Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-15 / 63. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 15. Közélet 5 Nem elég csak beszélni március 15-éről, megfoghatóvá kell tenni a hallgatók számára az eseményeket „A helytállás lebeg előttem” Szénássy Zoltán nyugalma­zott gimnáziumi tanár, szá­mos könyv, kiadvány szerző­je évtizedek óta kutatja az 1848/49-es szabadságharc eseményeit, komáromi vo­natkozásait. V. KRASZNICA MELITTA A Komárom ostroma 1849-ben cí­mű könyvének előszavában ezt ír­ja: „A legendás múlt évszázadai­ból csillagként ragyog fel Komá­rom történelmének égboltján az 1848/49-es szabadságharc. 1849- ben hét hónapon keresztül állta a vár az osztrák és orosz seregek ro­hamait. A komáromi vár azóta fo­galom és egy nemzet reménysé­ge.” Szénássy Zoltán kötődése a korszakhoz nem véletlenszerű, nemcsak a hely, a város szelleme, de még a családi kötelékek is szin­te kijelölték őt erre a feladatra. Melyek a szabadságharchoz fű­ződő első emlékei? Talán öt-hat éves kislegény lehet­tem, amikor karácsony estéjén édesapám egy csomagot vett elő a ruhásszekrény mélyéről. Két kard volt benne, egy réztokú, széles pengéjű harci kard és egy keske­nyebb, zöld bársonnyal bevont tokban megbúvó tiszti kard. Rájuk mutatott, és így szólt: „A nagyapa kardjai, ezekkel harcolt az ácsi üt­közetben.” Majd elénekeltük a Klapka-indulót. Talán nem kell hangsúlyoznom, mekkora élményt jelentett ez számomra. Mi lett a kardok sorsa? Míg Attila kardját a monda szerint a föld vetette ki magából, a mieinket a föld nyelte el. És ezt szó szerint kell érteni. Mielőtt az oroszok 1945-ben bejöttek Komáromba, édesapám el­ásta a kertben a családi ékszerekkel együtt a két kardot is. Sajnos, nem sokkal később egy bombázás során SS Majd elénekeltük ' a Klapka-indulót. Talán nem kell hangsú­lyoznom, mekkora él­ményt jelentett ez >> számomra. meghalt, édesanyám viszont nem tudta, hogy édesapám hová is ásta el a családi ereklyéket. Ma egy tömbház található az egykori ker­tünk helyén, így azt is el tudom kép­zelni, hogy valaki megtalálta ezt a számunkra felbecsülheteden értékű kincset. Ez persze csak feltételezés, valószínűbb, hogy a kardok még most is valahol a földben pihennek. „Mint idős tanárembernek az a tapasztalatom, hogy nem elég beszélni március 15-éről vagy bármely más történelmi eseményről." (Képarchívum) Úgy tudom, történelem szakos tanárként a titkosrendőrséggel is meggyűlt a baja a március 15- ei megemlékezések miatt. Valóban így van. Két alkalommal idéztek be a hatvanas években. Először azért, mert a tanáriban azt találtam mondani, hogy a mini­mum, ami minket, felvidéki ma­gyarokat megillet, egy magyar ta­nárképző főiskola. Másodszor pe­dig azért, mert a diákokkal kis em­lékműsort készítettünk március 15-e tiszteletére, és a tanítási órán ezzel róttuk le kegyeletünket a sza­badságharc emléke előtt. Önnek nagy szerepe volt abban is, hogy a Klapka-szobor ma is­mét eredeti helyén, a városháza előtti Klapka téren áll. Ma is világosan látom magam előtt, miként döntötték le 1945. október 10-én a szobrot a csehszlo­vák csapatok. Majd az elkövetkező napokban a talpazatot és a díszes vasrácsot is lebontották, még a nyomát is eltüntetve annak, hogy ott valaha szobor állt. Pontosan húsz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ismét előkerüljön egy pince mélyéről; a városalapítás 700. év­fordulója alkalmából az angol­parkban, egy kisebb talapzaton ál­lították fel. Ótt is maradt több mint negyedszázadon át. 1989 elején a Csemadok közgyűlésén vetettem fel azt a javaslatot, hogy állíttassuk vissza eredeti, méltó helyére, s a 300 jelenlévő egyöntetűen támo­gatta javaslatomat. Szerencsére a városi képviselő-testület is pozití­van viszonyult a javaslathoz. Szá­momra, és gondolom sok ezer ko­máromi számára valóságos öröm­ünneppé vált 1991. május ötödiké, amikor a Klapka-szobor az orosz­lánnal