Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-11 / 84. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 11. Terrorellenes egyezmény New York. Életbe lépett teg­nap a terrorszervezetek pénz­ellátásának megakadályozá­sát célzó ENSZ-egyezmény, amely bűncselekménynek nyilvánítja pénzalapok gyűj­tését terrortámadások elköve­tésének szándékával, vagy annak ismeretében. Szorgal­mazza a terrormerényletekre szánt pénzalapok felkutatásá­ra, azonosítására, befagyasz­tására és lefoglalására irányu­ló erőfeszítések fokozását, egyúttal az áldozatok vagy hozzátartozóik kártalanításá­ra ösztönzi az államokat ezekből a pénzösszegekből. Felszólítja a pénzügyi intéz­ményeket, hogy jelentésben számoljanak be kormányaik­nak a szokadan vagy gyanús pénzátutalásokról. (MTI) Zavargásoktól tart a Kreml Moszkva. Megerősítették az orosz kormány épületének védelmét, mivel a kabinet za­vargásoktól tart a kommunis­ta párt és a Kremlt támogató politikai erők között kirob­bant törvényhozási csatáro­zások miatt. A Kreml-párti erők 8 bizottsági poszttól fosztották meg a baloldali el­lenzéket a sajtóban antikom- munista puccsnak nevezett parlamenti fordulat során. Zjuganov kommunista pártel­nök utcai demonstrációkat is kilátásba helyezett. (MTI) Pofon Foxnak a szenátustól Mexikóváros. A szenátus, tör­ténetében először élve ezzel a jogával, megvétózta Vicente Fox elnök jövő hétre tervezett útját az USA-ba és Kanadába. Fox Seattie-ben az ottani me­xikóiak közösségével, illetve Bill Gates számítástechnikai személyiséggel találkozott volna, Kanadában pedig üzlet­emberekkel és tudósokkal ké­szült tárgyalni. Az elnököt többször érte az a vád, hogy túl sok időt tölt külföldön, és keveset foglalkozik a belső ügyekkel. Egyes szenátusi ta­gok az ellen is tiltakoznak, hogy Washington nem ad ele­gendő jogot az USA-ban dol­gozó mexikóiaknak. (MTI) Fox pozíciójának nehézségeit is tükrözi a döntés (CTK/AP) Célbalövés Balcerowiczra Varsó. A Szabadság Uniójához tartozó neves politikusok felje­lentést tettek az államügyész­ségen amiatt, hogy egy lódzi céllövöldében olyan céltáblára lőhetnek a látogatók, amelyen Leszek Balcerowicznak, a Len­gyel Nemzeti Bank elnökének arcképe látható. A beadvány - amelyet Tadeusz Mazowiecki, az első szabadon választott lengyel miniszterelnök is alá­írt - szerint az ilyen cselekede­tek valóságos emberek meg­alázásához, megveréséhez, le- lövéséhez vezetnek. Az ügyészség szóvivője közölte: megvizsgálják, hogy a törvé­nyek módot adnak-e jogi eljá­rásra ebben a nem szokványos esetben. (MTI) Az USA, Oroszország, az EU és az ENSZ összehangolja közel-keleti lépéseit Sáron dacol a világgal A tegnapi volt az első öngyilkos akció az izraeli offenzíva kezdete óta (CTK/AP-felvétel) Nem találja megalapozottnak az OVB a MIÉP-bejelentést Csurkáék vádolnak Jeruzsálem/Kairó/Madrid/ Washington. Legalább tíz embert ölt meg és csaknem húszat megsebesített egy ön­gyilkos merénylő, aki tegnap Haifától délre felrobbantott egy autóbuszt. A madridi ta­nácskozás részvevői azonna­li kivonulásra szólították fel Izraelt. ÖSSZEFOGLALÓ A spanyol fővárosban az USA, Oroszország, az EU és az ENSZ azonnali kivonulásra szólította fel Izraelt a megszállt palesztin terüle­tekről, és az ellenségeskedés be­szüntetését követeli a Közel-Keleten - jelentette be tegnap Kofi Annán ENSZ-főtitkár. Madridban néhány órával a haifai merénylet után ült össze Kofi Annan, Colin Powell amerikai, Igor Ivanov orosz külügy­miniszter, Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Josep Piqué, az EU soros elnökségét betöltő Spanyolország külügyminisztere. A tanácskozáson Jósé Maria Aznar spanyol kormány­fő elnökölt. A résztvevők azonnali tűzszünetet, az erőszak és a me­rényletek beszüntetését követelték a Közel-Keleten. Az izraeli kivonulás­nak ki kell teijednie Rámalláhra is, különösen Jasszer Arafat palesztin elnök főhadiszállására. A közle­mény szerint az USA, Oroszország, az EU és az ENSZ megállapodott kö­zel-keleti tevékenységük összehan­golásában. A madridi felhívásra adott válasz­nak tekinthető: az izraeli biztonsági kabinet úgy döntött, hogy az USA legújabb, gyors visszavonulásra szólító sürgetése ellenére a hadse­reg folytatja általános támadását a Jordán nyugati partvidékén tevé­kenykedő palesztin gerillák ellen. A kabinet szintén bejelentette: mind­addig nem hagynak fel a betlehemi Moszkva. A hírhedt KGB utódja, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgá­lat (FSZB) megakadályozta, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) bizalmas informá­ciókhoz jusson orosz hadiipari újítá­sokról, valamint Oroszország és a FÁK többi tagállama hadüpari együttműködéséről. Ezt az FSZB tegnap jelentette be Moszkvában. Az orosz titkosszolgálat arról is be­számolt, hogy egyértelmű bizonyí­tékaik vannak a moszkvai amerikai konzulátus harmadtitkári beosztás­ban dolgozó munkatársnője ellen. London/Washington. A tálibok ki­végeztek 18 foglyul ejtett amerikai katonát az al-Hajat londoni kiadású, arab nyelvű napüap értesülései sze­rint. A lap az Oszama bin Laden ve­zette terrorszervezet közleményét hozta tegnap nyüvánosságra, amely szerint a terrorista vezér él, és teljes biztonságban szervezi a további ak­ciókat. Az al-Kaida állítása szerint a 18 amerikai katonát a kelet-afga­nisztáni tartományokban, illetve a Tora Bora baglangrendszereinél ví­vott harcokban ejtették foglyul: ko­rábban titkos tárgyalásokat folytat­Születés templomának, a keresz­ténység egyik legfontosabb szenté­lyének ostromával, ameddig nem adja meg magát az épületbe több mint egy hete befészkelődött 200 fegyveres palesztin. Móse Kacav iz­raeli elnök II. János Pál pápához in­tézett levelében ugyancsak elutasí­totta a Szentszéknek azt az óhaját, hogy az izraeli erők vessenek véget a templom ostromának. Jzrael biz­tonsági okokból nem engedélyez­heti, hogy szabadon elvonulhassa­nak az épületből a rendkívül veszé­lyes palesztin terroristák” - olvasha­tó Kacav levelében. Az Egyesült Államok külképviselete egyelőre elzárkózott attól, hogy kommentálja az FSZB bejelentését. Az orosz vádak szerint az amerikai hírszerzők az orosz védelmi minisz­térium különösen titkos helyen dol­gozó munkatársát környékezték meg. Adataik szerint a CIA egyik összekötő tisztje külföldön konspi­rativ találkozókat bonyolított le az orosz állampolgárokkal, és Oroszor­szág területén is hasonló módsze­rekkel - például rejtekhelyekre csempészett üzenetekkel - tartották vele a kapcsolatot. Az FSZB azt kö­zölte, hogy az orosz felderítésnek si­került időben közbelépnie, és meg­tak arról, hogy a guantánamói tá­maszponton őrzött tálib és al-Kaida harcosokra cseréljék ki őket, de a tálibok végül kivégezték foglyaikat. A terrorszervezet szerint a tálibok és az al-Kaida harcosai a Mazari- Sarifnál vívott összecsapásokban 15 amerikai és 220 afgán katonát öltek meg, Kandahárban 250 afgán kor­mánykatonát, továbbá 210 különbö­ző nemzetiségű fegyverest, Sahi-Kot völgyében pedig 300, az amerikai­akkal szövetséges afgán katonát - idézte az al-Kaida állításait a londo­ni arab napüap. Washingtonban viszont az afganisz­táni bombatámadások hatékonysá­Ami a haifai merényletet ületi: az észak-izraeli körzet rendőrfőnöke feltételezi, hogy a merénylő a tes­tére erősített robbanószerkezettel szállt fel a buszra. A robbanás, amely valósággal a levegőbe emel­te a buszt, egy kibuc közelében történt, mintegy huszonöt kilomé­terre délre a kikötővárostól. A Ha- mász radikális palesztin szervezet bejelentette, hogy egyik aktivistája követte el az öngyilkos akciót. Az elmúlt tíz napban, a ciszjordániai palesztin városok ellen indított iz­raeli támadások kezdete óta ez volt az első öngyilkos terrorcselek­mény. Ciszjordániában, az izraeli hadse­reg által támadott palesztin váro­sokban változatlan hevességgel folytatódtak az összecsapások. Az izraeli katonák teljesen ellenőrzé­sük alá vonták a dzseníni palesztin menekülttábort. A romok között megtalálták a palesztin ellenállást irányító helyi Dzsihád-főnök, Mah­mud Tavalbeh holttestét, (m, t) akadályoznia az orosz nemzetbiz­tonság súlyos sérelmét. A titkosszol­gálat azt gyanítja emellett, hogy a moszkvai CIA-munkatárs meüett az egyik FÁK-ország amerikai diplo­máciai testületének tagja is érintett a kémkedési ügyben. A nemzetközi szokásjog szerint a diplomáciai fe­dettségben működő hírszerzőkre ki­utasítás vár, ha bebizonyosodik érintettségük. Nekik dolgozó orosz állampolgár viszont - ha nem jelez­te a beszervezési kísérletet, és a to­vábbiakban nem működött együtt az elhárítással - életfogytiglani sza­badságvesztést is kaphat az orosz törvények értelmében. gáról készített előzetes tanulmányt ismertette az amerikai légierő szóvi­vője: az amerikai gépek által ledo­bott minden 4 bomba közül 3 telibe talált. Közölte: a nagy pontosságú fegyverek mind szélesebb körű al­kalmazásának eredményeképpen a bombázások hatékonysága nagyobb volt, mint az 1991-es Öböl-háború­ban és az 1999-es szerbiai támadás idején. A Pentagon adatai szerint az afganisztáni háborúban bevetett 22 ezer bomba és rakéta 60 százaléka precíziós fegyver volt, míg az 1991- ben a Perzsa-öbölben bevetett fegy­vereknek csak 9 százalékáról lehe­tett ezt elmondani. MTI-HÍR Budapest. Az országgyűlési válasz­tások első fordulója törvényesen zajlott le - nyüatkozta Ficzere La­jos, az Országos Választási Bizott­ság (OVB) elnöke tegnap, a MIÉP bejelentésére reagálva, miszerint mintegy száz súlyos visszaélés mi­att kezdeményezik a szavazatok új- raszámolását. Ficzere elmondta, hogy a helyi és a területi választási bizottságok hétfői eredménymegál­lapító döntései ellen egynapos jog­vesztő hatályú panaszbenyújtási le­hetőséget biztosítottak a jogsza­Belgrád. A szerbiai és a monteneg­rói parlament kedden este elfogadta a Jugoszlávia átalakításáról szóló magállapodást. A dokumentum ér­telmében Jugoszlávia neve Szerbia és Montenegró lesz, a két köztársa­ság viszonya átalakul. Zoran Djindjics szerb kormányfő a szava­zást megelőző vitában azt hangoz­tatta, hogy Szerbia a megállapodás­sal nem veszít semmit. Fikciónak nevezte a jelenlegi szövetségi áüa- mot, s emlékeztetett arra, hogy a megállapodás értelmében három év múlva ismét dönteni lehet arról, mi legyen a közös állam sorsa. Montenegróban viszont tegnap szétesett a kormány, miután a ki­sebbik kormánypárt, a Szociálde­mokrata Párt (SDP), ígéretét be­váltva küépett a koalíciós kabinet­MTI-JELENTÉS Hága. Felelősség hárul a holland kormányra és az ENSZ-re is a kelet­boszniai Srebrenicában 1995-ben elkövetett szerb vérengzés ügyé­ben. Ezt azok a holland szakértők állapították meg, akik a holland kormány megbízásából mintegy 7600 oldalas jelentést állítottak össze a srebrenicai vérengzésről. A szakértők szerint a bizonyítékok azt mutatják, hogy az ENSZ holland békefenntartó alakulatai 1995-ben nem voltak képesek megvédeni az ENSZ által védett övezetnek nyüvá- nított Srebrenica 7500 muzulmán lakosának az életét a szerb csapa­tokkal szemben. Hans Biom, a Hol­land Háborús Dokumentációs Inté­zet igazgatója leszögezte: a térség­be felkészületlen katonákat küldő holland kormány, valamint az ENSZ is alábecsülte az etnikai fe­szültségek és egy esetleges tömeg­gyilkosságnak a veszélyét, hiányos katonai megelőző lépéseik miatt mindkettőt felelősség terheli az ügyben. A boszniai háborúban 1995 júliusában Srebrenica város­kában az ENSZ békefenntartó csa­patai védelmet ígértek az oda me­Róma kínos helyzetben MTI-HÍR Róma. Szlobodan Müosevics volt jugoszláv elnök nem volt hajlandó fogadni a hollandiai börtönében őt felkereső olasz vizsgálóbírókat, akik a Telekom Serbia kétes ügyletével kapcsolatban vártak volna tőle in­formációkat. Müosevics korábban igent mondott a találkozóra, ezért az igazságügyi személyeket hideg­zuhanyként érte, hogy mégsem kí­ván leülni velük. Ez is csak azután derült ki, hogy a vizsgálóbírók be­léptek a börtönkapun. A torinói ügyészség azért indított vizsgálatot, mert felmerült a gyanú, hogy a Telekom Serbia telefontársa­ság privatizációja során Belgrad ke­nőpénzeket fizetett az olaszoknak. Az állami kézben lévő Telecom bályok. Ismeretei szerint egyetlen választási szervnél, így az OVB-nél sem nyújtottak be mind ez idáig olyan kifogást, ami visszaéléseket bizonyított volna. Ahhoz, hogy az OVB érdemben tudjon foglalkozni bármilyen kifogással, arra van szükség, hogy hiteles bizonyítékok­kal támasszák azt alá. A szavazatok újraszámolásához, számoltatásá- hoz előzetesen a helyi és a területi választási szerveknek meg kell álla­pítaniuk a törvénysértés tényét, va­lamint azt, hogy ezzel érdemben befolyásolták a választási eredmé­nyeket - tette hozzá az elnök. bői. Az SDP már hetekkel ezelőtt bejelentette, hogy nem ért egyet a Jugoszlávia átalakításáról szóló megállapodással, és kilép a kor­mányból, ha a törvényhozás elfo­gadja az egyezményt. Á párt indok­lása szerint a koalíciós szerződés arról szólt, hogy a kormány megva­lósítja Montenegró függetlenségét, a megállapodás pedig három évvel elodázza e cél elérését, sőt kérdé­sessé teszi a montenegrói áüamiság megújítását, és lassítja az elkezdő­dött reformfolyamatot. Egyelőre nem tudni, hogy a kor­mány szétesése miatt rendkívüli vá­lasztásokra kerül-e sor a kisebbik ju­goszláv tagköztársaságban. Elem­zők azt sem záiják ki, hogy a koalíci­ós partnerek ismét kormányt alakí­tanak Montenegróban, de most már nem Djukanovics elnök pártja fogja diktálni a feltételeket, (m, t) Hollandia és az ENSZ is ludas az 1995-ös vérengzésben Srebrenica felelősei Hága: Milosevics elküldte az olasz vizsgálóbírókat neküló muzulmán lakosságnak, azonban képtelenek voltak meg­akadályozni a szerb alakulatok be­törését, majd mintegy 7500 bos- nyák lemészárlását a védett övezet­ben. Biom a tömeggyilkosság első számú felelősének Ratko Mladics volt boszniai szerb hadseregpa­rancsnokot nevezte meg, aki fel­ügyelte a bosnyákok elszállítását és kivégzését. Radovan Karadzics volt boszniai szerb elnök bűnrészessége egyelőre nem tisztázott, mivel Mladiccsal való üzenetváltásai meglehetősen gyérek voltak. Nem bizonyított, hogy az akkori elnök tudott a vérengzésről. A jelentés szerint hasonlóan gyenge lábakon áll Szlobodan Müosevics volt jugo­szláv elnök összefüggésbe hozása a tragikus eseményekkel, de áttétele­sen hatalmi ambíciói vezettek a boszniai háborúhoz és az abban el­követett etnikai tisztogatásokhoz. A dokumentumokból kiderül, hogy a hoüand alakulatok úgy vélték, a bosnyákok számára az az egyedüli megoldás, ha elhagyják a várost, és „a pánik elkerülése végett” nem léptek közbe, amikor a szerb kato­nák elszállításukkor nemek szerint két csoportra osztották őket. Italia 1997-ben 29 százalékos része­sedést szerzett az ugyancsak állami Telekom Serbiában. A La Repubb-lica szerint a kifize­tett pénz 3 százaléka brit közvetí­tőkön keresztül olaszországi zse­bekbe jutott kenőpénzként. Az ügylet korrupciós vonatkozásait szeretnék tehát most kideríteni az igazságügyi szervek. Róma számá­ra azonban politikai szempontból is kényes az ügy, hiszen a Telekom Serbia privatizálása több mint másfél milliárd márka bevételt je­lentett Milosevics rendszere szá­mára. Állítólag ennek köszönhető­en a diktátor akkori nehéz helyze­tében megszerezhette a társada­lom Jóindulatát”, másrészt pedig hozzáláthatott Koszovóban az erő­szakos etnikai tisztogatáshoz. Bekeményít az Európai Parlament Az Európai Parlament tegnap határozatban követelte, hogy az EU sürgősen hívja össze az EU-izraeli társulási tanácsot, és függessze fel Izraellel kötött társulási megáüapodását. A határozat arra is fel­szólítja az Uniót, hogy vegye tervbe egy nemzetközi megfigyelő és ütközóerónek a térségbe vezénylését, amely az ENSZ égisze alatt te­vékenykedne. (MTI) CIA-ügynököt sikerült lebuktatnia Moszkvában a biztonsági szolgálatnak Újabb orosz-amerikai kémbotrány MTI-HÍR Nagyobb volt a bombázások hatékonysága, mint az 1991-es Öböl-háborúban Kivégezték az amerikai foglyokat? MTI-HÍREK Montenegróban tegnap szétesett a kormány Jugoszlávia átalakítása ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents