Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-22 / 45. szám, péntek

ÁRFOLYAMOK Valuta Magyar forint (100) Angol font Cseh korona USA-dollár Svájci frank Euró Árfolyam t 17,299 f 68,797 t 1,321 t 48,287 i 28,433 f 42,080 UISZO SZLOVÁKIÁI MAGYAR NAPILAP Megjelent a márciusi száma! • Hálószobagolf • Schwarzeneggert felpofozták • Vicckavalkád * sztársztorik • 18 keresztrejtvény! Géniusz-a rejtvényfejtők kedvence! 2002. február 22., péntek www.ujszo.com Ára műsorújsággal 9,90 (előfizetőknek 9 korona) 55. évfolyam, 45. szám Hosszabb átmeneti időszak alatt éri el a nők nyugdíjkorhatára a hatvan évet Lassú a kiegyenlítődés Pozsony. A kormány szerdai ülésén elfogadta a szociális biztosításról szóló törvény tervezetét, mely tartalmazza a nők és férfiak nyugdíjkor­határának fokozatos ki- egyenlítését is. Az elfogadott törvénytervezet a lassúbb megoldást javasolja, azaz hosszabb átmeneti időszak alatt éri el a nők nyugdíjkor­határa a hatvan évet. ÚJ SZÓ-JELENTÉS Ha a parlament változtatás nélkül hagyja jóvá a törvényt, akkor elő­ször azokat a nőket fogja érinteni, akik a jelenlegi szabályozás szerint 2003. július 1-jén érik el a nyugdíj- korhatárt. Ezt követően egész 2026-ig fokozatosan egyenlítődik ki a két nem nyugdíjkorhatára köz­ti eltérés. Évenkét a gyermekek számától függően 2-5 hónappal nő a nyugdíjkorhatár. A kiegyenlítő­dés 2019-ben ér véget, 2026-ban pedig már minden nő hatvanéves korában megy nyugdíjba. Az új rendszer nem lesz tekintettel a gyermekek számára, minden nő egységesen, hatvanéves korától le­het nyugdíjas. A leggyorsabban a sokgyermekes - 5 vagy több - csa­ládanyák nyugdíjkorhatára emel­kedik, mivel a mai rendszer szerint ők mennek legkorábban, már 53 éves korukban nyugdíjba. A szük­séges hét évet évente 4-5 hónapos emeléssel érik el 2019-re. Az ebbe a csoportba tartozó nők közül az 1950 és 1966 között születetteket érinti az átmenet, a korábban szü­letettek még a most érvényes rend­szer szerint, a később születettek pedig már hatvanévesen mennek nyugdíjba. Például egy 1955-ben született ötgyermekes családanya 55. életévének betöltése után me­het nyugdíjba. A kétgyermekes anyák esetében 3-4 hónapos eme­lés várható életkortól függően. A nőknek ezen csoportjából az 1948. július 1-je és 1964. december 31-e között születettek esnek bele az át­meneti időszakba. Például az a kétgyermekes családanya, aki 1948 augusztusában született, csak három hónappal később, te­hát novemberben mehet nyugdíj­ba. A legkisebb éves emelésre a gyermektelen nők számíthatnak, mivel ők ma is 57 éves korukban érik el a nyugdíjkorhatárt. Szá­mukra évente két hónappal emel­kedik a nyugdíjkorhatár, és a vál­tozás már az 1946-ban születette­ket is érinti. A nők nyugdíjkorhatárának emelé­séről ősszel már egyszer döntött a kormány, az akkori változat sokkal gyorsabb átmenettel számolt. Már 2011-re befejeződött volna a ki­egyenlítődés és 2017 lett volna az az év, amikor már minden nő csak hatvanévesen kaphatta volna meg a nyugdíját. Elöntötte a Balti-tenger vize tegnap az észak-németországi Lübecket. Meteorológusok magyarázata a jelenségre: a fagypont alatti hőmérséklet és az erős szél szinte „felnyomta" a tengervizet a város utcáira. (TASR/EPA-felvétel) Elismerte, hogy túllőttek a célon - Ficót politikusként éretlennek tartja Meciar j elzést vár az MKP-tól Hétfőn végső döntést hoz a Nemzeti Vagyonalap a komáromi hajógyár ügyében Létüket veszélyezteti a késés ÚJ SZÓ-JELENTÉS Kassa. Vladimír Meciar elismeri, hogy a kedvezménytörvényről szóló parlamenti vita során néhány HZDS-es honatya túllőtt a célon. „Indulatoktól fűtött hozzászólásaik nem mindig voltak összhangban a párt érdekeivel, személyes megnyil­vánulásoknak tekinthetők. Másfelől viszont nálunk a pártvezetés senki­nek sem hagyja jóvá előre a hozzá­szólásait.” - mondta az Új Szónak Meciar, aki nem hiszi, hogy a vita miatt romlott volna a HZDS és az ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Tegnap a parlamentben a képviselők tovább folytatták a kormány felsőoktatásról szóló tör­vénytervezetének második olvasa­tó vitáját. A kormányjavaslat tár­gyalása során 19 honatya szólt hozzá a vitához. A parlamenti kép­viselők összesen 154 módosító ja­vaslatot nyújtottak be. Milan Ftácnik oktatási miniszter elmond­ta, a benyújtott módosító javasla­tok közül csupán tíz nem sérti a kormány javaslatának alapkon­MKP viszonya. „Mindkét pártban vannak hidegfejű és temperamentu­mos emberek, ám valamennyi kép­viselőnek joga van kifejteni vélemé­nyét” -véli a HZDS első embere. Meciar szerint a HZDS nem pártok­ban, hanem választási programok­ban gondolkodik, akár a Magyar Koalíció Pártjával is együtt tudná­nak működni, ha programjukban nem találnak kivetnivalót. Pártelnö­ki szintű megbeszélés az MKP-vel nyolc éve nem volt, a HZDS jelenleg biztató jelzésre vár a magyar párttól az érdemi tárgyalások iránti érdek­cepcióját. Az oktatási tárca vezető­je hozzáfűzte, ha a parlament nem fogadja el a kormány javaslatát, a szlovákiai felsőoktatás egészének tervezett reformja akár több évet is késhet. A tárgyalások második napján is a tandíj bevezetésének kérdése osztotta meg leginkább a döntéshozókat. A szavazás idő­pontját délután négy órára halasz­tották. A parlamenti képviselők döntését, amellyel elfogadták a té­rítésmentes felsőfokú képzésről szóló módosító javaslatot, a karza­ton tapsvihar fogadta, (rv) lődés szignáljaként. Meciar Róbert Ficót politikusként éretlennek tart­ja, a Smerrel való együttműködés viszont nem Fico személye miatt lenne problematikus számukra, ha­nem azért, mert olyan volt HZDS- tagokat látnának viszont koalíciós partnerként, akik a HZDS-nek nem kellettek. „A Smer lesz az utolsó a pártok sorában, amelynek képvise­lőivel tárgyalóasztalhoz ülünk” - je­lentette ki Meciar. A HZDS elnökével készült inter­júnkat lapunk holnapi számában olvashatják, (juk) Elvetették az SNS javaslatát Megszűnt az eljárás Pozsony. Duray Miklós ellen nem folytatja, Bugár Béla ellen pedig el sem indítja a fegyelmi eljárást a mandátumvizsgáló és mentelmi jogi bizottság, tolmácsolta a testü­let tegnapi döntését Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője, a bizott­ság tagja. A bizottság az SNS kéré­sére indított eljárást Duray ellen, megvizsgálta az összes körül­ményt, illetve hogy Duray megsér­tette-e képviselői esküjét. A vizsgá­lat eredménye alapján a bizottság nem javasolja a honatyáknak, hogy Durayt és Bugárt fosszák meg kép­viselői mandátumuktól, (sza) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Komárom, Lubomír Kojdával, a Nemzeti Vagyonalap (FNM) elnö­kével folytatott tegnapi találkozó­ját követően Jaroslav Papp, a ko­máromi hajógyár (SLKB) igazga­tótanácsának elnöke kijelentette: ígéretet kapott arra, hogy hétfőn végleges döntés születik az új ha­jógyárra kiírt tender ügyében. Már csak két érdeklődő maradt ver­senyben, az Equinox Ventures Investment Advisory társaság és a holland érdekeltségeket megjele­nítő Penta Group. „Megbeszélé­sünk során felhívtam Kojda úr fi­gyelmét arra, hogy a döntés állan­dó halogatása miatt rendkívül ne­héz helyzetbe került a hajógyár. Lényegében emiatt nem sikerült még aláírnunk az Eximbankkal kö­tendő hitelszerződésünket, amely további két hajó építését tenné le­hetővé” - tájékoztatta az újságíró­kat Jaroslav Papp. - „Az is előfor­dulhat, hogy az FNM egyik pályá­zónak sem adja el a hajógyárat és új tendert ír ki. Ebben az esetben viszont a vagyonalapnak kell foly­tatnia a hajógyár konszolidációját, mégpedig az alaptőke 60 millió koronás emelésével. Ellenkező esetben a hajógyár további léte ke­rül veszélybe.” Az igazgatótanács elnöke arra kérte az FNM elnökét, hogy ne az egyes érdekcsoportok által kifejtett nyomás hatására döntsenek, hanem valóban a gyár további működését és közel ezer dolgozójának érdekeit vegyék fi­gyelembe. Véleménye szerint azt is nyilvánosságra kellene hozni, hogy a kilenctagú FNM-elnökség egyes tagjai miként szavaztak, amire ígéretet is kapott Kojdától. A hajógyár egyébként a napokban adja át a Fekete-tengeren azt a Léda típusú teherhajót, amelyet állami garanciával épített. Az ugyancsak állami garanciával épülő két Weser teherhajó közül az első március de­rekán, a második áprilisban hagyja el Komáromot. A gyárban további három Rajna típusú hajón dolgoz­nak, éppen ezen munkálatok foly­tatásához lenne szükségük az Eximbank által megígért 9,2 millió eurós hitelre. Addig azonban, amíg nem születik végső döntés a hajó­gyár eladása ügyében, a bank halo­gatja a hitelszerződés aláírását. A hajógyár a napokban újabb meg­rendelést is kapott két Léda típusú teherhajó építésére, és már folynak a tárgyalások az Általános Hitel­bankkal és az Istrobankkal finanszí­rozásukról. A sajtótájékoztatón megtudtuk azt is, hogy az egy-két hetes kényszerpihenő után február 18-án a gyár valamennyi termelő dolgozója munkába lépett, (vkm) Az orosz OMZ is támadásba lendült Pozsony. A Penta Group után az orosz OMZ is hirdetés formájában ostorozza a Nemzeti Vagyonalapot a komáromi hajógyár (SLKB) privatizációja ügyében. Ä cég versenytárgyalásán indult, ám ku­darcot vallott jekatyerinburgi székhelyű gépgyártó szerint a dön­téshozók egyértelműen politikai nyomás és az egyik érdekelt je­lentkező hatására cselekednek, s még a privatizációs kritériumokat is felrúgják. (SITA) Alkotmánybírósági döntés: nem sérültek a felperes alkotmányos jogai Pert vesztett a Becherovlca Elfogadta a parlament az új felsőoktatási törvényt Térítésmentes lesz a felsőfokú képzés 11 í. 1 ■ VÁ RHATÓ NYEREMÉNY AZ ALÁBBI JÁTÉKOKBAN; www.tipos.sk 8. S­SPORT IC A Hír — SAM CA MATE S-J v J (39 1 340 OOO Skj ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kassa. Az Alkotmánybíróság dön­tésének értelmében a Legfelsőbb Bíróság által vizsgált Becherovka- ügy során nem sérültek a felperes alkotmányos jogai. A cseh likőr­gyár és a Szlovákiában terjesz­kedni kívánó receptúraörökös pe­rének kapcsán egy ideje már nem a likőr gyártási joga, hanem ma­ga az eljárás került a figyelem kö­zéppontjába. A Becherovka rész­vénytársaság ugyanis azt állította, az eljárás során a Legfelsőbb Bí­róság megsértette az úgynevezett törvényes bíróhoz való alkotmá­nyos jogot, amikor is a keresetet kétszer is ugyanannak a tanács­nak utalta vizsgálatra. A tanács érvénytelenné nyilvánította a nyitrai bíróság döntését, amellyel leállították a szlovák Becherovka gyártását. A felperes ügyvédje szerint a Legfelsőbb Bíróság elnö­ke önkényesen „saját emberének” utalta a számára valamilyen ok­ból „nem közömbös” aktát. Ernest Valko, aki kiharcolta, hogy a fő­ügyész visszautalja az ügyet a Legfelsőbb Bíróságra, azt állítqf- ta, hogy a beérkező aktákat sok­szor „elfelejtik” iktatni, utólag kap­nak számot, így fennáll a részre­hajlás gyanúja. Valko a .Legfel­sőbb Bíróság alelnökét, Juraj Majchrákot kérte fel tanúnak, ám a taláros testület szerint a tanú nem szolgált terhelő bizonyíték­ként használható információval, amikor elmondta, hogy az ügyek elosztása beérkezési sorrendben történik, ám bevett szokás, hogy a visszautalt eseteket az a tanács bírálja el, amelyik egyszer már foglalkozott az üggyel. Ez azért van, mert így nem kell új embere­ket számukra ismeretlen akták ta­nulmányozására kényszeríteni. Az ítélet szerint tehát a Legfel­sőbb Bíróság sem a munkameg­osztást, sem a törvényes bíróhoz való alkotmányos jogot nem sér­tette meg. (juk)

Next

/
Thumbnails
Contents