együtt visszakerült a térre. Nagyon örülök annak is, hogy évek óta naponta kétszer, délelőtt 10 órakor és délután 4 órakor a város­háza tornyából felhangzik a Klap- ka-induló. A szobrot őrző oroszlánnak kü­lön kalandos története van... Mint már említettem, a Klapka- szobrot 1965-ben állították fel az angolparkban, de az oroszlán nél­kül. Az ott maradt Nagy János szobrászművész kertjében, aki a visszaállítás előtti restaurálási munkákat végezte. Mielőtt Nagy János elköltözött volna Komárom­ból, a fivéremmel folytatott egyik beszélgetése során feltette a kér­dést: mi lesz az oroszlánnal? Ek­kor határoztuk el, hogy megment­jük. Diákjaim révén ismertem a szülőket, tudtam, ki segíthetne, melyikük gépkocsivezető, daruke­zelő, stb. Jöttek is szívesen. Az oroszlánt átszállítottuk a temető­be, és a kőkerítésen átemelve he­lyeztük el a közös honvédsír mel­lé. Mindez nem sokkal minden­szentek előtt történt, a temetőlá­togatók szinte nem hittek a sze­müknek. Hosszú percekig álltak a szobor előtt, valóságos zarándok- hellyé vált. Mindez természetesen eljutott a rendőrség fülébe is. Né­hány hónap múlva elszállították onnan az oroszlánt, és 1991-ig is­mét egy raktár mélyén poroso­dott. Tanár úr, évtizedeken keresztül mit tartott legfontosabbnak a szabadságharccal kapcsolatban elmondani a diákjainak? Mint idős tanárembernek az a ta­pasztalatom, hogy nem elég be­szélni március 15-éről, Mohácsról vagy bármely más történelmi ese­ményről. Megfoghatóvá kell tenni az eseményeket a hallgatók számá­ra, mintegy megszemélyesítve azo­kat. Ki kell emelni egy hőst, őt kell az érdeklődés középpontjába állí­tani, az ő sorsán keresztül elmond­va a történteket, hogy a diákok megérezzék: akár ők is ott lehettek volna a csatában, velük is megtör­ténhettek volna azok a felejthetet­len események. A komáromi teme­tőben nyugszik Hetényi Barnabás huszár zászlós, akinek a következő felirat áll a sírján: „Itt nyugszik Hetényi Barnabás, született Jász- kiséren, elesett Igmánd alatt élte 19ik nyarán, július 2ikán 1849.” Lefényképeztem a sírfeliratot, és a felvételt elküldtem Jászkisérre, ahonnan nem sokkal később egy busznyi helybeli lakos jött leróni tiszteletét a község szülöttjének sírja előtt. Azt hiszem, az ehhez ha­sonló apróságok nagyon fontos SS Megpróbáltak lebe- r szólni a veszélyes útról. Nekem nem volt bátorságom nemet . . mondani... >S momentumok. És természetesen a személyes példamutatásról sem szabad megfeledkezni. Számomra Dobó, Zrínyi, Klapka'és mások helytállása mindig is követendő példa volt, ezért soha nem futa- modtam meg. Sem a kommuniz­mus éveiben, sem később. 1990- ben egy erdélyi településre, Barátra kaptam szívélyes meghívást. A helybéli iskola felvette Baráti Szabó Dávid nevét, engem pedig felkér­tek, mondjak ünnepi beszédet. Az ünnepségre alig három hónappal a marosvásárhelyi vérengzést köve­tően került sor. Itthon a családom, a barátaim megpróbáltak lebeszél­ni a veszélyes útról. Nekem nem volt bátorságom nemet mondani... A legutóbb megjelent, A komá­romi induló hőse című könyvé­vel Egressy Béninek, a Klapka- induló és a Szózat zeneszerzőjé­nek állít emléket. Jelenleg min dolgozik? Ha egészségem engedi, az 1911- ben alakult Jókai Egyesület száz évét szeretném feldolgozni. Amnesztiaeltörlés Kisebb incidensek tarkították a neonácik és nacionalisták évfordulós felvonulását Jozef Tiso sírjától az elnöki palotáig HÍRÖSSZEFOGLALÓ Harmadszor is elővették Pozsony. Harmadszor terjesztette a parlament elé a meciari amnesz- tiarendeletek érvénytelenítését célzó alkotmánytörvény-tervezetét a Kereszténydemokrata Mozga­lom. Vladimír Palkó alelnök szerint a szeptember 11-i terrortámadás és az afgán állami terrorizmus tűz­fészkének a felszámolása után vál­tozott a helyzet, azaz van esélye ja­vaslatuknak, mert azok a bűncse­lekmények, melyekre az amnesztia vonatkozik, szintén állami terroriz­musnak minősülnek. Daniel Lipsic, az igazságügyi minisztérium hiva­talvezetője cáfolta az indítvány al­kotmányellenességét. Ladislav Orosz alkotmányjogász szerint a javaslatot a baloldal nem támogat­ja. A Magyar Koalíció Pártjának korábban sem okozott gondot az amnesztiarendeletek semmissé nyilvánítása, és bár a frakció még nem tárgyalt róla, Dolník Erzsébet MKP-képviselő szerint most sem jelent majd problémát a javaslat támogatása, (s, sza) Pozsony. A fasiszta szlovák állam megalakulásának 63. évfordulóján tegnap neonáci szélsőségesek meg­mozdulásaira került sor a főváros­ban. Délelőtt körülbelül százan gyűltek össze a Szent Márton te­metőben a bábállam elnökének, Jozef Tisónak a sírjánál; a fiatalok többsége a kamerák és a fényképe­zőgépek elől eltakarta az arcát, ne­hogy kiderüljön, miért nem ment iskolába. A temető környékét közel két tucat rendőr kutyákkal vigyáz­ta, a megemlékezésre érkezőket pedig igazoltatták. A szélsőségesek nagygyűlése előtt a Stefánik utcá­ban két cseh szkinhed megtáma­dott egy férfit, akit fejsérülésekkel kellett kórházba szállítani. A rend­őrség mindkét támadót bekísérte. Ugyancsak az őrszobán kötött ki az a két zólyomi és egy kassai újfasisz­ta is, áld baseballütőkkel üdegelt egy férfit. Bekísérték azt a suhan- cot is, aki a Fórum Szálló közelé­ben náci jelszavakat skandált. Ha a tettére lesz bizonyíték, eljárás in­dulhat ellene. Az elnöki palota előtti tér szökőkútján a szélsősége­sek nagygyűlése előtt a Szlovákok a Fasizmus Ellen nevű szervezet aktivistái transzparenst függesztet­tek ki „Szlovák állam - fasiszta ál­lam - totalitárius állam - 70 ezer áldozat” felirattal. A gyűlés előtt a transzparenst félszáz neonáci ro­hamozta meg, tépte le és égette el. A Szlovák Nemzeti Egységpárt ál­tal szervezett nagygyűlésnek kö­rülbelül kétszáz résztvevője volt. A szervezet követeli Budapesttől a magyarországi kisebbségek parla­menti képviseletének megoldását és a Hatvannégy Vármegye nevű szervezet betiltását. Az újfasiszta veszélyre figyelmeztető Emberek a Rasszizmus Ellen csoportosulás tagjai tegnap szándékosan nem szerveztek ellenakciót, nehogy az­zal is a neonácikra tereljék a közvé­lemény figyelmét, (t, s, ú) Ifjú díszőr Tiso sírjánál (TASR-felvétel) RÖVIDEN Magánkérdések órája a parlamentben Pozsony. A tegnapi parlamenti kérdések órájában Jozef Migas ház­elnök többször is arra kényszerült, hogy figyelmeztesse a képviselő­ket: ez az órá nem a kormánytagokkal folytatandó magánkonzultáci­ók ideje. Ivan Miklós elképzelhetőnek minősítette, hogy a munkatör­vénykönyv életbelépését elhalasztják, ha április 1-jéig nem egyeznek meg a koalíciós pártok a jogyszabály módosításában. Érdeklődés hi­ányában este az elektronikus aláírásról szóló javaslatról nem tudott dönteni a parlament. Migas a csaknem üres teremben kijelentette: jobb volna, ha a képviselők megszavaznák a megbízatási időszak vé­gét. A parlament egyébként még délelőtt sürgősségi eljárással a má­sodik olvasatba, vagyis az érdemi tárgyalási körbe utalta a Bírói Ta­nácsról szóló kormányjavaslatot. A18 tagú testület vezetője a Legfel­sőbb Bíróság mindenkori elnöke, a bírák nyolc tagot jelölhetnek, a . parlament, a kormány és az államfő pedig hármat-hármat. (-lpj-) Végre növekedhetnek a reálbérek Pozsony. Elemzők szerint az idén végre növekedhetnek a reálbérek, vagyis az inflációnál gyorsabban nőhet az átlagfizetés. Prognózisok szerint a reálbér-emelkedés elérheti a 3-4 százalékot; ez érezhető elő­relépés az 1999-es és 2000-es visszaeséshez és a tavalyi 0,8 százalé­kos növekedéshez viszonyítva. Rossz hír viszont, hogy 2002-ben sem várható a munkanélküliek számának érdemi visszaesése. (TASR) Kártalanítják az önkormányzatokat Pozsony. A gázművek magánosításából származó 130 milliárd ko­ronából azokat az önkormányzatokat is kártalaníthatják, amelyek az állam biztatására, ám segítsége nélkül végezték el a