Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-15 / 63. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 15. Bűnös a líbiai ügynök Camp Zeist. A Lockerbie- ügyben illetékes skót fellebb- viteli bíróság tegnap megerő­sítette a líbiai titkosszolgálati ügynök, Mohamed al-Megra- hi bűnösségét a merénylet­ben, és helybenhagyta élet­fogytig tartó börtönbüntetés­ét. A nemzetközi terrorizmus történetének egyik legna­gyobb visszhangot kiváltó merényletében 270 ember vesztette életét, amikor 1988. december 21-én a skóciai Lockerbie felett pokolgép robbant az amerikai Pan Am járatán. (MTI) Pedofil püspök lemondása Vatikánváros/Washington. II. János Pál pápa elfogadta a kaliforniai Long Beach püs­pöke, Antony O Connell le­mondását, miután napfényre került, hogy szexuálisan mo­lesztált egy tizenéves fiút 27 évvel ezelőtt. A 64 éves püs­pököt a most 42 éves Christopher Dixon vádolta meg azzal, hogy 1975-ben a Hannibal papnevelde rekto­raként molesztálta, amikor vigaszért fordult hozzá. O Connell egyházkerülete helytállónak ismerte el Dixon történetét. A botrány ellenére George Bush amerikai elnök bizalmát fejezte ki az ameri­kai katolikus egyházi vezetők iránt és meggyőződésének adott hangot, hogy az egy­ház rendet fog teremteni ügyeiben. (MTI) Gorbacsov lehet a tanú Párizs. Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök tanúkénti meghallgatását szeretnék el­érni francia rákbetegek, akik azzal a váddal tettek feljelen­tést a francia állam ellen, hogy szándékosan nem tájé­koztatta a valóságos veszé­lyekről a lakosságot az 1986- os csernobili reaktorrobbanás idején. Tavaly március óta kétszáz pajzsmirigyrákban szenvedő francia nyújtott be megkeresést a hazai hatósá­gok ellen abban a meggyőző­désben, hogy betegségük a csernobili katasztrófa idejé­ből datálódik. (MTI) Gorbacsovtól azt akarják megtudni, milyen tájékozta­tást adott Moszkva a kataszt­rófa idején a francia illetéke­seknek (Képarchívum) Vizsgálat Sztárije Atagiban Moszkva. A hivatalos cse­csen vezetés bizottságot kül­dött Sztarije Atagi település­re, hogy kivizsgálja azokat a vádakat, amelyek szerint szö­vetségi katonák polgári lako­sokat öltek meg, több civil pedig nyomtalanul eltűnt egy tisztogatásnak is nevezett razzia során. A település pol­gárai szerdán Groznijban tüntettek a kormányépület előtt, többen állítólagos hoz­zátartozóik holttesteit is el­hozták, amelyeken golyó ütötte sebek voltak, illetve láthatóan katonai járművek­kel hajtottak rájuk. (MTI) Az eddigi Jugoszláv Szövetségi Köztársaság neve a jövőben: Szerbia és Montenegró Államátalakítás Egyelőre titok, mivel vette rá Solana (jobbra) Djukanovicsot, hogy le­mondjon a függetlenségi népszavazásról (Reuters-felvétel) Belgrad. Aláírták tegnap a Szerbia és Montenegró ál­lamjogi kapcsolatainak átala­kításáról szóló megállapo­dást. Az egyezményt az EU kül- és biztonságpolitikai fő­képviselője, Javier Solana közvetítésével folytatott, haj­nalban véget ért maratoni tárgyalások eredményekép­pen hozta tető alá a belgrádi és a podgoricai vezetés. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A megállapodást Vojiszlav Kos­tunica jugoszláv államfő, Zoran Djindjics szerbiai miniszterelnök, Milo Djukanovics montenegrói el­nök, Füip Vujanovics montenegrói kormányfő, Miroljub Labusz jugo­szláv miniszterelnök-helyettes és Solana írta alá. Kostunica elégedet­ten nyilatkozott az egyezményről, amely -„politikai megállapodás, s lefekteti Szerbia és Montenegró sok tekintetben új kapcsolatainak kere­teit”. Az egyezményről véleményt kell mondania a jugoszláv, a szerb és a montenegrói parlamentnek. A szerződés az új állam alkotmányá­ban ölt majd testet, amelyet jugo­szláv, szerb és montenegrói közös kormánybizottság dolgoz ki. A megállapodás értelmében a Jugo­szláv Szövetségi Köztársaság neve a jövőben Szerbia és Montenegró lesz. A közös államnak lesz kormánya, parlamentje és elnöke, a megállapo­dás meghatározza a választások pontos módját. Az egyezmény sze­Madrid. A Barcelonában ma és hol­nap tartandó EU-csúcs körüli biz­tonsági intézkedések felülmúlják az 1992-es olimpiai játékokét is: a ta­lálkozó idején vadászrepülőgépek lesznek jelen a katalán főváros lég­terében, és 8500 rendőr fog fel­ügyelni az esemény biztonságára. A spanyol-francia határon már egy hete felfüggesztették a Schengeni Egyezmény rendelkezéseit, és min­den, az országba belépni szándéko­zó utazótól útlevelet kémek. A rendőrség az ellenőrzések során döngölőfákat, fakalapácsokat és ba­seballütőket foglalt le, és megtiltot­ta tulajdonosaik belépését az or­szágba. Mintegy száz olyan külföl­dit küldtek vissza a határról, akik nyilvánvalóan azért készültek Bar­celonába, hogy részt vegyenek a globalizációellenes tüntetéseken, és emellett megakadályozták mintegy 1500 illegális bevándorló belépését az országba. Az EU-csúcs alatt a NATO egy AWACS típusú, valamint a spanyol légierő négy F-18 és C-101 típusú gépe fog vigyázni a katalán főváros légterére, a tengeri kikötőbe pedig hadihajókat vezényeltek. A csúcsta­lálkozó színhelye és az érkezőket el­szállásoló szállodák környékén le­zárták az utcákat, és arra kérték Barcelona és a környékbeli települé­sek lakosait, hogy ma és holnap ne használják a személygépkocsijukat. A csúcs idejére előreláthatólag 10 rint hároméves átmeneti időszak után mindkét tagköztársaságnak jo­ga van felülvizsgálnia államjogi stá­tusát, és küépni a közös államból. A két tagköztársaság szoros szövetség­ben alakítja ki védelmi és külpoliti­káját, de külön gazdasága, pénze és vámszerve lesz. Az egyezmény felté­telezi, hogy Montenegróban nem tartják meg a május elejére beharan­gozott függedenségi népszavazást. Djukanovics azt mondta, a megálla­podással „biztosítva vannak Monte­negró érdekei, a köztársaság meg­ezer tüntető érkezik Barcelonába. A holnapra meghirdetett tüntetés egyik fő szervezője, a Kampány a Tőke Európája Ellen nevű csoport szóvivője elmondta: szálláslehető­séget biztosítanak mintegy 2500 Barcelonába érkezőnek, elsősorban sportstadionokban, iskolákban és társadalmi intézmények helyiségei­ben. A katalán kormány szóvivője ugyanakkor hangsúlyozta: semmi­lyen formában nem segítették és nem segítik a tüntetőket. A fenti cso­port mellett egy másik szervezet, a több mint száz kisebb csoportot tö­mörítő Barcelonai Szociális Fórum külön tiltakozást szervez. Mindkét csoport képviselői hangsúlyozták, hogy el kívánják kerülni a vandál akciókat és az összetűzéseket. Tegnap délután mintegy ötvenezren tüntettek Barcelonában a szociális jogok bővítését és a teljes foglalkoz­tatottságot követelve. Mikulás Dzurinda kormányfő veze­tésével elindul tegnap az EU-csúcs helyszínére a hivatalos szlovák kül­döttség. (m, t) Döntött a konvent Brüsszel. Az EU konventjé- nek 12 tagú elnöksége tegnap úgy döntött, hogy a testületet kibővítik egy, a tagjelöltek so­raiból kikerülő új taggal. A szépséghiba: csak megfigyelői státussal rendelkezne, (t) őrizheti az eddig elért gazdasági re­formokat”. Az egyezmény szavatol­ja Montenegró érdekeit a nemzet­közi intézményekben, és nem ve­szélyezteti a polgárok jogát ahhoz, hogy az átmeneti időszak után véle­ményt nyilvánítsanak saját jövőjük­ről. Solana a térség stabilitása felé tett előrelépésnek nevezte a megál­lapodást. Azt hangoztatta, hogy a megállapodás aláírásával új fejezet kezdődik Szerbia és Montenegró életében, amely végül elvezeti mindkét országot az EU-tagsághoz. Öngyilkosságot emlegetnek Elkeseredett északiak Peking. Csaknem kéttucat észak­koreai hatolt be tegnap Pekingben a spanyol nagykövetség területére, s közlésük szerint Dél-Koreába sze­retnének kijutni. Szemtanúk szerint a menedékkérők az őrt álló kínai rendőröket félresöpörve jutottak be a diplomáciai képviselet területére. Az újságíróknak osztogatott nyilat­kozatuk szerint 25-en vannak, hat család és három egyedülálló sze­mély. Állításuk szerint megmérge­zik magukat, ha a kínai hatóságok megpróbálják visszatoloncolni őket Észak-Koreába. Kína szerint a spa­nyol nagykövetségre behatolók nem tekinthetők menekültnek. A külügyi szóvivő szerint a pekingi hatóságok azonnal hozzáláttak a helyzet ki­vizsgálásához, figyelembe véve a kí­nai törvénykezés és a nemzetközi jog szabályait. Egy Pekingben tar­tózkodó német orvos segített az észak-koreaiaknak akciójukban. A 44 éves Norbert Vollertsen újság­íróknak elmondta, tagja volt annak a nem hivatalos csoportnak, amely megszervezte, hogy az észak-korea­iak ki tudják játszani a kínai fegyve­res őröket a spanyol nagykövetség­nél. Elmondta azt is, hogy több mint 300 ezer észak-koreai rejtőzik a kí­nai határövezetben, miután elme­nekültek hazájukból. Vollersten sze­rint azért a spanyol nagykövetséget választották a menedékkérők, mert kevésbé szigorúan őrzött, mint a többi európaj külképviselet. (MTI) Rendkívüli biztonsági intézkedések Barcelonában EU-csúcs NATO-gépeklcel ÖSSZEFOGLALÓ Berlin szerint a Benes-dekrétumok ügyét a cseh politikusok tették európai kérdéssé Verheugen a német ellenzékhez MTI-JELENTES Berlin/Bécs. Cseh sajtóértesülés szerint Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa arra kérte a német konzervatív ellenzéket, hogy ne tú­lozza el a Benes-dekrétumokról fo­lyó vitát. Verheugen az unió bővítési folyamatának alakulásáról mondott beszédében tett említést a dekrétu­mokról a német parlament alsóháza kül- és biztonságpolitikai bizottsága előtt. A német keresztény pártok képviselői azt állítják, hogy a Benes- dekrétumok ügyét a cseh fél tette európai kérdéssé, különösen azt kö­vetően, hogy Václav Klaus cseh kép­viselőházi elnök azt mondta, az EU- nak garantálnia kellene, hogy a dek­rétumok érvényben maradhatnak a bővítés után is. Klaus kijelentése után a problémára európai szinten kell megoldást találni. „Érveinket, amelyekre sokáig le­gyintettek, most meghallják” - nyugtázta Wolfgang Schüssel oszt­rák kancellár tegnap azt a tényt, hogy EU-ban vita kezdődött arról, vajon a Benes-dekrétumok össze- egyeztethetők-e az unió jogrendjé­vel. Schüssel, aki a barceloniai EU- csúcs előtt tartott sajtóértekezletet, hozzátette: nem Benes összes ren­deletéről van szó, csupán a változat­lanul érvényben lévő hét dekrétum­ról. A kancellár elmondta, a kérdés­ről az Európai Parlament szakértői véleményt rendelt meg, amely még nyár előtt elkészül, s az Európai Bi­zottság is foglalkozni fog a dekrétu­mokkal. „Ha még ma is vannak olyan jogszabályok, amelyek kü­lönbséget tesznek a cseh, magyar és német nyelvű polgárok között, úgy ez diszkrimináló” - tette hozzá. Újabb sebesültek és halottak mindkét oldalon Bush Izraelt bírálta MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Túl-Karm/Rámalláh/ Jeruzsá- lem/Gáza. Tovább élezte az amúgy is rendkívül feszült helyzetet a tér­ségben, hogy az izraeli légierő teg­nap délután lelőtte az al-Aksza Mártírjának Brigádjai - az Arafat ve­zette Fattahhoz közel álló - palesz­tin fegyveres csoport egyik vezető­jét. Mutaszin Hammad gépkocsijára harci helikopterről lőttek ki leg­alább hat rakétát a dszjordániai Túl- Karm közelében. A harmadik napja megszállt dszjordániai Rámalláh- ban is folytatta harci cselekményeit az izraeli hadsereg, bár egyes jelen­tések szerint a tankok kivonását is megkezdték a városból. A harcok­ban délelőtt négy palesztin és há­rom izraeli vesztette életét, miköz­ben a térségbe várták Anthony Zinni amerikai különmegbízottat, akinek feladata az lenne, hogy tű­szünetre bírja a szemben álló fele­ket. Az amerikai elnök előző este élesen bírálta az izraeli hadsereg ak­cióit. George Bush kijelentette: megérti, hogy az izraeliek meg akarják védeni magukat, és el akar­ják fojtani a terrorcselekményeket, de „amit az elmúlt napokban tettek, az nem járult hozzá a béke feltétele­inek megteremtéséhez“. Palesztin gerillák Necarim izraeli te­lep közelében felrobbantottak egy izraeli harckocsit, amely a hadsereg és a helyi telepesek autóiból álló konvojt kísért. Ä merényletben há­rom izraeli katona meghalt, ketten megsebesültek. Röviddel a merény­let után izraeli harckocsik és páncé­lozott szállító járművek hatoltak be a Necarimhoz legközelebb fekvő Nuszajrat menekülttáborba. Az el­lencsapást helikopterek fedezték. Bush mélységesen aggasztónak tartja Szaddám Huszeint Az USA konzultálna MTI-JELENTÉS Washington. Amerika konzultál szövetségeseivel és barátaival, mie­lőtt bármüyen lépést tesz Irakkal kapcsolatban. Ezt George Bush hangsúlyozta szerdai sajtóértekez­letén, hozzátéve: mélységesen ag­gasztja őt Irak vezetője, Szaddám Húszéin, aki „képes arra, hogy saját népét gyilkolja vegyi fegyverrel, nem engedi be az országba a (fegyverzet) ellenőröket, és nyilván­valóan van mit rejtegetnie”. Szavai­ból kiderült: már nem sokat törődik azzal, él-e vagy meghalt Oszama bin Laden, az al-Kaida terrorhálózat legfőbb finanszírozója. Megfigyelők hetek óta emlegetik azt a lehetőséget, hogy az USA kö­vetkező fő célpontja az iraki rezsim lehet. Bertie Ahern ír miniszterel­nök azt mondta újságíróknak: Bush szerdán biztosította őt arról, hogy nem áll küszöbön az Irak elleni ka­tonai fellépés. Bush most meglehe­tősen bőven beszélt arról, hogy a háború eredményességének nem lehet mércéje a veszteségek teljes el­kerülése. Megfigyelők szerint az is elképzelhető, hogy egy újabb kato­nai vállalkozás nehézségeire kíván­ja felkészíteni a közvéleményt. Otta­wában bejelentették, hogy több száz kanadai katona, amerikai gya­logsági erőkkel együtt, megkezdte Kelet-Afganisztánban a Szigony (Harpoon) fedőnevű hadműveletet, annak a feltehetően mintegy száz terroristának a kifüstölésére, aki az Anakonda-hadművelet után is ki­tartott a hegyek közt. A kanadai­amerikai zászlóalj kanadai vezény­let alatt áll. Kanadai katonák a kore­ai háború óta nem vettek részt ilyen nagyságú szárazföldi akcióban. Halomra lőtték a menekülőket a vörösgárdisták Emlékmű a szudétáknalc MTI-HÍR Prága. A kelet-csehországi Teplice nad Métují városban emlékművet emelnek azoknak a szudétanéme- teknek, akiket két hónappal a II. vi­lágháború befejezése után gyilkol­tak meg a helyi cseh vörösgárdis­ták. „Döntésünk végleges. A kereszt alakú emlékművet már az ősszel szeretnénk leleplezni“ - jelentette be tegnap Véra Vítová polgármester asszony. Kifejtette, hogy a tragédia 1945 júliusában történt, közel a mai cseh-lengyel határhoz. A 23 helyi szudétanémet haláláért, akik között idős férfiak, nők, illetve gye­rekek is voltak, az úgynevezett vö­rösgárdisták a felelősek. Az egyik áldozat egy alig három hónapos csecsemő volt. A szocialista évtize­Bosznia: Daytont bírálják Elpocsékolt milliárdok Berlin. Bosnyák gazdasági szakér­tők, politológusok és szociológu­sok véleménye szerint az utóbbi hat évben kapott 50 milliárd dol­lárnyi nemzetközi segélynek szin­te semmi látszatja nincs Bosznia- Hercegovinában. A Soros Alapít­vány Nyílt Társadalom Alapjának megbízásából készült tanulmány, amelyet a Frankfurter Allgemeine Zeitung ismertetett, arra a lesújtó következtetésre jut, hogy az irdat­lan összegek ellenére „a nemzet­közi erőfeszítések úgyszólván fi­karcnyi esélyt sem teremtenek ar­ra, hogy politikai és gazdasági szempontból életképes állam jö­hessen létre (Bosznia-Hercegovi­nában), amelynek alapját a jogál­lamiság és a demokrácia képezi”. A szerzők ennek okát abban látják, hogy Daytonban nem számolták fel a konfliktus valódi okait. (MTI) dekben a tragédiáról nyilvánosan nemigen beszéltek, s ha mégis, ak­kor azt állították, hogy a németek az általuk kirobbantott tűzharcban haltak meg, holott ez nem felelt meg a valóságnak. A tény az, hogy a város határában a gárdisták a me­nekülő szudétanémeteket egysze­rűen halomra lőtték. A rendszer- váltás után, 1990-ben felújították az ügy kivizsgálását, de aztán - bi­zonyítékok hiányára hivatkozva - rövidesen be is szüntették. A polgármester asszony nemcsak durva és sértő hangú leveleket, ha­nem halálos fenyegetéseket is ka­pott. Mindazonáltal néhány regio­nális polgári csoportosulás is támo­gatta az emlékműemelés tervét, amely most már a megvalósulás szakaszába lépett. Moldova-Románia Kiutasított diplomaták Bukarest/Chisinau. Moldova nem kívánatos személynek nyilvánította és kiutasította az országból Romá­nia chisinaui nagykövetségének ka­tonai attaséját. A román vezetés vá­laszul azonnal hasonló intézkedést tett egy moldovai diplomatával szemben. Román kormányforrások arra hívták fel a figyelmet, hogy Bu­karest súlyos provokációnak tekinti az esetet: a kilencvenes évek eleje óta első alkalommal fordul elő, hogy egy román diplomatát kiutasí­tanak állomáshelyéről. Az utóbbi napokban Vladimir Voronin moldo­vai államfő több nyilatkozatában is a moldovai belügyekbe való beavat­kozással vádolta meg a román veze­tést. Bukarestben azt hangsúlyoz­zák: Románia nem lehet közömbös aziránt, hogy mi történik a szomszé­dos országban a román nyelvvel és a román kultúrával. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents