Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-21 / 68. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 21. Gazdaság és fogyasztók fi Dunai Ipari Park néven bősi székhellyel megalakult a nagyberuházás lebonyolítására hivatott részvénytársaság Új munkahelyek százai és kikötő Gazdára várnak a több mint tíz éve árva bősi csarnokok (A szerző felvétele) Bős. Szlovákiában egyelőre kevés ipari park működik. A vállalkozásokat elősegítő jó infrastruktúrájú területek elkülönítése néhány helyen már elkezdődött. Napjainkban Bősön is körvonalazódik egy ipari park megvalósítása. TUBA LAJOS Csak akkor hiszem el, hogy megvalósul az ipari park, ha megérkezik az állami támogatás első része - mondja Fenes Iván bősi polgármester, miután már több mint egy éve dolgoznak az ügyön. A falu és a vízi erőmű közti egykori felvonulási területen tíz évvel ezelőtt már majdnem létesült egy ipari központ, akkor azonban a második Meciar- kormány kelletlensége miatt meghiúsult a megvalósítása. Ez ugyanis arra sem volt hajlandó, hogy az építkezés során tönkretett területre elengedje a földalapból való kivonás költségeit. Miután azonban két évvel ezelőtt elfogadták az ipari parkok támogatásáról szóló törvényt, az akkori ötletgazda, Ivan Camogursky, ezúttal a Szlovák Iparvállalkozók Szövetsége nevében újra felvetette a gondolatot. A bősi ipari park előnye, hogy míg zöldmezős beruházásként a szükséges infrastruktúra kialakítása legalább kétszáz millió koronába kerül, az építkezésből hátramaradt létesítmények felújításával Bősön ez néhány tízmilliós költséggel megoldható. Dunai Ipari Park (DIP) néven bősi székhellyel meg is alakult az ügy lebonyolítására hivatott részvénytársaság, amelyben a falu húsz százalékkal vesz részt. Első lépésként az egyelőre célba vett 150 hektáros területen azonosították a tulajdonosokat. A minél gyorsabb lebonyolítás érdekében az érintett állami hivatalokkal egy memorandumot írtak alá. Az együttműködés olyan sikeres volt, hogy még a használaton kívüli Dunaszerdahely-Bős vasútvonal nyomvonala mentén is sikerült elvégezni az azonosítást. A park előkészítési költségeinek hetven százalékát az állam fedezné, a maradék harminc százalékot pedig a részvénytárságban jelen lévő többi partner adná össze. A DIP a gazdasági minisztériumtól 36 mülió korona támogatást kér és Fenes Iván szerint jó úton jár a jóváhagyása. Ez azonban rájuk is nagy terheket ró, hiszen a falufejlesztési tervtől kezdve egy sor anyagot át kell dolgozniuk. A park kialakítása a tulajdonjogi viszonyok rendezésével kezdődne. Ez felvásárlásból, bérleti szerződések kötéséből áll majd, ezután pedig rendbehozzák az infrastruktúrát. Az alvízcsatoma partján egy rakodásra alkalmas egyszerű kikötőt hoznak létre, ületve megkezdődik a vasút visszaállítása a hálózatba. Mint ismeretes, az ipari parkok célja, hogy a megfelelő körülmények kialakításával beruházókat vonzzanak az adott területre. Bősön is ahhoz, hogy állami támogatást kérhessenek, legalább két komoly érdeklődővel kellett előszerződést komi. Ez meg is történt, de közelebbi részleteket Fenes Iván üzleti titokra hivatkozva nem árult el. Az említett két cég megtelepedése kb. 250 új munkahelyet jelentene a környéknek. Az ipari parkban azonban még ennél is sokkal több rejlik, hiszen ha sikerül az előkészített területet teljes egészében betelepíteni gyárakkal, akkor akár ötezer munkahely is létesülhet az évek óta parlagon álló területen. Erre nagy szükség is van, hiszen a nagyközségben és környékén 17-25% között mozog a munkanélküliség aránya. Befektetési lehetőségek Szlovákiában Pozsony. A legjobb áttekintés a szlovákiai befektetési lehetőségekről és az ipari parkokról a SARIO befektetés- és kereskedelemtámogatási ügynökség honlapján található - közölték lapunkkal a gazdasági minisztérium sajtóosztályán. A http://www.sario.sk/region_priemyselne_parky.htm címen öt szlovákiai ipari parkot mutatnak be, a bősin kívül a homonnait, a vere- bélyit, a nagyszombatit és a diószegit. Az utóbbiról például megtudhatjuk, hogy a területet az olasz KLE társaság építi. A gumiabroncsokba acélhuzalokat gyártó belga Békáért, a bútoripari Medea-S társaság és a Menzolit-Fibron autóalkatrészeket gyártó Kft. már megtalálta itt a helyét. Az 28,8 hektárból azonban még 15 hektár kiadó, (gyor) Valamivel kedvezőbb mérleggel zárták a tavalyi évet a galántai régióban vállalkozó mezőgazdasági termelők Gyengébb mutatók az állattenyésztésben KRASCSENICS GÉZA Galánta/Komárom. A múlt év is próbára tette a mezőgazdasági termelőket. A kedvezőtlen időjárás, az általános pénzhiány és a kintlévőségek behajtása keserítette az agrárszférában dolgozók mindennapi életét. Ennek ellenére a konszolidációjelei már tapasztalhatók az ágazatban. Perleczky Gábor, a galántai regionális agrárkamara igazgatója szerint tavaly a növény- termesztésben jobbak voltak az eredmények, mint 2000-ben. Ennek ellenére sajnos továbbra is megtörténik, hogy a termelők - pénzhiány miatt - nem a legmegfelelőbb termőképességű és fajtájú magvakat vetik. Búzából a korábbi 3,18 tonnával szemben 4,35 tonnára, árpából 2,08 tonnáról 3,91 tonnára nőtt a hozamátlag. Szemes kukoricából 4,1 tonnáról 5,5 tonnára nőtt a járási ádag. Cukorrépából 15,49 százalékos cukortartalom mellett 40,58 tonnát takaríthattak be a járásban gazdálkodók. Olajnövényekből is jobbak voltak a hektárhozamok, mint a 2000-ben. Bővült a burgonyatermesztés a régióban - étkezési burgonyából tavaly 8127 tonnányit értékesítettek -, ugyanakkor tovább hanyatlott a nagyüzemi zöldségtermelés. Bővültek viszont a családi vállalkozások, noha az árunak így sem sikerült mindig piacot találni. Nagy segítség a régió kertészkedőinek, hogy a diószegi feldolgozóban értékesíthették terményfeleslegüket. Az állattenyésztés eredményeivel nem nagyon lehet dicsekedni. Bár a 2000-es valóságához képest jelentősen nőtt a fejési átlag, a 19,318 millió literes tejkvótát csak 99,5 százalékra teljesíthették a termelők. Jó hír, hogy a szarvasmarhák száma 9865 darabon stabilizálódott. A sertéseknél az alacsony súlygyarapodás és a alacsony szaporulat okozott fejfájást. A sertéskvótát csupán 72,8 százalékra teljesítették az állattartók. A marhahús értékesítésre a kergekór hazai felbukkanása is rányomta bélyegét - a vágásra érett állatok eladása visszaesett, az eladási kvótát mindössze 69,4 százalékra teljesítették a termelők. Az idei rajt a tejtermelésben kissé gyengébbre sikeredett, de Perleczky Gábor szerint az évközi teljesítéssel nem lesz gond. A szarvasmarha értékesítésével továbbra is gondok vannak - kínálat van, a kereslet viszont minimális. Félő, hogy ez az állomány leépüléséhez vezethet. A növénytermesztésben biztatók az idei kilátások: 13,708 ezer hektáron erőteljesen fejlődnek a gabonafélék és a 3,5 ezer hektár repcével sem lehet baj. A gazdaságok időben elvégezték a fejtrágyázást és növényvédelmi munkákat. Varga Andrástól, a földművelés- ügyi minisztérium komáromi ki- rendeltségének agronómusától megtudtuk, hogy a tavaszi munkák folyamatosságával, agrotechnikájával a járás területén sehol nincs gond. A piros gázolaj körül kialakult