települések gázművesítését. Mikulás Dzurinda kormányfő e célra 4,1 milliárd koronát szeretne elkülönítem. (TASR) A BMG sikeres ügyfelei is veszélyben Pozsony. Nem kizárt, hogy a BMG, a Horizont és az AGW sikeres ügyfeleinek is veszélyben van a pénze. A csendestársi szerződés lényege, hogy a korábban kifizetett hozam csak akkor jogos, ha a társaság nyereséges. Mivel a cégek összeomlottak, így - bíró­sági úton - a régebben kifizetett pénzt is visszaszerezhetik a volt ügyfelektől, (ú) Vádat emelnek Schuster sofőrje ellen? Pozsony. Testi sértés vádjával várhatóan felelősségre vonják Ru­dolf Schuster sofőrjét, aki január 2-án balesetet okozott. Frantisek Zemko, a közjogi méltóságok védelméért felelős hivatal vezetője közölte, a bírósági ítélettől teszi függővé, elbocsátja-e vagy sem a gépjárművezetőt. (SITA) Katarina Tóthová nem kér igazolványt Pozsony. Katarina Tóthová (HZDS) szereti magyar nemzetiségű férjét, ezért nem tartja magát nacionalistának, de szlovák állampolgárként nem szenvedheti, hogy egy más állam törvénye rá is vonatkozzék. Tóthová nem kér a törvény nyújtotta kedvezményekből, mert nem tud­ni, a jövőben nem lesznek-e valamüyen kötelességei is. (TASR) Ismét ittas rendőr karambolozott Pozsony. Újabb ittas rendőr okozott balesetet. A pozsonyi kerü­leti prancsnokság 28 éves alkalmazottja Turócszentmártonban gépkocsijával összeütközött egy teherautóval. Személyi sérülés nem történt. A rendőr nem volt hajlandó alávetni magát alkohol- vizsgálatnak. (SITA) Erdélyi Géza református püspök nagyra értékeli a lépést Szerződés egyházakkal ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Elfogadta a parlament a tizenegy nyilvántartott egyházzal kötendő szerződés szövegét. A dokumentumot az egyházak kép­viselői, Mikulás Dzurinda kor­mányfő, Jozef Migas házelnök és Rudolf Schuster elnök is ellátják kézjegyükkel. Az egyházak pozití­van értékelték a szerződés ratifi­kálást, és arra kérték az államfőt, még húsvét előtt írja alá a doku­mentumot, hogy minél hamarább megjelenhessen a törvénytárban. „Egyesztendei munkánk fekszik a szerződésben, mely egyenjogúsít- ja az egyházakat Szlovákiában. Ez a Vatikánnal kötött szerződés után már időszerű volt. Pozitívan értékelem a parlament és az ál­lam részéről tapasztalt készséget, ez pozitív jelzés a polgároknak, az egyházaknak és a külföldnek is, mert a szerződés elfogadása de­mokratikus döntés volt - nyilat­kozta lapunknak Erdélyi Géza re­formátus püspök, aki jelen volt a dokumentum parlamenti megsza­vazásán. (sz-a) Többet költünk alkoholra, mint az egészségünkre Vagy ingyen, vagy jól ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Nem lehet az egészség­ügyre jelenleg fordított pénztámo­gatásból színvonalas és egyben in­gyenes ellátást fenntartani, véli Ján Gajdosík, az orvosi kamara el­nöke. Szerinte ha marad az eddigi támogatási rendszer, akkor vagy nem lesz színvonalas, vagy nem lesz ingyenes az ellátás. Pásztor László, a Magánorvosok Társulá­sának elnöke erkölcstelennek ne­vezte a politikusok képmutatását, akik évről évre tudatosan alacso­nyabb támogatást hagynak jóvá az egészségügy számára, mint ami­lyenből az megtudna élni. Ez ma jóval veszélyesebb, mint az előző években, mivel az egészségügyi in­tézetek nagy része átkerül a me­gyei és helyi önkormányzatokhoz, melyek nem tudják fedezni az év­ről évre kialakuló hiányt. Felelőt­len azonban a lakosság nagy része is, mely többet költ alkoholra, mint a saját egészségére, mondta Eugen Szép, a fogorvosi kamara elnöke. A kimutatások szerint 2000-ben az egészségbiztosítás mellett csak 5,5 milliárd koronát - ez a családi kiadások 1,5 százalé­kát teszi ki - fordítottunk egészsé­günk védelmére, ám 6,8 milliárd korona értékben vásároltunk alko­holt, 4,6 milliárdért dohánytermé­keket, telefonra pedig 9,3 milliárd koronát költöttünk, (lpj)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents