Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-20 / 43. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 20. Gazdaság és fogyasztók W1 Szociális kiadásaink nőnek, ugyanakkor az ezekre a célokra szánt anyagi források egyre inkább beszűkülnek Minden idők egyik legnagyobb internetes tiltakozása Elkerülhetetlen a nyugdíjreform Idősek séta közben. Nyugat-Európában azt szeretnék elérni, hogy a mun­kavállalók ne 60 éves koruk előtt vonuljanak nyugdíjba (Képarchívum) Brüsszel/Pozsony. A koren­gedményes nyugdíj intézmé­nyének megszüntetésére akarja kérni a tagországokat az Európai Bizottság (EB), ugyanis az Európai Uniónak az a célja, hogy a munka­erőhiány megelőzése érde­kében az idősebb korú la­kosságot minél tovább a munkában tartsa. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A munkaerőpiac területét érintő iratot március közepén kell elkül­deni az uniós tanács számára. A módosítási csomag homlokterében a két éve Lisszabonban kötött meg­állapodásban 2010-ig vállalt fel­adatok szerepelnek. A legfrissebb számítások szerint ezek eléréséhez az Uniónak az évtized végéig továb­bi 20 millió új munkahelyet kell lét­rehoznia. Ezen belül 12 milliót kife­jezetten a női munkavállalók szá­mára. További 5 millió állást a koro­sabb munkavállalók alkalmazására kell szánnia a tagállamoknak. Az idősebb korú munkavállalók (55-64 év közötti alkalmazottak) jelenleg a munkaerőpiacon dolgo­zók 38,1 százalékát teszik ki. Ezen belül a férfiak aktivitási rátája 48,2 százalék, ami utoljára a 70-es években volt ilyen alacsony. A lisszaboni egyezmény szerint az évtized végére a népesség ezen csoportja eléri az 50 százalékos mutatót. Az uniós munkaerőpiac komoly problémája, hogy jelenleg az 50 év fölötti munkaképes korú­ak aktivitása látványosan és gyor­san csökken. Az 1970-es években ilyen folyamat csak a 60 év fölötti­ek körében volt megfigyelhető. Az EU-n belül a portugálok a leg- szorgosabbak, a luzitán férfiak át­lagosan közel 65 évesen, a nők pe­dig 63 éves korukban mennek nyugdíjba. Őket követik az írek, a svédek és a britek. A legkorábban az olaszok vonulnak nyugdíjba, a férfiaknál 57, a nőknél 55 év az át­lag. Luxemburg újdonsült nyugdí­jasai is fiatalnak számítanak: a fér­fiaknál 57, a nők esetében 54 év az átlag. A franciáknál mindkét nem­nél 58 évesen döntenek a jól meg­érdemelt pihenés mellett, míg Né­Az Unióban legko­rábban az olaszok vo­nulnak nyugdíjba. metországban a férfiak és nők ese­tében 65 év a nyugdíjkorhatár. A nyugdíjrendszer átfogó reform­jára lesz szükség azonban a poszt- kommunista országokban is. A térség demográfiai viszonyait, családpolitikáját, szociális ellátó rendszereit összehasonlító nem­zetközi tanulmányok szerint a gazdasági átmenetben levő orszá­gokban az átlagot meghaladó a halálozás és a gyermekhalandó­ság, alacsony a várható élettar­tam, rohamosan csökken a házas­ságkötések száma, valamint a gyermekvállalási kedv, ennek eredményeként térségünkben el­kezdődött a népesség elöregedése és fogyása. A szociális kiadások mindenütt nőnek, ezzel szemben a szociális célokra szánt pénzfor­rások egyre inkább beszűkülnek. A Lengyelországban, Magyaror­szágon már javában zajló, a Balti­kumban pedig elkezdődött gyö­keres nyugdíjreform, amely a nyugdíjkorhatár emelését vonja maga után, gyakorlatilag minden országban elkerülhetetlen. Szlovákiában a termékeny korban levő népes korosztályok gyermek- vállalási kedve napjainkban mély­ponton van, ezzel párhuzamosan a II. világháború után született ge­neráció 2005 után fokozatosan nyugdíjba vonul. Ebből adódóan egyre kevesebb munkaképes tart el mind több nyugdíjast. így a nyugdíjreform mellett elkerülhe­tetlen a nyugdíjbavonulás idejé­nek a kitolása is. A közvélemény­kutatások szerint a lakosság 60%- a egyelőre ellenzi a nyugdíjkorha­tár kitolását, ennek ellenére várha­tó, hogy rövidesen felemelik a nők nyugdíjkorhatárát, (ú) Szlovákiában folyamatos a halogatás Pozsony. Nálunk az évek óta halogatott nyugdíjreform pénzügyi kereteit a Szlovák Gázművek (SPP) részleges privatizálása teremte­né meg. Viszont az SDE folyamatosan ostorozza a gázművek magá­nosításának jelenlegi formáját, ráadásul a Peter Magvasi vezette szociálisügyi minisztérium halogató taktikája miatt a reform kivite­lezése újra késést szenved. Ezért a Dzurinda-kabinetnek már nem lesz ideje a nyugdíjellátó rendszerek gyökeres átalakítására, (só) A szlovákiai cukorgyártók és cukorrépa-termesztők közös petíciót juttatnak el a kormányhoz és a parlamenthez Piacvédelmet és szabályozást követelnek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nyitra. A szlovákiai cukorgyártók, valamint cukorrépa-termesztők szövetsége közös petíciót fogalma­zott meg, amelyben arra szólítja fel a parlament, a kormány, valamint földművelésügyi, a gazdasági és pénzügyminisztérium illetékeseit, hogy teljesítse a piacvédelemre, a piacszabályozásra és az Európai Bi­zottság által nyilvánosságra hozott cukorkvótára vonatkozó követelé­seit. Minderről tegnapi nyitrai kon­ferenciájukon tárgyaltak a két szö­vetség képviselői. A piacvédelem terén azt szeretnék elérni, hogy az illetékes állami hivatalok bírálják felül a jelenleg érvényben lévő vámuniós szabályozást annak érde­kében, hogy csökkenjen az ország­ba közvetett módon beáramló cu­kor mennyisége. Az ilyen módon behozott cukornak a további feldol­gozást követően el kellene hagynia az országot, ám a hiányos vámsta­tisztikák miatt nem tudni, valójá­ban mekkora mennyiség marad itt belőle, komolyan veszélyeztetve a szlovákiai cukorpiac stabilitását. Ami a piacszabályozást illeti, az eu­rópai uniós standardnak megfelelő piaci rendtartás elfogadását sürge­tik a cukorgyártók és cukorrépa­termesztők. Erre már csak azért is szükség van, mivel az EU a cukorré­pa és a tej esetében jól működő kvó­tarendszert követel meg a csatla­kozni kívánó országoktól. A petíció aláírói végül arra szólítják fel az il­letékes állami hivatalokat, hogy fo­gadják el az Európai Bizottság Szlo­vákia számára közzétett cukorkvó­ta-javaslatát (189 760 tonnás „A”, valamint a 18 976 „B” kvóta), mert az a termelők és feldolgozók szá­mára egyaránt elfogadható. Ha azonban azt tapasztalnák, hogy bi­zonyos szlovák állami szervek igye­keznek csökkenteni a nemzeti kvó­tát, azt a hazai cukorrépa-ter­melők, -feldolgozók és az ágazatba befektetők érdekeit sértő magatar­tásként értelmezik. A konferencián egyebek közt elhangzott, hogy míg a hazai cukorfogyasztás évek óta körülbelül 230 ezer tonna körül mozog, addig ennek a kielégíté­séből egyre kisebb mértékben ré­szesülnek a hazai cukorgyárak, ta­valy például alig több mint 50 szá­zalékban. Amennyiben ez az irány­zat így folytatódna, a jelenlegi 30 ezer hektárnyi cukorrépa-termesz­tési területet mintegy 20 ezer hek­tárra kellene csökkenteni. Hiszen sem a cukorrépa-termesztőknek, sem a cukorgyáraknak nem érdeke a kivitel, ami - tekintettel a költsé­geket egyáltalán nem tükröző vi­lágpiaci árakra - magasan vesztesé­ges. Annak ellenére, hogy a hazai termelők és cukorgyárak teljes mér­tékben fedezni tudnák a szlovákiai cukorszükséglet, évről-évre na­gyobb mennyiségű cukrot impor­táltunk különböző formában. Ép­pen ennek az áldatlan helyzetnek az orvoslása érdekében született a fentiekben taglalt petíció is. (vkm) A február 27-én nyíló nyitrai nemzetközi szakkiállításon 420 vállalat mutatja be legújabb termékeit Bútoripari szakvásár ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A nyitrai bútoripari szak- kiállítást az Agrokomplex kiállító­területén idén február 27-én nyit­ják meg a nagyközönség előtt, a hazai és külföldi bútoripar és lakás- kultúra legújabb eredményeit be­mutató rendezvény március 3-áig, naponta kilenc és este hat óra kö­zött tart nyitva. Hivatalosan persze már február 26-án megnyílik a vá­sár, az első napot azonban a szak­mai látogatóknak tartják fenn. La- dislav Svihel, az Agrokomplex ve­zérigazgatója szerint az idei bemu­tató fő témái a lakásfelújítás, a la­káskultúra és a számítógépes tech­nika bútoripari felhasználása lesz­nek. Idén kénytelenek voltak to­vább bővíteni a kiállítóterületet, hogy minden jelentkező igényeit kielégíthessék. Míg tavaly ugyanis 368 cég vett részt a vásáron, szá­muk idén eléri a 420-at. A fedett te­rületet így ezer négyzetméterrel növelték, a többieknek pedig a sza­badtéri standokon biztosítanak he­lyet. A kiállítók mintegy 40 száza­léka hazai cég, jelentős részvételre számíthatunk azonban a cseh, né­met, osztrák, olasz, finn, lengyel, magyar és román cégek részéről is. A hazai cégek közül a legnagyob­baknak a dunaszerdahelyi Fima Möbel, a trencséni Centro Mobili, a zólyomi MSJ World Cooperation, a pozsonyi Sedya, a Selmecbányái DSM és a körmöcbányai Brik szá­mítanak. Hazai kiállítóink többsé­ge arra számít, hogy a szakvásáron nagyobb üzleteket sikerül kötnie. Erre szükségük is lenne, hiszen elsősorban a külföldi cégek hatal­mas konkurenciát jelentenek szá­mukra. Ennek a legjobb bizonyíté­A nyitrai Agrokomplex vásárváros berendezéseknek ad otthont ka, hogy a Szlovákiában eladott bútorok 60 százalékát külföldről hozzák be. A kiállítás rendezői az idei évre is! gazdag kísérőprogra­mot ígérnek és kiosztják a legjobb legközelebb a bútoroknak, konyhai (Képarchívum) kiállítóknak járó díjakat is. Svihel szerint szeretnék elérni, hogy az idei látogatottság elérje a tavalyit, amikor több mint 100 ezren tekin­tették meg a bemutatót, (mi) Tartanak az áremeléstől KOLLER PÉTER Párkány. 2001-ben Szlovákia felnőtt lakosságának 17%-a láto­gatta rendszeresen a világhálót, ami 8%-kal több, mint 2000-ben. Vajon az új telefonos díjszabási rendszer bevezetése után is tartha­tó lesz az ilyen mértékű növekedés? Minden idők egyik legnagyobb in­ternetes tiltakozásának lehetünk tanúi - állítják azon megmozdulás szervezői, akik az internetes kap­csolatok árának további emelése el­len emeltek szót. Kezdeményezé­sükhöz már több mint nyolcezren csatlakoztak, valamint a tiltakozás­hoz nevét adta további 15 interne­tes honlap is. Az áprilistól lépcsőze­tesen bevezetendő új díjszabási rendszerrel nem csak az internet további terjedésének szabnak gá­tat, hanem a jelenlegi felhasználók számának csökkenése is várható. A tiltakozó nyilatkozatot szentesítők elképzelhetetlennek tartják a már jelenleg is magas internetes csatla­kozások díjainak további emelését, valamint azt is el szeretnék érni, hogy ezek a jelenlegi 23%-os he­lyett az alsó, 10%-os adókulcs alá essenek. A fenti intézkedések hoz­zájárulnának a vüághálót bön­gészők további növekedéséhez, s a szlovák honlapokat üzemeltetőket sem fenyegetné a látogatók csök­kenő létszáma miatti megszűnés veszélye - állítják a tiltakozók. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Jó ajánlat üzletkötőknek Győr/Pozsony. Az FMMC Nemzetközi Üzleti és Marketing Center cégreferensi, tanácsa­dói, területi képviseleti munka­körökbe, egy konkurenciamen­tes, jövőorientált, a helyi gaz­daság fejlesztését szolgáló üzle­ti tevékenységhez (nem termé­kértékesítési és nem MLM) ajánl lehetőséget jó kommuni­kációs készséggel rendelkező, minimum középiskolai végzett­séggel rendelkezők részére Po­zsony, Nagyszombat, Nyitra, Galánta, Dunaszerdahely, Ko­márom, Érsekújvár, Párkány, Léva, Zólyom, Losonc, Rima­szombat, Kassa, Királyhelmec térségéből. A magyar nyelven kívül más idegen nyelv tudása vagy biztosítási, banki, kereske­delmi üzletkötői gyakorlat to­vábbi lehetőséget jelenthet, de nem feltétel. A tájékoztató előadás 2002. március 1-én 11 órakor Pozsonyban az Istropolis (Trnavské myto 1) 4-es előadó termében lesz. Érdeklődni le­het: Éva Garai 0904/325503, Ladislav Cepela 0903/020814 vagy 0356404175. (ú) Az IRB tavaly 427 hitelt nyújtott Pozsony. A Beruházási és Fej­lesztési Bank (IRB) tavaly 427 hitelt nyújtott, összesen 1,665 milliárd korona értékben. A hi­telek 95%-át jogi személyeknek folyósították. A rövid futami­dejű hitelek dominálnak, ezek összértéke elérte az 1,3 milliárd koronát. A hosszú futamidejű hitelek 133,6 millió koronát tesznek ki. A legtöbb hitel a gépiparba és az élelmiszeripar­ba irányult. Az évvége felé, főként a karácsonyi időszak­ban, megnőtt az igény a fo­gyasztói hitelek iránt is. Ebből tavaly 326-ot folyósítottak, 31,5 millió korona értékben. (SITA) E-aláírás csak a kiválasztottaknak Pozsony. Az elektronikus alá­írásról szóló képviselői tör­vénytervezetet a parlament már a jövő héten elfogadhatja - állítja Eubomír Harach gaz­dasági miniszter. Szerinte azonban a lakosság és a válla­latok többsége ezt csak évek múlva fogja kihasználni teljes mértékben a mindennapi élet­ben. Szlovákiában ugyanis rendkívül alacsony az internet elterjedtsége, így ha ezen nem sikerül javítanunk, akkor az elektronikus aláírás felhaszná­lása csak a lakosság egy szűk körét érinti majd. (SITA) Közlekedési Biztosító felszámolás alatt Pozsony. A Közlekedési Bizto­sító már beadta kérvényét a Pénzpiaci Felügyelethez bizto­sítási állománya egy részének az átruházására egy másik biz­tosítótársaságra. Várakozásaik szerint a felügyelet még e hé­ten elbírálja a kérvényüket. A biztosító képviselői ugyanak­kor egyelőre nem hajlandók el­árulni, mely biztosító veszi át ügyfeleiket. A Közlekedési Biz­tosító a tavalyi év augusztusá­tól nem köthetett új biztosítá­sokat, mivel nem töltötte fel kellő mértékben a tartaléka­lapjait. (TASR) Lengyelország határozott fellépése Varsó. Jaroslaw Kalinowski lengyel mezőgazdasági minisz­ter szerint amennyiben az Eu­rópai Unió az EU-tagság kez­detétől nem érvényesíti a len­gyel gazdákra is a teljes köz­vetlen támogatást, a kormány esetleg felfüggeszti az agrárke­reskedelem liberalizálásáról a tizenötökkel zajló tárgyaláso­kat. A lengyel fél, az Európai Bizottság és az egyes EU-tagor- szágok egymástól eltérő állás­pontja az EU-bővítés pénzügyi feltételeiről növeli a kockáza­tát annak, hogy a csatlakozási tárgyalásokat nem sikerül be­fejezni a tervezett határidőre, 2002 végéig, ami meghiúsíta­ná Lengyelország 2004-es EU- csatlakozását. (MTI) Botrányos magyar fizetési mérleg Budapest. A fizetési mérleg hi­ánya Magyarországon tavaly csaknem két és félszerese volt az előzetesen közzétett deficit­nek. A Magyar Nemzeti Bank a hét elején két év fizetésimérleg­adatait volt kénytelen vissza­menőleg módosítani: 24 hó­napból 22 havi egyenleget ko­rábban tévesen közöltek. A de­ficit tavaly 140%-kal magasabb volt az előzetesen közzétettnél. A jegybank közleménye szerint a fizetési mérleg hiánya 2001- ben nem 518 millió, hanem 1,25 milliárd euró lett. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. február 20-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,179 Lengyel zloty 11,712 Angol font 69,199 Magyar forint (100) 17,390 Cseh korona 1,324 Svéd korona 4,591 Dán korona 5,678 Szlovén tollár (100) 18,927 Japán ien (100) 36,358 Sváici frank 28,520 Kanadai dollár 30,561 USA-dollár 48,624

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents