Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-06 / 55. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 6. Közélet 5 Az elfogadott módosító javaslatok nem változtattak döntően a szaktárca törvénytervezetének alapkoncepcióján Szükséges a felsőfokú távoktatás A felsőoktatásról szóló új törvény számos változást hoz a szlovákiai egyetemek életében. Az oktatási tárca vezetője többször is kijelentette, hogy a hazai felsőoktatás egészének reformját csak egy új, a harmadik évezred igényeinek megfelelő törvény megalkotása tenné lehetővé. Az új, felsőfokú oktatási törvényről Milan Ftácnik minisztert kérdeztük. RÁCZ VINCE Mennyire elégedett a közelmúltban elfogadott törvény tartalmával, illetve mely rendelkezéseivel nem ért egyet? Általánosságban megállapítható, hogy a képviselők a felsőoktatási törvényt az oktatásügyi minisztérium által előterjesztett formában, lényegesebb változtatások nélkül fogadták el. A mintegy 200 elfogadott módosító javaslat döntően nem változtatott a tárca tervezetének alapkoncepcióján. A parlamenti vita során meg tudtuk védeni álláspontunkat, olyannyira, hogy a szavazáskor a honatyák döntő többsége az oktatási tárca véleményével értett egyet. Az egyetlen negatívum, hogy elfogadták Tibor Sagát és Alojz Rakús közös módosító javaslatát, amely egészségügyi főiskolák létrehozását szorgalmazza. Természetesen tiszteletben tartom a parlament döntését, de véleményem szerint nincs szükség az új törvényben efféle rendelkezésre. Miért tartotta fontosnak, hogy megszűnjék a karok jogalanyisága? Miben látja ennek előnyét? » Hogy mely jogkörök tartozzanak az egyetemek, illetve a karok hatáskörébe, arról a felsőoktatási intézmények maguk > > döntenek. ^ Az európai államok többségében a felsőoktatási intézmények nagyon erős integritással bírnak. A törvény megalkotásakor nem állt szándékunkban korlátozni a karok szerepét, mivel fontos feladatokat látnak el a különféle tanulmányi szakok működtetésében és a hallgatókkal való kapcsolattartásban.- A társadalom számára az ingyenes egyetemi tanulmányok hosszú távú befektetést jelentenek. ( felvétele) Az eddig érvényben lévő rendszer, melyben jogalanyisággal rendelkeztek a karok, nem tette lehetővé az egyetem egészének fejlesztését. Független európai szakemberek egyetemeinken végzett felmérései is egyértelműen azt igazolták, hogy erősítenünk kellene a felső- oktatási intézményeink státusát, nagyobb hangsúlyt kellene helyeznünk a különböző szakok közti átjárhatóságra. A jövőben a karok szorosabb együttműködését szeretnénk kialakítani, mert csak így fejlődhet az egész egyetem. Törekvéseinket tehát alapvetően ez határozta meg. Ennek ellenére nem nevezném az új felsőoktatási törvényt központosítónak. Ezt az állításomat mi sem támasztja jobban alá, mint hogy az egyes karok a jogalanyiságuk megszűnése után is rendelkeznek majd meghatározott jogkörökkel, tehát bizonyos feladatok továbbra is a hatáskörükben maradnak. Arról pedig, hogy mely jogkörök tartozzanak az egyetemek, illetve a karok hatáskörébe, a felsőoktatási intézmények maguk döntenek. Nem tart attól, hogy a törvényileg előírt tandíjmentesség miatt az egyetemek a jövőben megszüntetik a távoktatást? Nem tartanám szerencsésnek, ha ez megtörténne. Mindenképpen negatív lépésnek minősülne, ha az egyetemek a későbbiekben nem kínálnák fel a hallgatóknak a távoktatás lehetőségét. Úgy gondolom, az állam képes lesz előteremteni a szükséges anyagi fedezetet a távképzés működtetéséhez. A tapasztalatok azt igazolják, hogy szükség van a távoktatásra, ugyanis jelentős hallgatói réteg választja az egyetemi tanulmányoknak ezt a formáját. A kérdésről egyébként tárgyalásokat szeretnénk folytatni az egyetemekkel. Képes-e megakadályozni a törvény, hogy a felsőoktatási intézmények a nem nappali tagozatos egyetemistáktól hallgatói hozzájárulást követeljenek? Tudjuk jól, eddig sem volt tandíjkötelesség, a hallgatóknak mégis hozzá kellett járulniuk a képzéshez. Úgy gondolom, hogy képesek leszünk megakadályozni. A felsőoktatásról szóló törvény Andrassy baloldali képviselőtársam javaslatára rendelkezik arról is, hogy az egyetemek a felvételt és a tanulmányokat nem tehetik függővé anyagi ellenszolgáltatásoktól. Kivételt csupán a felvételi díjak jelentenek. Az egyetemek nem írhatják elő leendő hallgatóiknak, hogy a felvételi díj összegén kívül bármiféle anyagi hozzájárulást fizessenek. A felsőoktatási intézmények ilyen követelései teljes mértékben törvényellenesnek minősülnek. Valóban része volt az eddigi gyakorlatnak, hogy a hallgatóknak meg kellett téríteniük a tanulmányaik költségeit, igaz a képzési díj összegét nem az egyetem, hanem a vele szorosan együttműködő kft. vagy alapítvány számlájára utalták át. Mivel Szlovákiában a felsőfokú képzés ingyenes, az egyetemek nem kötelezhetik hallgatóikat tandíjfizetésre. Miért tartott ki a térítésmentes felsőoktatásra vonatkozó álláspontja mellett, ha az egyetemek a tandíjak révén többletbevételi forrásra tehettek volna szert? A képviselők körében három érv merült fel az ingyenesség mellett. A törvény bizottsági és parlamenti tárgyalásai során elhangzott hozzászólások egy része arra figyelmeztetett, hogy ha csak a távoktatást tesszük tandíjkötelessé, egyenlőtlen helyzetet teremtünk a hallgatók körében. A kormány törvénytervezete értelmében a nappali tagozatos egyetemista ingyen tanulhatott volna tovább, a távképzésben részt vevő hallgató pedig tandíjat fizetett volna. A hallgatók ilyen megkülönböztetése alkotmányellenes, mivel sérti az állampolgárok közti egyenlőség elvét. Egy másik érvelés abból indult ki, hogy a felsőfokú végzettség sokkal inkább társadalmi értéknek minősül, mintsem egyéni érdemnek. Éppen ezért, mivel főként közösségi érték, magának a társadalomnak kell biztosítania a feltételeit annak, hogy minél többen el\\ A lakosság jelen- r légi gazdasági és szociális helyzete még nem teszi lehetővé a költségtérítéses felsőoktatás heve- . . zetését. NN MV,VfV........................................... végezhessék az egyetemet. A társadalom számára az ingyenes egyetemi tanulmányok hosszú távú befektetést jelentenek, ugyanis a felsőfokú végzettséggel rendelkező egyének nagyobb lendületet adhatnak az ország fejlődésének. Végül, de nem utolsósorban, számításba kellett vennünk azt is, hogy Szlovákia lakosságának jelenlegi gazdasági és szociális helyzete még korántsem teszi lehetővé a költségtérítéses felsőoktatás bevezetését. A tandíjkötelesség számos kedvezőtlenebb anyagi helyzetű, ugyanakkor tehetséges fiataltól vette volna el a továbbtanulás esélyét. Az említett érvek végül is meggyőzték a parlamenti képviselők többségét, így az oktatásügyi minisztérium álláspontjával értettek egyet a szavazáskor. .Meciar mégsem akar annyira a NATO-ba menni Csáky szerint elkényelmesedett a szlovákiai magyarság Kisebbség és lcormányzá: A sokadik pálfordulás TASR- ÉS SITA-HÍR Pozsony. Vojtech Tkác, a HZDS volt alelnöke, parlamenti képviselő kijelentette, kilép a pártból, ha az valóban megváltoztatja az elmúlt két évben sokszor hangoztatott, NATO- csatlakozás szükségességéről vallott nézetét. Tkác ezzel a pártelnök Vladimír Meciar szavaira reagált, aki hosszú idő után ismét ilyen értelemben nyilatkozott: „Eddig minden más lehetőséget (mint a NATO-ba lépés) elképzelhetetlennek tartottunk, de ma ezt is mérlegelni kell. Az élet megy tovább.“ Meciar azután módosította véleményét, hogy a Szlovákiában múlt héten vizitelő amerikai NATO-nagykövet kijelentette, ha Vladimír Meciar visszatér, Szlovákia nem kap meghívót a szövetségtől. A kormánypárti Demokratikus Baloldal Pártja (SDL) magyarázatot kíván kérni a HZDS-től Vladimír Meciar szavaira. „Ellenkező esetben ezt annak megerősítéseként fogjuk fel, hogy a HZDS valóban megbízhatatlan politikai partner, és politikai kurzusváltása csak a deklarációk szintjéig terjed” - tartalmazza az SDL elnökségének állásfoglalása. Meciar Washingtonba vágyik Vladimír Meciar még ebben a hónapban Washingtonba készül, s állítólag az amerikai kormánnyal és a kongresszussal szeretné ismertetni nézeteit. A TASR tudósítója szerint azonban igyekezete nem talált megértésre, sőt Amerika több hivatalos képviselője is kijelentette, hogy Meciar hatalomba való visszatérése gyengítené Szlovákia NATO-csatlakozási esélyeit. Sergej Kozlík, a HZDS alelnöke tegnap megerősítette: a párt lépéseket tett a látogatás előkészítésére, és szerinte az meg is valósul. A washingtoni szlovák nagykövetség nem nyilatkozott az ügyről, mivel az esetleges Meciar-látogatás megszervezésében semmüyen szinten nem vesz részt. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Budapest. Korrekt kapcsolatot a mindenkori magyar kormány és a határon túli magyarok legitim képviselői között, valamint szellemi háttér biztosítását kérte a szlovákiai magyarságnak Magyarországtól Csáky Pál. A miniszterelnök-helyettes tegnap a Magyar Tudományos Akadémia konferenciáján mondta Kisebbségek és kormánypolitika Közép-Európában című felszólalását. „Jelenlegi állapotában az Európai Unió színvonalán a szlovákiai magyarság nem versenyképes közösség” - vélte Csáky. Az elmúlt három és fél évben az MKP stabilizáló tényező lett a szlovák politikai életben. Az egyedüli politikai párt, amely 1998-hoz képest növelte népszerűségét. Csáky szerint azonban nem lehet minden problémára a párttól várni megoldást, a szlovákiai magyar társadalom legnagyobb problémája, hogy elkényelmesedett, és civil szférája nem elég fejlett. „A kormányba lépés minőségileg más helyzetbe kényszerített minket. Úgy gondolom, hogy az a politikai garnitúra, amely a kormányzati szerepvállalásbók adódóan is kitermelődött, elfogadhatóbb és tárgyalóképesebb, mint az, amely 1998 előtt volt” - mondta. A miniszterelnök-helyettes szerint a nyelvi charta és a liberális gazdaság együtt hozott pozitívumot a nyelvi jogok érvényesítése területén. (ef) Pál mester összeköt minket Csáky Pál egynapos budapesti tartózkodása során tegnap ellátogatott a budapesti szlovák iskolába is. Lőcsei Pál mester egyik munkájának másolatát adta át az intézmény igazgatójának, mert „a művész összeköti a két nemzetet“. A kormány alelnöke ígéretet tett arra, hogy felülvizsgálja a kötelező szlovák irodalom biztosítását az iskola számára, (f) RÖVIDEN Az SDL támogatja Fico elképzelését Pozsony. Ha a kormány nem hajlandó tárgyalni a Szlovák Gázművek (SPP) privatizálásának módosításáról, akkor az SDL támogatja Robert Fico javaslatát, aki az SPP ügyét a parlament elé akarja vinni - közölte Pavel Koncos pártelnök, miután tárgyalt a Smer első emberével. A baloldal szerint a gázművek 49%-os részvénycsomagja legalább 170-200 milliárd koronát ér, ezért a francia-né- met-orosz konzorcium által kínált 130-135 milliárd koronás vételárért csupán az SPP 34%-át kellene eladni, (t, ú) Mojzis személyi védelmet kért Pozsony. A Drukos cég igazgatója'Frantisek Mojzis február végén kérte a rendőrséget, hogy nyújtson neki és családjának személyi védelmet. Mivel a későbbiekben nem működött együtt, sőt tartózkodási helyét sem adta meg, nem tudtak lépni ügyében. Március elején azzal a kéréssel állt elő, hogy a Drukos cég vagyonát, fiókjait és alkalmazottait is védje meg a rendőrség. Mivel azonban erre nincs anyagi fedezet, a rendőrség ezt ellenőrző körutakkal oldja meg. (TASR) Pozsonyban a török elnök Pozsony. Kétnapos látogatásra Szlovákiába érkezett a török államfő. Ahmet Necdet Sezert tegnap fogadta Rudolf Schuster. A látogatás fő célja a gazdasági és üzleti kapcsolatok elmélyítése. Az ünnepélyes fogadás után a török elnök fát ültet az elnöki palota kertjébe. Annak apropóján, hogy a jövő héten hazánkba látogat a görög elnök, Sezer és Schuster megbeszélésük során minden bizonnyal kitérnek a ciprusi problémára is. (TASR) Mircea Geoana román külügyminiszter Pozsonyban Kölcsönös elégedettség ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „Romániának könnyebb volt megegyeznie Magyarországgal a kedvezménytörvény ügyében, mert az érintettek közül Románia az egyetlen ország, ahol nincs választási kampány” - mondta Pozsonyban a román külügyminiszter, miután szlovák kollégájával tárgyalt. Mircea Geoana reméli, hogy Pozsony is meg tud egyezni Budapesttel a törvény alkalmazásáról. Eduard Kukán szlovák külügyminiszter megismételte, Pozsony érdekelt a megegyezésben, ám továbbra is fenntartja két alapvető ellenvetését. Szerinte „Németh Zsolt magyar államtitkár legutóbbi levele alapján arra lehet következtemi, hogy hosz- szabb idő kell a megegyezésre”. Geoana szerint a NATO-csatlako- zásrp vágyó országoknak demonstrálniuk kell egységüket és szolidaritásukat a novemberi prágai csúcs előtt. Mindkét külügyminiszter elégedett a két ország együttműködésével. (mert) Komárom lassan egyetemi várossá növi ki magát Az első határon túli ülés ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Komárom. A városban tartotta tegnap első határon túli kihelyezett kuratóriumi ülését az Apáczai Közalapítvány. Dr. Berényi Dénes akadémikus, a Kuratórium elnöke a tanácskozás szünetében elmondta: nagyon fontosnak tartja, hogy személyesen megismerjék a pályázókat, a körülményeiket, és ne csak a papíron leírtak alapján hozzanak döntést. Az egyes kuratóriumi tagok már eddigi is számos helyszínre ellátogattak, ám az egész Kuratórium most első ízben tett ilyen látogatást. A vendégek meglátogatták a Schola Comaromiensist, a Selye János Kollégiumot és a Selye János Egyetemért Alapítványt, valamint a Calvin János Teológiát, tájékozódtak az eddigi támogatások felhasználásáról és felmérték az igényeket. „Nem véletlenül választottuk Komáromot az első kihelyezett ülésünk helyszínéül, hiszen több szempontból is modellértékűnek tekintjük az itt folyó munkát - nyilatkozta Berényi Dénes. - Példaként a láthatatlan kollégiumot említhetném, amely kiemelkedő szerepet játszik a jövő vezető értelmiségeinek kiválasztása és képzése terén. Ezt a modellt a Vajdaságban, Kárpátalján és Erdélyben is alkalmazni fogják. Komárom fokozatosan egyetemi várossá növi ki magát, alapítványunkat pedig elsősorban a felsőoktatás és szakoktatás támogatására hozta létre a magyar kormány 1998 végén. 1999-től közel 2 milliárd forint kerül szétosztásra, az összeg 80%-a a határokon túl. Irányelvünk szerint nem aprózzuk el a támogatást, általában 10 millió forint fölötti összegekkel segítjük egy-egy tervezet megvalósítást. A Felvidéken eddig két város kapott igazán komoly támogatást, Komárom 150, Dunaszerdahely pedig több mint 50 millió forintot.” (vkm) Egyes kórházakban szűkül majd az ellátás Várni kell a műtétekre ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Hibás az egészségügyi minisztérium által elkészített, és a pénzügyminisztérium által jóváhagyott pénzügyi rendelet, állítják a kórházak és a biztosító képviselői. A rendelet, mely az egészségügyi ellátás anyagi fedezetét szabályozza, január elsején lépett életbe. Az egészségügyi biztosító nem tudja téríteni a rendeletnek megfelelően az orvosi ellátás költségeit, a kórházak szövetsége pedig kitart korábbi álláspontja mellett, miszerint az említett pénzügyi rendeletet nem tudja támogatni. Ez annak a kéthónapos intenzív tárgyalássorozatnak az eredménye, melyet az Általános Egészségügyi Biztosító (VsZP) és a Szlovákiai Kórházak Társulása (ANS) folytatott az egészségügyi ellátás biztosítását szolgáló kétoldalú szerződés megkötése érdekében. Egyetértenek abban, hogy a 2002-es évi állami költségvetés egészségügyi fejezete nem fedezi a valós kiadásokat, ezért kezdeményezni fogják a költségvetési törvény módosítását. Eduard Kováé, a biztosító igazgatója szerint ennyi pénzből hatékonyabb egészségügyi rendszert nem lehet kihozni. Mindkét félnek érdeke, hogy olyan ellenőrző mechanizmusokat építsenek be az egészségügyi ellátás rendszerébe, melyek megakadályozzák a túlköltekezést, mondta Peter Ottinger, az ANS elnöke. A betegeknek azonban ennek ellenére számolniuk kell azzal, hogy bizonyos régiókban szűkül a kórházak által nyújtott szolgáltatások skálája, a drágább műtétekre pedig előre fel kell majd iratkozni, mert a biztosító évente csak bizonyos számú beavatkozás költségeit téríti meg. dpj)
