Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-02 / 28. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 2. Felháborította a cseh pártokat a benesi dekrétumokról szóló osztrák határozat Prága nem tárgyal Nemzetközi konferenciát kezdeményez Silvio Berlusconi Minimális eséllyel ÖSSZEFOGLALÓ Szétesett a négyes koalíció Prága. Megszűnt a négyes koalíció - jelentette be teg­nap a négy párt poltikai tanácsának ülése után Mi­chael Zantovsky, a Polgári Demokratikus Szövetség (ODA) elnöke. Az ODA, amelynek hatalmas, mint­egy 70 millió koronás párt­adósságai okozták a koalí­ciós válságot, ezért a jániusi csehországi parlamenti vá­lasztásokon egyedül - esetleg más szubjektumokkal közö­sen-indul. (TASR) Olajrobbanás Kuvaitban Kuvaitváros. Három külföl­di olajmunkás életét vesz­tette az észak-kuvaiti ar-Ráv- datain olajmezőn csütörtö­kön késő este bekövetkezett hatalmas robbanás követ- keztében.Egy kuvaiti illeté­kes tegnap 17 sérültről szá- . molt be, jelezve, hogy a tűz­oltók még mindig birkóztak a lángokkal. Az iraki határ közelében lévő olajmezőn leállították a termelést, de a hiányzó olajmennyiséget más kuvaiti forrásokból pó­tolják. A robbanás hírére teg­nap emelkedett a kőolaj vi­lágpiaci ára. (MTI) Önként ment Hágába Belgrád. Feladta magát a hágai Nemzetközi Törvény- ' széknek egy boszniai szerb férfi, akit háborús bűncselek­mények elkövetésével vádol a bíróság. Ezt tegnap a bosz­niai Szerb Köztársaság ille­tékes hivatala is megerősí­tette. A 47 éves Dusán Fustar azzal vádolják, hogy 1992- ben, az északnyugat-bosz­niai Prijedor melletti Kera- term fogolytábor egyik pa­rancsnokaként emberiség elleni bűntetteket és hábo­rús bűncselekményeket kö­vetett el. (m) Igor Ivanov orosz külügyminisz­ter tegnap Japánban kezdett tár­gyalásokat a Kurill-szigetek sor­sáról (Képarchívum) Montenegró vámtörvénye Podgorica. Saját vámtör­vényt fogadott el a jugosz­láv tagköztársaság, Monte­negró parlamentje. Ezzel a montenegrói kormány hiva­talosan is átveszi a teljes ha­táskört a köztársaság külke­reskedelmi forgalma felett. A határátkelők és a külkeres­kedelem felett a gyakorlat­ban már több mint két éve a tagköztársaság maga gyako­rol felügyeletet. A szerbbarát ellenzék szerint a szeparatis­ta törvény nemcsak a szövet­ségi törvényeket sérti, de a már létező montenegrói tör­vényeket is. Montenegró gaz­daságilag már régebben el­szakadt Szerbiától: hivatalos fizetőeszközként a német márkát vezették be. Az euró bevezetése után a tagköztár­saságban ez lett a hivatalos fizetőeszköz, (m) Prága/Bécs. A cseh kormány nem kíván tárgyalásokba bo­csátkozni az osztrákokkal a II. világháború után kiadott benesi dekrétumokról, míg a külügyminisztérium nem zár­kózik el a szakmai vita elől - közölték tegnap Prágában. ÖSSZEFOGLALÓ A prágai kormány, illetve diplomá­cia szóvivője az osztrák parlament alsóházának arra a csütörtöki hatá­rozatára reagált, amely felszólítja az osztrák kabinetet, hogy folytasson tárgyalásokat Csehországgal a be­nesi dekrétumok hatályon kívül he­lyezéséről. A dekrétumok jogi vita­témát képeznek - nyilatkozta Ales Pospísil külügyi szóvivő. Vagyis a té­mát először a szakértőknek kellene megvitatniuk. Libor Roucek kor­mányszóvivő ugyanakkor azt mondta, hogy a dekrétumok kérdé­se már nem nyitott, mert azok ki­hunytak. Ezen az állásponton nincs ok változtatni. A cseh parlamenti ÖSSZEFOGLALÓ Washington/London. Egyre bizo­nyosabb, hogy bírósági csata elé néz az amerikai elnök és a kongresz- szus; a frontok megmerevedtek. A kongresszus nyomozati szerve hó­napok óta vizsgálja, vajon az elnö­köt energiapolitikájának kialakítása során nem befolyásolták-e törvény- ellenesen. A tisztázás érdekében azt kérték Dick Cheney alelnöktől, hogy bocsássa a törvényhozás ren­delkezésére annak a munkabizott­ságnak az üléseiről készült jegyző­könyveket, amely az előkészítést vé­gezte: Nyűt titok, hogy ezeken az összejöveteleken részt vett Ken Lay is, az ősszel összeomlott Enron e- nergetikai óriásvállalat nemrég le­mondott elnök-vezérigazgatója. Cheney a kérést mind ez ideig meg­tagadta. David Walker, a vizsgálatot vezető szervezet egyébként republi­kánus vezetője ragaszkodik ahhoz, hogy akár bírói úton is, de kikény- szerítse az információkat. Tisztogatják a cégemblémát az Enron houstoni székháza előtt A kongresszus nyomozati szerve nyolcvanéves története során még nem került perbe az adminisztráció­val. Más szervein keresztül a tör­vényhozás már járt bíróság előtt. A legtöbb szakértő emlékeztet rá, hogy a Watergate-ügy óta nem volt ilyen magas szintű összecsapás a törvényhozás és az adminisztráció között. Mindkét fél elszántságát hangoztatja, bár több lap is felhívja rá a figyelmet, hogy az George Bush elnök valószínűleg számíthat a leg­felsőbb bírói fórumon ma meglévő öt-négyes konzervatív-demokrata arányra. Mások ezt féligazságnak ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Megfelelő, alapos kon­zultációval a magyar kormány megelőzhette volna a státustörvény körüli huzavonát a szomszédos or­szágokkal - nyilatkozta a tegnapi Népszabadságban megjelent inter­jújában Rolf Ekeus. Az EBESZ ki­sebbségügyi főbiztosa szerint a tör­vény területen kívüli, diszkrimina­tív jellegével kapcsolatos aggodal­mak továbbra is fennállnak. Ekeus elismeri, a történelmi okok és az or­szághatárokon kívül élő magyar ki­sebbségek nagy száma miatt érthe­tő, hogy a magyar kormány megkü­lönböztetett figyelmet szentel a ha­táron túli magyaroknak, és kedvez­ményeket akar biztosítani számuk­ra az anyaországban. De úgy véli, pártok szintén visszautasítják az osztrák követelést. Jan Zahradü, az ellenzéki ODS árnyékkormányának külügyminisztere szerint a követe­lés botrányos. Támadást jelent Csehország jogfolytonossága ellen, és megkérdőjelezi Európa n. világ­háború utáni realitásait. Mint mond­ta, ezt a követelést egyetlen cseh kor­mány sem fogadhatja el. Miroslav Grebenícek, Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának elnöke hal- ladan arcádanságnak minősítette az osztrák honatyák döntését. Vladimír Spidla, a kormányzó szociáldemok­raták elnöke szerint leheteden, hogy ma erről tárgyaljanak. Érdekes írást közölt tegnap a témá­ról a prágai Lidové noviny, megál­lapítva: ha Eduard Benesnek a szu- détanémet kérdés rendezésében a II. világháború után hangoztatott álláspontját az emberi jogok mai értelmezése szerint ítélnénk meg, akkor a volt csehszlovák államfő tettei népirtásnak minősülnének, amiért Milosevicshez hasonlóan ó is nemzetközi bíróság elé kerülne. Petr Placák történész azt úja, a né­tartják, hiszen Walkeren kívül Che- neyvel szemben foglalnak állást a nyomozati szervben helyet foglaló konzervatív szenátorok is. Közben az Enron-ügy megrázta a brit politikai életet is. Először a kon­zervatív párt szóvivője intézett éles mivel más országok állampolgárai­ról van szó, a kérdés - mind a jog­szabályi háttér, múld a gyakorlati alkalmazás - sok-sok figyelmet, óvatosságot igényel, és sértheti má­sok érzékenységét. „Ha több megfe­lelő, alapos konzultáció előzi meg a törvény parlamenti elfogadását, Bukarest és Pozsony reakciója nem lett volna ennyire heves. A román és a szlovák kormány éppen az elégtelen tájékoztatást, illetve az ennél is kevesebb konzultációt kifo­gásolta az állampolgáraikat érintő kérdésekben. Persze, néhány stá­tusellenérvet egyértelműen ottho­ni, belpolitikai célok motiváltak, de arra számítani lehetett volna, hogy a kedvezménytörvény egyes pontjai tisztázadanok maradnak megfelelő előkészítés híján” - tette hozzá. A met kérdés benesi rendezése józan fejjel átgondolt politikai döntés volt a cseh föld német elemtől való etnikai megtisztítása érdekében, egy olyan korban, amikor erre egyedülálló lehetőség kínálkozott. Ezt a lehetőséget a fanatizált né­met kisebbség jelentős része által támogatott náci megszálló rend­szer kegyedensége, a Nyugat nem egészen tiszta lelkiismerete, és el­sősorban a sztálini Oroszország bi­rodalmi étvágya, Közép-Európa hatalmi bekebelezése teremtette meg. A szerző idézi Benes több kije­lentését, amelyekben a volt államfő nyíltan hangoztatta: ki kell használ­ni a háború utáni helyzetet és Cseh­szlovákiát meg kell tisztítani a né­metektől és a magyaroktól. Placák összegzi: tehát nem a bűnösöket kell igazságosan megbüntetni, ha­nem bizonyos etnikai csoportot kell likvidálni. Hozzáteszi: Benes fele­lősséget visel azért is, hogy a német és a magyar nemzetiségű csehszlo­vák állampolgárokat a háború után megfosztották elemi emberi és ál­lampolgárijogaiktól. (m, t) támadást a kormány ellen, azt állít­va, hogy az Enron pénzzel támogat­ta a Munkáspárt legutóbbi kampá­nyát. Egy nap kellett ahhoz, hogy ki­derüljön: ez természetesen igaz, csak éppen a konzervatívokét is pénzelték az amerikaiak. (K. Gy.) főbiztos a magyar-román egyetér­tési nyilatkozatot pozitív fejlemény­nek tartja, mert az „nemcsak a munkaerőkérdésre terjed ki, ha­nem más konkrét témakörben is kö­zelebb hozta egymáshoz a feleket. Azt is előrelépésként értékelem, hogy a magyar kormány vállalta a nyilatkozat aláírásával: hat hónap múlva áttekinti a kedvezménytör­vény alkalmazásának addigi ta­pasztalatait, és ha szükséges, a megfelelő korrekciókat is elvégzi”. A kérdésre, hogy hasonló megoldás elképzelhető a szlovák-magyar stá­tusvitában is, Ekeus kijelentette: „Nem bocsátkoznék találgatások­ba, elég kiélezett a helyzet. Min­denesetre a megoldást kétoldalú alapon, a nemzetközi normákkal összhangban kell megtalálni.” (n) Róma/Jeruzsálem/Rámalláh. Jasszer Arafat palesztin elnök elis­merően nyilatkozott Silvio Berlus­coni olasz miniszterelnöknek arról a javaslatáról, hogy rendezzenek nemzetközi értekezletet a közel- keleti helyzetről az Európai Unió székhelyén, Brüsszelben. Az ideig­lenesen külügyminiszteri tisztséget is viselő Berlusconi javaslata sze­rint az izraeliek és a palesztinok képviselőm kívül az EU, az USA, Oroszország és az arab államok megbízottai vehetnének részt a nemzetközi konferencián. Jósé Maria Aznar spanyol kormányfő Washington. Amerikai illetéke­sek szerint a hatóságok olyan érte­sülések birtokába jutottak, ame­lyek további terrorista támadások eshetőségére utalnak atomerőmű­vek, illetve magas épületek ellen. Az értesüléseket Afganisztánban talált különböző adathordozók - írásos dokumentumok, illetve elektronikusan tárolt fájlok - tar­talmazzák. Nemrég rábukkantak például a Csendes-óceán partján fekvő Seattle egyik közismert ma­gas épületének, a Tű néven ismert toronynak a fényképére. Amerikai titkosszolgálati források ezzel kapcsolatban csak annyit közöl­tek, hogy „semmiképpen sem tu­London. Afganisztánból Libanonba próbálja meg áttenni működési köz­pontját az al-Kaida terrorszervezet. A The Times tegnap hírszerzési és diplomáciai értesülésekre hivatkoz­va azt írta, hogy Szalha Hadzsir, az al-Kaida égjük magas rangú jemeni származású vezetője két héttel ez­előtt Libanonba érkezett, és Bejrút­ban találkozott az iráni támogatást élvező Hezbollah szélsőséges cso­port vezetőivel. Hadzsir felkereste a szidoni központú radikális szunnita iszlám csoport, az Uszbat al-Anszar vezetőit is, akiket szoros kapcsola­tok fűznek az al-Kaidához. A cso­Washington. George Bush ameri­kai elnök feltűnően kemény hang­vételű beszédet mondott csütörtö­kön a georgiai Atlantában, és ebben arra intette azokat az országokat, amelyek szerinte terrorizálni pró­bálhatják az Egyesült Államokat, hogy ,jobban tennék, ha saját há­zuk táján söprögetnének”. Az el­nök azokra a felháborodott nyilat­kozatokra reagált, amelyekkel Irak, Irán és Észak-Korea fogadta kedd esti beszámolóját az Unió helyzeté­ről. Abban Bush „a gonoszság ten­gelyének” nevezte a fenti három or­szágot, mondván: terrorista szerve­zetekkel szövetkezve tömegpusztí­tó kapacitás megszerzésére töre­kednek, de Washington nem fogja hagyni, hogy fenyegessék a világot. Bush ezúttal nem nevezte meg a három szóban forgó rezsimet, de megismételte: azok az országok, amelyek tömegpusztító fegyverek­re akarnak szert tenni, és amelyek szövetkeznek a terroristákkal, vagy pedig oltalmat nyújtanak a terroris­táknak, „figyelő listán vannak”. Az ügy tegnap Bush és Gerhard Schröder német kancellár találko­zóján is szóba került, s az amerikai elnök kijelentette, hogy az USA Af­ganisztánon kívül nem készül sem­milyen katonai akcióra. előzőleg azt mondta e javaslat kap­csán, hogy nem lát esélyt egy üyen nemzetközi konferencia sikerére, annyira elmérgesedett a viszony az izraeliek és a palesztinok között. Nagy hatóerejű pokolgépet fede­zett fel és semmisített meg az izra­eli rendőrség a tegnapra virradó éjszaka Jeruzsálem Cur Hadassza elővárosában. Újabb merényletek­től tartva Jeruzsálemben a rendőr­séget a legmagasabb fokú készült­ségbe helyezték. A tettes a pokol­gépet egy táskába rejtette, és egy háromemeletes lakóház lépcsőhá­zában hagyta. A bombát, amely hatalmas pusztítást végzett volna, az egyik lakó fedezte fel. (m, t) ristaemlék-fotóról” van szó. Talál­tak olyan feljegyzést is, amely arra enged következtetni, hogy a terro­risták fontolóra vették: különlege­sen kiképzett öngyilkos komman­dójuk elrabolt utasszállító géppel rárepülne az amerikai atomerő­művek valamelyikére. (Ilyen cél­pont összesen 103 adódik az USA területén.) Egyetlen információ- hordozó sem tartalmaz adatot ar­ra nézve, hogy mikorra terveztek ilyen támadást, illetve hogy konk­rétan mely célpont ellen irányulna ilyen akció. Az atomerőművek biztonsági felügyeletére hivatott illetékes szövetségi szerv azonban állítólag az erőmű-vezetőségek­hez már eljuttatott bizalmas fi­gyelmeztetéseket. port számos, korábban Afganisztán­ban harcolt tagjáról tudni vélik, hogy a tálib rezsim összeomlása után visszatértek Libanonba. Brit diplomáciai források emlékeztettek arra, hogy bár a Hezbollah és az al- Kaida az iszlám két különböző szár­nyához tartozik - előbbi a suta, az utóbbi pedig a szunnita ágat képvi­seli -, jelentős bizonyítékok vannak arra, hogy a két csoport között együttműködés jött létre már a ki­lencvenes évek elején. Bin Ladenről feltételezik, hogy egykoron maga is találkozott a Hezbollah vezetőivel, és a Hezbollah robbanóanyaggal látta el az al-Kaidát, és segítette tag­jai kiképzését. Amerika növekvő katonai elszánt­ságát tükrözik Donald Rumsfeld védelmi miniszter azon kijelenté­sei is, amelyekkel a katonai költ­ségvetés jelentős növelésének a szükségessége mellett érvelt. A mi­niszter szerint az USA az eddigiek során elhanyagolta a megfelelő lé­gi felderítő kapacitás beszerzését, a légvédelem fejlesztését, vala­mint a vegyi és a biológiai támadá­sok elleni védekezés feltételeinek a megteremtését. Hangsúlyozta, hogy Washingtonnak az új nem­zetközi helyzetben a váratlan, meglepetésszerű ellenséges akci­ókra is gyors választ kell adnia. Az USA terrorizmusellenes küz­delmének az elmúlt napokban elő­térbe került új eleme, hogy ember­rablókkal is szembe kell nézni. Colin Powell külügyminiszter el­mondta: a kormányzat mindent megtesz a Pakisztánban eltűnt amerikai újságíró, Daniel Pearl ki­szabadítása érdekében. A The Wall Street Journal riporterét elrablói meg akarják ölni, ha az amerikai­ak nem engedik szabadon az afga­nisztáni harcok során ejtett pakisz­táni foglyokat. Powell most közöl­te, hogy a követelés teljesítéséről szó sem lehet. Egyébként tegnap Pakisztán azzal vádolta az indiai vezetést, hogy köze van Pearl el­rablásához. Bírósági eljárás fenyegeti a Fehér Házat - a két nagy brit párt is egymásra mutogat Enron-botrány: vád Cheney ellen Cheney mind ez ideig nem volt hajlandó kiadni a jegyzőkönyveket (Képarchívum) Rolf Ekeus, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa a státustörvénnyel kapcsolatos vitáról Alapos konzultáció kellett volna Újabb terrortámadásokra számítanak az USA-ban Fenyegetett erőművek MTI-JELENTÉS Bin Laden maga is találkozott a Hezbollah vezetőivel Áttelepül az al-Kaida MTI-HÍR Washington másutt nem készül katonai akcióra Bush kemény válasza MTI-JELENTÉS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents