Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-28 / 50. szám, csütörtök
8 Kultúra - oktatás ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 28. Találkozás Barak Lászlóval Kassa. A Kassai Polgári Klub mai vendége Barak László költő, író, publicista, volt kassai diák, aki Úgyis kicsinálnak című új verseskötetét mutatja be. A verseket Boráros Imre színművész tolmácsolásában hallhatják az érdeklődők. Helyszín a Mészáros utcai Magyar Közösségi Ház, a kezdés időpontja este hat óra. (juk) A Szőrös Kő a Vámbéryben Dunaszerdahely. Ma 18 órától a Szőrös Kő című irodalmi folyóirat mutatkozik be a Vámbéry Irodalmi Kávéházban. A lapot egyre több középiskolás és egyetemista olvassa, egyre többen merik elküldeni a szerkesztőségbe kéziratukat. Az est házigazdája Haraszti Mária, a Szőrös Kő felelős szerkesztője lesz. (ú) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Nabucco 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Össztánc 19 KIS SZÍNPAD: Jelenetek egy házasságból 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Roberto Zucco 19 MISKOLC NEMZETI SZÍNHÁZ: Jézus Krisztus szupersztár 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Szörny Rt. (am.) 13.30,15.15,17,19.45 Egy csodálatos elme (am.) 20.30 OBZOR: Amélie csodálatos élete (fr.-ném) 18, 20 TATRA: Egy csodálatos elme (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOST: Ghost World (am.) 17.30 Zongoratanárnő (osztr.-fr.) 15, 20 ISTROPOLIS: Sólyom végveszélyben (am.) 17, 20 Training Day (am.) 15.30,18,20.30 Sex Pistols: Szenny és düh (ang.-am.) 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Zongoratanárnő (osztr.-fr.) 17.30, 20 Vil- lódzó fények (dán) 17.15, 20.15 Csúcsformában 2 (am.) 18.30 Pinokkió (olasz) 16 A király táncol (fr.-belg.-ném.) 18, 20 Száll a kakukk fészkére (am.) 19.30 KASSA DRUZBA: Egy csodálatos elme (am.) 16, 19 TATRA: Moulin Rouge (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Training Day (am.) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: Szörny Rt. (am.) 14,16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (am.-új-zél.) 16.30, 19.30 KOMÁROM - TATRA: Szexi dög (ang.) 18 ÉRSEKÚJVÁR-MIER: Szörny Rt. (am.) 17,19 LÉVA-JUNIOR: A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (am.-új-zél.) 16,19.15 GYŐR PLAZA: Amélie csodálatos élete (fr.-ném.) 20, 22.30 Amerikai rapszódia (am.-magy.) 18, 20.15, 22.30 Angyali szemek (am.) 13.15, 15.30, 20 Adantisz - Az elveszett birodalom (am.) 14.30 Csajok a csúcson (ném.) 16.30, 18.30, 20.30, 22.30 Csocsó, avagy éljen május 1-je! (magy.) 13.15 Csúcsformában 2. (am.) 19.45,22 Egy csodálatos elme (am.) 14.15, 17, 19.45, 22.30 Ének a csodaszarvasról (magy.) 13.15 Fiúk az életemből (am.) 15.15,17.45 A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (am.-új-zéla.) 13.45,17,20.30 Harry Potter és a bölcsek köve (ang.-am.) 13.30, 16.30 Kémjátszma (ang.-am.) 20, 22.30 Moulin Rouge (am.) 15.30 Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (am.) 13.30,15.45,18, 20.15, 22.30 Szörny Rt. (am.) 14,16, 18 Valami Amerika (am.) 17.45,22.15 Vanília égbolt (am.) 20 Informatikáról, hatásköri törvényről a februári Katedrában Nem csak tanároknak LAPAJÁNLÓ A februári Katedra Magángaléria című rovatában Tallósi Béla újságíró vall kedvenc műalkotásáról, Németh Ilona Exhibition Room című objektjéről. A vezércikkben A. Szabó László, az oktatási minisztérium nemzetiségi főosztályának vezetője foglalja össze az iskolákat érintő, a hatáskörök átruházásáról szóló törvényből adódó változásokat. A lap munkatársai pedagógusokat kérdeztek arról, hogy járnak-e még napjainkban is piszkosan és ápolatlanul gyerekek az iskolába. Csáky Károly néprajzkutató cikkében a 70 éves Ujváry Zoltán néprajztudóst köszönti. To- molya Róbert tanár az informatika robbanásszerű fejlődésének az oktatásügyre gyakorolt hatásáról elmélkedik. Kiküszöbölhető-e a csorba, megtudhatjuk Németh Zsuzsanna, a Benedek Elek Pedagógiai Főiskola docensének mondvacsinált szólások kapcsán írt cikkéből. Jakab István nyelművelő írásában újabb hasznos tanáccsal szolgál azok számára, akik odafigyelnek mindennapos nyelvhasználatukra. Megismerkedhetünk a 130 évvel ezelőtt született Vitális István tanár és geológus életútjával. „Arany balladai félhomályban írta meg az Ágnes asszonyt”, Kardos Gy. József keszthelyi nyugalmazott tanár folytatja az iskolai feleletek során a diákoktól hallott és a dolgozatokban szereplő aranyköpések közlését. A művelődés- történeti poszter Madách Imréről közöl érdekes információkat. A lap hasábjain számos pályázati felhívás olvasható, és a Lilium Aurum Kiadó könyvkínálatával is megismerkedhetünk. (érvé) Szőgyén vallástörténelme - egy szép, színes, fotókban gazdag faluismertető kiadvány margójára Történet, történelem, egyház Az információ, a tudás - hatalom, s ezt a kijelentést nyugodtan kezelhetjük axiómaként. Tamási Áron óta pedig azt is tudjuk: azért vagyunk a vüágon, hogy valahol otthon legyünk benne. Otthon pedig a világ azon szeletében vagyunk, amelyet tudatunkkal, ismereteinkkel képesek vagyunk birtokba venni. ALMÁSI SÁRA Éppen ezért üdvözlendő, hogy az elmúlt évtizedben új lendületet vettek a helytörténeti kutatások, valamint ezek eredményeinek - olykor másodlagos, harmadlagos stb. - ismertetései. A komoly, a forrásokat biztosan kezelő, alapos kutatásra építő monográfiáktól kezdve a néhány oldalas, történelmi dimenzióval gazdagított helységismertetőkig színes a sor. Rendben is van ez így, hiszen nem mindenki a nagydoktoriját úja, illetve keres ahhoz anyagot; sőt, nyilvánvalóan többségben vagyunk mi, egyszerű halandók, akik megelégszünk az alapismeretekkel: milyen körülmények között éltek nagyszüleink és azok ősei, ez vagy az az épület miként jött létre, kiket érdemes ismernünk szülőhelyünk, vagy az általunk érintett települések hajdani lakói közül, milyen módon befolyásoltak a történelem nagy eseményei, folyamatai egy-egy szűkebb régiót. Jó esetben az egyszerűbb, tájékoztató jellegű kiadványok sem nélkülözik a szolid tudományos alapokat (szolid tudományos alapnak nevezem e helyütt azt a vonást, hogy feltűnő sutaságok nem kerülnek a szövegbe, s az adott kiadvány legalább elemi szinten kifejti a megpendített témákat). Minap, recenzálás végett kezembe került egy kiadványt: Gábris József és Vas Gyula Nábozenské dejiny Svodína - Szőgyén vallástörténelme című munkája. Szép, színes, kétnyelvű füzet, tele fényképekkel a falu templomairól, temetőiről, ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Komárom. Az elmúlt héten zajlott a városban a VII. Komáromi Pedagógiai Napok rendezvénysorozata, amelyen 25 előadás hangzott el, egyrészt a különböző tantárgyakhoz kötődően, másrészt általános nevelési-pszichológiai témakörökben. A legnagyobb érdeklődés Kár- páthy Magdolna Magatartási zavarok, játékpszichológia, valamint Lehotsky Zsuzsanna Milyen tüneteket váltanak ki a drogok? című előadását kísérte. Stredl Terézia és Bordás Sándor előadásaira is soszakrális kisemlékeiről, s persze az egyes épületek, keresztek rövid, pozitivista, vélhetőleg pontos számbavételével. Nemes vállalkozás vonzó csomagolásban, néhány problémáról azonban nem hallgathatunk. Kezdjük mindjárt a címmel: egyezményesen elfogadott tény, hogy a magyar nyelvben valaminek nem a történelméről, hanem a történetéről beszélünk, lásd például Magyar- ország története, filmtörténet, és - nóta bene - vallástörténet. A vallás- történet, idegen szóval religio- nisztika az a tudományág, amely az egyes vallások kialakulásával, terjedésével, tanításaival, jellemző vonásaival foglalkozik, felhasználva a történettudomány, a filozófia, a szellemtörténet, a teológia stb. eredményeit. Hogy ne menjünk messzire, Pozsonyban, a Comenius Egyetem bölcsészkarán a religio- nisztikának külön tanszéke van. Létezik egy másik tudományterület, az egyháztörténet, mely elsősorban kan voltak kíváncsiak. Ugyanakkor a konkrét tantárgyakhoz kapcsolódó előadásokat kevesebben hallgatták meg. Andruskó Imre, a rendezvénysorozat számos előadásának otthont adó Selye János Gimnázium igazgatója ezt azzal magyarázta, hogy pedagógusaink aránylag jó szakmai tudással hagyják el az egyetemeket, főiskolákat, ám a pszichológiai, neveléselméleti, az osztályfőnöki munkát elősegítő újabb és újabb ismeretekre szinte ki vannak éhezve. Sajnálatosnak tartotta, hogy mindössze hét iskolaigazgató vett részt Fodor az egyházzal mint intézményrendszerrel, illetve annak történetével foglalkozik. A helytörténeti kutatások az esetek túlnyomó többségében ez utóbbi diszciplínával kerülnek kapcsolatba, lévén hogy tájainkon meglehetősen ritka jelenség, amikor egy szűkebb régiónak sajátságos vallási rendszere van (az egyszerűség kedvéért tekintsünk most el a népi vallásosság megnyilvánulásainak értelmezésétől; ettől nagyrészt a kiadvány szerzői is eltekintettek). A Szőgyént ismertető füzet címe alapján, némi rosszhiszeműséggel, joggal gyanakodhatnék arra, hogy a középkor évszázadaiban bogumil eretnekek, netán nesztoriánus elhajlók, vagy éppen az ősi sámánhit követői telepedtek le itt (adott esetben: keveredtek el az „őslakókkal”), és speciális hittételeket kialakítva a hagyományostól eltérő módon imádták az urat, ami megfelelő ok arra, hogy a kis település vallásának történetét tárAttilának a hazai közoktatás várható változásairól tartott előadásán. Köztudott, hogy a hatásköri törvény értelmében július elsejével iskoláink a helyi, illetve a megyei önkormányzatok hatáskörébe kerülnek át, az új helyzetre pedig időben fel kell készülni. Ehhez igyekezett segítséget nyújtani az említett előadás. A Selye János Gimnáziumon kívül a helyi zeneiskolában, a Marianum egyházi alapiskolában és az Eötvös Utcai Alapiskolában zajló előadásokon és mintaórákon mintegy 550- 600 pedagógus vett részt, (vkm) gyalja egy kiadvány. Persze a szóban forgó kiadvány nem a vallást, a religiót vizsgálja, hanem a helybéli egyházközséget, pontosabban annak fellelhető emlékeit. A cím tehát helyesebb lenne, ha Szőgyén egyháztörténetét említené - még akkor is, ha döntő többségében katolikus településről van szó, s a katolikus és protestáns egyházi szervezet különbségéből adódóan, szigorúan véve a fogalmakat, szőgyéni katolikus egyházról nem beszélhetünk. Persze a leghelyesebb az lett volna, ha Gábris József és Vas Gyula a Szőgyén egyházi emlékei címmel adják nyomdába munkájukat, mert a tárgyalt tartalmakat leginkább ez közelíti meg (pluszként az utolsó két fejezet a vallási élet megnyilvánulásának formáit, valamint a hitéletet irányító egyházi személyeket említi). S végezetül álljon itt egy példa, amely a szöveg helyenként meglehetősen hézagos szövetét illusztrálja: „A község keletkezésének feltételezett időszakában az akkori Magyarország lakosainak többsége a Rómából irányított kereszténységet követte. Természetes, hogy Szőgyén lakói már a község keletkezésekor római katolikusok, hiszen igen közel volt Esztergom, az akkori királyi, érseki székhely. 1241-ben a tatárdúlás következtében a lakosság jelentős része elmenekült vagy elpusztult. A veszély elmúltát követő évtizedeken német és szlovák családok települtek a községbe, akik a visszatérő őslakosokkal azonos vallást követtek” - áll a kiadvány A szőgyéniek vallása című bevezető fejezetének az élén. Azon felül, hogy stiláris bravúrként értékelem, amint sikerült elkerülni, hogy a magyar mint népnév szerepeljen a település létrejöttét meglehetős nagyvonalúsággal vázoló néhány sorban, Szőgyén lassan rejtélyes helységgé válik: Vajon mikor alakult? És egyáltalán - kik voltak az „őslakói”? Talán lényegtelen is, hiszen egyvalamit, hála a kiadványnak, biztosan megtudtunk: hívő keresztények, jó katolikusok. Március 5-én nyitják meg Bécs, architektúra Pozsony. Bécs, architektúra címmel nyílik kiállítás március ötödikén a kulturális minisztérium Sznf téri épületének udvarházában. A kiállítás, amelyet az elkövetkezőkben a világ számos országában bemutatnak, a bécsi építőművészet fejlődéséről nyújt áttekintést több mint 140 építész és művész munkái révén, valamint bemutatja azokat az új stílusirányzatokat, amelyek a város fejlesztése és felújítása során az utóbbi években érvényesülnek. (SITA) A pszichológiai előadások voltak a legnépszerűbbek a Komáromi Pedagógiai Napokon Passzívak voltak az iskolaigazgatók Tandori Dezső, Térey János versei, Nagy Koppány Zsolt regényrészlete a folyóirat februári számában Finnegan haláláról a Tiszatájban FOLYÓIRATSZEMLE Ugyan hirtelen emelte fel az árát (az egyébként teljesen röhejes) 120 Ft- ról (a még mindig nem sok) 200 Ft- ra az 56. évfolyamába lépő, Szegeden megjelenő Tiszatáj című folyóirat, nem hiszem, hogy olvasóit ez a lényegében nem, csupán nagyságrendjében drasztikus áremelés visz- szatartaná a laptól. A februári számot Tandori Dezső versei nyitják, az ő szövegeit a tatabányai Új Forrás szerkesztőjének, Jász Attilának a versei követik, A „Pillantások kézikönyvéiből. Szántó T. Gábor: Keleti pályaudvar, végállomás c. regényrészletében az ötvenes évek levegőtlen ávósvilágába kalauzol. Térey János, aki legutóbb verses regénnyel hívta fel magára a figyelmet, ezúttal a Nibelung-lakó- park c. drámai költeményéből közöl részletet. A fiatal, tehetséges kolozsvári szerző, Nagy Koppány Zsolt, az Előretolt Helyőrség reprezentánsa három novelláját adja közre a lapban. A kritikai rovat élén Németh Zoltán: A klasszikus pozíció elfoglalásának lehetőségei és veszélyei c. szövege áll, melyben a szerző Tő- zsér Árpád: Finnegan halála c. kötetét bírálja. Németh Tőzsér írásművészetének alapos ismerője, aki egy-egy új(abb) megközelítési lehetőség esetén rendkívül korrekt módon kész felülírni saját régebbi interpretációját. Második, Olvasáserotika c. tanulmánykötetében három Tőzsér-tanulmány is szerepel, az Új Forrás legutóbbi számában a költővel készült beszélgetését olvashatjuk, s ha emlékezetem nem csal, ez a második alkalom, hogy Tőzsér-értelmezését a Tiszatáj hasábjain adja közre. Úgy gondolom, Németh szövegei egyenrangú partnerként rendelődnek a tőzséri poé- zis mellé, s talán nem túlzás azt állítani, hogy ezek nélkül az értelmezések nélkül a Tőzsér-szövegek mások lennének. S meg kell hogy mondjam, rendkívül szimpatikus Tőzsér Árpád viszonya ezekhez a metatextusokhoz, sok fiatal pályatárs tanulhatna tőle. Németh nem rejti véka alá kétségeit sem az új kötettel kapcsolatban: „Zavaró lehet, és sok olvasó számára talán céltalan is a kötet által előbányászott tudásanyag, amelynek megközelíthetetlensége tekintélyt, egyszersmind némi szimpatikus vagy ellenszenves elitizmust is magába rejt. Zavaróak lehetnek a 20. századi elméleti trendekre talán túlságosan is rájátszó kiszólások, a versek szinte menetrendszerű, elégikus hangulata, a »nagy«, metafizikai problémákkal megpakolt nyelv halálvágya.“ Vekerdi László a Forrás főszerkesztőjének, Fűzi Lászlónak Németh Lászlóról szóló tanulmánykötetét ismerteti, ezt egy szintén jeles Németh László-kutató, Monostori Imre Mesterek, kortársak c. könyvéről írott bírálat követi, Csűrös Miklós tollából. Márkus Béla Fodor Ilonának az erdélyi Mentor Kiadónál megjelent Csillagokból kopjafa c. esszé- és tanulmánykötetét, Papp Endre pedig Márkus Béla: Nem dolgunk feledni c. könyvét értelmezi. A folyóiratot a helyi lap kulturális rovata munkatársának, Hollósi Zsoltnak „A Tisza-parton mit keresek?“^, sorozata zárja állandó jelleggel melyben Hollósi Szeged irodalmi-kulturális életében jelentős szerepet betöltő személyekkel beszélget. A februári számban az asz- ketikusan megszállott tudóssal, a „legendás nyelvismerettel és kivételes műveltséggel rendelkező“ polihisztorral, s nem utolsósorban az MDF-kormány római nagykövetével, Szörényi László irodalomtörténésszel beszélget. (K. L.)
