Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-19 / 42. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 19. Sok jó pontot gyűjtött Jeruzsálemben a kétnapos izraeli látogatáson tartózkodó Milos Zeman cseh kormányfő. Vasárnap Ariel Sáron (baloldalt) kormányfővel tárgyalt, s ebből az alkalomból terrioristának nevezte Jasszer Arafatot. Majd Hitlerhez hasonlította Jörg Haidert, hozzátéve: megérti, hogy Izrael mindaddig nem küld nagy­követet Ausztriába, amíg ott az FPÖ kormányon van. (TASR/AP-felvétel) Berlinben Washingtont bírálják - az Irak elleni háború felhajtaná az olajárakat Európai ellenállás? Bővülő magyar-román gazdasági együttműködés Válaszlevél Chlebónak Légihíd zarándokoknak Abu-Dzabi. Az Egyesült Arab Emírségek légihidat létesít Szaúd-Arábia és Afganisztán között, hogy Mekkába szállít­sa a kabuli repülőtéren na­pok óta várakozó zarándokok ezreit. A légi összeköttetést több mint négy gép biztosítja tegnaptól az afgán főváros és Mekka között. A holnap kez­dődő zarándoklatra 15 ezer afganisztáni muzulmán hívó iratkozott fel. Az afgán lég­ügyi miniszter meggyilkolása óta a légitársaságok félnek Mekkába szállítani az afga­nisztáni hívőket. (MTI) Rendőröket raboltak el Tbiliszi. Elraboltak négy rendőrt vasárnap Grúziában, a Csecsenfölddel határos or­szágrészben. Gyanítható, hogy az emberrablást meg­torlásnak szánták, amiért nem sokkal korábban letar­tóztattak egy kábítószer-ke­reskedőt a térségben. A Cse­csenfölddel határos grúz or­szágrészben gyakoriak az emberrablások, a helybéliek túl gyengének tartják a ható­ságokat a bűnözési hullám megfékezésére. Csecsenföl- dön harcolt arabok és afgá­nok is bujkálnak a térségben, az USA szerint a közelmúlt­ban Afganisztánból több tucat terrorista érkezett oda. (MTI) Bush bízik Japánban Tokió. A japán kormányba és gazdaságba vetett bizalmát erősítette meg tokiói látogatá­sakor, Koidzumi Dzsunicsiro miniszterelnökkel találkozva George Bush. Az amerikai el­nök kijelentette: nagy refor­mernek tartja Koidzumit, és bízik abban, hogy kivezeti Ja­pánt a gazdasági válságból. Az erős Japán a világgazda­ság egésze szempontjából is fontos - tette hozzá Bush, aki külön is méltatta Japán tá­mogatását á terrorizmus elle­ni hadjáratban. (MTI) Koidzumi, a nagy reformer (Reuters) Tüntetések Dél-Koreában Szöul. Az amerikai elnök - Japán után - ma délután Dél- Koreába utazik. Bush látoga­tása ellen már tegnap tüntet­tek Szöulban az egyetemis­ták. Egy csoportjuk elfoglalta az amerikai kereskedelmi ka­mara képviseletének irodáját, s az amerikai nagykövetség épülete előtt is rendeztek tóntetéseket. A diákok szerint fokozta a Koreai-félszigeten a feszültséget Bush elnöknek az a megfogalmazása, amely a gonosz tengelyének minősí­tette Irakot, Iránt és Észak- Koreát. Egyébként Bush ép­pen azért repül Szöulba, hogy új lendületet adjon a két Korea megbékélési tárgyalá­sainak, bár ismét arra is fi­gyelmeztetett, hogy az ameri­kai álláspont szerint Észak- Korea fegyverkezési és fegy­verek exportálására irányuló programja nemzetközi fenye­getést jelent. (MTI) Berlin. Német kormányzati és ellenzéki körökben is erősöd­nek azok a hangok, amelyek fenntartásokat és bírálatokat tartalmaznak az Egyesült Ál­lamok újabb háborús tervei­vel kapcsolatban. ÖSSZEFOGLALÓ Joschka Fischer külügyminiszter a múlt héten óva intette az amerikaia­kat egy egyoldalú katonai fellépés­től, mivel egyelőre nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy Szaddam Húszéin rendszere kapcsolatban állna a merényleteket végrehajtó terroristákkal. Tegnapi nyilatkoza­tában az ellenzéki Szabad Demok­rata Párt (FDP) elnöke pedig felszó­lította a berlini kormányt: szervezze meg az európai partnerek körében az ellenállást az amerikai kormány­zat tervezett katonai fellépésével szemben. Berlini körökben bizonyosra veszik, hogy George Bush szakértői javá­ban dolgoznak az Irak elleni táma­dás előkészítésén. Ezzel kapcsolat­ban a Frankfurter Rundschau azt ír­ta, a német titkosszolgálatok szerint Varsó. Leszek Miller lengyel mi­niszterelnök tegnapi rádióinteijú- jában bírálta a magyar kormányt amiatt, hogy előzetes egyeztetés és tájékoztatás nélkül, túl korán hoz­ta nyilvánosságra az EU-bővítés fi­nanszírozásával kapcsolatos viseg­rádi közös miniszterelnöki nyilat­kozatot. Miller szerint a visegrádi kormány­fői találkozó, amelyet Orbán Viktor kezdeményezett, rendkívül fontos lett volna. Az egyeztetés a szokásos mederben indult, a főtárgyalók Bécs. Jörg Haider pénteken beje­lentette, hogy visszavonul az orszá­gos politikából, vasárnap pártja el­nökségi ülésén viszont úgy döntött, hogy a koalíciós tanácsból kivonul ugyan, de országos szinten tovább­ra is részt vesz a politikában, mivel „a párt elnöke úgy kívánja”. Megfi­gyelők szerint Haider pénteki beje­lentése csakis azt a célt szolgálta, hogy elterelje a figyelmet élesen tá­madott iraki útjáról, és helyreállítsa végleges döntés nem született Wa­shingtonban, de még az előkészüle­tek sem zárultak le. A német liberá­lisok elnöke most leszögezte: nagy­ra becsüli az USA-t, ám csöppet sem találja helyesnek, ha az amerikai el­nök mindjárt három államot is cél­pontnak nyilvánít. (Bush január vé­gén a gonosz tengelyének nevezte Irakot, Iránt és Észak-Koreát.) „Ilyen kijelentés és egyedül hozott elhatározás fényében az európaiak­nak ellenvéleményt kell nyilváníta­niuk - fogalmazott Westerwelle. - Az amerikaiaknak tudniuk kell, hogy párbeszédet akarunk folytami velük, nem csupán utólag megérte­ni azt, amit a washingtoni kormány­zat kigondolt.” Az EU és az USA közötti vélemény­Brüsszelben közös nyilatkozatter­vezetet dolgoztak ki. A dokumentu­mot a csúcstalálkozót követő közös sajtóértekezleten kellett volna nyil­vánosságra hozni. A lengyel kor­mányfő szerint Budapest előzetes egyeztetés és tájékoztatás nélkül, túl korán tette közzé a nyilatkoza­tot, amely valójában csak tervezet volt. A cseh felet is meglepetésként érte a magyar fél eljárása - tette hozzá. Miller pénteken találkozott cseh kollégájával, Milos Zemannal, s ekkor került szóba a csúcstalálko­zó ügye is. A lengyel kormányfő úgy véli, a dokumentumban foglal­az FPÖ-ben a személye iránti teljes odaadást. Előre látható volt, hogy a pártvezetés nem engedi őt el, mert bármennyire is nehezíti az FPÖ kor­mánycsapatának dolgát, neki kö­szönhető, hogy az 1986-os 5 száza­lékról 1999-ben 26,9 százalékra nőtt a párt választási eredménye. Haider' a pénteki „visszavonulás” után már szombaton közölte, „visz- szatérésének” feltétele: a pártban tisztázni kell, ki érzi zavartatva ma­gát általa, és újfent maximális ösz- szetartásnak kell uralkodnia. Az különbség további elmélyülésétől tart Karsten Voigt (SPD), a parla­mentnek a német-amerikai viszony ápolásával megbízott koordinátora is. Gemot Erler, az SPD frakcióveze­tő-helyettese szerint Bosznia, Ko­szovó és Afganisztán újjáépítésének vállalásával a Nyugat eljutott lehe­tőségeinek határára. Ezért semmi­képpen sem engedhet meg magá­nak újabb nemzetközi „ellátó pro­tektorátust” Irakban, ahol még kor­mányképes ellenzékre sem lehet számítani. A Schröder-kormány egyik név nélkül nyüatkozó minisz­tere szerint Irak megtámadása meg­terhelné az arab országokhoz fűző­dő viszonyt, egyúttal pedig felhajta­ná az olajárakat, és mély gazdasági recesszióhoz vezetne, (m, ú) tak kisebb súllyal esnek latba, mint­ha azt közösen adták volna ki a miniszterelnökökök. A Zycie című lengyel lap tegnapi számában Ma­gyarország megtöri a szolidaritást címmel rövid cikk jelent