Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-20 / 43. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 20. Maradnak a békefenntartók Brüsszel. Szkopje kérésére a NATO 3 hónappal meghosz- szabbította macedóniai misz- szióját. George Robertson fő­titkár közleménye szerint 2002. június 26-ig terjesztet­ték ki a Vörös Róka fedőnevű missziót, vezetője Németor­szág marad, bár Olaszország vállalta, hogy szükség esetén átveszi az irányítást. (MTI) Bombázás Kolumbiában Bogota. Kolumbiában a had­sereg légicsapásokkal akadá­lyozta meg, hogy egy szélső- baloldali fegyveres csoport felrobbantson egy gátat a fő­város közelében, és árvizet okozzon, illetve veszélyeztes­se Bogota vízellátását. Az ak­cióra még pénteken került sor, a hírt csak tegnap jelentette be Gonzalo Morales tábornok, a légierő parancsnoka. (MTI) Az ETA újabb merénylete Madrid. Pokolgépes merény­letet követett el tegnap a baszk terrorszervezet, az ETA a Bilbao melletti Sestaóban, súlyosan megsebesítve a 27 éves Eduardo Madina Munozt, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) ifjúsági szervezetének egyik vezető­jét. Munoz lábát térdből am­putálni kellett. A kormányban vezető szerepet játszó konzer­vatív Néppárt (PP) és az el­lenzék legfontosabb pártja, a PSOE éppen tegnapra tervez­te közös gyűlését, amelyen az terrorizmus ellenes paktumot kívánták megerősíteni. (MTI) Kostunica Hágát bírálja Belgrád. Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök képmutató­nak nevezte a hágai törvény­szék magatartását a Milose- vics-per első szakaszában. Úgy véli, egyelőre kevés sze­repe van a jognak, sokkal in­kább a felületes, manipulált történelemnek, a politikának, a furcsa logikátlanságnak. Szerinte az elődje elleni vá­dakat a törvényszék elkap­kodta, a hágai testület igazsá­ga szelektív, mert csak a jugo­szláviai és ruandai háborús bűnöket tárgyalja, holott ha­sonlókat a világ számos pont­ján elkövettek. (MTI) Kostunica azzal vádolta a tör­vényszéket, hogy megértést tanúsít a koszovói albánok hadserege (UCK) iránt (Képarchívum) Moszkvai tiltakozás Moszkva. Az orosz külügymi­nisztérium tegnap elítélte a moldovai kereszténydemokra­ta néppárt két hete tartó chisinaui tüntetéssorozatát, amely az ellen folyik, hogy az orosz nyelvet az ország máso­dik hivatalos nyelvévé nyilvá­nítsák a román mellett. Moszkva szerint a románbarát ellenzéki mozgalom tünteté­seit nyíltan oroszellenes meg­nyilvánulások kísérik. (MTI) Brüsszel figyelmeztette Prágát: a csatlakozási tárgyalásokon kötelezettséget vállalt arra, hogy támogatni fogja a közös külpolitikát Kemény bírálatok Zemannak ÖSSZEFOGLALÓ Tel-Aviv/Brüsszel/Bécs. Az Euró­pai Unió Brüsszelben ülésező kül­ügyminiszterei hétfőn este elfogad- hatadannak minősítették Milos Zeman cseh kormányfőnek az izrae­li Háárec című lapban megjelent fej­tegetéseit. Az elnöklő spanyol Josep Piqué elmondta, hogy a külügymi­niszterek aznap szereztek tudomást az interjúról és visszautasítják az abban foglaltakat. Piqué szerint azonban mindenekelőtt tisztázni kell, hogy az újságban megjelentek pontosan fedik-e Zeman szavait. Zeman, aki kétnapos látogatást tett Izraelben, interjút adott a lapnak, s ebben Adolf Hitlerrel összehasonlít­hatónak nevezte Jasszer Arafat pa­lesztin elnököt. Később a kormány­fő cseh újságíróknak azt mondta, hogy a Háárec pontatlanul adta vissza szavait, hogy ő az interjúban neveket nem is említett, de addigra már kiváltotta az EU, Ausztria és a palesztin vezetés bírálatát, haragját. Zeman a terrorizmus ellenfeleként mutatkozott be, és azt mondta, hogy terroristákkal nem szabad tár­gyalásokba bocsátkozni. „A maga korában Hitler volt a világ legna­gyobb terroristája, és senki sem kér­te a vele való tárgyalást, mint ahogy ma sem szabadna tárgyalni terroris­tákkal.” A Háárec azt írta bevezető­jében, hogy „Ariel Sáron (izraeli mi­niszterelnök) keresve sem találhat­na (Zemannál) lelkesebb támogatót a politikájának”. Jean-Christophe Filori, az Európai Bizottság szóvivője tegnapi brüsz- szeli sajtóértekezletén lényegében a külügyminiszterek előző napi ál­lásfoglalását megismételve közöl­te, hogy az EB határozottan eluta­sítja Zeman szavait. „Nem ilyen szóhasználatot várunk el egy jövő­beni EU-tagtól” - mondta, majd azt hangsúlyozta, hogy Csehország a csatlakozási tárgyalásokon lezárta a közös kül- és biztonságpolitikáról szóló fejezetet, s egyebek között kötelezettséget vállalt arra is, hogy támogatni fogja az EU külpolitiká­ját a közel-keleti kérdésekben is. A tegnapi sajtóértekezleten szintén felszólalt ez ügyben Josep Piqué spanyol külügyminiszter, mond­ván: az EU számára nagyon fontos kérdésről van szó, s hozzátette: re­méli, hogy a jövőben ilyesmi nem ismétlődik meg. Ausztriában is több politikus bírálta élesen Zemant. Benita Ferrero- Waldner külügyminiszter „nagyon abszurdnak” nevezte a cseh kor­mányfő álláspontját, míg Wemer Fasslabend parlamenti alelnök úgy értékelte, hogy Zeman „ezzel a hú­zásával kirekesztette magát a ko­moly politikusok köréből”. (A cseh miniszterelnök korábban Jörg Haidert is Hitlerhez hasonlította.) Határozottan elítélte és botrányos­nak nevezte Zeman kijelentéseit Jasszer Abed Rabbo palesztin tájé­koztatási miniszter. (TASR, MTI) A cseh kormányfő vasárnap járt a jeruzsálemi Siratófalnál (TASR/AP-felvétel) Martonyi János szerint „itt valami technikai-kommunikációs zavar lehet" Milosevics mellett és Magyarország ellen tanúskodna Román segítséget kap Mához egy hétre: csúcs Budapest. Február 27-én ta­lálkoznak a visegrádi négyek miniszterelnökei - jelentette be Martonyi János külügy­miniszter hétfőn este a Ma­gyar Televízió Aktuális című műsorában. MTI-JELENTÉS A magyar diplomácia vezetője Le­szek Miller lengyel miniszterelnök hétfői nyilatkozatára reagálva je­lezte: egyeztették az EU-bővítés fi­nanszírozásával kapcsolatos viseg­rádi közös miniszterelnöki nyilat­kozat szövegét a visegrádi orszá­gokkal, és megkapták a beleegye­zést a fővárosokból annak közzété­telére. Miller ugyanis bírálta a ma­gyar kormányt amiatt, hogy előze­tes egyeztetés és tájékoztatás nél­kül, túl korán hozta nyilvánosságra a közös nyilatkozatot. A lengyel kormányfő szerint a dokumentu­mot a csúcstalálkozót követő közös sajtóértekezleten kellett volna nyil­vánosságra hozni. Ennek kapcsán ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa a visegrádi kor­mányfők múlt héten közzétett nyi­latkozatáról tegnap azt mondta, hogy a tagjelöltek összehangolt el­járását természetesnek tartja, s vár­ta is a közös fellépést. Azonban azt ajánlotta az uniós tagságra várako­zóknak, hogy váiják meg, amíg „ki­alakítjuk a közös tárgyalási pozíci­ót, hiszen jelenleg csak egy keret­dokumentum létezik” a bővítés fi­MTI-JELENTÉS Prága. Hogyan élnek a magyarok a szomszédos országokban? című, a Mladá Fronta Dnes tegnapi számá­ban a státustörvényról szóló cikké­ben Bohumil Dolezal cseh politoló­gus megállapítja: „A magyarok ha­talmas tömegei, amelyek a vitatha­tó múltbeli döntések következtében a magyar állam határain kívül re­kedtek, Magyarországon állandó belpolitikai feszültség forrásai. A szélsőjobboldali MIÉP támogatott­sága növekszik. Az említett törvény olyan, kényszerhelyzetben született megoldás, amikor is a határok meg­változtatása lehetetlen, az érintett Martonyi kijelentette: „Mi ennek a nyilatkozatnak a szövegét egyez­tettük, és kaptunk írásban is Varsó­ból egy igent, tehát azt hiszem, hogy itt valami technikai-kommu­nikációs zavar lehet”. Utalt arra, hogy a szöveget a négy főtárgyaló dolgozta ki, s azt a négy főváros jó­váhagyta. Martonyi is egyetért az­zal, hogy az lett volna a legjobb megoldás, ha a miniszterelnökök találkozóján teszik közzé a nyilat­kozatot. Mint mondta, azért nem tudták megvárni a miniszterelnö­kök találkozóját, mert az időpont egyeztetése nehézségeket vetett fel. „Ezzel szemben az EU külügy­miniszterei most találkoztak, ezért gondoltuk úgy mind a négyen, hogy miután egyetértés van a nyi­latkozat szövegében, tegyük azt közzé, s megpróbáljuk a célzott eredményt elérni, nevezetesen azt, hogy befolyásoljuk valamelyest a külügyminisztereket”. Martonyi ki­emelte: a csúcstalálkozó nem azért jön létre, mert az EB január 30-án közzétett javaslatával vagy elkép­zelésével kapcsolatban állást kell nanszírozásáról. (A visegrádiak el­sősorban a közvetlen mezőgazda- sági támogatások és a regionális fej­lesztések összegét keveslik.) Ver­heugen utalt arra, az EU-tagor- szágok külügyminiszterei által hét­főn Brüsszelben közzétett nyilatko­zat szerint az Európai Unió Bizott­ságának, mint a közösség végrehaj­tó szervének mielőbb elő kell ter­jesztenie az ezekkel a területekkel kapcsolatos tárgyalási pozícióit, hi­szen a tárgyalások tétje a majdani új kelet-európai tagoknak fizetendő államok félnek attól, hogy politikai autonómiát adjanak a (náluk élő) magyaroknak.” A szerző szerint kü­lön figyelmet érdemel az EU velen­cei bizottságának és általában az európai intézményeknek az állás- foglalása. „Ezeket továbbra is az az elképzelés uralja, hogy mindaz, ami még az I. világháború utáni status quóból megmaradt, az szent és sért­hetetlen, még kozmetikai változta­tások sem eszközölhetők.” A szerző megjegyzi, hogy a velencei bizott­ság állásfoglalása ugyan számos ta­nácsot tartalmaz, de figyelmen kí­vül hagyja a probléma történelmi hátterét. Elsősorban a nyugat-euró­pai országokra jellemző, hogy egy foglalniuk a miniszterelnököknek. Az eredetileg február 19-re terve­zett, és február 27-én megvalósuló találkozó rendes visegrádi csúcs, amelynek megvan a maga napi­rendje. Azt nevezte a lényegnek, hogy a visegrádi négyek miniszter- elnökei rövid időn belül találkoz­nak, és még kiegészíthetik a már közzétett közös nyilatkozatot. A témával egyébként nemcsak a lengyelek foglalkoznak, a Respekt című prágai politikai hetilap leg­újabb száma is megállapítja a közös visegrádi nyilatkozatról: a doku­mentum Orbán Viktor kezdeménye­zésére úgy került nyilvánosságra, hogy még nem volt egészen kész. „A budapesti külügyminisztérium azonban három órával a szöveg közzététele után még azt állította, hogy a dokumentum nincs készen. A cseh kormányszóvivő a nyüatko- zat kommentálását igénylő kérdés­re visszakérdezett: Milyen visegrádi nyüatkozat? Visegrád legutóbbi ak­tivitásának sorsa így többet árul el a közép-európai testvériségről, mint ami szerzőinek kellemes lenne.” milliárdos hozzájárulások folyósí­tásának mikéntje. A tárgyalási pozí­ciók mielőbbi beterjesztése azért is fontos, hogy ne váljon kezelhetet­lenné a bővítési menetrend, amely­nek alapján az év végéig az EU vár­hatólag 10 országgal befejezi a csat­lakozási tárgyalásokat, 2004-ben való csatlakozásuk érdekében. Egyébként tegnap Brüsszelben a három balti ország képviselői is kö­zölték, hogy egyeztetni kívánnak a bővítés finanszírozásának vitatott kérdéseiről. (TASR, MTI) zárt világban élnek, és nem tudato­sítják, hogy a megoldatlan, rende­zetlen problémák Közép- és Kelet- Európa integrációjával egyszer majd bumerángként üthetnek visz- sza az Európai Unióra. A nagy nyu­gat-európai hatalmak, Franciaor­szág és Nagy-Britannia, mind a mai napig nem tudták feldolgozni a problémák előidézésében való ré­szesedésüket. Egyébként nem csak magyar problémáról van szó, ame­lyet végül talán csak sikerül majd ci- vüizáltan és békésen megoldani” - úja Dolezal, s úgy vélekedik, hogy „a Nyugatnak a Balkánon tapasztalt tehetetlensége az imént tagialmái veszélyesebb probléma”. Brüsszel/Bukarest. Szlobodan Milosevics tegnap keresztkérdések sokaságát tette fel a hágai Nemzet­közi Törvényszéken folyó perében az elsőként beidézett tanúnak, akit több alkalommal sikerült za­varba hoznia. Mahmut Bakalli a vád tanújaként tett vallomásában azt állította, hogy a szerbek apar­theidrendszert hoztak létre a tar­tományban, és megpróbálták ki­szorítani az albánokat a közélet­ből. Bakalli korábban magas rangú kommunista pártfunkcionárius volt, jelenleg a koszovói parla­mentben az egyik albán pártot képviseli. MTI-HÍR Washington. Az amerikai hírszer­zés azt észlelte, hogy iráni titkos- szolgálati és katonai személyek, mélyen Afganisztánon belül, afgán lázadókkal együttműködve az ide­iglenes kabuli kormány destabilizá- lásán dolgoznak. Ezt tegnap a The Washington Times közölte. Az azo­nosított irániak részben a teheráni hírszerzési és biztonsági minisztéri­um emberei, részben a forradalmi gárdahadtest katonái. A lapot tájé­koztató amerikai illetékesek el­mondták, hogy ezek az irániak Mazari-Sarif afganisztáni város kö­MTI-HÍREK Gáza/Jeruzsálem. Izraeli helikop­terek tegnap három rakétát lőttek ki a Hamász radikális iszlám mozga­lom irodájára a Gázai övezet északi részén. A támadásban két férfi és egy nő vesztette életét, tízen megse­besültek. Az iroda a Dzsabalija me­nekülttábor egyik épületében mű­ködött. A helikoptertámadás előtt, tegnap a reggeli órákban öt palesz­tin halt meg az izraeli katonákkal ví­vott összecsapásokban. Izrael legfelsőbb bírósága tegnap parancsot adott a hadseregnek, hogy állítsa le a Gázai övezetben a palesztin házak lerombolását. Ezt Mohammed Baraké izraeli arab kommunista képviselő közölte az AFP-vel. Ő volt az, aki keresetet nyújtott be a legfelsőbb bírósághoz a lakosság nevében a házrombolá­sok ellen. A tilalom egyelőre csü­törtökig szól, amikor a bíróság ki­hallgatja az izraeli hadsereg és a helyi palesztin lakosok képviselőit. Palesztin ületékesek szerint az iz­raeli katonák tegnap 11 ház lerom­Egy román kormánypárti szenátor a horvátoknak szállított magyar fegyverekről szóló hírekkel sietne Milosevics segítségére a hágai per­ben - írták a tegnapi román lapok. Adrian Paunescu szenátor, Ceausescu volt román diktátor egykori udvari költője, aki a kor­mányon levő PSD színeiben jutott be a román parlamentbe, alaposan meglepte szenátortársait, amikor a felsőházban bejelentette: Milosevics mellett akar tanúskod­ni. Kifejtette, hét éve vannak a bir­tokában információk arról, hogy egy 1990 októberében létrejött tit­kos horvát-magyar megállapodás alapján Magyarország fegyvert szállított Horvátországnak. zelében, több száz afgán harcossal működnek együtt, és erőfeszítéseik az Amerika-barát, új ideiglenes af­gán kormányzat aláásására, illetve Zahir Sah volt afgán király márciusi hazatérésének meghiúsítására irá­nyulnak. Az iráni támogatást élve­ző afgán harcosok „állig felfegyver- zettek, és rengeteg a pénzük, ami­vel le tudnak fizetni embereket” - közölte az amerikai forrás. Az érte­sülésében az az újdonság, hogy az iráni különleges szolgálatok esze­rint nem csak az iráni-afganisztáni határvidéken tevékenykednek, ami eddig is ismert volt, hanem Afga­nisztán belsejében is. bolását kezdték meg a Gázai öve­zet déli részén. Nyugalmazott izraeli tábornokok és biztonsági főnökök kampányt indítanak a palesztin területekről való egyoldalú izraeli kivonulá­sért. Saul Givoli, a Béke és Bizton­ság Tanácsa nevű szervezet igaz­gatója elmondta, nyilvános támo­gatást próbálnak szerezni a Ciszjordánia nagy részéről, vala­mint a Gázai övezetből való kivo­nuláshoz. „Két független állam megteremtését tervezzük, izraeli­eknek és palesztinoknak” - mond­ta. A szervezetnek ezer tagja van a nyugalmazott tisztek, valamint az elhárítás és a hírszerzés korábbi vezetői közül. A szaúdi trónörökös Izrael és az arab államok közti viszony normali­zálását is hajlandó lenne javasolni a márciusi arab csúcson. Egy arab lap a hír kapcsán rámutatott: a szaúdi királyság és a zsidó állam kapcsola­tainak rendezése eddig tabunak számított Híjádban, ezért egy ilyen lépést „stratégiai döntésnek” kell te­kinteni Szaúd-Arábia részéről. Egyeztetni kívánnak a baltiak is a bővítés finanszírozásának vitatott kérdéseiről Verheugen: várjunk türelemmel Cseh politológus a kedvezménytörvényről, a közép-európai feszültségek okairól Saj át felelősségétől fél a Nyugat Teheránból támogatják az afganisztáni lázadókat Titkos iráni akciók Izrael egyoldalú kivonulása mellett kampányolnak Szaúdi elmozdulás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents