Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-04 / 53. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 4. Közélet 5 Könözsi László szerint az agrárdotációk növekedésének majdnem egészét az intenzívebben termelő déli régiók vitték el Először nyereséges az agrárium Könözsi: Ha a támogatások minőségét venném alapul, akár azt is mond­hatnám, hogy felkészültünk az EU-ra (Képarchívum) RÖVIDEN Smer: igen a HZDS-rer nem Meciarra Kassa. A Smer a HZDS-szel nem, de Vladimír Meciarral és gárdájá­val kizárja a választások utáni együttműködést - jelentette ki a párt elnökségi ülése után Robert Fico elnök. A koalíciós pártokkal való együttműködés lehetőségéről a Smer csak közvetlenül a választá­sok előtt határoz, s mérlegelni fogja, egy-egy kormánypárt mennyi­ben vonható felelősségre a jelenlegi kabinet hibáiért. Fico szerint pártjának bizonyos körülmények között van esélye megnyerni a vá­lasztásokat, ám szemben más pártokkal, ők nem beszélnek már most a kormányalakításról. (TASR) Az egyetlen SPP-ajánlat rontott a koronán Pozsony. A korona a múlt hét közepén átlépte az euróval szembeni 41,7 korona/euro lélektani felső határt, ám a Szlovák Gázművek (SPP) 49 százalékos részvénycsomagjának privatizációjára tett egyetlen ajánlat közzététele után péntekre 41,710-es, sőt 41,730-as árfolyamra esett vissza. A szakértők szerint az árfolyam alakulásá­ra az SPP magánosítása továbbra is nagy befolyással lesz. (SITA) Ma teszik közzé a BSE-teszt eredményét Runya. A Szlovák Tudományos Akadémia várhatóan ma teszi közzé a Rimaszombatban kedden levágott runyai tehén BSE-vizsgálatának eredményét. Mivel a zólyomi állategészségügyi intézet tesztjei eddig pontosak voltak, kevés a remény, hogy a pozsonyi vizsgálatok rácáfol­nak az eredményre. A tehenet öt éve vásárolták a rimaszécsi szövetke­zet zádorházai telepéről, ezért az állategészségügyi intézet dolgozói nem a runyai szövetkezetei tekintik a betegség gócpontjának, (kas) Bauer: a kollektív bűnösség Európában elfogadhatatlan Törölni a dekrétumokat A mezőgazdasági dotációk - az Európai Bizottság állás­pontja miatt - vezető témá­vá váltak a tagjelölt álla­mokban. Az állami támoga­tás mértékéről nálunk 2000- ben volt egy nagyobb vita, amikor az agrártárca há­romszori nekifutásra jóvá­hagyatta a kormánnyal a 2001-2006-os évekre szóló agrárkoncepciót. LOVÁSZ ATTILA Annak idején csak a támogatások mértékéről esett szó - csak az elem­zők nyomására volt hajlandó Mi­kulás Dzurinda kormányfő kijelen­teni: a dotációknak nemcsak mér­téke, struktúrája is van. Szlovákiá­nak nem alanyi jogon, hanem ter- melésközpontúan kell dotálnia. Az­óta csönd van. A Magyar Koalíció Pártja a Meciar-kormányzatot sok­szor bírálta éppen azért, mert az ál­lami támogatás jelentős részét az északi járásokba juttatta, a „nem termelést“ támogatva, úgymond alanyi jogon. A közvéleményben a mai napig él az a vélemény, hogy a támogatások rendszere alapjában véve nem változott. Hol van hát az MKP mezőgazdasági programja és jelenléte az agrártárcában? - tettük föl a kérdést Könözsi László mező- gazdasági államtitkárnak. Mivel a dotációk jelentős része nem területi, hanem a dotációs rendelet valamely termeléshez kö­tődő paragrafusa alapján kerül a termelőkhöz, három évet összefog­laló kimutatást készíttettem a tá­mogatások területi elosztásáról egy hektárra számítva. E kimutatás is egyértelműen igazolja, hogy az 1999 előtti képlet változóban van, a dotációk növekedésének majd­nem egészét az intenzívebben ter­melő déli régiók vitték el. Az emel­SS Az intezívebben termelő vidé­keken a támogatás nemcsak a beruhá­zásokkal, hanem a termeléssel össze­függésben is nö- vekedett. v kedés mértéke néhány intenzíveb­ben termelő járásban a következő­képpen néz ki: Dunaszerdahely 50%, Galánta 68 %, Nyitra 28 %, Komárom 72 %, Érsekújvár 67 %, Tőketerebes 22 %, Nagymihály 16%, Rozsnyó 17 %. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A bíróságokon a sor, hogy pontot tegyenek az úgynevezett nagy ügyek végére. A belügyminisz­térium és a rendőrség mindent megtett az 1998 előtti, a volt titkos- szolgálattal összefüggő ügyek felde­rítése érdekében, vádat is emeltek, csak a jogerős ítélet hiányzik, állítja Ivan Simko tárcavezető. A bírók vi­szont tétlenek, vagy az időt húzzák. Mikulás Dzurinda kormányfő meg­győződése szerint van megoldás a bíróságok lassúságára és megkérte az igazságügyi minisztert, próbálja ezt megtalálni. Ján Carnogursky és hivatalvezetője, Dániel Lipsic vi­szont állítják: a bíróságok függetle- nek, nem lehet beavatkozni a mun­kájukba, csak fegyelmi eljárást lehet kezdeményezni az egyes bírók el­len. Ezenkívül nyomást lehet gyako­rolni úgy, hogy nyüvánosságra hoz­zák, jelenleg hol tartanak az emlí­tett ügyek. A miniszterelnök közzé is tette a kormány honlapján Car­nogursky ezzel kapcsolatos, a mi­nisztereknek készített jelentését. Jó, de 2000-ben a tárca szép summát kapott szárazság címén. így igaz, ám e támogatás az előbb említett kimutatásban nem sze­repel. Hadd legyek gonosz, a statisztika nemegyszer olyan, mint a bikini, éppen a lényeget takarja el. Szép, hogy Dunaszerdahelyen a támo­gatások mértéke 50%-kal emel­kedett, de az 1999-es szinthez ké­pest. 1999-ben a költségvetés ag­rárkiadásai 7,4 milliárd koronát tettek ki, 2001-ben már 8,9 milli- árdot. Északon ugyanúgy emel­kedhettek a dotációk. Nem emelkedtek, a főként sziszte­matikus támogatásban részesedő régiókban a dotációk összege vagy stagnált, vagy nagyon kicsi moz­gást mutatott mindkét irányban. Pontosítsunk. Dzurinda kor­mányfő struktúraváltást ígért, Koncos miniszter nem sokat nyi­latkozott, inkább pénzt kért. Ha az intenzívebben termelő régiók­ban emelkedett az állami dotáci­ók mértéke, ez azt jelenti, hogy a növekedést inkább beruházások­ra, szofisztikáit termelésre fordí­tották? Az intezívebben termelő vidékeken a támogatás nemcsak a beruházá­sokkal, hanem a termeléssel össze­függésben is növekedett, a termelés szerkezete pedig átalakult. Délen például növekszik a tejtermelés, így a támogatás is ide vándorol. De ez más termék esetében is igaz. Ebből kiderül: a pozsonyi kerületi bíróságra az illetékes ügyész Ivan Lexa volt SIS-főnök és társai ellen 3 ügyben - a szabotázs, a nem létező SIS-tagok fizetésének felvétele, va­lamint a SIS fedővállalatai ügyében - még tavaly május-júniusban emelt vádat, a pozsonyi III. járásbíróságon további vádemelések vannak. Pél­dául az ifj. Michal Kovác külföldre hurcolása, lopás és zsarolás miatt folytatott nyomozás 2000. augusz­tus 21-én zárult le, 2000. november 27-én a poszonyi járásbíróságon vá­dat emeltek, a bíróság viszont 2001. június 29-én leállította az eljárást. A járási ügyész panaszt emelt, az ak­tákat - mintegy 18 köteget - 2001. október 18-án átvitték a pozsonyi kerületi bíróságra. A járásbíróság döntése - az ügyész