Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-06 / 55. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 6. Figyelmeztet az EP-elnök Varsó. Pat Cox ír politikus, az Európai Parlament elnöke tegnap a lengyel fővárosban arra figyelmeztette az uniós tagjelölteket, ha vitát kezdenek a mezőgazdasági, valamint a regionális támogatásokkal kapcsolatos kérdésekről, akkor nem lesz tartható az EU-bóvítés feltételezett időpontja. Pat Cox szerint a Brüsszel által javasolt finanszírozási módszer bölcs és elfogadható, a tagjelölteknek azt kellene elfogadniuk, ami reális, és így kellene az EU teljes jogú tagjává válniuk. (TASR) Hága: halasztás tűz miatt Hága. Egy nap késéssel, csak ma folytatódik a háborús bűnökkel vádolt volt jugoszláv elnök, Szlobodan Milosevics pere, miután kisebb tűz volt a hágai ENSZ- törvényszék épületében. A tegnapra kitűzött tárgyalás elmaradását Jim Landal törvényszéki szóvivő jelentette be nem sokkal azután, hogy törvényszéki tisztségviselők még úgy nyilatkoztak: a rövid idő alatt eloltott tűz miatt csak egy órával k ezdődik később a tárgyalás. Milosevics már a törvényszéken várakozott, amikor elrendelték az épület kiürítését, majd biztonsági okokra hivatkozva visszaszállították az autóval alig fél órányira levő fogházba. (MTI) . Sértődött kínai reagálás Peking. A kínai belügyek- be való beavatkozásként értékelte tegnap Peking az amerikai külügyminisztérium által az emberi jogok világméretű helyzetéről készített idei jelentésének a Kínára vonatkozó megállapításait, és visszautasította azt a állítást, amely szerint a távol-keleti országban megsértenék az emberijogokat. Az amerikai jelentés elítéli, hogy a kínai hatóságok rendszeresen erővel lépnek fel különböző vallási, politikai, illetve társadalmi csoportok és személyiségek ellen. (MTI) Lord Robertson cáfolata Brüsszel. A NATO-központ rövid közleményben cáfolta azt az értesülést, hogy a SFOR egyik francia tisztje titokban előre értesítette volna a boszniai szerb hatóságokat a Radovan Karadzics hajdani boszniai szerb vezér elfogására február 28-án indított katonai akcióról. Lord Robertson főtitkár az ügyről személyesen tárgyalt Joseph Ralston tábornokkal, a NATO európai haderőinek főparancsnokával. (MTI) A NATO főtitkár szerint a francia tiszt árulásáról szóló híresztelések merő találgatások, amelyeket a valóságban semmi sem támaszt alá (Képarchívum) Budapest elfogadhatatlannak és félrevezetőnek tartja a The Washington Post cikkét, s helyreigazító írást követel Rumsfeld a veszteségekről Orbánt és Zemant bírálják Szárazföldi offenzíva Washington/Budapest. Az USA nagyra értékeli a Magyarországgal és Orbán Viktor miniszterelnökkel kialakult kapcsolatát. Ezt Philip Reeker helyettes külügyi szóvivő nyilatkozta az MTI-nek a The Washington Postban hétfőn megjelent, a NATO-bőví- téssel összefüggésben Magyarországot is bíráló cikk nyomán. ÖSSZEFOGLALÓ Reeker kijelentette: „Az USA Magyarországot fontos NATO-szövet- ségesnek tekinti, és méltányolja a terrorizmus ellen kifejtett erőfeszítéseit. Sajnálattal vettük, hogy februárban nem adódott lehetőség George Bush elnök és Orbán Viktor találkozójára, de reméljük, hogy még ebben az évben sor kerülhet a magyar miniszterelnökkel való találkozásra.” Hozzátette: az USA- nak nem áll szándékában, hogy beavatkozzon a magyarországi demokratikus választásokba. Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő tegnap kijelentette: a Washington Post írása nem tükrözi a hivatalos amerikai értékelést a magyar külpolitikáról, több megállapítása nem állja meg a helyét, emiatt a külügyminisztérium kezdeményezi a magyar álláspontot és külpolitikát megfelelően bemutató írás elhelyezését a lapban. „Sajnálatos, hogy az írás egyoldalú, és nem szól Bush elnök február 14-én Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetéséről, amely éppen azt hangsúlyozta, hogy az amerikai elnök és a kormányzat nagyra értékeli Magyarország szövetségesi együttműködését. A telefonbeszélgetés önmagában cáfolja azt, amit a cikk az USA elnökének Magyarországról és a magyar kormányfőről vallott értékeléseként tüntet fel.” Horváth Gábor szerint elfogadha- tadan az a módszer, hogy a magyar miniszterelnöknek olyan kijelentést tulajdonítanak, (lebensraum), amely tőle nem hangzott el. A The Washington Post hétfői számában egyebek között a következő megállapítások szerepeltek: Több, korábban kommunista európai ország, amely most partnerként sorakozik az USA mellett, sokak számára kezd kellemedennek látszani Washingtonban. Ezen országok egyikének a miniszterelnöke az 1930-as évekbe való nacionalista témakört karolt fel, egy másik pedig a szabad sajtó elleni támadásai és a gengszterekkel való kapcsolatai révén vált hírhedtté. Nem olyan országokról van szó, amelyeknek esedeges NA- TO-felvételét még mérlegelni kell, hanem az első bővítési körben a NATO-ba már bekerült két országról: Magyarországról és a Cseh Köztársaságról. De Magyarország felvétele után Orbán Viktor miniszterelnök olyannyira mérgezővé vált a magyarok Lebensraumjáról való beszédével (a cikk az „élettér” szó német megfelelőjét használja), hogy visszautasították fehér házi látogatását, a cseh köztársaságbeli Milos Zeman pedig csak azután jutott be, hogy egy korábbi időpontot töröltek (Zeman) bűnözői kapcsolatai miatt. „Ha ránézünk Orbánra, elmondhatjuk, ő annak a bizonyítéka, hogy nem vált valóra a (NATO-) kiterjesztési teóriánk. Ha azokat a dolgokat, amiket most mond, 1995-ben vagy ‘96-ban mondta volna, ő és Magyar- ország a diszkvalifikáltak közé került volna” - idézte a lap a Clinton- kormányzat egyik volt - meg nem nevezett - tisztségviselőjét, aki hathatósan közreműködött Magyarország felvételében. A cikk ezután kitért arra, nincs olyan eszköz, amivel a NATO-klubba már felvetteket kizárhassák, bár Carl Levin demokraNincs olyan eszköz, amellyel a NATO-ba már felvetteket kizárhassák. ta szenátor, a szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának az elnöke néha javasolja, hogy hozzanak létre ilyen mechanizmust. Európai diplomáciai veteránok arra is rámutatnak, hogy Portugália, Görögország és Törökország a múltban ennél súlyosabb zavarokat okozott - tette hozzá a cikk szerzője, de ehhez a következő megállapítást fűzte: „A posztkommunista Európa tartós politikai éredensége központi kérdésként ködlik fel, amikor a NATO azt veszi fontolóra, kiteijessze-e a biztonsági garanciákat kilenc további országra: három balti államra, amelyek egykor a Szovjetunió részét képezték, öt balkáni országra, valamint Szlovákiára, a Cseh Köztársaság korábbi partnerére”. Amerikai kormányzati források azt mondták a lapnak, hogy a küenc jelentkező közül hetet hívhatnak meg a NATO-ba a novemberi prágai csúcstalálkozón. Szlovénia és a balti államok csaknem bizonyos befutók, valamint esélye van Szlovákiának, Romániának és Bulgáriának. Ha azonban az új méretű és formájú NATO-nak bármüyen értelmet akarunk tulajdonítani, akkor érvényesíteni kell a régi elméletet: a tagságnak szüárdí- tania és őriznie kell a liberális demokratikus politikai rendet a kontinensen. A lap szerint Nicholas Bums amerikai NATO-nagykövet - akinek a vezetésével a múlt héten küldöttség járta végig mind a kilenc jelentkező országot - közölte a helyi illetékesekkel a belépés feltételeit. Romániának lépnie kell a korrupció ellen, Lettországnak engedményeket kell tennie az orosz lakosok felé. „Szlovákiának nem szabad engednie, hogy a következő választásokon visszatérjen a hatalomba a korábbi erős ember, Vladimír Meciar. Az egész erőfeszítés abból indul ki, hogy a NATO jobb (vagy legalább ugyanolyan jó) szolgálatot tehet a politikai normák kikényszerítője- ként, mint a kollektív katonai eszközök letéteményeseként. Orbán és Zeman fájdalmasan próbára teszi ezt az elméletet. De Zeman hivatali ideje idén lejár, és a Bush-kormány- zat azért szorít, hogy Magyarországon, ahol közelednek az áprilisi választások, az Orbánnak kiosztott rendreutasítás az ellenzéki szocialisták javára billentse a kimenetelt,, - írta a The Washington Post. Washington/Gardéz. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter közölte: a péntek óta Afganisztánban dúló harcokban kilenc amerikai vesztette életét, s mint hozzátette: az afgán kormányerők soraiban is számos halott van. Az amerikai légierő tegnapra virradóra folytatta a tálibok és az al- Kaida hálózat kelet-afganisztáni állásainak bombázását. B-52-esek repültek át a reggeli órákban a hó borította Arma hegység fölött, ahol az amerikaiak vezette terrorellenes nemzetközi koalíció próbálja meg felszámolni az ellenállási gócot. Az amerikai alakulatokkal együtt harcoló afgán erők egyik parancsnoka szerint a szárazföldi offenzívát is újra indították a körzetben. Abdel Mutin szerint immár száz méteres távolságon belül vannak a koalíciós erők a tálibok, illetve az al-Kaida bunkerállásaitól. Heteken át folyt a múlt péntek este indított koalíciós offenzíva, az Anakonda hadművelet előkészítése - mondta a hétfői amerikai veszteségek után Tommy Franks tábornok, a hadjárat amerikai parancsnoka. A terepen mintegy kétezer katona van, amerikai parancsnokság alatt. Közülük hozzávetőleg 950 amerikai hagyományos és különleges erőkhöz tartozik, jelesül a 101. légi deszant hadosztályhoz és a 10. hegyivadász hadosztályhoz. Az offenzívában részt vevők másik felét afgán szövetségesek alkotják, továbbá mintegy kétszázan német, francia, dán, norvég, kanadai és ausztrál különleges egységek tagjai. (MTI) Három halottja és harminc sérültje volt a tegnap hajnali Tel Aviv-i lövöldözésnek. (TASR/AP-felvétel) Javier Solana Washingtonban lobbizik Jasszer Arafat palesztin elnök érdekében Mindenütt lőnek, robbantanak MTI-HÍREK Jeruzsálem/Tel Aviv/Gáza. Délutánig öt izraeli és három palesztin halottja, valamint több tucat sebesültje volt az izraeli célpontok elleni tegnapi palesztin támadásoknak és az izraeli válaszcsapásoknak. Egy palesztin fegyveres tegnapra virradóra egy tel-avivi étteremben három izraelit megölt, csaknem harmincat pedig megsebesített, míg az egyik vendég le nem lőtte. A magányos merénylő M-16-os automata karabélyával egymás mellett lévő, egész éjszaka nyitva tartó éttermekre lőtt. Egy szemtanú szerint nemcsak belőtt, hanem két kézigránátot is bedobott az ablakon, de azok nem robbantak föl. Egy öngyilkos merénylő és egy izraeli vesztette életét tegnap reggel egy robbantásos merényletben az Izrael északi részén lévő Afula város központi buszpályaudvarán, egy autóbuszon. Betlehem közelében a palesztinok tüzet nyitottak egy zsidó telepes gépkocsijára és megöltek egy nőt, a férjét pedig megsebesítették. Délelőtt Bede- hem térségébe mintegy tíz izraeli harckocsi hatolt be, tűzpárbaj kezdődött, de nem tudni, hogy voltak- e áldozatok vagy sérültek. Robbanás volt a kelet-jeruzsálemi iskola közelében is, ahol négy palesztin gyermek megsebesült. A helyszínen felfedeztek két másik szerkezetet is, amelyek nem robbantak fel. A háborús hétköznapokat élő Gázában is feltűnően nagy volt az a déltájban bekövetkezett robbanás, amelynek egy halálos és 14 sebesült áldozata volt. A robbanás vasajtókat és nagy betondarabokat röpített 150 méter távolságra. A város polgári védelmét vezető tábornok szerint izraeli rakéta csapódott be, a palesztin biztonsági szolgálat felelősei viszont kijelentették, hogy a helyszíni vizsgálat lezárultáig nem nyilatkoznak. Ezt megelőzően, hétfőn késő este az izraeli haditengerészet naszádjai gépfegyverrel lőtték Arafat gázai rezidenciáját, súlyos károkat okoztak, de sérülés nem történt. Izraeli helikopterek a nap folyamán több rakétát lőttek ki a palesztin biztonsági erők Gázai övezetben, a hán-júniszi menekülttábor területén lévő főhadiszállására. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Washingtonban sürgette, hogy Arafat palesztin elnöknek biztosítsanak lehetőséget a hónap végén Bejrútban tartandó arab csúcsértekezleten való részvételre. A diplomácia híre az is, hogy Simon Peresz izraeli külügyminiszter a súlyos közel-keleti helyzet miatt lemondta bulgáriai látogatását. Délután az Iszlám Dzsihád vállalta az afulai buszpályaudvaron elkövetett robbantásos merényletet. A Fatah szervezet ciszjordániai vezetője pedig az útelzárásoknál őrködő izraeli katonák elleni támadásokra szólította fel a palesztinokat. EPP-elismerés a választási megállapodás miatt Cigányügyi központ MTI-HÍR Brüsszel. Wilfried Martens, az Európai Néppárt (ÉPP) elnöke történelmijelentőségű fejleményként értékelte a Fidesz és az MDF megállapodását a Lungo Drom cigány szervezettel és támogatást ígért egy európai cigányügyi központ brüsszeli létrehozásához. Martens az európai konzervatív és néppártokat összefogó ÉPP brüsszeli székházában tegnap fogadta Szájer Józsefet, a Fidesz frakcióvezetőjét és Farkas Flóriánt, a Lungo Drom elnökét. A magyar vendégek tájékoztattak arról, hogy a Fidesz és az MDF hosszú távú megállapodást kötött a legnagyobb magyarországi cigányszervezettel. Martens egyetértett Pokomi Zoltánnak, a Fidesz elnökének azzal a véleményével, hogy jobb, ha a cigány kisebbség képviselői az országos pártokba épülnek be, mint ha külön etnikai csoportként akarnának megjelenni a politikai életben. Visszavárják azokat, akik külföldön szereztek diplomát Autonómiatörekvések MTI-HÍR Budapest. A Jugoszláviában elfogadott szövetségi kisebbségvédelmi kerettörvény kitűnő jogi keretet biztosít a vajdasági magyarságnak olyan kisebbségvédelmi jogszabály kialakítására, amely megteremti az előfeltételeket ahhoz, hogy a vajdasági magyarság egyenrangú polgárként élhessen szülőföldjén. Erről Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke beszélt tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján. Kasza utalt arra, most be lehet bizonyítani, hogy otthon is tudnak boldogulni a Milosevics-rendszer idején eltávozott családok. Szükség van minden magyar fiatalra, és visszavárják mindazokat, akik külföldön szereztek diplomát - hangsúlyozta a szerb kormány alelnöke. „Korábban megkérdőjelezték szerepvállalásunkat a szerb kormányban, de az élet bebizonyította, hogy jól döntöttünk” - tette hozzá. Kor- hecz Tamás, a vajdasági tartományi kisebbségügy titkára elmondta: a törvény Jugoszlávia több mint nyolc évtizedes fennállása óta először ismeri el és szavatolja a kisebbség önkormányzathoz és autonómiához való jogát az anyanyelvű oktatás, a tájékoztatás, a kultúra és a nyelvhasználat terén. Először történt meg, hogy Jugoszláviában a törvényalkotó bármilyen szinten elismerte, a kisebbségeknek maguknak kell saját képviselőik révén dönteniük olyan kérdésekben, amelyek elsősorban a kisebbségeket érintik. Korhecz szerint az autonómia kiterjesztéséhez megvannak a jogi lehetőségek és a jogi keretek. Magyarigazolvány: ügyfélfogadás Belgrádban is Nagy az érdeklődés MTI-HIR Belgrád. A kedvezménytörvényt végrehajtó újvidéki információs iroda tegnap megkezdte a kihelyezett ügyfélfogadást Belgrádban, s már az első napon nagy volt az érdeklődés a jogszabály nyújtotta lehetőségek iránt. Belgrádban becslések szerint mintegy tízezer magyar él. Galambos László, az újvidéld iroda vezetője közölte: egyelőre két nap tartanak Belgrádban kihelyezett ügy- félfogadást, s legközelebb majd csak egy hónap múlva kerül rá sor. Galambos szerint Belgrádban nehezen teljed a hír arról, hogy igényelhető a fővárosban is magyarigazolvány, mivel nem könnyű hozzájutni az újvidéki Magyar Szóhoz, amelyben megjelent az erről szóló hirdetés. A hat vajdasági információs irodában március 1-ig 34 544-en igényeltek magyarigazolványt.