meg, amely szerint a csúcstalálkozót a magyarok mondták le. Nem hivata­los hírek szerint az EU-tagjelöltek szolidaritása megkérdőjeleződött - olvasható a cikkben. Danuta Hüb­ner Európa-ügyi miniszter a lapnak atr mondta, hogy a csúcstalálkozó többszöri elhalasztása a közelgő magyar parlamenti választásokkal áll összefüggésben. FPÖ-ben azzal magyarázzák Haidemek az iraki útját ért bírála­tok miatti sértődöttségét, hogy tényleg azt hitte, nagy külpolitikai tettet visz véghez, s meglepte a nemzetközi reagálás. A tegnapi osztrák lapok szerint Haider túllőtt a célon azzal, hogy alig 48 órával visszavonulásának bejelentése után már vissza is tért az országos politi­kába. A Der Standard felmérése sze­rint már csak a^választók 12 százalé­ka akarja, hogy Haider az országos politikában részt vállaljon. MTI-HÍR Budapest. Minden politikai felté­tele megvan annak, hogy Magyar- ország és Románia kapcsolatai erőteljesen fejlődjenek - hangsú­lyozta Martonyi János külügymi­niszter azon a sajtótájékoztatón, amelyet román kollégájával közö­sen tartott tegnap Budapesten, a magyar-román kormányközi ve­gyes bizottság ülése után. Mircea Geoana román külügyminiszter a decemberi magyar- román kor­mányfői megállapodással, illetve a külföldi munkavállalókra vonat­kozó magyarországi kvótával kap­csolatos kérdésre válaszolva kije­lentette: a kedvezményes bánás­mód minden román állampolgárra vonatkozóan feltételezi azt, hogy a kontingenst nem alkalmazzák au­tomatikusan. Hozzátette, hogy MTI-HlREK Brüsszel/Kuala Lumpur. Szlobo- dan Milosevics tegnap is a Nyuga­tot tette felelőssé Jugoszlávia szét­hullásáért, valamint a szlávok és a muzulmánok közötti ellentéte­kért, nemcsak a volt Jugoszláviá­ban, de a világ más részein, így Csecsenföldön is. A volt jugoszláv elnök tegnap fejezte be a hágai Nemzetközi Törvényszéken össze­sen kétnaposra nyúlt bevezető nyi­latkozatát, amely a nyugati hatal­mak és a NATO elleni vádbeszéddé alakult. „Koszovó és Csecsenföld ugyanannak a globális stratégiá­nak a láncszeme, amelyet a Nyu­gat neokolonialista eszközökkel valósít meg világuralmi törekvései érvényre juttatására” - jelentette ki, és még Csehszlovákia kettévá­lását is e stratégia számlájára írta. Tagadta a vádnak azt az állítását, hogy szerb vezetőként egy olyan parancsnoki lánc csúcsán foglalt helyet, amelynek közvetlen köze volt a konfliktusok során elköve­tett atrocitásokhoz, de legalábbis tudomása volt róluk. Milosevics nyilatkozata után kez­dődött az eljárás legfontosabb sza­kasza, a tanúk meghallgatása. Az ügyészség összesen mintegy 300 tanút kiván beidézni, közülük 90- et az elsőként tárgyalandó koszo­vói konfliktus ügyében. Jelentések szerint tegnap sort is kerítettek az első tanú meghallgatására, ez állí­tólag Mahmut Bakali, a Jugoszláv Kommunista Szövetség volt magas beosztású tisztségviselője volt. Stipe Mesic horvát elnök tegnap MTI-HÍR Berlin. A cseh külügyminiszter tegnap kiválónak minősítette a német-cseh viszonyt, úgy véleked­ve, hogy a benesi dekrétumokra hivatkozó, főként bajor politiku­sok mesterséges problémát akar­nak létrehozni a kétoldalú kapcso­latokban. Jan Káván a Die Weltnek adott interjúban leszögezte: kü­lönbséget kell tenni a Prága-Berlin és a Prága-München közötti pár­beszédben. „Számunkra a kulcsot a szövetségi kormányhoz fűződő viszony képezi, márpedig ez ma a lehető legjobbnak nevezhető” - fo­Budapest. A kulturális minisztéri­um úgy döntött, hogy az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött há­rom Károli-biblia közül egyet ide­iglenesen Vizsolyban helyez el. A tárca közleménye emlékeztet: több mint egy hét telt el azóta, ugyanakkor figyelembe veszik a magyar munkaerőpiac lehetősége­it. Martonyi hangsúlyozta: magyar részről nagy reményeket fűznek a két ország kis- és középvállalatai­nak befektetéseit támogató garan­ciaalap létrehozásához. Az autó­pályák építésével kapcsolatos kon­zultációkba bevonják a két ország pénzügyminisztériumait. Szóba került a kedvezménytör­vénnyel kapcsolatos magyar-szlo­vák levélváltás is. Martonyi arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a nap folyamán a külügyminisztéri­um elküldte Németh Zsolt politi­kai államtitkár válaszát szlovák partnerének, Jaroslav Chlebónak. Martonyi leszögezte: Magyaror­szágnak szilárd elhatározása, hogy megállapodásra jut Szlová­kiával a kedvezménytörvény vég­rehajtásáról. közölte: kész tanúskodni Milose­vics ellen a hágai perben. Nenad Csanak, a vajdasági parlament el­nöke vasárnap beszélt arról, hogy a Mesictől származó értesüléseivel könnyen cáfolni lehetne Milo­sevics állítását, amely szerűit sem Horvátországban, sem Boszniában nem terveztek semmilyen akciót. Csanak elmondása szerint Mesic 1996-ban Zágrábban tájékoztatta arról, hogy 1991 őszén, a vukovári események idején egy szerb kül­döttség háromszor járt Zágrábban és tárgyalt Bosznia felosztásáról. „Jugoszláviában ma is vannak olyanok, akik hisznek abban, hogy Milosevics menteni igyekezett az országot, de többen vannak, akik szerint a volt jugoszláv elnök csak hanyatlást okozott” - vélekedik Várady Tibor tekintélyes nemzet­közi jogász, a jugoszláv külügymi­niszter jogi tanácsadója. A vajda­sági magyar politikus 1992-93- ban Milan Panics kormányában volt jugoszláv igazságügyi minisz­ter, jelenleg a budapesti Közép-eu­rópai Egyetem professzora, az at­lantai Emory Egyetem vendégta­nára. A per során előkerülhetnek fontos dokumentumok, amelyek között valószínűleg lesznek olyanok is, amelyekről a jelenlegi jugoszláv kormány sem tud. „Ezért termé­szetes, hogy a jugoszláv kormány odafigyel, amikor feltáiják Milosevics tetteit. Logikus, hogy a kormány megfigyelőket kíván kül­deni a perre. Ez nem jelent valami­féle jelképes azonosulást a vádlot­tal” - mondja Várady. galmazott Káván. Egyúttal remé­nyének adott hangot, hogy német kollégájával esedékes holnapi prá­gai eszmecseréjén egyetértésre fognak jutni az együttműködés fontosságában. A német újságíró közbevetésére, miszerint a benesi dekrétumok változatlanul megter­helik a jelent, elvégre cseh bírósá­gok vagyonjogi perekben hozott ítéletei változatlanul a dekrétu­mokra való hivatkozással szület­nek, noha azok Prága szerint „ha­tályukat vesztették”, Káván kije­lentette: nem lát ebben semmilyen ellentmondást. hogy ismeretlen tettesek a vizsolyi református templomból eltulajdo­nították a Vizsolyi Biblia egyik el­ső magyar nyelvű példányát. Az ismeretlen tetteseket azóta is ke­resi a rendőrség, azonban Vizsoly nem maradhat a magyar kultúr­történet eme értékes relikviája nélkül. Bush: minden lehetőség nyitott Tokió. A Japánban tartózkodó amerikai elnök tegnap reményének adott hangot, hogy békésen sikerül megoldani minden nézeteltérést Irakkal, Iránnal és Észak-Koreával, de egyelőre az „összes lehetőség az asztalán hever”. George Bush e témával kapcsolatban az együtt­működés szükségességére emlékeztette japán partnereit azon orszá­gokkal szemben, amelyek az USA és szövetségesei érdekeit veszé­lyeztetik. (MTI) Túl korán és egyeztetés nélkül tették közzé a visegrádi kormányfők nyilatkozatát Varsó a magyar kormányt bírálj a MTI-JELENTÉS Nem számított a külföldi bírálatokra, azt hitte, nagy külpolitikai tettet hajt végre Haider úgy távozott, hogy maradt MTI-JELENTÉS Csehszlovákia kettéválását is a Nyugat rovására írta Mesic is tanúskodik Jan Káván külügyminiszter a benesi dekrétumokról Nincs ellentmondás? Még mindig nem bukkantak a tettesek nyomára Új bibliát kap Vizsoly MTI-HÍR

Next

/
Thumbnails
Contents