fellebbezése miatt - nem jogerős, tehát az eljárás még folyamatban van. A kerületi bí­róságnak 2002. február 5-én kellett volna üléseznie, a tárgyalást azon­ban elnapolták „az akták titkossági fokának átértékelése miatt”. Az ügy kapcsán az alkotmány- és a legfel­sőbb bíróság is ellentétbe került. Mikor látható majd a hozadék? Máris látható: az agrárszektor 1992 óta először 2001-ben volt nyereséges. A nyereség ugyan csak 117 millió korona, de ne feledjük, hogy kilenc éven át a veszteség fo­lyamatosan csökkent. Ennek az eredménynek több összetevője van, erről Blaas Géza, az Agrár- gazdasági Kutatóintézet igazgató­ja már nyilatkozott az Új Szóban. Koncos miniszter azt állította ta­valyelőtt, hogy az EU-tagálla- mokhoz viszonyítva szegényes a szlovák mezőgazdaság támoga­tása. Hagyjuk most a támogatá­sok mértékét, struktúrájukban mennyire hasonlítanak az EU- beliekre? A különbség egyre kisebb. Ha a tá­mogatások minőségét venném ala­pul - az alanyiaktól a termelés- centrikusakra való áttérésnek kö­szönhetően - akár azt is mondhat­nám, hogy felkészültünk az EU-ra. A különbség már pénzhiány követ­kezménye: nem tudunk árszub­venciót és kiviteli támogatást adni. Költségvetési megfigyelők sze­rint a szlovák mezőgazdaság so­kat kap, a mezőgazdászok sze­rint keveset. Mi az igazság? A költségvetéshez képest sem sok az, amit a hazai agrárium kap, az OECD-n belül Új-Zéland után a szlovák agrárium kapja a legkeve­sebb támogatást. Az új-zélandi reformokat vi­A szabotázs ügyében a bíróság meg­kérdőjelezte a Lexa elleni eljárás jogszerűségét arra hivatkozva, hogy a vádlott szökésben van. A bíróság visszautalta az ügyet kiegészítő vizsgálatra, ám az ügyész fellebbe­zett. A SIS fedóvállalataival kapcso­latban azért nem kezdődhetett el a tárgyalás, mert időköben „kicserél­ték“ a bírót. Az oltárképlopás ügyé­ben sem tűzték még ki a tárgyalás időpontját, pedig már 2000 decem­berétől a bíróságon van az ügy. Az igazságügy-miniszter levélben kérte az illetékes bíróságok elnökeit, fi­gyeljenek oda a régóta húzódó ügyekre, elemezzék az eddigi lépé­seket, és az esetleges hiányosságok esetén foganatosítsanak megfelelő intézkedéseket. 2001. november 11- én a pozsonyi ül. járásbíróság elnö­ke egy bírónő ellen kezdeményezett fegyelmi eljárást. Azóta sem szüle­tettjogerős ítélet, ami Carnogursky szerint annak is tulajdonítható, hogy túl vastagok az egyes akták, a bírók félnek, talán az új kormányra várnak, ráadásul a meciari amnesz­tiák is érvényesek, (sza) szont sokan példaértékűnek tartják. Mivel magyarázza, hogy pl. a londoni árutőzsdén a nem támogatott új-zélandi termékek ugyanolyan áron kerülnek piac­ra, mint az agyontámogatott eu­rópaiak? Ha az új-zélandiak tud­ják, hogyan kell olcsón termel­ni, tanuljuk meg tőlük. A leegyszerűsítés és az összeha­sonlítás sántít. Új-Zéland egy ha­talmas óceán kellős közepén van. Az úgymond agyondotált európai, vagy Idviteli támogatással ellátott amerikai termékek dotációs elő­nye a szállítás miatt rögtön meg­szűnik. A hazai piacuk ezért min­denféle védőintézkedés nélkül is megfelelően védett, emiatt nem kell támogatási versenyt folytatni­uk. A kivitelnél viszont csak a leg­hatékonyabban, olcsón megter­melt és a szállítással nem túldrágí­tott termékeket dobják nemzetkö­zi árutőzsdékre. Szlovákia nem az óceán, hanem a dotált Európa kel­lős közepén található, ahol a be­szállítás nagyon olcsó, ahol a kon­kurenciát a dotált EU-államok pia­ca jelenti. Én nem vagyok támoga­táspárti, de én is azt vallom: ebben a környezetben nem lehet támoga­tás nélkül megtartani a hazai ter­melést. A hazai termelés megszün­tetése, mondván a behozatal ol­csóbb, viszont még többe kerülne. Képzeljük el, miként viselne el az ország a rendelkezésére álló forrá­saival egy további 19 százalékos munkanélküliség-növekedést. Mert itt nemcsak a mezőgazdaság­ban és élelmiszeriparban dolgozó 5 és 6 százaléknyi munkaerőről van szó, hanem a kötődő iparok­ban és szolgáltatásokban dolgozó közel 8 százalékról is. Nyolcmilli­árdos megtakarítás után kb. 20 milliárdot kellene kifizetni a mun­kanélkülieknek és a társadalom- biztosításnak, és csak a mezőgaz­daságban 80 milliárdos vagyon in­dulna enyészetnek, az élelmiszer- iparról nem is beszélve.“ Ebből viszont az következik, hogy a dotált EU-termelés mel­lett a szlovákiai az uniós csatla­kozás után a 25 százalékos köz­vetlen brüsszeli támogatással versenyképtelen lesz. Elemzések szerint 100 százalékos dotációk mellett a szlovák agrárium jól járna. A 25%-kos EU- támogatással viszont egyértelmű­en rosszul járunk. Az EU-nak vagy 90% fölé kellene emelnie a támo­gatást, ez azonban nem reális, vagy csökkentenie kellene a tag­országaik mezőgazdaságának tá­mogatását a mi szintünkre. A mi érdekünk az, hogy a támogatás mértéke az EU-belépés után nagy­jából egyforma legyen mindenki számára. Az ügyek különböznek Nem tudni, hol van Lexa Pozsony. A szlovák rendőrség to­vábbra sem tudja, hol van Ivan Lexa, a titkosszolgálat volt igazga­tója, erősítette meg Jaroslav Spi­siak. A rendőrfőkapitány-helyettes mégis úgy véli, a rendőrség a nem­zetközi együttműködésnek kö­szönhetően is képes bárki szökését megakadályozni, amiről a Hori­zont Slovakia és a BMG Invest két vezetőjének múlt heti horvátorszá­gi letartóztatása is tanúskodik. Spisiak szerint ugyancsak jó példa a hatóságok eredményes fellépésé­re, hogy rendőrségünk a múlt hé­ten Szlovákiában letartóztatta a vagyonkimentés miatt nemzetkö- züeg körözött Marek Kolasinski volt lengyel parlamenti képviselőt. A Lexa-ügy azonban Spisiak sze­rint különbözik ezektől, mert vizs­gálata már régebben kezdődött, s az idő haladtával egyre nehezebb újraindítani a nyomozást. „Mi kéz­re kerítettünk egy ilyen embert, most azt várjuk, hogy mások elfog­ják nekünk Lexát” - mondta rend­őrfőkapitány-helyettes. (TASR) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. „Nem a benesi dekrétu­mok felülvizsgálata a cél, mert egyértelmű, hogy ma már nem ál­lítható vissza az eredeti állapot. Ez történelmi kérdés. Ám egy dolog világos: a jogszabályokat úgy kell módosítani, hogy azok összhang­ban legyenek az Európai Unió jog­rendjével. Ma semmi sem indokol­ja, hogy az ilyen rendelkezések a jogrendünk részét képezzék“ - je­lentette ki tegnap a Markíza ma­gán-televízió Testre szabva című műsorában Bauer Edit (MKP). A munka-, szociális és családügyi minisztérium államtitkára szerint a kollektív bűnösség elve össze­egyeztethetetlen az uniós jogrend­Pozsony. Az elfogadott felsőoktatá­si törvény gyengéje, hogy nem veze­tett be tandíjat a levelező tagozatos képzésért - nyüatkozta a JOJ televí­zió JÓÓÓJ? című vitaműsorában Mikulás Dzurinda. A kormányfő hasznosabbnak tartaná, ha a diák fi­zetne a levelező tagozatért, mint ha a személye és iskolája közé „fura- kodó” magántulajdonú cégek szed­nének tőle pénzt. A törvényt üdvöz­li, noha egyes főiskolák rektorai máris jelezték: korlátozzák a levele­ző tagozatos képzést. Dzurinda vita­partnere, Pavel Koncos szerint a rektorok tervezett lépései nem tisz­tességesek. Az SDL elnöke megkér­dezte Dzurindától, a főiskolák eddig mire fordították a levelező tagoza­tos képzésért begyűjtött pénzt. Ne­hezményezte, hogy csak a fiatalok egynegyede folytat felsőfokú tanul­mányokat. Dzurinda visszakérde­zett: igazságos-e, ha tandíj híján csökken a főiskolai helyek száma, s a tanintézményeken cégek élősköd- nek. Szerinte jobb a tehetősebb, de kevésbé tehetséges diáktól többet Pozsony. Mikulás Dzurinda lesz az SDKÜ listavezetője az őszi par­lamenti választásokon. A párton belüli szombati előválasztásokon a kormányfő-pártelnök a tagság sza­vazatainak 65 százalékát szerezte meg, míg ellenjelöltjének, Ivan Simko belügyminiszternek csak a voksok egyharmada jutott. Simko csupán a Zsolnai és a Pozsonyi ke­rületben szerzett elsőséget, Dzu­del, s Orbán Viktor magyar minisz­terelnök is éppen ezen elv miatt követeli az elnöki rendeletek eltör­lését, mielőtt még Szlovákia és Csehország az Unió tagjává válna. Arra a kérdésre, befolyásolhatja-e a két ország csatlakozását, ha nem hajlandók a dekrétumok kiiktatá-. sára, Bauer a következőket vála­szolta: „Nagyon nehéz erre vála­szolni. Ez olyan kérdés, amelyet el­sősorban a jogászoknak kell meg­oldaniuk. Ez jogbölcseleti kérdés“. Bauer úgy látja, Orbán szavait a sajtó’ félreértelmezi, mert a ma­gyar miniszterelnök azt mondja, hogy a dekrétumokat még a két or­szág csatlakozása előtt törölni kell, nem pedig azt, hogy azok a csatla­kozás akadályai. kérni, s szociális ösztöndíjjal segíte­ni a tálentummal megáldott, anya- güag hátrányos helyzetű fiatalokat. Koncos demagógiának minősítette Dzurinda érvelését. Selyemnyakkendőt varrattak Kele­ten - egyebek mellett sportolóink­nak abból a hétmilló koronából, melyet az olimpiára elkülönített 70 millióból sportruhára fordítottak. Dzurinda korányfő a JOJ vitamű­sorában kijelentette: ez elsősorban az oktatási tárcára tartozik, de sze­mélyesen fog érdeklődni az olimpi­ai elszámolás után. Vitapartnere, Pavel Koncos az SDL elnöke a selyemnyakkendőkkel kapcsolat­ban a sportban lehetséges korrup­cióra hívta fel a figyelmet. Szerinte azt is meg kellene nézni, hogyan és mire fordítják az állami költségve­tésből a sportra jóváhagyott egy- müliárd koronát. Koncos és Dzu­rinda abban egyetértett: a sport az állam prioritásai közé tartozik, mert sportolóink még a politiku­soknál is jobban képviselhetik Szlovákiát külföldön, ezért na­gyobb figyelmet kívánnak szentel­ni az utánpótlásnak. (SZ. A.) rinda fölénye az Epeijesi (87 szá­zalék) és a Nyitrai kerületben (70 százalék) volt á legnagyobb. A kor­mányfő pártelnöki hivatalánál fog­va az előválasztások nélkül is lista­vezető lehetett volna, ám a mérhe­tőbb bizalom kedvéért lemondott erről az előjogáról. Szavai szerint az SDKÚ-t az sarkallta az elővá­lasztásokra, hogy „szép párt” le­gyen, s hogy azt „ne az intrikák és a pártirodák, hanem a tagok vezessék”, (t, ú) Ján Carnogursky szerint nem tehet semmit a tárca az ügyek elhúzódása miatt Húzzák az ügyeket a bíróságok Dzurinda és Koncos a JOJ televízió vitaműsorában A tandíj hiánya ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Dzurinda lesz pártja választási listájának vezetője SDKÚ - a „szép párt” ÖSSZEFOGLALÓNK

Next

/
Thumbnails
Contents