Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-28 / 50. szám, csütörtök

8 Kultúra - oktatás ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 28. Találkozás Barak Lászlóval Kassa. A Kassai Polgári Klub mai vendége Barak László költő, író, publicista, volt kassai diák, aki Úgyis kicsinálnak című új verseskö­tetét mutatja be. A verseket Boráros Imre színművész tolmácsolá­sában hallhatják az érdeklődők. Helyszín a Mészáros utcai Magyar Közösségi Ház, a kezdés időpontja este hat óra. (juk) A Szőrös Kő a Vámbéryben Dunaszerdahely. Ma 18 órától a Szőrös Kő című irodalmi folyóirat mutatkozik be a Vámbéry Irodalmi Kávéházban. A lapot egyre több középiskolás és egyetemista olvassa, egyre többen merik elküldeni a szerkesztőségbe kéziratukat. Az est házigazdája Haraszti Mária, a Szőrös Kő felelős szerkesztője lesz. (ú) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Nabucco 19 HVIEZDOSLAV SZÍN­HÁZ: Össztánc 19 KIS SZÍNPAD: Jelenetek egy házasságból 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Roberto Zucco 19 MISKOLC NEMZETI SZÍNHÁZ: Jézus Krisztus szupersztár 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Szörny Rt. (am.) 13.30,15.15,17,19.45 Egy csodálatos elme (am.) 20.30 OBZOR: Amélie csodálatos élete (fr.-ném) 18, 20 TATRA: Egy csodálatos elme (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOST: Ghost World (am.) 17.30 Zongoratanárnő (osztr.-fr.) 15, 20 ISTROPOLIS: Sólyom végveszélyben (am.) 17, 20 Training Day (am.) 15.30,18,20.30 Sex Pistols: Szenny és düh (ang.-am.) 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Zongoratanárnő (osztr.-fr.) 17.30, 20 Vil- lódzó fények (dán) 17.15, 20.15 Csúcsformában 2 (am.) 18.30 Pinokkió (olasz) 16 A király táncol (fr.-belg.-ném.) 18, 20 Száll a kakukk fészkére (am.) 19.30 KASSA DRUZBA: Egy csodálatos elme (am.) 16, 19 TATRA: Moulin Rouge (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Training Day (am.) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: Szörny Rt. (am.) 14,16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (am.-új-zél.) 16.30, 19.30 KOMÁROM - TATRA: Szexi dög (ang.) 18 ÉRSEKÚJVÁR-MIER: Szörny Rt. (am.) 17,19 LÉVA-JUNIOR: A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (am.-új-zél.) 16,19.15 GYŐR PLAZA: Amélie csodálatos élete (fr.-ném.) 20, 22.30 Amerikai rap­szódia (am.-magy.) 18, 20.15, 22.30 Angyali szemek (am.) 13.15, 15.30, 20 Adantisz - Az elveszett birodalom (am.) 14.30 Csajok a csúcson (ném.) 16.30, 18.30, 20.30, 22.30 Csocsó, avagy éljen má­jus 1-je! (magy.) 13.15 Csúcsformában 2. (am.) 19.45,22 Egy csodá­latos elme (am.) 14.15, 17, 19.45, 22.30 Ének a csodaszarvasról (magy.) 13.15 Fiúk az életemből (am.) 15.15,17.45 A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (am.-új-zéla.) 13.45,17,20.30 Harry Potter és a bölcsek köve (ang.-am.) 13.30, 16.30 Kémjátszma (ang.