hercehurca viszont többletkiadásokat jelent a magántermelőknek. Főként azoknak, akik késve intézték kérvényeiket vagy akiknek nincsenek üzemanyag-tárolási lehetőségeik. Az agronómus elmondása szerint a szükséges alapanyagokból és eszközökből nincs hiány, vegyszerekből és műtrágyából is van elegendő, ennek ellenére a legfontosabb alaptrágyázást mindössze 60 százalékra végezték el az agrártermelők. A tavaszi árpát 11 ezer hektáron már elvetették. Fő fajtaként sörárpát vetettek a termelők, mert iránta nagy a kereslet és jó árat fizetnek érte a feldolgozók. 700 hektáron földbe került a borsó és 750 hektáron a cukorrépa, tavaszi keverékeket mintegy 600 hektáron termesztenek. A magántermelők 3500 hektáron foglalkoznak zöldségfélék termesztésével. Az időjárásnak köszönhetően az idén korábban szállítják a primőr árut, mint tavaly. Februári munkanélküliség Csökkenés tapasztalható Pozsony. Szlovákiában 2002. február 28-án 560 200 állástalant tartottak nyilván, ez 3700-zal kevesebb, mint 2002 január végén. Relatív számokban kifejezve a munkanélküliek aránya a vizsgált időszakban 20,85%-ról 20,71%- ra mérséklődött - tette közzé tegnap az adatokat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal. Február végén a tartósan,'azaz több mint egy éve állástalanok száma 216 600 volt, ami az összes munkanélküli 41,6%-át jelenti. Immár hetedik hónapja nő az átlagos munkanélküliség időtartama, február végén ez már 13,94 hónapra rúgott. A munkaadók az elmúlt hónapban 11 305 betöltetlen állást jelentettek be, ami azt jelenti, hogy 24,92 állástalanra jut egy betöltetlen munkahely, (ú) Ami a munkanélküliség területi megoszlását illeti, az állástalanok legnagyobb arányát tartósan Kelet-Szlováki- ában regisztrálják, konkrétan a Kassai (26,24%) és az Eperjesi (25,9%) kerületben, míg a legalacsonyabbat a Pozsonyi kerületben (6,3%). A kerületek rövidítése feletti, zárójelben közölt számok az állástalanok ezerben kifejezett számát tükrözik, (ú) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Átlagbérek az iparágazatokban Pozsony. 2001-ben a feldolgozó- iparban 13 602 korona volt az átlagbér, ez 9,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az ágazaton belül a legmagasabb bért a kohászatban fizették, mégpedig 18 997 koronát. A második helyen a vegyipar és a gyógyszer- ipar áll 16 795 koronával, a több mint 100 ezer főt alkalmazó gépiparban 14 253 korona volt e mutató. A fafeldolgozó iparban az átlagbér 12 455, a könnyűiparban pedig 9971 korona a tavalyi átlagfizetés. (TASR) Tavaly nyereséges volt a gépipar Pozsony. Szlovákia gépipara tavaly 201,846 milliárd korona forgalom mellett 8,9 milliárd korona adózás előtti nyereséget ért el, ez több mint 5 milliárd koronával haladja meg a 2000-es profitot. Az ágazat tavaly 100 786 főt alkalmazott, ez 0,5 százalékos csökkenést jelent a 2000-es szinthez viszonyítva. (TASR) A Matsushita Pardubicében Pardubice. A kelet-csehországi Pardubicét választotta a japán Matsushita elektronikai óriáscég a mobiltelefonok és autórádiók európai gyártóközpontjának. A városban kedden adták át a szigetországi vállalat legnagyobb európai üzemét, ahol évente 16 millió maroktelefont és 1,31 millió autórádiót állítanak elő. (TASR) Közel 30 milliárdos adóbevétel Besztercebánya. 2002. február 28-ig az adó- és vámhivatalok összesen 29,9 milliárd koronát vezettek el az államkasszába, ami közel 3 milliárd koronával kevesebb a tervezettnél. A 29,9 milliárdból 29,2 milliárd korona esik az adókra és 716 millió pedig az egyéb bevételekre. (TASR) Emelkedik a minimális órabér Pozsony. A kormány törvény- előkészítő tanácsa javasolta a minimális órabér emelését, ami a Munkatörvénykönyv április elsejei módosításából következik. Április 1-től ugyanis a heti munkaidő 42,5 óráról 40 órára csökken, ezért a minimálbér megőrzése érdekében a minimális órabért a jelenlegi 26,60 koronáról 28,30 koronára kell emelni. A havi minimálbér napjainkban 4920 korona. (TASR) CSA: több utas, de kevesebb áru Pozsony. A CSA cseh nemzeti légitársaság a múlt évben 16,5 százalékkal növelte utasainak számát a 2000-es valósághoz képest, ugyanakkor 2,3 százalékos évközi csökkenést könyvelt el az áruszállítás terén, amelynek volumene 16,2 ezer tonna volt. A személyszállításban a regülőgépek kihasználtsága enyhén, mintegy 70 százalékra emelkedett. A cég vezetése szerint a CSA is megérezte az amerikai és az európai gazdaság növekedésének megtorpanását, de negatívan hatottak eredményeire a magas energiaárak és a korona dollárhoz és euróhoz viszonyított rossz árfolyama, valamint az Amerika elleni terror- támadások. (Ú) Csehország fizetési mérleghiánya Prága. Csehország folyó fizetési mérleghiánya 2001-ben 101 milliárd korona deficittel zárult, ami 8,78 milliárd koronával kevesebb, mint 2000-ben. A hiány a bruttó hazai össztermékhez (GDP) viszonyítva 4,7 százaléknak felel meg. (CTK) Rekordot dönt a tőkebeáramlás? Prága. Annak dacára, hogy az Európai Unió enyhe recesszióval küszködik, Csehországban az idén rekordméretű működőtőke-beáramlással számolnak. Tavaly 4,3 milliárd dollár működő tőke érkezett nyugati szomszédunkhoz, idén 6 és 8 milliárd dollár közöttire becsülik a külföldi pénzforrások volumenét. (TASR) Megkezdődött a vasút felújítása Pozsony. A Pozsony-Nagy- szombat közötti pályaszakasz korszerűsítésével megkezdődött a szlovákiai vasúti fővonalak rekonstrukciója. A helyreállítási munkálatok befejezése után a pályaszakaszon óránkénti 160 km-re emelkedhet a haladási sebesség. A munkálatok mintegy 2 milliárd koronába kerülnek, az összeget az ISPA előcsatlakozási alap és az állami költségvetés forrásaiból teremtik meg. (TASR) Megerősített lengyel besorolás Varsó. Az európai Fitch hitelminősítő tegnap megerősítette és fenntartotta Lengyelország kiválónál egyetlen fokozattal gyengébb, BBB plusz hosszú távú szuverén besorolását, stabil kilátással. A Fitch az osztályzat korlátjának nevezte, hogy Lengyelország ugyan elkerülte a recessziót, de a tavalyi GDP-növe- kedés a piacgazdasági átmenet kezdete óta a legkisebb volt, és a legkisebb ütemű egész Közép- és Kelet-Európábán is. (Fn) A külkereskedelmi deficit és a korona Pozsony. Annak dacára, hogy 2001-ben Szlovákia külkereskedelmi deficitje negatív rekordot döntött, nem kell attól tartani, hogy a hazai fizetőeszköz árfolyama esetleg kilengene - mondta Marián Jusko, a Szlovák Nemzeti Bank elnöke. Mivel a kormány sikeresen levezényelte a Szlovák Gázművek részleges magánosítását, így a privatizációból érkező pénz elég lesz arra, hogy az állam finanszírozni tudja a folyó fizetési mérleg hiányát. A bankelnök szerint az SPP révén érkező pénzt nem volna helyes a devizapiacra kiengedni, ehelyett a jegybankban kellene átmenetileg elhelyezni. (TASR) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvénybe n 2002. március 21-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,022 Lengyel zloty 11,611 Angol font 67,908 Magyar forint (100) 17,134 Cseh korona 1,340 Svéd korona 4,651 Dán korona 5,652 Szlovén tollár (100) 18,776 Japán ien (100) 36,255 Svájci frank 28,694 Kanadai dollár 30,205 USA-dollár 47,779
