Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-23 / 46. szám, szombat

Családi Kör ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 23. MINDENNAPI KENYERÜNK Az átváltozás látóköre HALKO JÓZSEF Colin Turnbull antropológus a pigmeusok életét vizsgálta a kon­gói esőerdőkben, ahol olyan sűrű és buja a növényzet, hogy egy át­lagos pigmeus alig láthat életé­ben szélesebb horizontot 30-40 méteres körnél. Egyszer Colin felvitt egy ilyet a magas hegyre. A széles látókör a bennszülöttet igencsak megdöbbentette. Legin­kább az volt számára a meglepő, hogy ott, ahol már nincsen erdő, ahol véget ér a növényvilág, ott, a szélesebb látókörön túl létezik egy új világ. Jézus is a szélesebb lá­tókörhöz hívja Pétert, Jakabot és Jánost az e vasárnapi evangélium­ban. Kiállnak a magas hegyre maguk mögött hagyva egy pillanatra a napi gondokat, az em­beri kapcsolatokat s a mindennapi teendők fullasztó légkörét. A Bibliában egyébként is szokvá­nyos, hogy ha valami nagyon fon­tos történik, az általában „fönt”, a hegyen játszódik. „Fönt”, a Sínai- hegyen kapja Mózes a Tízparan­csolatot, a Mória földjére, „föl” egy hegyre ment Ábrahám, hogy feláldozza Izsákot, a Golgotán le­helte ki lelkét a Megfeszített. Ez esetben a hegy csúcsán Péter, Ja­kab és János a vallás csúcsát érik el: lehetőséget kapnak arra, hogy bepillantsanak Jézus titkába: „... és színében elváltozott előttük. Ragyogott az arca, mint a nap, a ruhái pedig fehérek lettek, mint a napsugár.” (Mt 17, 2) A tanítvá­nyok, ismerve a Példabeszédek és a Zsoltárok könyvének tartal­mát, tudták, hogy „Isten a vilá­gosság” (Zsolt 18, 29; Bölcs 7, 26). Jézusból tehát az isteni ön­azonosság sugárzott, a tökéletes isteni fiúság, annak a hatalma, amely által és amelyért „minden teremtetett” (Kol 1,16). Péter az élménytől annyira fellel­kesül (,jó nekünk itt”), hogy há­rom sátor felállítását javasolja. Meg akarja ragadni és örökíteni azt a kellemes önkívületet, mely annyira különbözik a mindenna­pi élet durva valóságától. Péter viselkedése viszont csak azt tá­masztotta alá, mennyire szüksé­ge van még neki magának a vál­tozásra. Ám Jézus a három sátor helyett a négy világrészt kínálja tanítványainak: a csúcsról le kell ereszkedni „a világba - hirdetni az evangéliumot” (Mk 16,15). Az Úr átváltozásának története nem véletlen olvasmány a nagy­böjti időszak második vasárnap­ján minden templomban. Alap­motívuma az aszkézis, mely lati­nul annyit jelent, „fölfele lépni”. S a lépés változás, az egyre széle­sebb látókör megszerzése. Jézus három tanítványnak kínálta fel, mikor átváltozott, úgy, ahogy fo­kozatosan átváltozik mindenki előtt, aki az őszinte keresés által szeretné őt egyre mélyebben megismerni. A böjt értelme ugyanis Krisztus keresése. Bármi más csak elfecsérelt idő. Az Úr átváltozása az ember átváltozá­sát célozza, az ő megszentelését és nemesítését. De hisz még ma valaki abban, hogy az ember va­lóban megváltozhat? Franz Kafka elbeszélésében, Az átváltozásban már az első mon­dattal bemutat egy fiatalembert, aki reggel „szörnyű féreggé vál­tozva találta magát ágyában”. Az elbeszé­lés abszurd és kilátásta­lan, úgymond, kafkai. Súlypontja, a történés abszurd kilátástalansá- ga mintha a modem ci­vilizáció kishitű hangu­latait tükrözné: nem hisz az ember valóban pozitív átváltozásában, s ha mégis, csak a rossz irányúban. Igaz, hogy az ószövet­ségi zsoltáros is megvallja a 22 zsoltár bevezetésében, „én azon­ban féreg vagyok, nem ember”, ám a saját hitványságának felis­merése végül Isten átváltoztató hatalmának felismeréséhez ve­zet, s a bizalom megvallásába torkollik: „Neki él majd a lelkem, Neki