Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-04 / 29. szám, hétfő

ÚJ SZÓ. 2002. FEBRUÁR 4. TÉMA: ILLEGÁLIS ZENEMÁSOLÁS 9 Világszerte csökkent az eladott hanghordozók száma. A szórakoztatóipar az internetet okolja Túl későn lépett a Microsoft a maga technikájával A világháló túlzott szabadsága? Illusztráció „A popipar arra kényszerül, hogy újra feltalálja önma­gát” - hangzott el Cannes- ban, a múlt heti Midem- konferencián. ÖSSZEÁLLÍTÁS A Midem egyaránt fontos a sztá­roknak és kiadóknak. Nem csak fó­rumként szolgál az új irányvonalak megvitatására. Itt kötik a világ leg­jobb üzleteit is. Érthető, hogy rend­szerint hatalmas érdeklődés kíséri, idén azonban jóval kevesebben ér­keztek a megszokottnál. Az idei megbeszélések fő témája termé­szetesen a bevételek hatalmas visz- szaesése és az internet volt. Tavaly a két legnagyobb piacon, azaz Ja­pánban és az Egyesült Államokban is drasztikusan csökkentek a le­mezeladások. A jogdíjakból és le­gálisan eladott lemezekből befolyt haszon az egész világot figyelem­be véve csaknem tíz százalékkal volt kevesebb, mint 2000-ben. Ez pedig elégséges indok arra, hogy megkongassák a vészharangokat. Helen Snell, az ABN Amro Bank médiaanalitikusa beszédében hangsúlyozta, a zenei szakmának teljesen át kell alakulnia, ha túl akar élni. Szerinte 2005-re már egy egészen más struktúrájú piac­cal kell számolni. Évekkel ezelőtt a forgalmazók úgy tekintettek az ép­pen fellendülő forgalmú inter­netre, mint új reklámplatformra és egyben kiegészítő bevételi for­rásra. Mára kiderült, hatása éppen ellenkező, és az illegális terjesztés ellen sem találtak még megfelelő eszközt. A Napster elleni csata megnyerése önmagában szinte semmit sem jelent, és a zenecseré­lő szerverek leállítgatása sziszifu­szi munkának tűnik. így is lesz ez mindaddig, míg alapvetően új megoldást nem találnak. Ugyan­akkor Snell úgy vélte, a szakmá­nak nem sikerült még megfelelő alternatívát találnia az internetes fájlcserélő rendszerekre. A hivata­los szolgáltatások, mint a Musicnet és a Pressplay a felhasz­nálók számára rendkívül kényel­metlenek. A kiadók számára nem csak az internet okoz fejtörést. A hagyományos zenekalózkodás is soha nem tapasztalt méreteket öl­tött. Az IFPI, a legnagyobb kiadók által életre hívott szövetség becslé­se szerint a kár megközelíti a 4,2 milliárd dollárt. A hatalmas ösz- szeget leginkább a másolt CD-k ro­vására írják. Az eredeti és másolt CD-k számának aránya a tavalyi évre elérte a lélektani, egy az egy­hez arányt. Az IFPI vezérigazgató­ja, Jay Behrmann mindezek elle­nére optimista. Szerinte 2001-ben többen hallgattak zenét, mint az­előtt bármelyik évben. Ha figye­lembe vesszük a népesség folya­matos növekedését, ez igaz. A bök­kenő csak az, hogy ezek az embe­rek nem fizettek ezért a kiadók­nak. Az Egyesült Államokban 2001-ben összesen 763 millió CD fogyott, ami megdöbbentően rossz eredmény a 2000-es év 785 millió­jához képest - adta hírül a BBC pi­ackutatók felmérésére hivatkozva. A világ lemezeinek 40 százaléka az Egyesült Államokban fogy el. Ta­valy jelent meg egy tanulmány a lemezipar helyzetéről: az elmúlt tíz év alatt egy átlagos CD javasolt listaára 13,14-ról 14,02 dollárra emelkedett, ami valójában 12 szá­zalékos csökkenésnek számít az inflációt figyelembe véve. A le­mezárak emelkedése így messze elmaradt a szórakoztatóipar egyéb termékeitől, ennek ellenére hatal­mas visszaesés volt tapasztalható. A világ majdnem minden országá­ban érzékelhető ez a tendencia. Németországban például az el­múlt húsz év legnagyobb vissza­esését jelentették. A világszerte ta­pasztalható recesszió szinte egyér­telműen az mp3 rovására írható. Egy széles körű felmérés szerint az Egyesült Államokban az elmúlt hónapban a megkérdezettek fele töltött le zenét az internetről, és 70 százalékuk át is írta CD-re a szá­mokat. (o-o, szge) Bár egyre korszerűbb tömörítési technikákat találnak fel, az MPEG Layer 3 verhetetlennek látszik Feldarabolták az emberi fül hallását ISMERTETÉS A digitális felvétel úgy készül, hogy az eredeti (analóg) jelből egy áramkör (digitális) mintákat vesz, és ezeket egy-egy számként tárolja. Ez magyarul annyit jelent, hogy minden egyes minta egy szám. Ä digitális jel minősége tehát az egy­ségnyi idő alatt vett minták számá­tól függ. Minél nagyobb számmal tudunk leírni egy ilyen mintát, a felvétel minősége annál jobb lesz, emellett a zaj is csökken. Viszont a digitális adatmennyiség is óriásira nő. Amikor megjelentek a számító­gépekben az első úgynevezett hangkártyák, rögtön igény jelent­kezett a digitális hang tömörítésé­re, hiszen a hétköznapi felhaszná­lóknak még gondot okozott a meg­felelő nagyságú tároló beszerzése. Mivel nem volt megfelelő tömörítő eljárás, és a gépek számítási telje­sítménye is alacsony volt, ezért úgy próbáltak helyet spórolni, hogy el­kezdték csökkenteni az egy másod­perc alatti mintavételek számát, és megpróbáltak minél kisebb számo­kat használni. Ezáltal viszont meg- letősen romlott a minőség. Eltűn­tek például a magas és a mély han­gok, megnőtt a zaj. A számítástech­nika rendkívül gyors fejlődése ma­gával hozta a számítási teljesít­mény növekedését, így elhárult az akadály a tömörítő eljárások elter­jedése elől. A mai napig vihart ka­var az mp3 tömörítési elv. Ez a kb. 10-szer kissebb fájlmérete miatt, és a rendkívül jó minőség miatt pilla­natok alatt elterjedt, és máig a leg­elterjedtebb formátum, bár már van jobb minőséget eredményező eljárás is. Mikor a fejlesztők elkezd­tek foglalkozni a tömörítő eljárá­sok kidolgozásával, szembe talál­ták magukat azzal a problémával, hogy rendkívül nagy tömörítést kellett elérni számottevő minőség- romlás nélkül. Ez természetesen megoldhatatlan adatvesztés nél­küli eljárással, ezért más irányban kezdték el a kutatást. Ez pedig nem volt más, mint az emberi fül. Elkezdték vizsgálni a működését, és érdekes dologra jöttek rá, ami később megalapozta a tömörítési eljárások alapját. Ez pedig nem más, mint a fül azon tulajdonsága, hogy egy frekvenciasávban mindig a leghangosabb frekvenciát érzé­keli csak, a többit pedig nem. Ezért fogták a digitális jelet és feldara­bolták. A kapott darabokban a leg­hangosabb részt kiemelték a többit viszont egyszerűen elhagyták, és az így kapott sávokat különböző pontossággal tárolták. A különbö­ző pontosságú tárolás azért fontos, mert az emberi fül más érzékeny­séggel hallja a különböző frekven­ciákat. Legjobban a 2-5 kHz közti jeleket érzékeli, felette és alatta erősen csökken az érzékenysége. Ott pedig minek a pontosság, ahol maga a fül sem pontos? A fül rész­letes vizsgálatával megállapítot­ták, hol vannak azok a határok, ahol a frekvenciákat szét kell vá­lasztani. A legelső ilyen működő al­goritmus az MPEG LAYER-2 nevet kapta. Itt 32 különböző sávra bon­tották a teljes, 16 Hz-16kHz közöt­ti frekvenciasávot. A következő szint az MPEG LAYER-3 lett. Itt csak 22 sáv van, jobb elosztásban. A tömörítő algoritmust is tovább­fejlesztették. Az mp3 eljárást megalkotó Fraun­hofer Institut már az MPEG LAYER- 4 eljáráson dolgozik, (i-t, szge) Szerzői jogok vagy szabadságjogok? Kalózok mindhalálig ÖSSZEFOGLALÓ A vállalatok túl messzire mennek akkor, amikor különböző techno­lógiákat dolgoznak ki a szoftvere­iket, tartalmaikat illegálisan má­soló kalózok ellen - állítják a szakemberek, akik szerint a cégek túlzott óvintézkedései már a vá­sárlók jogait sértik. Az aggodal­makat elsősorban a Microsoft szoftveripari óriás egyik bejelen­tése váltotta ki: a Windows követ­kező verziójánál már nem fogja megengedni vásárlóinak, hogy az operációs rendszert több számító­gépen használják. A Product Activation (termékaktivizálás) nevet viselő technológia megaka­dályozza, hogy egy szoftvert több számítógépre is telepítsünk. A te­lepítés után ugyanis a felhaszná­lónak a világhálóra kapcsolódva vagy telefonon regisztrálnia kell a terméket. Hasonló technológiával kísérletezik az Intel, a Matsushita Electric, valamint a Toshiba is. Az említett cégek közösen láttak neki a Content Protection for Re­cordable Media nevet viselő eljá­rás kidolgozásához, amely szin­tén nagymértékben korlátozná a CD-írót és más adattároló eszközt vásárló felhasználók lehetőségeit. Elemzők úgy vélik, a világszerte bevezetés előtt álló új, tartalom­védő technológiák a törvény adta lehetőségeket jócskán meghalad­va igyekeznek korlátozni a termé­kek használatát. Az intézkedések­kel a cégek vásárlóikat sújtják leg­inkább, hiszen a kalózok a jövő­ben is meg fogják találni a mód­ját, hogy feltörve a védelmet, má­solatokat készítsenek kedvenc lemezeikről, (o-o, c-net) ÖSSZEFOGLALÓ A nagy lemezkiadók azon dolgoz­nak, hogy minél hamarabb meg­bízható másolásvédelemmel ellá­tott CD-ket hozzanak forgalomba. Ez azonban nem tetszik a vásárlók­nak, akik úgy vélik, joguk van szá­mítógépükön MP3 formátumban is tárolni az egyes albumokat. Évek óta háború dúl a kiadók, a le­mezkalózok, a vásárlók és a hor­dozható digitális lejátszókat gyár­tó cégek között. Az óriáscégek leg­fontosabb feladatuknak tartják az MP3 kiirtását. A kiadók álláspont­ja szerint illegális kópiának számí­tanak azok az MP3 fájlok is, ame­lyeket egy-egy CD megvétele ese­tén készítenek el a vásárlók saját maguknak, hogy a kocsiban, vagy a munkahelyen is hallgathassák kedvenc zenéjüket. A lemezválla­latok arra szeretnék rábírni az internetezőket, hogy a CD mellett a digitális kópiát isvegyék meg. A vásárlók azonban úgy vélik, alap­vetően nem a filléres CD korongért fizetnek, hanem a rajta tárolt ze­néért. Azt az albumot, amelyet egyszer megvettek, joguk van saját használatra sokszorosítani. A ve­vők oldalán állnak az MP3- lejátszókat gyártó vállalatok is, hiszen sokkal több eszközt tud­nak eladni egy olyan világban, ahol megengedett a saját célra való másolás, mint ahol nem. Va­lós problémát jelent a kalózko­dás, amely az internet terjedésé­vel világméretű problémává nőt­te ki magát. Sokan úgy vélik, a le­mezkiadók is felelősek mind­ezért, az illegális terjesztés meg­előzhető lett volna a CD-árak csökkentésével, (i-x, o-o) Uralkodik az MP3 ÖSSZEFOGLALÓ Míg a nagy lemezkiadók a máso­lásvédett CD tömeges forgalmazá­sának küszöbén állnak, egyesek a digitális formátumok között is nagy küzdelemre számítanak. A jelenlegi elképzelések szerint az eddigiektől eltérően a jövőben két változatban kerülnének fel ked­venc zeneszámaink egy-egy al­bumra. Az egyik a hagyományos CD-formátum, olyan másolásvé­delemmel ellátva, amely lehetet­lenné teszi mind a „rippelést”, a zenék számítógépre történő átköl- tözetését, mind a CD másolását. E mellé kerülnének fel az album szá­mai a Microsoftnál világra hozott Windows Media Audio (WMA) formátumban, mely ugyan szaba­don másolható lenne, de felhasz­nálásának módjai korlátokat kap­nának. A WMA-fájlok használatá­nak általánossá tétele persze a konkurencia azonnali felzúdulásá­hoz vezetett. A RealNetworks ve­zette ellentábor tiltakozásai elér­ték azt, hogy eddig nem született végleges megegyezés az ügyben. Ehhez hozzájárul, hogy a lemezki­adók sem akarnak egyetlen formá­tumot támogatni, attól tartanak, hogy annak tulajdonosa túlságo­san nagy részt „harap ki” a világ­méretű zenepiacból. Sokak sze­rint a Microsoft a WMA-val a jelen­leg népszerű MP3 formátum hát­térbe szorítását is megcélozza. A CD-n található „hagyományos” fáj­lok védelmének technológiáján fő­képp két cég, a Macrovision - amelynek a videokazetták máso­lásvédelmét köszönhetjük - és a SunnComm dolgozik. Ä ,jövő CD- in” található WMA fájlok másolás- védelmének fejlesztését a Micro­soft végzi. Az utóbbi hónapokban egyes kiadók csendben piacra dob­tak saját fejlesztésű másolásvéde­lemmel ellátott albumokat. A Macrovision szerint csak az Egye­sült Államokban több mint 100 ezer másolásvédelmi technológiá­val ellátott CD került az üzletekbe, de hogy melyek ezek az albumok, azt nem pontosították. Azt azon­ban a zeneipar is tudja, hogy a fo­gyasztó érzékeny. A SunnComm képviselője a vásárló elleni durva lépésnek minősíti például az olyan albumok piacra dobását, amely egyszerűen nem működik a számí­tógép CD-lejátszójában. (i-t, szge) Az USA megszorító intézkedéseket vezetett be Ukraj na nem bánj a ISMERTETÉS Gazdasági szankciók bevezetésé­vel akarja megbüntetni az USA Uk­rajnát, amiért évek óta nem tett lé­péseket az audiovizuális termékek (CD-k és videokazetták) illegális másolásának visszaszorítására. Az Egyesült Államok tehát eláll 75 millió dollár értékű fém- és egy egyéb áru Ukrajnából való behoza­talától. A január 23-tól életbe lé­pett szankció bevezetésére azért került sor, mert Ukrajna Amerika korábbi figyelmeztetései ellenére sem lépett fel a CD- és video- kalózok ellen. Az összeg körülbe­lül fedezi azt a kárt, melyet az ille­gális másolók okoztak az amerikai iparnak. Kérdéses, hogy Ukrajná­ban ezek után nagyobb tisztelet­ben tariják-e majd a szerzői jogo­kat. Az ország pedig addig nem le­het tagja a Vüágkereskedelmi Szervezetnek, ameddig nem lép fel a hamisítók ellen. Ukrajna 2002 végéig szeretne bejutni a szervezetbe. Bár az utóbbi hónapokban Ukraj­nában törvénybe iktatták: minden CD-gyártónak igazolnia kell, hogy jogosan készít másolatot az erede­ti felvételekről, Amerikában úgy látják, a hangfelvételek, a DVD-k és a CD-ROM-ok hamisítása to­vábbra sem szorult vissza. Az illegális ukrán lemezipar nem csi­nál ügyet a törvénytelenségéből. Az interneten nyíltan hirdetik pél­dául, hogy a tiltott módon tárolt felvételek ukrajnai szervereken ta­lálhatók. Európa keleti részén egyébként - és Szlovákia sem kivétel - tovább­ra is gondot okoz az internet túl­zott szabadsága, (o-o) Néhány tömörítési eljárás ♦ MP3: Windows, Macintosh és Linux rendszereken is használha­tó, rendkívül népszerű tömörítési eljárás. Bármilyen zenei szer­kesztőprogram használhatja. Segítségével egy CD tartalmát meg­közelítőleg húsz darab 3,5 colos mágneslemezre másolhatjuk. Olyan ez, mintha egy elefántot zsugorítanánk össze egérré. ♦ WMA: A Windows Media Audio rövidítése. A Microsoft Corporation egész programcsaládot és tömörítési eljárást dolgozott ki a Windows népszerűsítésére, ezek használata azonban nem ter­jedt el. A cég ennek ellenére mindent megtesz, hogy az MP3 helyett WMA típusú tömörítési technikát használjanak a világon. Kész volt ezért szakítani alapfilozófiájával, és Macintosh rendszerekre is in­gyen kínál WMA-t kezelő programokat. ♦ OGG: A Vorbis Inc. által kifejlesztett technikára épülő tömörítési elv. Még annyira sincs elterjedve, mint a WMA. ♦ AIFF: Főleg Macintosh rendszereken népszerű, más platformo­kon azonban nem terjedt el. (i-t) Zene mágneslemezen. A CD-t is össze lehet zsugorítani (Képarchívum) A lemezkiadó cégek is felelősek az illegális másolásért Megelőzhették volna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents