Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-18 / 41. szám, hétfő

Kultúra ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 18. A Gramma Nyelvi Iroda közleménye A Gramma Nyelvi Iroda telefonos ügyfélszolgálata minden szerdán 9 és 13 óra között hívható a (031) 550-42-62-es telefonszámon. Az ügyfélszolgálati időn kívül ugyanezen a számon üzenetrögzítő mű­ködik. A nyelvi tanácsadás iránt érdeklődők kérdéseiket levélben vagy e-mailben is feltehetik. Postacím' 929 01 Dunajská Streda, Hlavná 50/16 - 929 01 Dunaszerdahely, Fő u. 50/16; e-mail: grammads@stonline.sk . Orosz István kiállítása Pozsony. Holnaptól látható Orosz István kiállítása a Szlovák Nem­zeti Galériában. A kiállításon - mely a pozsonyi Magyar Intézet tá­mogatásával jött létre - grafikák, videofilmek, térbeli kompozíci­ók, animációs filmekből összeállított válogatások láthatók. Megte­kinthető május 26-ig. Az ünnepi megnyitót március 7-én, 17 óra­kor az Esterházy-palotában tartják, (tb) SZÍNHÁZ _________________POZSONY_________________ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Egy éj Velencében 19 A.HA SZÍN­HÁZ: A puhatestű 19 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Páratlan páros 18 Terezka 19 MISKOLC NEMZETI SZÍNHÁZ: A Miskolci Szimfonikus zenekar hangverse­nye 19.30 MOZI POZSONY HVIEZDA: Szörny Rt. (amerikai) 15.15, 17, 18.45 Vanüia égbolt (amerikai) 20.30 TATRA: Csúcsformában 2 (amerikai) 16, 18, 20.30 ISTROPOLIS: A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (ameri- kai-új-zélandi) 16, 20 Vanília égbolt (amerikai) 15.30, 18, 20.30 Viliódzó fények (dán) 18 Traffic (amerikai) 20 Állítsátok meg Cartert (amerikai) 17.30, 19.30 CHARLIE CENTRUM: A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (amerikai-új-zélandi) 17 Buena Vista Social Klub (német-amerikai) 17,17.30 Darazsak (cseh) 20 KASSA DRUZBA: Belphégor - A Louvre fantomja (francia) 16,18, 20 TAT­RA: A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (amerikai-új-zélandi) 16, 19 CAPITOL: Csúcsformában 2 (amerikai) sz., v. 16, 18, 20 ÚSMEV: Vanília égbolt (amerikai) sz., v. 13.30, 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Kimberly (amerikai) sz., v. 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Traffic (amerikai) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (amerikai-új-zélandi) 16.30,19.30 GYŐR PLAZA: Amerikai pite 2 (amerikai) 19.45 Atlantisz - Az elveszett birodalom (amerikai) 13 Csajok a csúcson (német) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Csocsó, avagy éljen május 1-je! (magyar) 14, 16 Csúcsformában 2. (amerikai) 14, 16, 18, 20 Az egyetlen (ameri­kai) 18, 20 Ellenséges terület (amerikai) 20 Fiúk az életemből (amerikai) 14.45, 17.45, 19.45 A Gyűrűk ura-A Gyűrű Szövetsé­ge (amerikai-új-zélandi) 13.30, 16.45, 20.30 Harry Potter és a bölcsek köve (angol-amerikai) 13.30, 16.30 Kémjátszma (angol­amerikai) 15, 17.30, 20 Szörny Rt. (amerikai) 14.30, 16.30, 18.30 Valami Amerika (magyar) 13.15, 15.45, 18, 20.15 A legolcsób belépő ezer, a legdrágább tízezer forint A Nemzeti szekere V. PAIZS GÁBOR Ekhós pénztárszekér áll Budapes­ten, a Blaha Lujza téren, az 1964- ben lebontott, a Nemzeti Színház társulatának annak idején otthont adó egykori Népszínház helyén: itt árusítják a nemzeti ünnepen, már­cius 15-én Madách Az ember tragé­diája című művének díszelőadásá­val megnyíló új Nemzeti Színházba szóló jegyeket. Mint képünk mu­tatja, bölcs dolog volt kordont állí­tani. A tisztelt publikum 2-3 órás sorállással már az első napon elvit­te a teátrum első heti előadásainak belépőit. A legolcsóbbat ezer, a leg­drágábbat tízezer forintért, ám az utóbbi fejében négyszemélyes csa­ládi oldalpáholy jár. Az ünnepélyes megnyitóig nem engednek fotóst a Duna-parti épületbe. A színpad- technikai berendezések bemérésé­vel, felélesztésével együtt folynak a próbák. Ádám szerepében Szarvas József, Éva Pap>p Vera, Luciferként Alföldi Róbert lép majd színre a Tragédiában. Az új Nemzeti előadásai iránt nagy az érdeklődés (A szerző felvétele) Február huszonnegyedikéig látható Németh Ilona Public Privacy című kiállítása a budapesti Műcsarnokban Nyilvánossá tett magánlakás Németh Ilona műcsarnokbeli „lakásában" önkiszolgálás van (Dömötör Ede felvétele) Németh Ilona az utóbbi idő­ben többször is költözködött. Olyan szokatlan módon, ahogy - tőkére a nyakam - eddig még senki. Bepakolta az egész lakását úgy, ahogy van, falakkal, fürdőkáddal, zuhanyozóval, kábeltévével, miegymással együtt, s csak a mennyezetet hagyta otthon. TALLÓSI BÉLA Tetőt ugyanis mindig a számára ép­pen kiutalt új lakótérben kapott. Nem is akármilyen helyeken! Előbb Giardini di Castellóban, a vi­lág egyik legnagyobb, legelismer­tebb és legrangosabb, szakmai ber­kekben és a közönség körében is nagy eseménynek számító kortárs képzőművészeti bemutatón, a ve­lencei biennále cseh-szlovák pavi­lonjában. Január 18-ától e hónap 24-ig pedig a kortárs művészet magyarországi fellegvárában, a Műcsarnokban. Fiatal képzőművészünk a Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Bien- náléra szlovákiai kiállítóként duna- szerdahelyi otthonának mását alkot­ta meg egy öt méterszer tíz méter alapterületű, másfél méter falma­gasságú lakásobjekttel. Ezzel a nagyméretű makettel lemásolta va­lós (magán)lakásának minden he­lyiségét, bútorzatát, berendezését, funkcióit, s ezt tárja nyüvánosság elé. Ebbe a művészi médiumként előlépő lakásba hívja vendégeit, va­gyis a látogatókat a Public Privacy cí­mű kiállításon, melynek kurátora Katarina Rusnáková művészettörté­nész. Az objekt azonban nem egy csupán megnézésre kiállított, jelen korunk valamiféle általános lakás- kultúráját ilyen vagy olyan célzattal, kritikai éllel, esztétikaiérték-mó- dosító, mintaadó szándékkal pre­zentálni kívánó halott tárgy. Ellen­kezőleg, egy vibráló, lélegző, műkö­dő vagy működőképes, a civilizáció ezredforduló körüli vívmányaihoz, színvonalához szokott fizikai létezés fenntartásához szükséges élettér életre keltésére szolgáló, a valós élettől nem elvonatkoztatott, nem absztrakt formákból, nem minimali­zált vagy a természetelvűt egyéb művészi eljárásokkal deformáló jel­képelemekből, hanem a legkézen­fekvőbb, legintimebb életkömye­zetünkhez tartozó mindennapos tárgyakból tudatos tervezéssel létre­hozott eszköz. Az élettér életre kelté­sének folyamata Németh Ilona Public Privacy dmű kiállításán a megismerés útja a magántól a nyü- vánosig és vice versa. Ehhez a folya­mathoz pedig a látogató tevékenysé­ge szükséges, vagyis hogy igénybe vegye, mintha csak otthon lenne, a legteljesebb kényelemmel használja, ha úgy tetszik, belakja a bebútoro­zott lakásobjektet. Az egyes lakóhe­lyiségeket szimuláló terekbe ugyanis szabad a bejárás. S odabent bármit szabad. Be lehet nézni a szekrények­be, bele lehet túrni a fiókokba, a kor­társ szlovák képzőművészettel lehet ismerkedni a számítógépen, a köny­vespolc könyveiről le lehet emelni bármelyiket, akár Hushegyi Gábor Németh Ilonáról írt, a Kalligram Ki­adónál megjelent monográfiáját, el lehet olvasni lapunk, az Uj Szó janu­ár 17-ei számát, amely hírt ad Né­meth Ilona műcsamokbeli kiállításá­nak megnyitójáról, firkálgatni lehet a gyerekszobában, kávét, teát főzni a konyhában, vagy tévét lehet nézi több helyiségben is. S a bent tartóz­kodó, legyen a lakás bármely zugá­ban, nem úgy érzi magát, mintha egy kiállítóhelyiség steril terében mozogna. A látható, tapintható, használható objektet ugyanis inte­raktív hanganyag egészíti ki. így az­tán, ha a látogató belép valamelyik lakótérbe - a konyhába, a fürdőszo­bába, a gyerekszobába stb. -, rejtett hangszórókból felhangzanak az adott helyiség életének (a valós he­lyiségben valóban zajló életnek) megfelelő zajok, zörejek, s ezek fo­lyamatosan hallhatók mindaddig, amíg a bent lévő ki nem lép a térből. Az a galérialátogató, aki esetleg vo­nakodik, és nem akar vendég lenni egy idegen „magánlakásban”, pasz- szív szemlélőként is beleshet a Né­meth Ilona kiállításán nyüvánossá tett magánszférába. Lépcsőkön fel lehet menni az objekt tetejére, és fe­lülről is be lehet nézni a lakótérbe. Össze lehet hasonlítani önmagunk magánszféráját a Műcsarnokban felkínálttal - ami, tévedés ne essék, nem Németh Ilonáék lakásának ikerpárja, annak csupán autentikus lenyomatát érzékelteti, olyan for­mában, hogy egy általános magán­szférát láttat. Hasonlít(gat)áskor természetesen elsődlegesen nem a kényelmet szolgáló tárgyi világot kell mérlegre tenni a magunkhoz való viszonyításban. A Public Privacy ugyanis - ahogy utaltam rá - nem lakáskultúránk tárgyi vonat­kozásainak, vetületeinek demonst­rációja, hanem annak a szemlélteté­se, hogy a magánszféránkba vissza­vonulva se tudjuk kizárni életünk­ből a külvilágot, a média betolak­szik a legintimebb életterünkbe is. A nyilvános és a magánszféra, a mé­dia és a magánszféra viszonylatai­nak kérdését felvető Public Privacy című kiállításra figyelve a jelentés­kutatás meglehetősen széles skálájú gondolati szerteágazódást eredmé­nyez. Akár a reality show-kig is elve­zet, s ezzel annak a kérdésnek a fel­tevéséig, miért válik üzletté a ma­gánélet, miért válnak áruvá négy fal között zajló intimitásaink. Németh Ilona lakásobjektjében ugyan nem kifelé, hanem befelé közvetítenek a kamerák, az előbbi kérdés így is kér­dés marad. Mert a média akkora he­lyet foglal el életünkben, tehát oly mértékben van jelen otthonaink­ban, hogy maholnap bejárati aj­tónkra a névjegy alá nyugodtan ki­tehetjük: Public Privacy. A középkori szerelemfelfogásról és Poszt-Európáról a Kalligram 2002/1-2. számában Trubadúrok és kurzuspartizánok Megtartották az elődöntőt Palóc mesemondók versenye Tornaija. AIV: Palóc Mesemondó Verseny zsűrijének és a közönség­nek felejthetetlen élményben le­hetett része pénteken a Tornaijai Városi Művelődési Központban megrendezett IV. Palóc Mese­mondó Verseny elődöntőjén. Több mint hatvan kis és nagyobb mesélő palóc gyerek közül kellett kiválasztani azokat, akik a márci­us elején megrendezendő orszá­gos döntőn képviselik majd a pa­lócföldnek ezt a szegletét. A játék­mesterek, Környey Alice és Hor­váth Zoltán pergő és kedves han­gulatú közös játékká szelídítették a versenyt, ahonnan 13 mese­mondójutott tovább. AII. kategó­riát Koncz Gabriella sajólenkei, Farkas Zoltán kálosai, Pelle Szi­lárd méhi, Keresztesi Petra tardonai és Kovács István tornaijai gyerekek képviselik a döntőn. A III: kategóriából Tóth Bianka tardonai, Váradi István hanvai, Lőkös János felsővályi és Anga Csaba tardonai mesemon­dók jutottak tovább. AIV. kategó­ria mesélói közül Kalló János sánkfalvai, Csala Adrianna tornaijai, Szabó Bianka sajószent- királyi és Katona Mónika hanvai mesemondók jutottak tovább a rozsnyói döntőbe. A játékos, me- sélós versengés a késő délutáni órákig lekötötte a gyerekek és a kísérők figyelmét, (szász) POLGÁR ANIKÓ A Kalligram legfrissebb számának egyik központi témája kétségtelenül a szerelem, méghozzá elsősorban történeti megközeh'tésben, hiszen Madarász Imre a trubadúrköltészet érászát térképezi fel a szenvedés és a szolgálat aspektusából, s merész módon von párhuzamot a szado- mazochista diskurzus modem, irodalmiasult elemeivel, Ladányi- Turóczy Csilla tanulmánya viszont a klerikus és a lovag történeti pozíció­ját vizsgálja a 11-12. századi szere­lemfelfogásban. Különös érzékeny­séggel tárja fel a nálunk kevéssé is­mert trubadúmők, azaz trobai- ritzek viszonyát a lovagi férfiesz­ményhez, az ovidiusi eszményhez és a korban divatos barátságfelfogá­sokhoz. A viszonylag teijedelmes versanyag, Amault Dániel, Raim- baut d’ Aurenga vagy Jaufré Rudel versei a tanulmányokban is értel­mezett toposzkinccsel dolgoznak. E két tanulmány mintegy dióhéjban nyújt kerek képet a kultúrtörténet eme elhanyagolt terepéről. Csapó Csaba James Baldwin, neves afro- amerikai író, költő Giovanni szobája című regényének készíti el sajátos olvasatát, s rámutat mindazokra a tipikus vagy a fordítói-értelmezői habitusból spontán módon fakadó „kényszerneurózisokra”, melyek a homoerotikus témájú művek kiadá­sát, prezentálását és értelmezését tulajdonképpen máig jellemzik. A másik vezértéma Jan Patocka filo­zófiája. Ivan Chvatík, ez egyik leg­nevesebb fenomenológus, a világhí­rű cseh filozófus avatott interpre­tálom ezúttal Jan Patocka Európa- és Poszt-Európa fogalmát járja kö­rül, akárcsak Paul Richard Blum, aki az úgynevezett „hortatív” fogalmak kategóriájából indul ki, azaz olyan fogalmakból, melyek nemcsak tár­gyat vagy tényt jelölnek, hanem egyszersmind „posztulálják is azt”, s Európa fogalmát is e fogalmi rend­szerbe illeszti, már-már bölcsészeti, teleológiai kategóriává nemesítve azt. Margittai Gábor nyitóesszéje ugyancsak a bölcselet irányából kö­zelít tárgyához, noha messze köny- nyedebb hangvételben, mint ahogy azt az esszé műfajában megszok­hattuk: vajon az elfuserált írák-iro­dalomtudósok, álművelt zsurnalisz­ták, kurzuspartizánok folyamod­nak-e csupán a „határátlépés poézi- séhez”, a „komolyabb erőfeszítések” nélküli esszéíráshoz? Margittai vé­gül rendkívüli invencióval jut el sa­játos Montaigne-értelmezéséhez. H. Nagy Péter Ady Endre Az elté­vedt lovas című klasszikus versének újraértelmezésével kísérletezik Lő- rincz Csongor olvasata nyomán. A szám szépirodalmi anyagát közel fele-fele arányban alkotja vüág- és magyar irodalom. A prózai anyagot többek között a német Annette Pehnt, valamint a svájci ZoC Jenny világsikert aratott regényének rész­lete (Pénzes Tímea fordításában), a közelmúltban szépíróként is feltűnt Bárczi Zsófia új novellája és Fábián Nóra írása képviseli. Lars Gustaf- sson, a legsokoldalúbb svéd alkotók egyike Mérvéi Ferenc által fordított novellájában sajátosan ironikus vi­láglátásról tanúskodik. A Nagybá­tyám meg a kultúrforradalom című novella a szerző megjelenés előtt ál­ló magyar válogatott novelláskö- tetének része. Petócz András Mada­rak tornya című, ragyogó rímtechni­kájú verse Weöres Sándor A hallga­tás tornya című klasszikus remekét vonja költői párbeszédbe. A számot Kopasz Viktor olykor meghökkentően poétikus, máskor érzéki vagy dokumentarista jellegű fotói illusztrálják. A kiváló fotómű­vésszel Szabó G. László készített be­szélgetést Latorca, a paradicsom címmel.

Next

/
Thumbnails
Contents