Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-23 / 46. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 23. Családi Kör Bőrünk érzékenyen reagál a levegő páratartalmára is, rendkívül megszenvedi a fűtési időszak túl száraz levegőjét Testünk takarója, a bőr ÉP TESTBEN valaki vásárra viszi a bőrét, vagy menti az irháját, a szólásokban említett szerv az egész embert jelenti, hangsúlyozva fontosságát. A bőr szem előtt van, mégis számos titkot rejt. Sokkal több, mintha csak egyszerű csomagolóanyag, takaró lenne. Érdemes közelebbről szemügyre venni. Könnyen leolvasható róla, milyen lelkiállapotban vagyunk, de ez fordítva is igaz: komoly lelki terhet jelent egy visszatetsző bőrbetegséget elviselni. Rajtunk múlik, hogy odafigyelünk-e rá, vagy csak akkor foglaíkozunk vele, amikor már nagy baj van. Bár olykor úgy érezzük, legszívesebben kibújnánk belőle, mégis addig jó, amíg beleférünk a bőrünkbe. Rugalmas védögát Ez a különleges szerv háromrétegű, összetett védőgátrendszer, amely az élettel teli külvilágból érkező ingereket felveszi, érzékeli, és véd a környezeti ártalmak, kórokozók behatolása, szárító és egyéb károsító hatások ellen. Egyben a tapintás, a hő- és fájdalomérzékelés érzékszerve. Bőrünk vastagsága testtájanként változik. A leginkább igénybe vett részeken, a kézen, a lábon, az arcon a bőr vastagabb. Legvékonyabb a herezacskó hámja, utána a szemhéj és a hajlatok - hónalj, genitá- lis tájék, combhajlat - bőre következik. Ezeken a részeken különösen irritáló lehet az izzadás, emiatt itt könnyen megtelepszenek a baktériumok, sarjadzó és fonalas gombák. Nagyon száraz bőrűek- nél a térd és a könyökhajlat is rendkívül érzékeny lehet. Külső rétegét szaruanyagot termelő sejtek alkotják, amelyek létrehozzák a szilárd, de rugalmas felhámot, az epidermiszt. Ez az első védelmi vonal normális esetben huszonnyolc nap alatt megújul, ennyi idő kell ahhoz, hogy az alapi sejtből kialakuljon a külső hámréteg. Az elszarusodott külső réteg alatt egy immunológiailag aktív réteg helyezkedik el. Az itt található keratinociták - mint más immunsejtek - olyan anyagok termelésére képesek, amelyek fontos szerepet játszanak az egész szervezet védelmében. A legújabb kutatások eredménye szerint ezek aktívan együttműködnek az irhában elhelyezkedő, immunológiai őrjáratot végző sejtekkel, a limfo- citákkal. Ha szervezetidegen anyagot észlelnek, kémiai hírvivők közvetítésével jelzéseket adnak a felhám felé a keratinoci- tákhoz, mozgósítják a védelmet. Az alapi sejtek között találhatók a genetikai befolyástól függő mela- nintartalmú sejtek, amelyek napozás során a fény kiszűrésére pigmentet kezdenek termelni. Éghajlattól függően, a fényhatáshoz igazodva változik a pigment mennyisége. Ahogy csökken a napsütéses órák száma, úgy csökken az örökölt pigmenttermelő képesség, annál világosabb a bőr. Mivel a D3-vitamin - amely nélkülözhetetlen a csontfejlődéshez, a hámképzéshez, a homeosztá- zis, a szervezet egyensúlyának fenntartásához - kizárólag a bőrben képződik, valószínűleg a szervezet igényéhez igazodva alakult úgy, hogy ez a réteg annyi fényt engedjen át, amennyi szükséges a D-vitamin előállításához. Höfokszabályozás A felhám alatti rétegben, más néven az irhában (dermisben) található támasztósejtek és kötőszö- veti rostok felelősek a bőr rugalmasságáért, elasztikusságáért, a felszínes érhálózat pedig a működés szabályozásában játszik szerepet. Befolyásolja a bőr színét, és részt vesz a hőszabályozásban úgy, hogy hidegben az erek összehúzódnak, melegben kitágulnak. De a hőszabályozásban részt vesz egy pici, speciális izom is, a szőremelő izom: működését akkor érezzük, amikor lúdbőrö- sek leszünk. Ez az apró mozgás ugyanis energiatermelő folyamat, és a túlzott lehűlést hivatott megakadályozni. A túlzott felmelegedést pedig a verejtékmirigyek összehangolt működése előzi meg. Izzadás során a bőr felszínére jutó folyadék elpárolog, ezáltal hűt. A faggyú viszont a bőr kiszáradása ellen véd. Verejtékezéssel - akár meleg, akár láz miatt izzadunk - sok folyadék, ásványi és méreganyag távozik a szervezetből, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a láthatatlan bőrlégzés ugyancsak folyadékvesztéssel jár. Ennek mennyisége eléri a napi egy-másfél litert. Alápolcoló és energiatároló réteg a bőralja (subcutis), amelynek kötőszöveti rostjai és párnaként elhelyezkedő zsírszövetei védenek az ütés ellen. Hormonok hatása A bőrben található faggyúmirigyek a hajszálakkal, szőrtüszőkkel működési egységet képeznek. Mivel hormonális és idegrendszeri tényezők befolyásolják a termelődő faggyú mennyiségét, a nagy változások kora, a serdülés és a klimax érzékenyen érinti a bőrt is. Kamaszkorban sok kellemetlenséget okoz a faggyúmirigyek fokozott működésére utaló zsíros, pattanásos bőr. Ennek kezelését jobb szakemberre, bőrgyógyászra, kozmetikusra bízni, különben csúnya, maradandó hegek emlékeztetnek majd a hormonok működésének viharos korszakára. A következő nagy változás újabb problémákat okozhat. Az andro- gén (férfi nemi hormon) hatására megkezdődik a kopaszodás, a női nemi hormonok csökkent mennyiségét pedig a bőr szárazsága jelzi. Újabban felhasználják bőrünknek azt a tulajdonságát, hogy transz- dermális tapasszal különféle gyógyszereket, például koszorúértágító, fájdalomcsillapító, hormonpótló készítményeket lehet bejuttatni a szervezetbe. Előnye, hogy a bőrön át felszívódó hatóanyag nem terheli a májat, a kiválasztás szerveit, kíméli a gyomrot, a nyálkahártyát. A gyógyszer hatóanyagának metabolizálásában (átalakításában) részt vesz a bőr saját enzimkészlete is. Éltető, szépítő víz Mivel a szövetek hetven százalékát víz alkotja, különösen fontos a folyadék pódása. Bőrünk érzékenyen reagál a levegő relatív páratartalmára is, ezért rendkívül megszenvedi a téli fűtési időszak túl száraz levegőjét. Ha alacsony a páratartalom, ez sok vizet von el a bőrből, míg magas páratartalmú környezetben néhány nap alatt a száraz, ráncos, aszadt bőr is feszessé válik. Életkortól függően változik bőrünk vízmegtartó képessége, 40-50 év felett már fokozott a bőr kiszáradása, de a védőgát kétirányú, ezért a folyamatot belülről kell támogatni napi két-három liter folyadékkal. Azért is fontos sokat inni, mert kevesebb folyadék mellett a szervezet méregtelenítése sem megfelelő. Ki kellene mérni a napi adagot, vizet, tejet, teát, levest, ásványvizet, hogy a szükséges mennyiséget teljesítsük. Ami azért sem egyszerű, mert pontosan abban az időben kellene a szükséges folyadék jelentős részét meginnunk, amikor dolgozunk. Ha otthon, 18 óra után akarjuk bepótolni a napközben elmulasztottakat, az este elfogyasztott ital megzavarja az éjszakai nyugalmat. Idős korban problémát okoz, ha nem oda kerül a víz, ahova kellene, például a boka körül vagy a tüdőben halmozódik fel. Ezt a szövetek között felgyülemlő, és a keringést terhelő folyadékot segítenek eltávolítani a vízhajtó gyógyszerek. De ez nem azt jelenti, hogy ha kevesebb folyadékot iszik az ember, akkor kevesebb vízhajtó kell, mert közben kiszárad a szervezete, károsodik a veséje, besűrűsödik a vére, és megnő a trombózis veszélye. Folyadékra szükségünk van, nélküle nincs egészséges működés. A bőrről sok mindent leolvashatunk. Meglátszik rajta az évek során elszenvedett fényártalom, az erek viselkedéséből következtetni lehet bizonyos betegségekre. Például allergiahajlamra utal a sápadt, palaszürke bőr, vashiányra a sápadtság, epe- vagy májelzáródásra a sárgás elszíneződés, magas vérnyomást jelez a vöröslő arc. Bár a tünetek sokat elárulnak, a bőr megváltozása csak jelzés, mely mögött a belső okot kell megkeresni. Típus szerint Épségét, szépségét tovább megőrizhetjük, ha a bőr típusának megfelelő szerekkel ápoljuk. Problémát inkább a száraz bőr jelent, ez az emberek mintegy negyven százalékát érinti. Mivel a faggyút belülről pótolni nem tudjuk, a bőr típusához igazodó tisztálkodással és különféle krémekkel előzhetjük meg a helyzet romlását. Ezért szárító hatású pipereszappanok, habok és tusfürdők helyett inkább válasszunk zsiradék-visszapótló szereket, természetes (natúr) szappanokat, fürdóolajokat. Régen a mosószappant ajánlották, ez ma is megfelelő a száraz bőr ápolására, de használhatunk úgynevezett glicerines szappant is. A bőr szépítésére, karbantartásá- .ra többféle eljárást alkalmaznak a kozmetikusok és a plasztikai sebészek. Ilyen a felhám megújulását elősegítő bőrradírozás, a gyümölcssavas finomhámlasztás, a bőrt felfrissítő, rugalmasságát fokozó arc- és testmasszázs. Ionto- forézissel, ultrahanggal a bőr mélyebb rétegeibe lehet juttatni hatóanyagokat, hogy feszességét minél tovább megőrizzük. A bőr felújítására pedig a plasztikai sebészek lézer-esztétikai megoldásokat ajánlanak. (K. É.) CSALÁDI KORBEN AZ ORVOSSAL Szemüveget csak szakembertől Szemüveg jeligére: „Eddig a piacon vettem magamnak olvasószemüve- ■ get, mostanában viszont távolra is romlott a látásom, ezért szeretném szemorvossal kivizsgáltatni magam. Elhatároztam, hogy a szemüveget is inkább a látszerésszel csináltatom meg, mert az egyik szemem gyengébb, mint a másik, és a mostani szemüvegemmel csak az egyik szememre látok jól, ami este nagyon zavar az olvasásnál. Attól félek, hogy ezzel elrontom a látásom. Szeretném tudni, hányszor lehet receptre felíratni szemüveget." ( Teljes mértékben egyetértek azzal az elhatározásával, hogy mielőtt szemüveget • vásárol, kivizsgáltatja a látását, mivel a vizsgálat célja nemcsak a szemüveg felírása, hanem más lappangó szembetegségek korai felismerése és kezelése is. A jó szemüveg elkészítése tökéletes szakmunkát igényel, ezért ajánlott optikussal becsiszoltatni az üvegeket. A piacon vásárolt szemüvegek gyakran nem megfelelőek. A szem fénytörési hibáját rosszul korrigálják, ezért ilyenkor az hamarabb elfárad, és fejfájást is okozhat. A szemüvegkeret és a lencse kiválasztásakor érdemes kikérni az optikus tanácsát. Fontos, hogy a keret formája ne csak az éppen uralkodó divatirányzatnak feleljen meg, hanem kényelmes is legyen. A szemüvegkeretbe a lencséket optikai középpontjukkal a pupillák előtt kell elhelyezni. Ezért a szemüveg rendelésekor a vényen az üveg erősségén kívül a pupillatávolságot is fel kell tüntetni. Ma már különböző minőségű lencsékből választhatunk. Az üvegből készült lencse természetesen a legtartósabb, de a magasabb dioptriájú konvex lencse nehéz, ezért +2 dioptria felett ajánlatos műanyag lencsét választani, amely viszont hamarabb karcolódik. Ez speciális lencsetisztító kendőcske és folyadék használatával megelőzhető. A piszkos vagy rosz- szabb esetben karcolódott lencse rontja a látásélességet, és az ilyen szemüveg használata is okozhat fejfájást. Az egészségügyi rendtartás szerint a szemorvos vényre 18 éves korig szemüvegkeretet évente írhat, lencsét pedig évente kétszer. Három dioptria felett könnyített, műanyag lencse is rendelhető. Felnőttek részére, vagyis a 18. életév betöltése után, az egészségbiztosító a lencse árát csak háromévente téríti, szemüvegkeretre pedig leghamarabb a 65. életév betöltése után jogosult a páciens. Szemüvegkeret rendelésekor a kiválasztott keret vételárából a biztosító minden esetben 150 koronát térít, s a fennmaradó összeget a páciensnek kell kifizetnie. Felnőttek számára +/- 6 dioptria felett évente rendelhető könnyített, műanyag lencse. A lentikuláris üvegeket 18 éves korig +/- 8 dioptria felett, felnőtteknek +/-10 dioptria felett évente téríti a biztosító. A 40. életév betöltése után a rövidlátókat kivéve szinte mindenkinek szüksége van olvasó- szemüvegre. A szemüveg váltogatásának hátrányát küszöböli ki a bifokális lencse, amelyben felül a távolra, alul a közeire szóló korrekció van elhelyezve. Ilyen lencsére kétéventejogosult a páciens. A több diopriát is tartalmazó multifokális lencsék árát a biztosító nem téríti. Védőszemüvegeket, amelyek a különböző hullámhosszúságú sugarakkal szemben védik a szemet kétévente lehet rendelni. Sajnos, a fény intenzitására színeződő ún. photogrey vagy photobrown lencsék árát már nem téríti az egészségbiztosító. Fontos a kiskori szemvizsgálat Pislogás jeligére: „Kislányom, amióta iskolába jár, gyakran pislog, fájdítja a ■ fejét és a szemét. Egyelőre nem vittük el szemorvoshoz, mert arra gondoltunk, hogy a fáradtság okozza ezeket a panaszokat. Mivel a helyzet nem javul, attól félek, hogy már korábban ki kellett volna vizsgáltatni.” ( Hároméves korban általában minden gyermeket tanácsos szemészetileg ki- • vizsgálni. Ha felmerül a gyanú, hogy a gyermek valamilyen szembetegségben szenved, természetesen a harmadik életév betöltése előtt is indokolt a kivizsgálás. Mivel a kancsalság komoly ideggyógyászati betegségek tünete is lehet, ezért a kancsalító gyermeket tanácsos mielőbb kivizsgálni. A kancsalí- tó szem látásélessége gyakran csökkent. A tompalátást megfelelő szemüveg használatával, speciális szemgyakorlatok segítségével, valamint a jól látó szem takarásával kezelhetjük. A szem takarásának célja az, hogy a gyermek használja tompalátó szemét, és ezzel javuljon a látásélessége. A tompalátás kezelése csak 8-9 éves korig eredményes. Természetes körülmények között minden gyermek távollátónak születik. A szem fejlődése során a távollátás fokozatosan csökken, és hatéves korra válik a szem fénytörése átlagossá, ekkor Dr. Farkas Beáta szemorvos lesz a gyermek iskolaköteles. Mielőtt azonban iskolába megy, tanácsos a látását is kivizsgáltatni, mivel a rossz látásélesség nagy hátrányt jelent. A rövidlátás leggyakrabban serdülőkorban, 10 éves kor körül kezd kialakulni. A növekedési hormon hatására az arra hajlamos gyermekek szeme az átlagosnál hosszabb lesz, ezért a fénysugarak a retina előtt egyesülnek. A rövidlátás főleg a gyenge szemüveget használó gyermekek esetében 18-19 éves korig fokozódhat. Mivel az Ön levelében leírt tünetek, mint például a gyakori fejfájás, nem csak szembetegsé- re utalnak, ezért azt ajánlom, hogy a szemvizsgálaton kívül feltétlenül vigye el kislányát gyermekorvoshoz is. Tisztelt Olvasó! A Családi Kör hétvégi magazin háziorvosi szolgálatával a magyar családok gondjain szeretne segíteni. Ha bajt sejtenek, ne halogassák, forduljanak bátran szerkesztőségünkhöz! Kiváló szakorvosaink készséggel válaszolnak bárminemű kérdésre az általános orvosi problémáktól kezdve a különböző szakterületeket érintőkig egyaránt. Jeligés leveleiket a szerkesztőség címére küldjék, mi továbbítjuk a megfelelő szakorvosnak. Kérdezzenek bármit, hisz családi körben vagyunk! Ha