Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-19 / 42. szám, kedd
15 ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 19. Kitekintő A brüsszeli Igazságügyi Palota sokat látott klasszicista kulisszái között tegnap kezdődött Pándy András, a hat családtagját kiirtó „magyar lelkész" pere Mi igaz a rémtörténetből? Pándy és ügyvédje, Hein Diependaele (Reuters-felvétel) Egy kelet-európai zugból Brüszszelbe kerülő lelkész a legidősebb lányával bűnszövetségben megöli hat családtagját, majd nyomtalanul eltünteti két volt feleségének, illetve két édes- és két nevelt gyermekének holttestét. Mindezt úgy, hogy az eltűnések csak lassan keltenek gyanút, ahogy korábban nem szúrt szemet az sem, hogy a lelkész szinte minden, még élő nőnemű családtagjával vérfertőző kapcsolatban állt, rendszeresen megerőszakolva saját és fogadott lányait. FÜZES OSZKÁR Az utolsó gyilkosság után három évvel a bűntárs leány jelentkezik a rendőrségen, ám apja bolondnak titulálja, és ezzel négy újabb évre elhessegeti a nyomozókat. Aztán persze teljes erővel nyomoznak Belgiumban, Magyarországon, Kanadában és Ausztriában. Minden kellék megvan egy horrorfilmhez, ám az élet ismét fordulatosabb, mint a legvadabb forgatókönyv. Nincs ugyanis meg minden kellék a bűnsorozat feltárásához. Amit tudni, azt csak abból, hogy a leány a hatodik gyilkosság után kilenc évvel részletes beismerő vallomást tesz, elismerve, hogy édesanyját és nevelőanyját, valamint egyik édestestvérét ő ölte meg. Terhelő vallomást tesz apjára, aki két nevelt lányát és egyik édesfiát végezte ki. Ám tárgyi bizonyíték szinte semmi, a bűnper kimenetele teljesen bizonytalan. Sőt fizikai nyomuk az áldozatoknak sincs. A hat (négy nő, két férfi) holttestet - megint csak a lány szerint - ipari sósavban feloldották, a maradványok egy részét pedig az egyik brüsszeli vágóhíd mócsingtenge- rébe dobva tüntették el. A jókora székesegyházra emlékeztető brüsszeli Igazságügyi Palota sokat látott klasszicista kulisszái között tegnap kezdődött Pándy András és Pándy Ágnes büntetőpere. Tizenkét egyszerű brüsszeli polgárnak kell eldöntenie, hogy mennyi igaz a vádiratból kikerekedő rémtörténetből. Három-négy hetük van erre, és ha bűnösnek találják a 75 éves apát, valamint 44 esztendős leányát, akkor a vádlottak életfogytiglani börtönt kaphatnak. A szadista, gyermekeket rabló kéjgyilkos Marc Dutroux párhuzamosan folyó ügye mellett a „magyar lelkészként” emlegetett Pándy András belga-magyar kettős állampolgár pere a belga igazságszolgáltatás legnagyobb érdeklődést kiváltó eseménye. Ha a mindent makacsul tagadó Pándy tényleg bűnös, akkor bekerül a németalföldi királyság bűnügyi múzeumába: ő az első belgiumi sorozat- gyilkos családirtó. A történet „krimi”-része Ágnes vallomása szerint 1985. június 23-án kezdődött. A vádirat lényege végig Ágnes közléseire épül. Az első vádpont gyilkossági kísérlettel vádolja Ágnest, és vérfertőzéssel Pándy Andrást. Ágnes a szobájába hívja mostohatestvérét, Pándy (eredeti nevén Könc- zöl) Tímeát, „gyere csak, pénzt találtam a tapéta alatt”. Tímea odahajol, hogy közelebbről megnézze, de szerencséjére észreveszi, hogy Ágnes már ütésre emeli a vasrudat. Kiszalad, másnap feljelentést tesz a rendőrségen, harmadnap visszavonja, és tizenöt éven át hallgat. Otthonról előbb egy másik Brüsszel melletti elővárosba, Vilvoorde-ba költözik, 1986-ban már egészen Kanadáig menekül. Ott névházasságot köt egy nagybátyjával, de végül hazamegy Magyarországra, ma is ott él. Pándy András és Ágnes többször is Kanadába utazik, de nem találják meg Tímeát. Valószínűleg ennek köszönheti, hogy még él. Azért kellett volna meghalnia, mert élő bizonyíték arra, hogy nevelőapja megerőszakolta, így született 1984 novemberében Márk. A DNS-vizsgálat egyértelműen kimutatta, hogy Márk apja Pándy András. A gyilkossági kísérlet vádját a sértett Tímea már 1999 tavaszán, magyarországi kihallgatásán alátámasztotta, így nem csak Ágnes önmaga ellen is tett vallomása az egyetlen bizonyíték Pándy bűnösségére e vádpontban. Amikor Tímea Kanadába menekül, már tudja vagy sejti, hogy nincs kegyelem. Talán ezért nem vall sem nevelőapja, sem mostohanővére ellen. De az is lehet, hogy konkrétan nem tudja, mi történt 1986. július 31-én. Agnes vallomása szerint apja ekkor már szabadulni akar második feleségétől, Fintor Edittől. Azért, mert az asz- szony nehezményezte, hogy férje saját és nevelt lányaival egyaránt folyamatos szexuális kapcsolatban áll. Vagy lelki, vagy fizikai erőszakkal veszi rá őket vérfertőző kapcsolatra. Első „szeretőjét”, egyben legidősebb lányát, Ágnest több tucatszor megerőszakolja, és teljesen az uralma alá hajtja. Ráveszi, hogy ölje meg mostohaanyját. Előbb azonban arra kényszerítik Fintor Editet: írjon egy levelet, amelyben Ágnes 1997. november 20-án megkezdte feltáró, beismerő vallomását. közli a férjével, hogy elhagyja, és az egyik gyerekkel, Andreával (eredeti nevén Ágh Zsuzsanna) Németországba költöznek. Ágnes július utolsó napján kalapáccsal fejbe veri és megöli Fintor Editet, majd apja átveszi a kalapácsot, és Andrea fejét veri szét. A holttesteket feltrancsírozzák, majd Cleanest márkájú sósavas tisztítószerrel feloldják egy bá- dogteknőben. Az igazságügyi szakértők szerint ilyen módon lehetséges a nyomok teljes eltüntetése - főleg, ha a vizsgálat tíz évvel a cselekmény után történik. 1988. március 9-én az apa és leánya vásárol egy karabélyt. Tizenegy nappal később Pándy különélő első feleségének lakására mennek. Ott Ágnes fejbe lövi édesanyját és egyik édes testvérét, Dánielt. A holttesteket feldarabolják, sósavazzák, majd a nagyobb darabokat az egyik vágóhídra viszik, és ott tüntetik el az állati csont- és mócsingtároló- ban. Újabb két hét múlva Pándy fejbe lövi másik fiát, Zoltánt. Ä holttesttől a már begyakorolt módon szabadulnak meg. Az öt, közösen végrehajtott gyilkosság után Ágnes „boldogan” él élettársává lett édesapjával. Elnézi, hogy apja többször megerőszakolja egy másik nevelt lányát, az akkor tizenhét esztendős Tündét is. (Eredeti neve Ágh Anikó, Fintor leánya, Zsuzsanna húga.) 1989 nyarán Ágnes a tengerparton nyaral. Amikor hazajön, sehol nem találja Tündét. Kimegy a garázsba, és látja, hogy jelentősen megcsappant a sósavkészlet. Ebből arra következtet, hogy apja megölte és eltüntette Tündét. De csak három évvel később, 1992 januárjában megy be az egyik brüsszeli kerületi rendőrkapitányságra, hogy bejelentse rokonai eltűnését, és feljelentse apját vérfertőzésért. A rendőrök kimennek Pándy lakására, az apa sajnálkozva elmondja, hogy lánya egy szekta hatása alá került és megbolondult, rémálmai vannak és sokat fantáziái. Mivel senki más nem keresi az eltűnteket, és se holttest, se nyom, a feljelentést irattárba süllyesztik. 1996 májusában azonban a brüsszeli nyomozók a magyar rendőrségtől olyan értesüléseket kapnak, ami felkelti a gyanújukat. A vizsgálat újraindul, de csak másfél év múlva kezdődnek meg Pándy lakásain a házkutatások. Ekkor azonban már gyanúsítottként kezelik, és 1997. október 17- én letartóztatják. Öt nappal később találják meg az egyik lakáson a sósavas flakonokat. Ágnest többször kihallgatják. A nyomozást egy brüsszeli sztárrendőr vezeti. Ágnes elé tárja az addig feltárt tárgyi és logikai összefüggéseket, majd megkérdezi a lányt. - Mit gondol, miért maradt életben? Es meddig él még, ha apja ismét szabadlábra kerül. Menjen, igyon meg egy kávét és gondolkozzon. A rendőr minap elmesélte: félt, hogy a kihallgatásról elengedett lány sosem jön vissza a kávéházból. De Ágnes visszajött, és 1997. november húszadikán megkezdte részletes, feltáró, töredelmes beismerő vallomását, elismerve saját gyilkosságait, és ismertetve az apja által elkövetett emberöléseket. Ám sem Belgiumban, sem Magyarországon nem találnak döntő tárgyi bizonyítékokat. Pándy mindent következetesen tagad. Szerinte az egész történetet amúgy is zavaros fejű lánya találta ki a rendőrök segítségével. A sósavat háztartási takarításra és fertőtlenítésre használták. Arra nem ad magyarázatot, hogy miért vettek puskát. Első felesége még Zoltán születése előtt elköltözött tőle (ez igaz is), a második pedig szintén szabad akaratából hagyta faképnél. (Ez valószínűleg nem igaz.) A Pándyt valószínűleg legjobban ismerő belgiumi magyar társaságban a Népszabadságnak elmondták: az évtizedeken át tartó közeli baráti kapcsolat és a rendszeres családi összejárások során soha semmilyen gyanús jelet nem tapasztaltak. Áz 1957-ben Svájcon keresztül Belgiumba emigráló református segédlelkész - miután megtanult flamandul - normálisan dolgozott, majd lelkész lett a nem túl nagy belgiumi magyar kálvinista gyülekezetben. Egyébként Csapon született, 1927. június elsején. Debrecenben tanult református teológiát, nem tudni pontosan, hogy megszerezte-e az oklevelet. A két évvel fiatalabb Sores Ilonával 1956-ban házasodtak össze, együtt érkeztek Belgiumba, és 1958. január 28-án született Ágnes lányuk. Majd még két fiuk. 1967. november húszadikán azonban elváltak. Pándy apróhirdetés útján ismerkedett meg az akkor már kétszeresen elvált Fintor Edittel, akit 1979. március hetedikén vezetett oltár elé. A kettős család azonban a kívülállók számára normálisan élt, anyagilag is szépen gyarapodtak. Az ismerősök szerint Pándy mindig akaratos volt, szerette „napóleoni” testtartásban fényképez- tetni magát. Makacs vitapartner volt, családtagjait keményen kézben tartotta, de legfeljebb szavakban mutatott erőszakos hajlamot. Legközelebbi ismerőse, aki a peranyagot is nagyon jól ismeri, elmondta: - Nem akartam elhinni semmi rosszat róla, hát még ilyesmit. Most már azonban biztos vagyok benne, hogy megtette, amivel vádolják. Ágnes szerint apja hidegen kegyetlen, csöndesen erőszakos ember. Feljogosítva érzi magát arra, hogy bármit megtegyen, amit akar. Nagyon ért a befolyásoláshoz, megtévesztéshez. A gyilkosságokat azért tervelte ki, hogy szexuális kicsapongásai titokban maradjanak. Sem az erőszak áldozatai, a nők, sem azok közvetett tanúi, a fiúk nem maradhattak életben. Tímeát legalább ötször próbálták meg eltenni láb alól. Az ügyet ismerő brüsszeli rendőrök elmondták: biztosak abban, hogy Ágnes vallomása igaz. Nem csoda, hogy Pándynak éveken át sikerült titokban tartania családtagjai eltűnését. A belgiumi életformában, különösen egy emigráns lelkész iránt, nemigen érdeklődnek sem a szomszédok, sem a hatóságok. Pándy mindig elintézte a formaságokat, a papírjai rendben voltak, az eltűnéseket hosszú éveken át nem jelentette senki. Ágnes vallomása nélkül nagyon nehezen lehetett volna bármit is kinyomozni. A vallomás azonban zárt logikai láncban, közvetett bizonyítékokkal alátámasztva, jogilag is igazolható. A per két nagy kérdése dönti el, merre fordul az ügy. Ha Pándy megtörik, és legalább részben elismer valamit Ágnes vallomásából, akkor az ügy gyorsan lezárható lesz. Ám ez nem valószínű. Könnyen megtörténhet viszont az ellenkező fordulat: a lelkileg-szel- lemileg kimerült Ágnes, a bíróság előtt ismét találkozva apjával, visszavonja vallomásait. Ebben az esetben a vád egész építménye megroppan, és az esküdteknek közvetett, vitatott bizonyítékok alapján kell dönteniük Belgium egyik legérdekesebb bűnperében. De még Ágnes vallomásával együtt is nehéz dolguk lesz. Pándy András Ágnes (balra) és Tünde lányával, aki 1989 nyarán tűnt el (Fotó: internet) Mihajlo Rjabec, az ukrán választási bizottság elnöke szerint az ukrajnai politikai pártok ma még messze állnak az alkotmány által nekik felkínált lehetőségektől A kárpátaljai Beregszász „magyar sziget” marad INTERJÚ A választási körzetek határainak megváltoztatása nem érinti kellemetlenül a beregszászi 72. számú választási körzetet, ahol továbbra is a magyar nemzetiségű lakosság marad többségben - mondta a Népszabadságnak Mihajlo Rjabec. Az ukrán választási bizottság elnöke szerint a március 31-én esedékes parlamenti választásokon a beregszásziaknak továbbra is esélyük van magyar nemzetiségű képviselőt küldeni Kijevbe. Leonyid Kucsma elnök a napokban kritikusan szólt az ukrán politikai intézményrendszerről, és sajnálkozott, hogy túlságosan lassan alakul ki a demokratikus többpártrendszer? Ukrajna elnöke a parlamenttel közösen hosszasan megvitatta a választási rendszert. Legfontosabb érve a vegyes - egyéni és listás - választási rendszer mellett az volt, hogy nem célszerű áttérni az arányos választási rendszerre addig, amíg meg nem erősödött a politikai intézményrendszer. Amíg a pártok nem képviselnek megfelelően népes választói tömegeket. Tény, hogy az ukrajnai politikai pártok ma még messze állnak az alkotmány által nekik felkínált lehetőségektől. Ezzel együtt úgy érzem, hogy a most folyó választási kampány fordulópont lehet az ukrán politikai erők formálódásának történetében. Arra gondolok, hogy a sok, ideológiai szempontból egymástól nem túlságosan távol álló párt talán már a közeljövőben integrálódik, nagy lépést téve az egységes politikai hatalmi központok, illetve választási blokkok kialakításának irányába. Ha ez a tendencia tartós lesz, kialakulhat néhány erős politikai párt, s akkor bevezethető lesz Ukrajnában is az arányos választási rendszer. A civil szervezeteket az ukrán alkotmány nem tekinti választási jogalanynak, azok nem vehetnek részt a szavazáson. Hívnak-e nemzetközi megfigyelőket, ha igen, hányat és honnan, illetve mi lehet az ő szerepük ? Politikai gyakorlattá vált már 1991- től kezdve, hogy a külföldi államok és a nemzetközi szervezetek hivatalos megfigyelőket küldenek a választásokra, sőt már a kampányt is ellenőrzik. Ez nekünk is érdekünk, hiszen a megfigyelők jó hírünket kelthetik a világban, már amennyiben mindent rendben találnak. A mostam választásokra egyebek között meghívtuk az EBESZ, az Európa Tanács, az ENSZ és az Európai Parlament megfigyelőit. Az EBESZ már jelezte is, hogy 280 hivatalos megfigyelőt akar delegálni Ukrajnába, 18-at hosszabb időszakra, ők Ukrajna különböző régióiban tevékenykednek február-március folyamán. Ezenkívül a FÁK (Független Államok Közössége) Elnökeinek Tanácsa szintén döntést hozott, hogy a parlamenti választásokra Ukrajnába FÁK-megfigyelőket delegálna. Hogyan tudták hasznosítani a választási rendszer kiépítéséhez Magyarországtól kapott támogatást? Már az ukrán választási törvény megalkotása, majd módosítása idején támaszkodtunk a magyar tapasztalatokra. Emlékeztetnék, hogy 1998-ban aláírtuk a két ország választási bizottságainak együttműködéséről szóló egyézményt. Emellett sor került a választási tapasztalatokat öszszegző dokumentumok cseréjére, s szakembereink a helyszínen tanulmányozhatták a magyar szavazásokat. Milyen hatással lehet a választási körzetek határainak átrajzolása a kárpátaljai magyarok parlamenti képviseletére? A Központi Választási Bizottság 1997. november 27-i döntésének alapján 5 egyéni választási körzet alakult ki Kárpátalján. Közülük az egyikben, a beregszászi központú 72. választási körzetben a 150 ezernyi választópolgár kétharmada tömbben élő magyar nemzetiségű. A választási bizottság azonban 2001. december 30-i döntésével létrehozott egy 6. egyéni választási körzetet is, amivel némileg átrajzolta a korábbi körzetek határait, s csökkentette az egyes választói körzetek szavazóinak számát. S bár kétségtelenül igaz, hogy a munkácsi járás települései más körzetbe kerültek, de így is a 72. számú választási körzetben maradt 82 543 magyar nemzetiségű szavazó, a magyar nyelvű lakosság 87 százaléka. Meggyőződésem szerint a Kárpátalján történt választási körzethatárok megváltoztatása semmiképpen nem befolyásolhatja a magyar nemzeti kisebbség képviselőjének Ukrajna parlamentjébe történő beválasztását. H. G., Sz. Z.
