Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-02 / 28. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 2. Családi Kör A szülőkön is múlik, milyen gyorsan tanul meg a gyermek különbséget tenni, milyen gazdag lesz a szókincse Kincsünk, anyanyelvűnk BESZÉDFEJLŐDÉS M indenki tudja, ha I egy kisgyerek feltartja két kezét, és várakozóan tekint a ^jjj? szüleire, azt jelzi: „Vegyél fel!” Ellöki a feléje nyújtott kanalat, ebből tudjuk, nem kér többet az ételből. Ezeket a jeleket szinte automatikusan kódolja a felnőtt, és megértésüket legtöbbször szavakra is fordítja: „Szeretnéd, ha felvennélek?”, vagy „Nem kérsz több rizst?” így segítjük, hogy majd ő is szavakkal fejezze ki magát. A gyermek magában hordozza a beszéd megtanulására való képességet, de hogy tudjon is beszélni és meg is szeresse ezt a kifejezésmódot, szüksége van a felnőttre. A felszínes észlelés következtében az első szavak több jelentést hordoznak, illetve egész mondatokat jelezhetnek: például a „mama” jelentheti ténylegesen a mamát, jelentheti, hogy „gyere ide”, azt, hogy örül a gyerek, hogy enni szeretne. A felnőtteken is múlik, milyen gyorsan tanul meg a gyermek különbséget tenni, milyen gazdag lesz a szókincse. A beszédnek kapcsolódnia kell a körülötte zajló eseményekhez, különben csak zajként észleli őket. A mesét, az éneket ha nem érti is teljesen, hangzásuk, ritmusuk, rímeik felkeltik érdeklődését. A beszédfejlődési kutatások rámutatnak, mennyire fontos, hogy a felnőttek választékosán beszéljenek a kisgyermekhez, hogy különbséget tegyenek a madárnak mondott galamb és varjú között, az általános szavak mellett egyedieket is kimondjanak, hogy rokonértelmű szavakat is használjanak. Kincses szókincs A beszéd intenzív fejlődése a második életév elején indul meg. Ahogy fejlődik a beszéd, úgy csökken a gyermek kiszolgáltatottsága, nő az önállósága. A megértést az elhangzott szavak és tárgyak, illetve a kimondott szavak, cselekedetek között kiépült kapcsolatok teszik lehetővé. Kísérjük szavakkal cselekvéseinket! A másfél, kétéves gyermek akkor beszél, ha megnevez, kér, mutat, közöl, kérdez, ha a tevékenységét kíséri beszéddel. A tárgyak megnevezésével szinte párhuzamosan a „mi ez?” kérdés is előbukkan, amely oldott kommunikációs játék és tanulási lehetőség is egyben. A második életév második felében jelentősen bővül a szókincs, megjelennek a 2-3 szavas mondatok, tökéletesednek a nyelvtani szerkezetek, észreveszi a szavak hangalakjának változásait (például autó-autóval). Fejlődik a passzív szókincs, azoknak a szavaknak a köre, melyeket még nem használ, de érti jelentésüket. Hároméves korra a beszédaktivitás megnövekszik, fő formája a párbeszéd, mely lehetőséget biztosít a szociális kapcsolatok kiépítésére a felnőttekkel és a kortársakkal egyaránt. A szókincs a bölcsődés kor végére eléri az 1200-1500 szót. Ha tudatosan figyelünk a gyermek beszédfejlődésére, idejében felfedezhetjük a problémákat. A korai felismerés a későbbi nyelvi lemaradás megelőzése szempontjából rendkívül fontos. Ott hallgat, itt beszél Beszélnünk kell a pszichés és organikus hátterű, nyelvi területen jelentkező tünetekről, v A mutizmus - azaz némaság és változata, az úgynevezett kiválasztott (szelektív) némaság - lelki háttéren szerveződő jelenség. A teljes némaság igen ritka. A már beszélni tudó gyermek, többnyire valamely trauma hatására, nem szól a környezete egyetlen tagjához sem, nyelvileg nem érintkezik senkivel. Ha a gyermek bizonyos helyzetekben, helyen, személyekkel nem beszél, míg máshol, másokkal hajlandó szóba állni, akkor szelektív mutizmusról van szó. ** A diagnózis felállításához szükséges, hogy a gyermek bizonyos szociális helyzetben (pl. iskola) legalább egy hónapig ne beszéljen; ebbe az egy hónapba nem számít bele az új környezetben töltött első hónap. Ugyanakkor fontos feltétel, hogy más környezetben megfelelően használja a nyelvet. Gondoljunk arra, hogy ha haragszunk valakire, nem szívesen beszélünk hozzá, kerüljük a találkozást, a kommunikáció minden formáját. Új helyzetben, ismeretlen emberekhez nehezen szólunk, inkább kivárunk, figyelünk. Erre gyanakodhatunk a már beszélni tudó kisgyermeknél is. Tapintattal, szeretettel, nem sürgetve a kommunikációt, fel tudjuk oldani a gyermek szorongását. Lehet, hogy szükségessé válik az anya időleges jelenléte is az óvodában. Beszéd és érzelem A nem szavakkal történő kommunikáció, például bólintás, kacsintás, mosoly, színezi, értelmezhetővé teszi a szóbeli közlést, de ha nem fedi a mondandónkat, akkor zavar keletkezik a beszélgetésben, sőt hitelünket is veszíthetjük mások előtt. Gyakran panaszkodnak a szülők: „Én már sokszor megmondtam a gyereknek, hogy rendesen viselkedjen az asztalnál, de ő akkor is felugrál evés közben.” Ha az ilyen szülő kívülről figyelné magát, rájönne, hogy miközben a gyermeke felugrál, és ő rászól, hogy ne tegye, aközben elnézően, mosolyogva és megelégedve szemléli csemetéjét, talán arra gondolva, hogy ő maga is pont ilyen volt. A gyermek megérzi ezt a megelégedettséget a szülőben, így teljesen mindegy számára, hogy a felnőtt szóban mit fűz az asztaltól való felugrálásához. (Sz. H.) A beszédfejlődés szakaszai V A 2-3 hónapos csecsemő felfedezi saját hangját, ettől kezdve játszani is képes vele. v 4-5 hónapos korára különbséget tud termi az anyja és az idegen hangja között. 7-12 hónapos korban kialakul az érzés-nyelv kapcsolat. ** Az első szavák véletlenszerűen hagyják el a gyermek száját, gagyogás közben szótagokat ismételget. Ha a szülő rátalál egy-egy értelmes szóra, örömében ő is többször elis- métli („ma-ma”, „pa-pa”, „baba”). A mama öröme arra serkenti a gyermeket, hogy újra próbálkozzék kimondani, kapcsolni a szótagokat, v A személyes kapcsolat növeli a gyerek beszélőkedvét, fejleszti szókincsét, beszédstílusát, a grammatika helyes használatát. CSALÁDI KÖRBEN AZ ORVOSSAL A lázcsillapításról „Óvodáskorú gyermekem enyhébb légúti fertőzései is magas lázzal járnak. ■ Lázcsillapító gyógyszereket használok, mert sajnálom őt borogatni." I A láz a legtöbb gyermekkori heveny megbetegedés első jele. Soha ne elégedjünk • meg a testhőmérséklet tapintással való megítélésével, mert az gyakran félrevezető lehet. Csecsemőnél és kisebb gyermeknél (2-3 éves korig) a végbélben mérjük a lázat. Tudnunk kell azonban, hogy a végbélben mért testhőmérséklet mindig öttized fokkal magasabb a hónaljban mértnél, ezért ilyen esetben öttizedet le kell vonni. 3 éves kor fölött a testhőmérsékletet a hónaljban méijük. (Soha ne tegyük a lázmérőt a gyerek szájába, mert a higanyos végét véletlenül is leharaphatja!) 37-38 fok között hőemelkedésről beszélünk, 38 fok fölött pedig lázról. Addig is, amíg orvoshoz kerül, lázát csillapítani kell, ugyanis főleg csecsemőknél és kisgyermekeknél a magas láz izomgörcsöket, ún. lázgörcsöket válthat ki. A lázas gyermek kiszáradásra hajlamossá válik, folyadékszükséglete megnő, ezért bőven kell itatni (teával, gyümölcslével). A lázas gyermeket soha ne takaijuk be vastag takaróval, mert ez gátolja a hőleadást, hőpangás jöhet létre, így a láz nem csökken, sőt tovább emelkedik. Kisebb hőemelkedést nem feltédenül szükséges csillapítani. A láz kétféle módon enyhíthető: gyógyszeresen és fizikai módszerekkel. Mindig legyen otthon lázcsillapító. A gyermek életkorának megfelelő adag legfeljebb 3-4 óránként ismételhető meg. Ha ez nem elég hatásos, a fizikai módszereket is alkalmazni kell. A fizikai lázcsillapítás lényege a hő elvonása a törzsre helyezett vizes ruhával (csak a csuidót és a bokát beborogatva lényeges hatás nem érhető el!), melyet 10-15 percenként cserélni kell! Másik módja a hűtőfürdő: a gyermeket egy kád langyos (nem hideg!) vízbe ültetjük, és apránként kevés hideg vizet engedve hozzá, lassan hűtjük. Először mindig gyógyszeres lázcsillapítással kezdjük, és csak ennek hatástalansága esetén adjunk hűtőborogatást vagy fürdőt. 39 foknál magasabb láznál azonban mindkét módszert be kell vetni együttesen. Paracetamol tartalmú lázcsillapító gyógyszerek a Páráién tabletta és kúp, Pa- nadol szirup, Mexalen és Me- dipyrin készítmények. Ibuprofen tartalmú lázcsillapító gyermekek részére a Brufen szirup. Acetil- szalicilsav tartalmú készítmények (Acylpyrin, Aspirin, Su- perpyrin) mellékhatásuk miatt gyermekeknél nem ajánlottak. Férfias szőrzet A „Lelki gyötrelem" jeligéjű levél írójának szólnak a következő sorok, ■ aki kérte, hogy leveléből ne idézzek. Í A hirzutismus túlzott szórás hajnövekedést, pontosabban a nőkön férfias típu- • sú szőrzet kialakulását jelenti. A végső szőrzet kialakulásáért az ún. androgén hím nemi hormonok felelősek. Ezek a hormonok a pubertás kezdetétől bizonyos mennyiségben a női petefészekben és mellékvesékben is termelődnek. Férfiaknál a mellékvesén kívül a herék a fő androgén termelők, és a magasabb hím nemi hormonszint hatására alakul ki a férfias típusú szőrzet, mint a bajusz, a szakáll, valamint a mell, a hát, a has és a comb tájékának szőrösödése is. Nőknél az ún. endokrin hirzutismus abban az esetben alakul ki, ha kórosan megnövekszik a szervezet androgénszintje. Ennek okai a petefészek, a mellékDr. Tóth Erzsébet gyermekorvos vesék és a központi idegrendszer (agyalapi mirigy, tobozmirigy) daganatos és más megbetegedései is lehetnek. Túlzott szőrzet kialakulását okozhatják gyógyszerek is, például anaboli- kumok, androgén tartalmú készítmények, némely fogamzás- gátló, kortikoszteroidok. Ebben az esetben a gyógyszerek kihagyását követően a tünetek visszahúzódnak. A hirzutismus leggyakoribb formája az ismeretlen eredetű (idiopatikus) hirzutismus. Ebben az esetben a belső kiválasztású mirigyek funkciója normális, nincsen kóros elváltozás a hormonszintben sem. Feltehetően a szőrtüszők túlérzékenységéről van szó az androgén hormonokkal szemben. A hirzutismus okának kiderítésében elsődleges szerepe az endokrinológiai kivizsgálásnak, a hím nemi hormonszint kivisz- gálásának van. Kóros elváltozás (daganat) esetén gyakran csak a műtéti beavatkozás hatásos. Az idiopatikus hirzutismus esetében tanácsos bőrorvoshoz, gyógykozmetikushoz fordulni. A beavatkozásokat mindenképpen szakemberre (kozmetikusra) kell bízni. Az egészséges hormonháztartásba nem szabad beavatkozni, akinek gondot okoznak a látható szőrszálak, kíméletes kozmetikai eljárásokkal megszabadulhat tőlük Pihék, szőrszálak és borosták KAMASZOKNAK V annak olyan esetek, | amikor a fiúk az első j borotválkozás késése, | a lányok meg a foko- zott szőrösödés miatt panaszkodnak. Mikor jogos az aggodalom, és mi ilyenkor a teendő? A pubertás egyeseknél hamarabb, másoknál később következik be, többévnyi is lehet az eltolódás. A nemi érés egyik látható jele a szőrösödés, de a szőrzet megjelenése, sűrű vagy ritkább volta nem a férfiasság mércéje. Kevesebb szőrzettel is lehet valaki férfias típus, ugyanakkor a korai és erős borosta nem egyenlő a magasabb hormonszinttel. Az agyalapi mirigy működése szabályozza a nemi érés folyamatát. Ha a pubertás késése más tünetekkel is társul - például korosztályához képest a fiatal nagyon elmarad a nővekedésben, egyáltalán nem mutatkozik a szőrzet -, orvoshoz kell fordulni. Hogyha a férfiasodás folyamata késik vagy elmarad, alapos kivizsgálás szükséges. A kezelés biztató eredményeket ígér. Különféle gyógyszerekkel (ha az orvos szerint szükség van rá) az agyalapi mirigy és a herék működése megindítható. A lányok inkább a kis bajuszkára szoktak panaszkodni, vagy arra, hogy jóval szőrösebb a karjuk, a lábuk, az arcuk, s a rejtett testrészeik, mintsem vágynának rá. Az ő esetükben is, akárcsak a fiúknál, nagy időeltolódások lehetnek. Van, akinek már tizenegy-tizenkét éves korában jelentkezik az első menstruációja, van akinek csak tizenöt éves kora körül. A mellek növekedése, a szőrzet megjelenése, azaz a külső jelek ezzel párhuzamosak. Ismeretes a hirzutismus jelensége (fokozott szőrnövekedés), de az esetek többségében ez teljesen normális állapot. Ugyanakkor különféle betegségek külső jegye is lehet, némely esetben az arcon, állón jelentkeznek az erősebb, söté- tebb szőrszálak. Ezek a lányok, nők jó esetben hormonálisán teljesen egészségesek, és szerencsére ez a gyakoribb. Virilismus, azaz el- férfiasodás esetén a szőrzet férfias, de nem ez az egyetlen jele annak, hogy hormonális eltérés van. Mélyebb hang, kifejezetten férfias izomzat, menstruációs zavarok kísérik a jelenséget. Az egészséges hormonháztartásba nem szabad beavatkozni. Családi hajlam esetén felesleges gyógyszereket adni, akinek gondot okoznak a valóságos vagy alig látható szőrszálak, kíméletes kozmetikai eljárásokkal megszabadulhat tőlük. Arra is gondoljanak a tizenéves lányok, hogy gyakran éppen ezek a pihék fokozzák vonzerejüket. A nagyfokú szőrösödés viszont, ami mögött már betegség lapul, gyógyszeresen kezelhető. Ezt azonban alapos kivizsgálásnak kell megelőznie. Azok, akik úgy érzik, ilyen gondjuk van, forduljanak először a körzeti orvoshoz. Abban az esetben, ha indokolt, endokrinológiai szak- rendelésen kaphatnak választ problémáikra. Azok a viszonylag szerencsés tizenévesek, akiknek kozmetikai módszerekkel rendezhető a kívánatosabbnál fokozottabb szőmövekedé- sük, krémeket, folyadékokat, kozmetikai dörzspapírt, borotvát semmi esetre se használjanak, mert ezeknek a viszonylag legolcsóbb megoldásoknak az eredménye maradandó! A dörzspapír, a borotva a legdurvább módszer: egyértelműen erősítik a szőrszálakat a lábon is, ahol leginkább alkalmazzák őket. A folyadékok, a krém kémiai borotva, egy adott ponton elmetszi a szálakat, amelyek igen hamar és erősödve újra nőnek. Nagyon erős szőrszálak esetén vagy a pubertás befejeződése után az esetek döntő többségében a kozmetikusnál történő gyantázás lehet a megoldás. Korábban, tizenéves korban hagyjuk meg a reményét annak, hogy a nemi érés befejeztével a szőrzet ritkulni fog. A karon, a lábon, az arcon növő szőröknek az a tulajdonságuk is megvan, hogy általában a haj színénél sötétebbek. Felnőtt korban a nagyon erős szálakat epilálni (szőrte- lenítni) kell. A kevésbé erősek szőkítése javasolt. (malév)