-am.) 20, 22.30 Moulin Rouge (am.) 15.30 Ocean’s Eleven - Tripla vagy sem­mi (am.) 13.30,15.45,18, 20.15, 22.30 Szörny Rt. (am.) 14,16, 18 Valami Amerika (am.) 17.45,22.15 Vanília égbolt (am.) 20 Informatikáról, hatásköri törvényről a februári Katedrában Nem csak tanároknak LAPAJÁNLÓ A februári Katedra Magángaléria című rovatában Tallósi Béla újság­író vall kedvenc műalkotásáról, Németh Ilona Exhibition Room cí­mű objektjéről. A vezércikkben A. Szabó László, az oktatási miniszté­rium nemzetiségi főosztályának vezetője foglalja össze az iskolákat érintő, a hatáskörök átruházásáról szóló törvényből adódó változáso­kat. A lap munkatársai pedagógu­sokat kérdeztek arról, hogy jár­nak-e még napjainkban is piszko­san és ápolatlanul gyerekek az is­kolába. Csáky Károly néprajzkuta­tó cikkében a 70 éves Ujváry Zol­tán néprajztudóst köszönti. To- molya Róbert tanár az informatika robbanásszerű fejlődésének az ok­tatásügyre gyakorolt hatásáról el­mélkedik. Kiküszöbölhető-e a csorba, megtudhatjuk Németh Zsuzsanna, a Benedek Elek Peda­gógiai Főiskola docensének mond­vacsinált szólások kapcsán írt cik­kéből. Jakab István nyelművelő írásában újabb hasznos tanáccsal szolgál azok számára, akik odafi­gyelnek mindennapos nyelvhasz­nálatukra. Megismerkedhetünk a 130 évvel ezelőtt született Vitális István tanár és geológus életútjá­val. „Arany balladai félhomályban írta meg az Ágnes asszonyt”, Kar­dos Gy. József keszthelyi nyugal­mazott tanár folytatja az iskolai fe­leletek során a diákoktól hallott és a dolgozatokban szereplő arany­köpések közlését. A művelődés- történeti poszter Madách Imréről közöl érdekes információkat. A lap hasábjain számos pályázati felhí­vás olvasható, és a Lilium Aurum Kiadó könyvkínálatával is megis­merkedhetünk. (érvé) Szőgyén vallástörténelme - egy szép, színes, fotókban gazdag faluismertető kiadvány margójára Történet, történelem, egyház Az információ, a tudás - ha­talom, s ezt a kijelentést nyu­godtan kezelhetjük axióma­ként. Tamási Áron óta pedig azt is tudjuk: azért vagyunk a vüágon, hogy valahol otthon legyünk benne. Otthon pedig a világ azon szeletében va­gyunk, amelyet tudatunkkal, ismereteinkkel képesek va­gyunk birtokba venni. ALMÁSI SÁRA Éppen ezért üdvözlendő, hogy az elmúlt évtizedben új lendületet vet­tek a helytörténeti kutatások, vala­mint ezek eredményeinek - olykor másodlagos, harmadlagos stb. - is­mertetései. A komoly, a forrásokat biztosan kezelő, alapos kutatásra építő monográfiáktól kezdve a né­hány oldalas, történelmi dimenzió­val gazdagított helységismertető­kig színes a sor. Rendben is van ez így, hiszen nem mindenki a nagy­doktoriját úja, illetve keres ahhoz anyagot; sőt, nyilvánvalóan több­ségben vagyunk mi, egyszerű ha­landók, akik megelégszünk az alap­ismeretekkel: milyen körülmények között éltek nagyszüleink és azok ősei, ez vagy az az épület miként jött létre, kiket érdemes ismernünk szülőhelyünk, vagy az általunk érintett települések hajdani lakói közül, milyen módon befolyásoltak a történelem nagy eseményei, fo­lyamatai egy-egy szűkebb régiót. Jó esetben az egyszerűbb, tájékoztató jellegű kiadványok sem nélkülözik a szolid tudományos alapokat (szo­lid tudományos alapnak nevezem e helyütt azt a vonást, hogy feltűnő sutaságok nem kerülnek a szöveg­be, s az adott kiadvány legalább elemi szinten kifejti a megpendített témákat). Minap, recenzálás végett kezembe került egy kiadványt: Gábris József és Vas Gyula Nábozenské dejiny Svodína - Szőgyén vallástörténel­me című munkája. Szép, színes, kétnyelvű füzet, tele fényképekkel a falu templomairól, temetőiről, ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Komárom. Az elmúlt héten zajlott a városban a VII. Komáromi Peda­gógiai Napok rendezvénysorozata, amelyen 25 előadás hangzott el, egyrészt a különböző tantárgyak­hoz kötődően, másrészt általános nevelési-pszichológiai témakörök­ben. A legnagyobb érdeklődés Kár- páthy Magdolna Magatartási zava­rok, játékpszichológia, valamint Lehotsky Zsuzsanna Milyen tüne­teket váltanak ki a drogok? című előadását kísérte. Stredl Terézia és Bordás Sándor előadásaira is so­szakrális kisemlékeiről, s persze az egyes épületek, keresztek rövid, po­zitivista, vélhetőleg pontos számba­vételével. Nemes vállalkozás vonzó csomagolásban, néhány problémá­ról azonban nem hallgathatunk. Kezdjük mindjárt a címmel: egyez­ményesen elfogadott tény, hogy a magyar nyelvben valaminek nem a történelméről, hanem a történeté­ről beszélünk, lásd például Magyar- ország története, filmtörténet, és - nóta bene - vallástörténet. A vallás- történet, idegen szóval religio- nisztika az a tudományág, amely az egyes vallások kialakulásával, terje­désével, tanításaival, jellemző vo­násaival foglalkozik, felhasználva a történettudomány, a filozófia, a szellemtörténet, a teológia stb. eredményeit. Hogy ne menjünk messzire, Pozsonyban, a Comenius Egyetem bölcsészkarán a religio- nisztikának külön tanszéke van. Lé­tezik egy másik tudományterület, az egyháztörténet, mely elsősorban kan voltak kíváncsiak. Ugyanak­kor a konkrét tantárgyakhoz kap­csolódó előadásokat kevesebben hallgatták meg. Andruskó Imre, a rendezvénysorozat számos elő­adásának otthont adó Selye János Gimnázium igazgatója ezt azzal magyarázta, hogy pedagógusaink aránylag jó szakmai tudással hagy­ják el az egyetemeket, főiskolákat, ám a pszichológiai, neveléselméle­ti, az osztályfőnöki munkát előse­gítő újabb és újabb ismeretekre szinte ki vannak éhezve. Sajnála­tosnak tartotta, hogy mindössze hét iskolaigazgató vett részt Fodor az egyházzal mint intézményrend­szerrel, illetve annak történetével foglalkozik. A helytörténeti kutatá­sok az esetek túlnyomó többségé­ben ez utóbbi diszciplínával kerül­nek kapcsolatba, lévén hogy tájain­kon meglehetősen ritka jelenség, amikor egy szűkebb régiónak saját­ságos vallási rendszere van (az egy­szerűség kedvéért tekintsünk most el a népi vallásosság megnyilvánu­lásainak értelmezésétől; ettől nagy­részt a kiadvány szerzői is eltekin­tettek). A Szőgyént ismertető füzet címe alapján, némi rosszhisze­műséggel, joggal gyanakodhatnék arra, hogy a középkor évszázadai­ban bogumil eretnekek, netán nesztoriánus elhajlók, vagy éppen az ősi sámánhit követői telepedtek le itt (adott esetben: keveredtek el az „őslakókkal”), és speciális hitté­teleket kialakítva a hagyományos­tól eltérő módon imádták az urat, ami megfelelő ok arra, hogy a kis település vallásának történetét tár­Attilának a hazai közoktatás vár­ható változásairól tartott előadá­sán. Köztudott, hogy a hatásköri törvény értelmében július elsejével iskoláink a helyi, illetve a megyei önkormányzatok hatáskörébe ke­rülnek át, az új helyzetre pedig időben fel kell készülni. Ehhez igyekezett segítséget nyújtani az említett előadás. A Selye János Gimnáziumon kívül a helyi zeneiskolában, a Marianum egyházi alapiskolában és az Eötvös Utcai Alapiskolában zajló előadáso­kon és mintaórákon mintegy 550- 600 pedagógus vett részt, (vkm) gyalja egy kiadvány. Persze a szó­ban forgó kiadvány nem a vallást, a religiót vizsgálja, hanem a helybéli egyházközséget, pontosabban an­nak fellelhető emlékeit. A cím tehát helyesebb lenne, ha Szőgyén egyháztörténetét említené - még akkor is, ha döntő többségé­ben katolikus településről van szó, s a katolikus és protestáns egyházi szervezet különbségéből adódóan, szigorúan véve a fogalmakat, szőgyéni katolikus egyházról nem beszélhetünk. Persze a leghelye­sebb az lett volna, ha Gábris József és Vas Gyula a Szőgyén egyházi em­lékei címmel adják nyomdába mun­kájukat, mert a tárgyalt tartalma­kat leginkább ez közelíti meg (pluszként az utolsó két fejezet a vallási élet megnyilvánulásának formáit, valamint a hitéletet irányí­tó egyházi személyeket említi). S végezetül álljon itt egy példa, amely a szöveg helyenként megle­hetősen hézagos szövetét illusztrál­ja: „A község keletkezésének felté­telezett időszakában az akkori Ma­gyarország lakosainak többsége a Rómából irányított kereszténységet követte. Természetes, hogy Sző­gyén lakói már a község keletkezé­sekor római katolikusok, hiszen igen közel volt Esztergom, az akko­ri királyi, érseki székhely. 1241-ben a tatárdúlás következtében a lakos­ság jelentős része elmenekült vagy elpusztult. A veszély elmúltát köve­tő évtizedeken német és szlovák családok települtek a községbe, akik a visszatérő őslakosokkal azo­nos vallást követtek” - áll a kiad­vány A szőgyéniek vallása című be­vezető fejezetének az élén. Azon felül, hogy stiláris bravúrként érté­kelem, amint sikerült elkerülni, hogy a magyar mint népnév szere­peljen a település létrejöttét megle­hetős nagyvonalúsággal vázoló né­hány sorban, Szőgyén lassan rejté­lyes helységgé válik: Vajon mikor alakult? És egyáltalán - kik voltak az „őslakói”? Talán lényegtelen is, hiszen egyvalamit, hála a kiadvány­nak, biztosan megtudtunk: hívő ke­resztények, jó katolikusok. Március 5-én nyitják meg Bécs, architektúra Pozsony. Bécs, architektúra cím­mel nyílik kiállítás március ötödi­kén a kulturális minisztérium Sznf téri épületének udvarházában. A kiállítás, amelyet az elkövetkezők­ben a világ számos országában be­mutatnak, a bécsi építőművészet fejlődéséről nyújt áttekintést több mint 140 építész és művész mun­kái révén, valamint bemutatja azo­kat az új stílusirányzatokat, ame­lyek a város fejlesztése és felújítása során az utóbbi években érvénye­sülnek. (SITA) A pszichológiai előadások voltak a legnépszerűbbek a Komáromi Pedagógiai Napokon Passzívak voltak az iskolaigazgatók Tandori Dezső, Térey János versei, Nagy Koppány Zsolt regényrészlete a folyóirat februári számában Finnegan haláláról a Tiszatájban FOLYÓIRATSZEMLE Ugyan hirtelen emelte fel az árát (az egyébként teljesen röhejes) 120 Ft- ról (a még mindig nem sok) 200 Ft- ra az 56. évfolyamába lépő, Szege­den megjelenő Tiszatáj című folyó­irat, nem hiszem, hogy olvasóit ez a lényegében nem, csupán nagyság­rendjében drasztikus áremelés visz- szatartaná a laptól. A februári számot Tandori Dezső versei nyitják, az ő szövegeit a tata­bányai Új Forrás szerkesztőjének, Jász Attilának a versei követik, A „Pillantások kézikönyvéiből. Szán­tó T. Gábor: Keleti pályaudvar, vég­állomás c. regényrészletében az öt­venes évek levegőtlen ávósvilágába kalauzol. Térey János, aki legutóbb verses regénnyel hívta fel magára a figyelmet, ezúttal a Nibelung-lakó- park c. drámai költeményéből közöl részletet. A fiatal, tehetséges kolozs­vári szerző, Nagy Koppány Zsolt, az Előretolt Helyőrség reprezentánsa három novelláját adja közre a lap­ban. A kritikai rovat élén Németh Zol­tán: A klasszikus pozíció elfoglalá­sának lehetőségei és veszélyei c. szövege áll, melyben a szerző Tő- zsér Árpád: Finnegan halála c. kö­tetét bírálja. Németh Tőzsér írás­művészetének alapos ismerője, aki egy-egy új(abb) megközelítési le­hetőség esetén rendkívül korrekt módon kész felülírni saját régebbi interpretációját. Második, Olvasás­erotika c. tanulmánykötetében há­rom Tőzsér-tanulmány is szerepel, az Új Forrás legutóbbi számában a költővel készült beszélgetését ol­vashatjuk, s ha emlékezetem nem csal, ez a második alkalom, hogy Tőzsér-értelmezését a Tiszatáj ha­sábjain adja közre. Úgy gondolom, Németh szövegei egyenrangú part­nerként rendelődnek a tőzséri poé- zis mellé, s talán nem túlzás azt ál­lítani, hogy ezek nélkül az értelme­zések nélkül a Tőzsér-szövegek má­sok lennének. S meg kell hogy mondjam, rendkívül szimpatikus Tőzsér Árpád viszonya ezekhez a metatextusokhoz, sok fiatal pálya­társ tanulhatna tőle. Németh nem rejti véka alá kétségeit sem az új kötettel kapcsolatban: „Zavaró le­het, és sok olvasó számára talán céltalan is a kötet által előbányá­szott tudásanyag, amelynek meg­közelíthetetlensége tekintélyt, egy­szersmind némi szimpatikus vagy ellenszenves elitizmust is magába rejt. Zavaróak lehetnek a 20. száza­di elméleti trendekre talán túlságo­san is rájátszó kiszólások, a versek szinte menetrendszerű, elégikus hangulata, a »nagy«, metafizikai problémákkal megpakolt nyelv halálvágya.“ Vekerdi László a Forrás főszerkesz­tőjének, Fűzi Lászlónak Németh Lászlóról szóló tanulmánykötetét is­merteti, ezt egy szintén jeles Né­meth László-kutató, Monostori Imre Mesterek, kortársak c. könyvéről írott bírálat követi, Csűrös Miklós tollából. Márkus Béla Fodor Iloná­nak az erdélyi Mentor Kiadónál megjelent Csillagokból kopjafa c. esszé- és tanulmánykötetét, Papp Endre pedig Márkus Béla: Nem dol­gunk feledni c. könyvét értelmezi. A folyóiratot a helyi lap kulturális rovata munkatársának, Hollósi Zsoltnak „A Tisza-parton mit ke­resek?“^, sorozata zárja állandó jel­leggel melyben Hollósi Szeged iro­dalmi-kulturális életében jelentős szerepet betöltő személyekkel be­szélget. A februári számban az asz- ketikusan megszállott tudóssal, a „legendás nyelvismerettel és kivéte­les műveltséggel rendelkező“ poli­hisztorral, s nem utolsósorban az MDF-kormány római nagyköveté­vel, Szörényi László irodalomtörté­nésszel beszélget. (K. L.)

Next

/
Thumbnails
Contents