Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-27 / 49. szám, szerda

Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 27. gazdasági hírmorzsák Csődeljárás a Velamos ellen Prága. Az ostravai kerületi bí­róság a napokban csődeljárást indított a sobotíni Velamos ke­rékpárgyár ellen. A csődeljá­rást három hitelező kezdemé­nyezte, köztük volt az egész­ségbiztosító társaság is. A Ve­lamos már a második cseh ke­rékpárgyártó cég, amely rövid időn belül ilyen sorsra jutott. Tavaly novemberben a szintén a liechtensteini Welt Marke­ting Consulting társaság érde­keltségébe tartozó Favorit Rokycany ellen indítottak csődeljárást. (TASR) Ismét nullán a bizalmi index Pozsony. Februárban növeke­dett az ipari termékek iránti kereslet - derül ki a Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb konjunktúra-felméréséből, amelyet tegnap hoztak nyilvá­nosságra. A jelentés szerint a vizsgált időszakban növeke­dett a bőripari termékek iránti kereslet, míg a ruházati cikkek iránti kereslet jelentősen csök­kent. A készletek februárban növekedtek, a megszokottnál nagyobb készletnövekedést a textiliparban és a kész ruháza­ti cikkeket gyártó cégek köny­velték el. Az ipari konjunktúra- mutató, amelyet a kereslet, a készletek és a várt termelés határozza meg, februárban is­mét nullára csökkent. (TASR) Az osztrákok 6,9 millió eurót kínálnak Pozsony. Az osztrák Postbus AG társaság 6,9 millió eurót ajánlott a pozsonyi Autóbusz­közlekedési Vállalat (SAD) részvényeinek 49 százalékáért. A cég eredetileg a dunaszerda- helyi SAD magánosítása iránt is érdeklődött, ám végül csak a pozsonyira tett ajánlatot. A Postbus AG osztrák alkalma­zottai bírálják munkáltatóju­kat a szlovákiai terjeszkedé­sért. Főleg azt kifogásolják, hogy a szlovákiai koncesszió túl rövid, mindössze egy évre szól. Az osztrákoknak a vételár 95 százalékát fejlesztésre kell fordítaniuk, miközben Ausztri­ában is közlekednek olyan járművek, amelyek életkora meghaladja a 14 évet - mutat­tak rá az osztrák társaság al­kalmazottai. (SITA/AP) Kényszerszünet a Skodánál Prága. Keresletcsökkenés és a cseh korona erős árfolyama miatt márciusban és áprilisban egy-egy napra leállítják a ter­melést a Mladá Boleslav-i Sko­da autógyárban. Az intézke­déssel 2 ezer darabbal mérsé­kelik a termelést. Tavaly is volt hasonló kényszerszünet a gyárban, akkor összesen 5600 darabbal kellett csökkenteni a termelést. (TASR) Növekedhet a költségvetési hiány? Pozsony. A 2002-es állami költségvetés tervezett hiánya nőhet, ugyanis a bevételek te­rén a maximummal számoltak, míg a kiadások terén némileg aluldimenzionálták a tételeket - közölte Frantisek Hajnovic pénzügyminiszter. Ezért min­den egyes tételt gondosan mérlegel a szaktárca, nehogy a deficit, amelynek várható nagyságát nem részletezte a pénzügyminiszter, a vártnál jobban növekedjen, (só) Visszaléptek a vételtől Pozsony. A Slávia Capital tár­saság és külföldi partnere, az Euram Bank, már nem akarja megvenni a besztercebányai székhelyű Banka Slovakiat. A vevő úgy döntött, hogy nem fellebbezi meg a Szlovák Nem­zeti Bank döntését, amely nem tette számukra lehetővé a mélyreható vizsgálat elvégzé­sét. Márpedig due diligence nélkül nem lehet javaslatot tenni a vételárra folytatni a privatizációt - tolmácsolta a társaság döntését Vadkerti Andrea, a Slávia Capital szó­vivője. (TASR) Nem adnak pénzt az onkológiára Pozsony. Bár a 2002-es költ­ségvetés tervében az szerepelt, hogy a dohányáruk megemelt adójából akár évi 850 millió koronát is átcsoportosítanak az egészségügybe, konkrétan az onkológia területére, azon­ban a büdzsé elfogadásakor el­feledkeztek a szükséges intéz­kedésekről, így a pénzügyi tár­ca egyelőre nem tudja átcso­portosítani a kért összeget - mondta Frantisek Hajnovié pénzügyminiszter, (só) Enyhe növekedést jósolnak Bécs. A bécsi nemzeközi gaz­daságkutató intézet (WIIW) szerint a szlovákiai gazdasági növekedés 2002-ben 3, 2003- ban 4 százalékos lesz. A fo­gyasztói árak növekedése a ta­valyi 7,3 százalékról előrelát­hatólag 5 százalékra mér­séklődik 2002-ben, ellenben jövőre ismét 7 százalékos inf­láció várható. A munkanélküli­ek aránya a jelenlegi 18,6 százalékról 17 százalékra csök­kenhet év végére, 2003-ban pedig 16 százalékosra mér­séklődhet. A fizetési mér­leghiány a GDP 7,2 százalé­káról 2001-ben 7,2 százalékra csökkenik 2002-ben, egy évvel később pedig 4,8 száza­lékra. (TASR) Nem örökölhető a kergemarhakór London. Brit tudósok kizárták annak lehetőségét, hogy a szi­vacsos agysorvadással (BSE) fertőzött szarvasmarha örökíti utódaira a gyógyíthatatlan be­tegséget. John Wilesmith pro­fesszor, a brit állatorvosi labo­ratóriumi hivatal járványügyi részlegének vezetője szerint az elmúlt évek kutatásai egyér­telműen bizonyították, hogy a marhakórt csak a fertőzött táp­lálék fogyasztása okozhatja. A BSE öröldődéséről a laborató­rium által végzett valamennyi kutatás negatívnak bizonyult - közölte a professzor a The Da­ily Telegraph napilapnak nyi­latkozva. (MTI-eco) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. február 27-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,872 Lengyel zloty 11,484 Angol font 68,661 Magyar forint (100) 17,164 Cseh korona 1,316 Svéd korona 4,620 Dán korona 5,633 Szlovén tollár (100) 18,736 Japán ien (100) 35,986 Svájci frank 28,357 Kanadai dollár 30,010 USA-dollár 48,156 Akkor is fizetnünk kell a számlavezetési díjat, ha nem tudunk túladni a számlánkon vezetett értéktelen értékpapírokon Módosításra érett jogszabály Az értékpapírközpont pozsonyi központi székháza. Behajtják a számla- vezetési díjat. (Képarchívum) Pozsony. Ezekben a napok­ban telik le a pozsonyi Érték­papírközpont (SCP) által meghatározott határidő a számlavezetési díj kifizeté­sére. Az illetéket mindazok­nak téríteniük kell, akik részt vettek a vagyonjegyes privatizációban és értékpa­pírokat szereztek, amelyeket eddig nem akartak vagy - kereslet esetleg kibocsátó híján - nem tudtak eladni. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Gazdasági szakértők szerint módo­sításra érett az SCP-re, pontosab­ban az értékpapírok vezetésére vo­natkozó jogszabály. A hatályos tör­vény ugyanis fizetésre kötelezi azo­kat a vagyonjegyes privatizációban részvényeket szerző számlatulajdo­nosokat is, akik eddig nem tudnak túladni a számláikon nyilvántar­tott, időközben teljesen értéktelen­né vált papírokon. Az éves számla- vezetési díj, minimum 40 korona, nem kis összeg, főleg ha azt vesszük, hogy számláikon filléreket érő részvények vannak, amelyeken kereslet és kibocsátó híján képtele­nek vagyunk túladni. (A legtöbb ügyfélnek az SCP a 47,50 koronás illetéket még a régi, áprilisig érvé­nyes díjszabás alapján számította ki.) Arról nem is beszélve, hogy az illeték nagyságát az SCP a értékpa­pírok nominálára, nem pedig piaci értéke alapján állapította meg. Az SCP illetékesei a hatályos törvé­nyekre hivatkoznak. Emília Palkó­vá, az SCP igazgatója korábban azt ajánlotta a kisrészvényeseknek, hogy költségmegtakarítás céljából családon belül „ajándékozzák“ egy személynek a részvényeket és ve­zettessék át az összes részvényt egyetlen számlára. Az évente fize­tendő számlavezetési tarifa egy ilyen összevont számla esetben magasabb lesz, ám még mindig ke­vesebbet kell majd fizetni számla- vezetés címén, mintha a család többi tagjának is lenne az SCP-ben értékpapírszámlája. Egyes gazda­sági szakértők kételkedve fogad­ták Palkóvá tanácsát, mondván ilyen összevonások esetében az SCP más illetéket is felszámolhat, tehát végső soron többet kellene a kisrészvényeseknek fizetniük. Ellenzéki és kormánypárti sorok­ban is hallani olyan nézeteket, hogy ideje módosítani az SCP-re, pontosabban az értékpapírszám­lák nyilvántartására vonatkozó ha­tályos törvényen. Michal Horvát, az ANO gazdasági szakértője pél­dául azzal érvel, hogy a hatályos jogszabályok szerint a részvénye­ket csak azok kibocsátója szüntet­heti meg. Viszont a lakosság szám­láin sok olyan cég részvényét is nyilvántartják, amely már régen megszűnt, ebből kifolyólag tehát képtelen visszavonni részvényeit. Néhányan esélyt látnak a kérdés rendezésére a kereskedelmi tör­vénykönyv módosításában, amely előreláthatólag ősszel kerül napi­rendre. Horváth szerint az sem igazságos, hogy a számlavezetési díjat a nominális árból számolják ki. Érvelése szerint külföldön álta­lában átalánydíjat számolnak fel, miközben a részvényes szabadon eldöntheti, hogy melyik intézet, esetleg bank vezeti értékpapír­számláját. Ernest Valko ügyvéd szerint a cseh gyakorlat is jobb a hazainál. Csehországban ugyanis az elértéktelenedett részvényeket egyszerűen kitörölték a nyilván­tartásból. Az ügyben állást foglalt a pénz­ügyminisztérium is. Peter Papa- nek szóvivő megerősítette, hogy a jelenlegi jogrend nem teszi le­hetővé az elértéktelenedett rész­vényeket nyilvántartó számláknál a számlavezetési díj eltörlését, megszüntetését. Szavai szerint az SCP a számlákat csak vezeti, és nincs befolyással arra, hogy mi­lyen részvényeket tart ezeken nyilván. Papanek állítása szerint a pénzügyi tárca már keresi a le­hetőségét annak, hogy az értékte­len, időközben megszűnt cégek részvényeit nyilvántartó számlák tulajdonosainak ne keljen szám­lafizetési díjat fizetniük, (gyor) Vasárnapig megtekinthető a Bútoripar és lakáskultúra 2002 szakvásár a nyitrai Agrokomplex területén Erősödő konkurenciaharc a bútoriparban ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nyitra. A tegnapi ünnepélyes meg­nyitót és szakmai napot követően mától a nagy nyilvánosság előtt is megnyitják a nyitrai bútoripari szakvásárt. A március 3-áig nyitva tartó bemutatón a szlovák bútoripar mellett a cseh, német, olasz, osztrák és lengyel cégek termékeivel is meg­ismerkedhetünk. A rendezők szá­mára idén is problémát jelentett a kiállítóterület szűkössége, a bútor­ipar és a lakáskultúra legújabb ered­ményeit ugyanis évről évre több cég kívánja bemutatni. A jelenlegi 12. évfolyamon 365 közvetlen kiállító vesz részt, elfoglalva az összes pavi­lont, mind a 17,2 ezer négyzetmé­tert. Bemutatkozásuk idén három fő témakör, a lakásfelújítás, a lakáskul­túra és a számítógépes technika bú­toripari felhasználása köré csopor­tosul. A termékcsoportok közül az ülőgarnitúrák, a hálószoba és kony­habútorok vezetnek, de megtalálja számítását az is, aki a fürdőszobáját vagy a ház egyéb helyiségeit szeret­né berendezni. A kiállítás gazdag szakmai progra­mot is kínál. A hazai és külföldi szakemberek a Bútor 2002 konfe­rencián számolnak be tapasztalata­ikról és idén is kihirdetik a legjobb kiállítónak járó díjat. A bemutatko­zók mintegy 40 százaléka hazai cég. Többségük arra számít, hogy a szakvásáron nagyobb üzleteket is si­kerül kötniük. Erre már csak azért is szükségük lenne, mert a külföldi bútoripar hatalmas konkurenciát je­lent számukra. Ennek ellenére el­mondható, hogy az átmeneti stag­nálást követően a bútoripar Szlová­kia egyik legdinamikusabban fejlő­dő ágazatává nőtte ki magát. Ehhez elsősorban az ágazatba irányuló egyre nagyobb befektetések járul­tak hozzá. 2000-ben ez a pénz még 1,5 milliárd koronát tett ki, míg ta­valy már az első háromnegyed év­ben elérte az 1,34 milliárdot. 1993 óta először nőtt a foglalkoztatottság is. Tavaly csaknem 10 ezren találtak megélhetést az ágazatban, ami ezerrel több, mint egy évvel koráb­ban. A hazai gyártóknak ugyan a külföldi konkurencia jelenti a legna­gyobb problémát, az elmúlt időszakban azonban nőtt a szlovák kivitel is. Tavaly az év első kilenc hó­napjában 12,3 milliárd koronányi bútort vittünk ki, ami több mint 30 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának kivitelét. Bú­torgyártóinkon kíván segíteni a gaz­dasági tárca idén januárban beindí­tott programja is. Ezen keresztül a faipari termékek feldolgozásával foglalkozó kis- és középvállalkozók­nak nyújtanak összesen 340 millió koronányi vissza nem térítendő tá­mogatást. A vállalkozók ezt a pénzt az ágazati projektumokra felvett hi­telek kamatjainak fedezésére hasz­nálhatják fel. (mi) Hat hónapos szünet után is a régi modell alapárán rajtol, felszerelése viszont jóval gazdagabb A VW Polo látványos visszatérése VAS GYULA Fél évre eltűnni a piacról egy kere­sett és népszerű modellcsaláddal - ezt bizony a mai kőkemény konku­renciaharcban kevés autógyártó engedheti meg magának. A Volks­wagennél tavaly nyáron mégis úgy döntöttek, hogy a Polo legújabb nemzedéke csak bő hat hónappal a régi modell forgalmazásának befe­jezése után kerül piacra. A kény­szerszünet a napokban telt le, Szlovákiában egészen pontosan február 22-én. Ekkor jelent meg ugyanis az ország 17 Volkswagen­márkakereskedőjénél a kiskocsi új, immár negyedik generációja. A 2002-es évjáratú Polo minden irányban megnőtt, csomagtere is tágasabb lett (2701). Négy benzin- és három dízelmotorral, három­vagy ötajtós karosszériával, kézi vagy automata váltóval és négyfé­le komfortfokozatban lehet meg­vásárolni, ami összesen 62 (!) tí­puskombinációt jelent. Az erőfor­rások skálája a háromhengeres, 1,2 literes benzinmotorral kezdő­dik, amelynek legnagyobb teljesít­ménye 40 kW (55 LE), de henge­renként négy szeleppel 64 lóerőt teljesít. Az 1,4-es benzinmotor ugyancsak két különböző teljesít­ménnyel (55 kW/75 LE vagy 74 kW/100 LE) áll a vásárlók rendel­kezésére. A dízelmotorok kínálata: 1,9 SDI (47 kW/64 LE), 1,4 TDI (55 kW/75 LE) és 1,9 TDI (74 kW/100 LE). Külön említést érde­mel a korszerű 1,4-es turbódízel átlagfogyasztása, amely vegyes forgalomban mindössze 4,5 liter 100 kilométerenként. Az új Volkswagen Polo a jóval gaz­dagabb alapszereltség ellenére is a régi modell alapáráról indul (325 900 korona). A gyengébbik 1,4-es benzinmotorral 372 800 koronába kerül, a legolcsóbb dízelváltozatot (1,9 SDI) pedig 397 200 koronáért lehet megvásárolni. Mindhárom esetben háromajtós karosszériáról van szó, az ötajtósért egységesen 21 100 korona felárat kell fizetni. Nem kis Mercedes, hanem a nagyra nőtt új Volkswagen Polo! (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents