyaló latin-amerikai külügyminiszterek a válság békés rendezésére, a demokrácia tiszteletben tartására hívták fel a venezuelaiakat. A jelentős olajtermelő Oroszország aggodalmát hangoztatta a venezuelai helyzet alakulása miatt, különös tekintettel arra, hogy Venezuela látja el jelenleg az olajexportáló országok szervezete, az OPEC főtitkári tisztét. Később ellentmondásos hírek érkeznek Chávez sorsáról. Végül kiderült, hogy Chávez helyi idő szerint hajnalban elhagyta a caracasi elnöki palotát, és röviddel később megérkezett a főváros déli részén lévő fő katonai támaszpontra. A Globovision tévé azt közölte, hogy Chávez aláírta lemondását, a támaszpont egyik épületében tartják, s „egyelőre nem akaiják megmutatni a sajtónak”. Lapértesülések szerint két repülőgép érkezett Kubából a La Carlota légitámaszpontra, hogy a leköszönt elnököt a szocialista szigetországba repítse száműzetésbe - írta a DPA. Időközben Pedro Carmona, a venezuelai gyárosszövetség elnöke bejelentette, hogy ő vezeti majd az új, ideiglenes kormányt Chávez lemondása után. Carmona oldalán jelent meg Effaín Vásquez tábornok, a szárazföldi erők főparancsnoka. Carmona, aki Chávez egyik legkeményebb ellenfele volt, közölte: a civil társadalom és a fegyveres erők „konszenzusos” döntésével lett ő az átmeneti kormány feje, s a szabad választások felé vezeti az országot. (m, t) Hugo Chávez öröksége Caracas. A 48 éves Chávez 1999-ben lett államfő azzal az ígérettel, hogy felszámolja a korrupciót és az ország lakosságának 80 százalékát érintő szegénységet. A XIX. századi függedenségi harcos, Simon Bolivár álmát, a szabad és egységes Dél-Amerikát megvalósítani szándékozó politikus azonban kettészakadt társadalmat hagyott maga után. Az USA és a nyugati országok bizalmatlansá- gát azzal váltotta ki, hogy látogatásokat tett Irakba, Líbiába, barátjának nevezte Fidel Castrót és nyíltan bírálta az amerikaiak afganisztáni hadműveletét, (m) Több százezres tömeg követelte Caracasban Hugo Chávez államfő távozását (CTK/AP-felvétel) Júliustól létrejöhet a Nemzetközi Büntetőbíróság Az USA nem ratifikálta Újabb öngyilkos merénylet Jeruzsálem zsidók lakta részének központjában Powell - üres kézzel ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Rámalláh/Dzse- nín/Genf. Colin Powell amerikai külügyminiszter tegnapi jeruzsálemi tárgyalásain nem kapott konkrét ígéretet Ariel Sáron izraeli miniszterelnöktől arra, hogy meddig folytatja még ciszjordániai hadműveletét az izraeli hadsereg. ÖSSZEFOGLALÓ Közben tegnap Jeruzsálem nyugati, zsidók lakta részének központjában, a legnagyobb piac bejáratánál újabb öngyilkos merénylet történt, amelyben legkevesebb hatan vesztették életüket és mintegy harmincán megsebesültek - közölte az izraeli rendőrség, azzal, hogy az áldozatok száma még emelkedhet. Izraeli források mindjárt arra mutattak rá, hogy ezt üzenik a palesztinok Powellnek, aki tegnap közölte: ma találkozik Arafattal, feltehetően a palesztin elnök ramalláhi székházában. Visszatérve a négy órán át tartó Saron-Powell találkozóra: tárgyalásaik után Sáron mindössze annyit mondott, Izrael reméli, hogy „a lehető leghamarabb“ befejezheti ciszjordániai offenzíváját. A kormányfő ismét azt hangoztatta, hogy Izrael a palesztin terroristák infrastruktúrája ellen vívja háborúját. A közös sajtótájékoztatón Powell újfent figyelmeztette Izraelt arra, hogy az általa két hete kezdett átfogó ciszjordániai offenzíva milyen hosszú távú stratégiai következményekkel járhat, és milyen hatást gyakorolhat más közel-keleti országokra. Sáron szerint Powell „tragikus hibát“ követ el azzal hogy tárgyalni kíván Arafattal. Az izraeli hadsereg szóvivője tegnap közölte, hogy nagy valószínűséggel több százan haltak meg a héten a dzseníni menekülttáborban kitört harcokban. A palesztinok az ENSZ-hez fordultak, hogy vizsgálja ki a nagy számú halálesetet, és mészárlással vádolták Izraelt. Az izraeli szóvivő szerint nem mészárlás történt, hanem heves harcok folytak. A több száz halottról szóló becslés mindamellett sokkal magasabb a hadsereg korábbi adatánál. A hadsereg közleménye szerint folytatódik a harctevékenység Dzsenínben, Nabluszban, Ramal- láhban, Bedehemben, valamint (Hebrontól délre) Durában és Da- harijában. Kofi Annán ENSZ-fótitkár tegnap Genfben arra szólította fel a közel- keleti erőket, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot. Egyúttal támogatásáról biztosította azt a javaslatot, hogy küldjenek nemzetközi békefenntartó erőket a térségbe. Ezt az elmúlt napokban több arab ország újra felvetette, s Gerhard Schröder német kancellár is támogatta. Jack Straw brit külügyminiszter megdöbbenésének adott hangot a dzseníni menekülttáborban megölt nagyszámú palesztin miatt és utasította Nagy-Britannia tel-avivi nagykövetét: tájékozódjon a mészárlás körülményeiről, (m, t) New York. Tíz ország képviselője csütörtökön az ENSZ New York-i székházában ünnepélyesen letétbe helyezte a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) létrehozásáról szóló római szerződéshez való csatlako- zás ratifikációs okmányait, és ezzel megteremtődött annak a jogi feltétele, hogy a szerződés július elsején hatályba lépjen. A hatályba lépés feltétele az, hogy hatvan állam ratifikálja a szerződést. A letétbe helyezéssel a ratifikáló országok száma 66-ra nőtt, viszont nincs közöttük az Egyesült Államok. Az ICC létrehozásának nincs visszamenőleges hatálya, a Nemzetközi Büntetőbíróság csak az olyan cselekmények ügyében járhat majd el, amelyet idén július 1. után követnek el. Az ICC római statútuma teljesen új alapokra helyezi a nemzetközi jogot, hiszen a részes államok szuverenitásuk nem jelentéktelen részét ruházzák át a nemzetközi testületre. Vállalják, hogy kiemelkedően súlyos bűncselekmények (népirtás, emberiség elleni bűncselekmény, háborús bűncselekmény, súlyos emberi jogi jogsértések) esetén, abban az esetben, ha ők maguk nem hajlandóak, illetve nem képesek a büntetőjog eszközeivel fellépni, lehetővé teszik, hogy az ICC jáijon el állampolgáraikkal szemben. A Nemzetközi Büntetőbíróság székhelye a holland főváros, Hága lesz, és az apparátus, várhatóan a jövő év elején kezdheti meg a munkát. Az ICC létrehozására irányuló nemzetközi erőfeszítések a második világháború utáni nürnbergi nemzetközi törvényszékig vezethetők vissza, de az akkori perek lezárultával a bírói testületet nem tették meg állandó intézménnyé. Az USA arra való hivatkozással tagadja meg a csatlakozást, hogy aggodalmai szerint az amerikai fegyveres erők tagjainak parancsszerű cselekményei miatt adott esetben, mondvacsinált érvekkel egyes rosszindulatú államok felvethetnék az ICC hatáskörét. Washington nem kívánja lehetővé tenni, hogy amerikai katonát nemzetközi ítélkező fórum elé állítsanak, (m, n) „Amikor a parlamentben a hágai törvényről folyt a vita, Sztojiljkovics elsírta magát, vélhetően erős lelkiismeret-furdalást érzett" Két jugoszláv miniszter követett el öngyilkosságot ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád/Madrid. Vlajko Sztojiljko- vics volt szerbiai belügyminiszter, hágai vádlott, aki csütörtök este főbe lőtte magát a jugoszláv parlament előtt, a tegnap délutáni hírek szerint válságos állapotban volt, az orvosok nem sok reményt fűztek a felépüléséhez. A jugoszláv parlament aznap este fogadta el a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködésről szóló törvényt. A történtek idején a helyszínen tartózkodott Bállá Lajos Laci magyarkanizsai polgármester, szövetségi képviselő, aki elmondta: „Megállt a parlament előtt, elővette pisztolyát és lőtt. A parlament biztonsági személyzetének nem volt ideje, hogy megakadályozza.” Bállá személyesen ismerte Sztojüjkovicsot, akitől néhány hete vonta meg a parlament a. mentelmi jogot. Bállá szerint Sztojiljkovics belügyminiszterként nyilvánvalóan tudott sok mindenről, ami a müosevicsi korszakban történt. A felelősségre vonás körüli hercehurca nagyon megviselte. „Egy alkalommá, amikor a parlamentben a hágai törvényről folyt a vita, Sztojiljkovics elsírta magát, vélhetón erős lelkiismeret-furdalást érzett a múltban történtekért” - mondta Bállá. Vojiszlav Kostunica jugoszláv államfő azt hangoztatta, hogy Sztojüj- kovics öngyilkossága tragikus eset, amely intő jel nemcsak a jugoszláviai politikai közélet, hanem a nemzetközi közösség számára is, amely „állandóan feltételeket szab, nyomást gyakorol, előírja, hogy az ország miként cselekedjen”. Kostunica közölte, hogy Jugoszláviában félre kell tenni a kölcsönös vádaskodásokat és tekintet nélkül a párthovatartozásra meg kell szabni a nemzeti érdek legalacsonyabb szintjét, amely alá nem lehet menni. Kostunica szerint a hágai Nemzetközi Törvényszék valóság, amint valósáVlajko Sztojiljkovics (Reuters) gosak a szerbekkel szembeni előítéletek és vádak, miszerint ők felelősek szinte minden bűncselekményért, amely a térségben történt az elmúlt tíz évben. Vladan Batics szerb igazságügyi miniszter kijelentette: „Egyszer mindenkinek szembesülnie kell az igazsággal, és mindenki másként reagál erre. Közülünk senki sem rajong Hágáért, de a törvényszékkel való együttműködés egész Európa szükségszerű követelése, és ettől függ a következő generációk jövője is.” Madridban öngyilkos lett Miodrag Kovács jugoszláv munkaügyi, egészségügyi és szociálpolitikai miniszter. Kovács kora hajnalban a madridi Eurobuilding szállodában önkezével vetett véget életének, ezt a spanyol rendőrség is megerősítette. Kovács hétfő óta a jugoszláv delegáció élén vett részt Madridban egy egészségügyi ENSZ-konferenci- án. A szállodai szobájában találtak egy levelet, amelyet családjának és pártjának, a montenegrói Szocialista Néppártnak (SNP) hagyott hátra, azt írva benne, hogy „túlzottan hitt egyes embereknek”. Kovács a Zoran Zsizsics vezette szövetségi kormányban volt munkaügyi miniszter. Ez a kormány Müosevics kiadatása miatt tavaly nyáron szétesett. A minisztériumot ezután államtitkársággá alakították át, így Kovács már államtitkári minőségben folytatta munkáját az új jugoszláv kabinetben. Kovács öngyilkosságának okát pontosan nem lehet tudni, de a belgrádi tömegtájékoztatás felidézte, hogyjogellenes gyógyszerimport gyanújába keveredett. A podgoricai Publika két hete azt írta, a jugoszláv kormány illetékes szervei azt gyanítják, hogy Kovács hatalmas meny- nyiségű gyógyszert hozott be az országba és forgalmazott törvénytelenül, s ezzel veszélybe sodorta a polgárok életét.. Podgoricai források szerint Kovácsot nagyon aggasztotta a Publika írása, (m, t)