szolgálnak majd utódaim.” (Zsolt 22, 7,30-31) Az átváltozások hegyéről le­ereszkedvén a tanítványok át­változása sok-sok nehézséggel járt. Főleg Péter esetében, akit a legnehezebb helyzetben „változ­tatott át” a félelem: az amúgy oly buzgó és lelkes - most há­romszor tagadta meg Mesterét. Lehet, éppen Jézus sugárzó ar­cának emléke volt az, aminek hatására könnyek közt tudatosí­totta saját árulását. Megértette éretlenségét: Mikor látta a di­csőségtől sugárzó Krisztus-ar­cot, három sátrat akart nagy buzgón emelni. Mikor ugyanazt azt arcot a vér öntötte el, nem akart színt vallani mellette... János és Jakab is kapott leckét. Anyjuk megpróbált előkelő he­lyért protekciót szerezni szá­mukra, mégpedig a Mester jobb­ján és balján. Nekik azonban meg kellett először tanulniuk, hogy aki valóban közel akar ke­rülni Jézushoz, annak vele együtt át kell ölelnie a keresztjét is. Az édesanya óhaja tehát be­teljesedett, csak éppen más mó­don: fia, János ott állt a kereszt alatt, közel Jézushoz, az Ő halá­la tanújának előkelő helyén. Ezért érte ót később az a kivált­ság, hogy láthassa az utolsó, va­lóban kimagasló átváltozást: ak­kor értette meg, mikor Péterrel együtt benézett az üres sírba... A szerző római katolikus pap NEM CSAK IGEVEL EL AZ EMBER Gyümölcssalátás csirkemell Hozzávalók: 1 fej saláta, 1 csomó retek, 2 vöröshagyma. 25 dkg gomba. 3 narancs, 1 grapefruit, 1 tojássárgája, 1 gerezd fokhagyma, só, őrölt bors, csipet cukor; 2 csirkemell, só, édes pirospaprika, curry, 4 evőkanál margarin, 6 pirított kenyérszelet (lehetőleg rozskenyér; a héját vágjuk le). Elkészítése: Mossuk meg a salátát, és tépdes- sük szét apró darabokra. Hagy­juk jól megszáradni. Vágjuk a hagymát vékony karikákra, a megtisztított gombát vékony sze­letekre. Hámozzuk meg a naran­csot és a grapefruitot. A gyü­mölcs húsát jól nyomjuk össze és sajtoljuk ki a levét. Ezt keverjük össze a tojássárgájával, a fok­hagymával és a fűszerekkel. A sa látát tegyük egy nagy tálra. Fűszerezzük meg a csirkemell­szeleteket, és pároljuk meg egy evőkanál margarinban. Vágjuk kis kockákra a pirított kenyeret, és jól forgassuk meg a maradék margarinban. A csirkemellet szeleteljük fel, he­lyezzük a salátára, tegyük rá a gyümölcsös öntetet, és szórjuk meg pirított zsemlekockával. Nem egyszerű igazmondást követelni a gyermektől, amikor azt látja, hogy e szabályt minduntalan megszegi valaki Miért hazudnak a gyerekek LÉLEKBÚVÁR ár nem tudja, mit te­gyen? Gyermeke ki­találgat dolgokat, hazudik? Amennyi­ben úgy gondolja, hogy az, ha csemeté­je nem mond el mindent, egyenlő a hazugsággal, annyiban minden gyermek hazudik. Próbáljon kü­lönbséget tenni a féligazság és az ún. nyilvánvaló hazugság között... Milyen kortól beszélhetünk nyil­vánvaló hazugságról? A 6-7. életév betöltése előtt nem beszélhetünk hazudásról. Ebben a korban a gyermek őszinte még akkor is, ha nem mond igazat. Csak azért nem mond igazat, hogy kikerüljön egy bonyolult helyzetből, és határozottan nem azért, hogy becsapja szüleit. Miért torzítja a 6-7 esztendős gyermek a valóságot, és nem a teljes igazságot mondja? ♦ A büntetéstől vagy más kellemet­lenségtől való félelem miatt. ♦ Furfangból: így igyekszik megke­rülni bizonyos akadályokat, és elér­ni célját. Ebben a korban a gyermek nagyon gyakorlatias. Azonnali és egyenes megoldást keres, mely bár­milyen akadályt eltávolít az útjából. Megpróbálja a valóságot a vágyai­hoz igazítani, és ebből nem enged. ♦ Rosszul értelmezi és értékeli a helyzetet, melybe került. ♦ Vagy egyszerűen kitalálgat. Őszintén hiszi, hogy valamilyen me­sebeli alak teszi helyette a dolgokat. A gyermek egy bizonyos ideig hisz abban, amit tesz és mond, és nem képes elválasztani a valóságot attól a világtól, melyet kitalált magának. Egy bizonyos idő elteltével akadá­lyokba ütközik, és ekkor veszi tudo­másul, hogy nem mindenható. Job­ban mondva addig, míg egy felnőtt pontosan megmutatja neki azokat a határokat, melyeket nem szabad túllépnie. Mert a gyermek hisz ab­ban, amit mond. Miért hazudik a hetedik évét be­töltött gyermek? Számára a hazugság egyfajta módja annak, hogyan lehet megbirkózni a problémákkal, hogy ne okozzon csa­lódást környezetének. Gyakran ha­zudik, hogy ne veszítse el barátja bi­zalmát, vagy hogy elkerülje a szülői büntetést. Hazudik, hogy kitűnjék és megerősítse helyzetét, pozícióját. A felnőttek nem veszik tudomásul, hogy gyermekük sok esetben azért hazudik, mert valamilyen lelki sérü­lés érte, vagy eltaszítva érzi magát. Ezért el kell fogadni azt a tényt is, hogy a gyermek mindaddig nem fog teljesen igazat mondani, amíg úgy érzi, védenie kell a magánéletét. 14-15 éves korban azért hazudik, hogy védje a függeüenségét és a szabadságát. Viselkedését a követ­kező jelszó jellemzi: „Azt csinálok, amit akarok, ez az én életem!” Hogyan kezelhető ez a probléma? A szülőknek igyekezniük kellene megértem az okokat, melyek ha­zudni kényszerítik gyermeküket. Meg kell neki mutatniuk az igazság és a hazugság közötti határokat. Ha nem értenek egyet vele, semmi eset­re se torkollják le, ne foganatosítsa­nak megtorló intézkedéseket, ne al­kalmazzanak erőszakot. Kerüljék el, hogy kellemetlen helyzetbe hozzák a kamaszt, azzal ugyanis épp az el­lenkezőjét érnék el: magába zárkóz­na és folytatná a hazugságokat. Ter­mészetesnek kellene lennie, hogy a szülő példát mutasson, és soha ne követelje, hogy gyermeke társa le­gyen valamilyen hazugságban, sőt hogy helyette hazudjon. Minden­képpen kerüljék el a megalázó vá­daskodást, ez a módszer ugyanis egy életen át maradandó kellemet­len lelki sebeket okozhat. Ki kell vár­ni, hogy a kamasz hazudtolja meg önmagát, így ha ki akar kerülni saját kelepcéjéből, önerőből kényszerül majd a helyzet tisztázására. Tanítható-e az igazmondás? Valljuk be, nem egyszerű feladat, hisz bizonyos léthelyzetekben min­denki hajlik a hazugságra. Nem egy­szerű igazmondást követelni a gyer­mektől, amikor azt látja, hogy e sza­bályt minduntalan megszegi valaki. A szülők őszintesége a legjobb fegy­ver a hazug vüág ellen. Fontos, hogy szüntelenül bővítsék a kölcsönös bi­zalmat, és serkentsék a párbeszédet. Ha a gyermek hisz szülei őszintesé­gében, nem fog félni ő sem őszintén beszélni. Aki megbízik a szüleiben és hisz saját magában, annak nincs oka megváltoztatni a valóságot. Normális körülmények közt egyéb­ként a hazudozás többnyire csak bizonyos ideig tart, a gyermek fejlődésének egy meghatározott időszakában, (béres) Ha tetszik, ha nem, bőrünk is öregszik, felszíne kiszárad, a sejtmegújulás lelassul, a felső szövetréteg elvékonyodik Bőrünk is megérdemli a kényeztetést PÉTERFI SZONYA M nők nagyon kü­lönösek va­ll gyünk. Tizen­évesen idő­sebbnek aka­runk látszani, aztán néhány esztendeig elfogadjuk éveink számát, ám a harmadik x után fordul a kocka: sok mindenre hajlandók vagyunk csak azért, hogy fiatalabbnak tűnjünk. Olyan szépségápolókat keresünk, ame­lyek bőrünket fiatallá varázsolják. Talán azért is, mert a szép bőr az egészség szimbólumává vált, az ápolt külső pedig előnyt jelent. Ha tetszik, ha nem, bőrünk is öreg­szik. Ez annyit jelent, hogy felszíne kiszárad, a sejtmegújulás lelassul, a felső szövetréteg pedig elvékonyo­dik. A mélyebb rétegekben a kolla­gén átalakul, és a rugalmas rostszá­lak egyre inkább veszítenek elaszti- kusságukból. Bár a korszerű kozme­tikumok lelassítják ezeket a folya­matokat és csökkentik az idő múlá­sának jeleit, a bőrgyógyászok figyel­meztetnek: a bőr ápolását időben - tinédzserkorban - kell kezdeni, és nem akkor, amikor a bőr felső réte­gében lelassul a szaruképződés és a faggyúmirigyek működése. A bőr öregedésének első jelei a szem környékének vékony bőrén és a kéz­fejen jelentkeznek. A szárazságra hajlamos bőr fiatalságát csak úgy őrizhetjük meg, ha megfelelően hidratáljuk, nem tesszük ki a nap szárító hatásának, ugyanakkor zsír­savakban gazdag ételeket: olívaola­jat, avokádót, lazacot, szardíniát fo­gyasztunk. Bár tinédzserkorban a zsíros bőr a faggyúmirigyek túlter­melésétől sokkal gyakoribb, mint az ép, az évek múlásával ennek a bőrfajtának egyre több előnye lesz. Ugyanis a többi típustól eltérően ezen később jelennek meg a ráncok, a bőr puhább, rugalmasabb marad. - Az arcbőr ápolásának van egy művelete, amelyik kortól függeden, s ezért a leglényegesebb: az arctisz­títás. Annak érdekében, hogy a bőr üde maradjon, fénye megőrizze fris­sességét, és a légcseréje se szenved­jen kárt, rendszeresen meg kell sza­badítani nemcsak a sminktől, ha­nem reggel és este a rárakódott szennyeződésektől is - sorolja a tud­nivalókat dr. Alexandra Novotná bőrgyógyász, majd néhány érdekes­séget is közöl. Hihetetlen talán, de testfelületünket 2 négyzetméternyi bőr fedi, miközben a bőr testtöme­günk egyötödét alkotja (bőr alatti zsírszövetek nélkül 3-3,5 kilót, zsír­szövettel együtt 20 kilót nyom). Vastagsága általában 1 milliméte­res, de például a talpon 4, az ajkon viszont nem éri el a fél millimétert sem. A fiatal bőr nedvességtartalma 60, ám az idők múlásával csupán 40 százalékos. Az Unilever társaság Dove termék­családja megfelel a korszerű bőr- és testápolási követelményeknek. Bőr­kímélő, illetve bőrtápláló hatásának köszönhetően a nagyon érzékeny bőrűek, valamint az allergiára haj­lamosak is bátran használhatják. Tanulmányok bizonyítják, hogy a krémtartalmú szappan nem szárítja a bőrt, adta közre Novotná dok­tornő dr. Albert Montgomery Klig- mannak, a pennsylvaniai egyetem bőrgyógyász professzorának észre­vételeit, aki többfajta szappan bőrre gyakorolt hatását kutatta. A Dove krémszappanról nemcsak azt állapí­totta meg, hogy nem károsítja a bőrt, hanem azt is: az enyhén száraz normális értékűvé vált. Az Unilever társaság orvosi programot dolgo­zott ki, és a M. I. L. D-en (Medical Information Link from Dove) ke­resztül elsősorban a bőrgyógyászo­kat tájékoztatja, de egyre több gyer­mekgyógyász, valamint általános orvos is érdeklődik a bőr védelmét szavatoló termékek iránt. Januárban bővült a közkedvelt tusfürdők és a fürdőhabok válasz­téka, a kék-fehér Dove Moisture Balance Bath a hidratáló adalékon kívül a bőr minőségét áldásosán befolyásoló olajakat is tartalmaz. A krémfürdö ezáltal nemcsak tisz­tít, hanem jótékony hatást gyako­rol a fürdőző közérzetére, s mi több, hozzájárul belső egyensúlya kialakulásához. A korszerű test­ápolók - a Body Milk és a Body Lo­tion - a kiszáradástól védik a bőrt, a legújabb Body Silk testkrém pe­dig olyan védőréteget képez, amely megtartja a bőr természetes nedvességét, s ezáltal biztosítja mélyreható hidratálását, sőt sely­messé varázsolja - mutatta be a Dove család két új tagját Andrea Pavlovicová termékmenedzser. Nem kell más, csak 3 helyes válasz, és 3 szerencsés olvasónk Dove ajándékcsomagot kap 1. Mekkora a testfelületünket fedő bőr területe? 2. Milyen adalékot tartalmaz az új habfürdő? 3. Melyik társaság forgalmaz­za a Dove termékcsaládot? Mi uammmaama t h

Next

/
Thumbnails
Contents