Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-02 / 28. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 2. Agrárvilág W1 Egyre közkedveltebb térségünkben a szamóca. Termését számos gombabetegség és állati kártevő veszélyezteti Sörrel a meztelen csigák ellen IAVASOIT VÉDEKEZÉSEK HÓNAP A NÖVÉNY FEJLŐDÉSMENETE III. IV. gg S SS VI. VII. vili. Májuti cserebogár Szamócoeszeiény Szamóca bimbói »ka* xtó Sxamócaatka Sodrómolyofc Kis szamócavincellér Szürkerothadás Lévé (foltosság Szamóca lisztharmat Védekezési menetrend (A szerző archívumából) A szamóca az egyik legko­rábbi és legkedveltebb gyü­mölcseink közé tartozik. El­terjedése egyúttal a kóroko­zók nagyobb mértékű fellé­pését is magával vonja. CSEKES ZOLTÁN A szamóca telepítésekor főleg a má­jusi cserebogár és a talajban teijedő kórokozók ellen kell védekeznünk. A talajlakó kártevők észlelésekor már a telepítés előtt fertőtlenítsük a földet, mert az állományban ké­sőbb már nem lehet védekezni. Az utóbbi időben egyre több gondot okoznak a talajjal terjedő gombák is. Károsításuk megelőzésére már a telepítés előtt rendkívül fontos vég­rehajtani az általános hatású fer­tőtlenítést (Basamid G, Diazinon G lgramm/lméter készítmények­kel). Ugyanilyen fontos követel­mény, hogy csak károsítóktól men­tes szaporítóanyagot ültessünk. A szamócaeszelény időszakos kár­tevő, de egyes években rendkívüli pusztítást okoz. A bogár a tojásra­kás közben a virágzati tengelyt és a levélnyelet furkálja. A rágás fe­letti rész elfonnyad, elszárad, majd eltörik, így a száron levő va­lamennyivirág és bimbó elpusztul. Elsősorban a legkorábban fejlődő virágokat károsítja a kártevő. Me­gelőzés szempontjából fontosak a növényápolási munkák és a gyom­A gombaölőszeres véde­kezést 3-4 alkalommal meg kell ismételni. irtás, mert ezzel kedvezőtlen felté­teleket teremtünk a kártevő szá­mára. A bogarak ellen előjövetelük után zöldbimbós állapotban, vi­rágzás előtt egy héttel kell véde­kezni a következő szerekkel: Basu- din 600 EW (0,1%), Diazol 60 EW (0,1%), Calypso 480 SC (0,02%), Komplet (0,1%), Nurelle D (0,1%), Zolone EC (0,3%). A sza­móca bimbólikasztó tojásrakása során elrágja a bimbó kocsányát. A virágzás előtt az áttelelt bogarak ellen hatásosak az előbb megneve­zett szerek. A telelőre vonuló érési táplálkozást folytató bogarak ellen a szüret után is lehet védekezni a rajzáscsúcs idején végzett perme­tezéssel az előbb említett permet- szerek használatával. Az őszi ta­lajművelés gyéríti a kártevő egyed- sűrűségét. A szamócaatka veszélyes kártevő, szívogatásának hatására a fiatal levélhajtások torzulnak, zsugorod­nak, elszíneződnek. Száraz időben a szívlevelek elszáradnak, nedves körülmények között pedig elrot­hadnak. Ilyenkor elmarad a ter­méskötődés, a virágzat és a termés elkorcsosodik. A fertőzött töveket a baj észlelése után azonnal el kell távolítani és el kell égetni. Nagyon fontos a kártevő elleni védekezés a virágzás előtt, a szamócaatka ká­rosításának és felszaporodásának korai szakaszában. Sajnos a termő ültetvényekben a kémiai védeke­zést nagymértékben korlátozza a hosszú virágzási, termésérési idő­szak, valamint az egészségügyi vá­rakozási idő betertása. A szüret előtt általában csak egy védeke­zésre van lehetőség - virágzás előtt használjunk Omite 30 W (0,1%) készítményt, amelynek 21 napos a várakozási ideje. Nagy je­lentősége a betakarítás utáni véde­kezésnek van. Erős fertőzések ese­tében a kezeléseket 3-4 szer is meg kell ismételni. Ilyenkor már hasz­nálhatunk hosszabb várakozási időt előíró permetszereket: Talstar 10 EC (60 nap), Sanmite 20 WP (0,1%) vagy Nissouron 10 WP (0,07%). A szamócásban is gyakran okoznak bosszúságot a meztelen csigák. Kártételük jelentősen mérsékel­hető elszaporodási feltételeik meg­szüntetésével, vagyis a növényi maradványok eltakarításával és a terület gyommentesítésével. Búvó­helyeik felszámolásán kívül csalo­gató vízelvonó anyagokat és speci­ális csigaölő készítményeket is használhatunk. Ilyen a ldscsoma- golásban is kapható Mesurol Schneckenkor (0,5 gramm/m2). Csalogatásra jó a földbe ásott sör­csapda is, amelybe ha belemász­nak, elpusztulnak. A csigák irtásá­ra készíthetünk mesterséges búvó­helyeket is - az ágyások közelében helyezzünk el nedves rongyokat, fekete fóliát. A csigák idehúzódnak és így elpusztíthatok. A betegségek elleni védelmet a le­vélfoltosságok, a lisztharmat és a szürkerothadás elleni permetezés­re kell alapozni. A gyümölcs egyik legelterjedtebb betegsége a sza­móca mikoszferellás levélfoltossá­ga. Elsősorban a levélen jelenik meg, de a levélnyélen és az indá­kon is károsít. A leveleken kezdet­ben apró, vörös foltokat láthatunk, később Más szegély veszi körül. A foltok közepe kifehéredik, majd ki is lyukadhat. A betegség első tüne­tei már májusban jelentkezhetnek. Egyes szamócafajták eltérően rea­gálnak a kórokozóra. A tavaszi és a kora őszi csapadékos időjárás, va­lamint az öntözéses termesztés kedvez a fertőzés gyors terjedésé­nek. A gombaölőszeres védekezést 3-4 alakalommal meg kell ismétel­ni: virágzás előtt, terméskötődés után, majd szüret után 1-2 alka­lommal. Az utóbbi kezelésekkel csökkenthetők a nyár végi fertőzé­sek. Felhasználhatók a következő szerek: Merpan 50 WP (0,2%), Dithane DG (0,2%), Novozh MN 80 (0,2%), Kuprikol 50 (0,5%), Champion (0,5%). A szamóca lisztharmatra az egyes gyümölcsfajták különbözőképpen érzékenyek. A beteg levelek fonák­ján lisztes bevonat képződik, a le­velek színén szabálytalan kármin- vörös foltok láthatók. A fertőzött levelek sodródnak, kanalasodnak. A betegség terjedését az időjárás nagyban befolyásolja. A liszthar- matgomba fejlődésének a 20 fok körüli hőmérséklet és a nagy rela­tív páratartalom kedvez. A fertőzés július végétől szeptember közepéig a legerősebb, ám ha a lisztharmatot már a virágzás kez­detétől észleljük, rögtön védekez­zünk ellene. A továbbiakaban júli­us végén, augusztus-szeptember tájékán permetezzük a szamócát. A levélváltást követő erőteljes levél és indaképződés időszakában jó hatást eredményeznek a követ­kező készítmények: Fundazol 50 WP (0,1%), Karathane LC (0,05%), Topsin M 70 WP (0,08%), Sulika, Sulikpl K, Thio- vit, Kumulus (0,5 %). A szamóca szürkerothadása a nö­vény legveszedelmesebb gombás betegsége. A kórokozó a leveleket, a virágokat és a termést egyaránt megtámadja. A közvetlen kár a zöld, vagy érőiéiben levő bogyó­kon a legszembetűnőbb. A gyü­mölcsön kezdetben a nedvesrotha­dásra jellemző tünet észlelhető, amely gyorsan növekszik, végül az egész bogyó elrothad. Az ilyen bo­gyó felületét vastag szürkepenész borítja. A hangsúlyt a szürkerotha­dás elleni védekezés megelőzésére fektessük. A gombáknak kedvező csapadékos időjárás kezdetén, a fővirágzásban és 70-80 % elvirág­zásban kell permetezni a szamócát a következő permetszerekkel: Rov- ral Flo (0,15%-os töménység), Su- miliex 50 WP (0,1%), Merpan 80 WDG (0,2%), Folpan 50 WP (0,3%), Euparen Multi (0,2%). Mindig tartsuk be az élelmezés ügyi és várakozási időt. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet komáromi részlegének munkatársa ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony január 31-én Komárom Rimaszombat Losonc Kassa január 31-én január 31-én január 31-én január 31-én sárgarépa 14-15 Sk/kg 12 Sk/kg 18 Sk/kg 15-20 Sk/kg 13 Sk/csomó petrezselyem 28-30 Sk/kg 20 Sk/kg 26 Sk/kg 36-39 Sk/kg 19 Sk/csomó burgonya 9-10 Sk/kg 8-10 Sk/kg 12 Sk/kg 7-12 Sk/kg 10-12 Sk/kg savanyú káposzta 22 Sk/kg X mm X paprika 80-90 Sk/kg 65-99 Sk/kg 60 Sk/kg 110-130 Sk/kg 80 Sk/kg karalábé 20 Sk/kg 12 Sk/kg 8 Sk/kg 16 Sk/kg 20 Sk/kg zeller 25-28 Sk/kg 24 Sk/kg 10 Sk/kg 28 Sk/kg X káposzta 15 Sk/kg 12 Sk/kg 10 Sk/kg- * ír 15 Sk/kg 12 Sk/kg bab 50-60 Sk/kg 35 Sk/kg 60 Sk/I X X dióbél 180 Sk/kg 120 Sk/kg 140 Sk/kg mmmm tKKKSK/ÍK/KKKBKKKk1 hagyma 14-15 Sk/kg 14 Sk/kg 12 Sk/kg 15 Sk/kg 12 Sk/kg paradicsom 60-66 Sk/kg 60 Sk/kg gggmgm 39-80 Sk/kg 70 Sk/kg mák 70 Sk/kg 100 Sk/kg 80 Sk/I 70 Sk/I 90 Sk/kg fűszerpaprika 250 Sk/kg mmmH 250 Sk/kg cékla 18 Sk/kg 12 Sk/kg X X X kel 35 Sk/kg 12-15 Sk/kg 15 Sk/kg 15-28 Sk/kg X alma 20-26 Sk/kg 20-29 Sk/kg 10-15 Sk/kg 15-28 Sk/kg 28-30 Sk/kg saláta 15-18 Sk/fej 10 Sk/fej X X fokhagyma 56-70 Sk/kg 69 Sk/kg 60 Sk/kg 60-65 Sk/kg 65 Sk/kg uborka 100-110 Sk/kg mm 105 Sk/kg 80 Sk/kg tojás 3,30 Sk/db 3,00-Sk/db 2,80 Sk/db 2,70-2,80 Sk/db 3,00-Sk/db gesztenye 45 Sk/kg WBKHMMKHKtKKKK!H mHHHHi AGRÁRMORZSÁK Nagyobb hazai sörgyártás Pozsony. Tavaly 4,564 millió hektoliter hazai sört adtak el Szlovákiában. Ez 6,4 százalékos évközi növekedésnek felel meg. Ugyanakkor a sörgyárak összkapacitása 6 millió hektoli­ter. A ldvitel volumene alig vál­tozott- amíg 2001-ben 116,9 ezer hektoliter volt, egy évvel korábban még 117,7 ezer hl. Az import 100 ezer hektoliterrel 220 ezer hektoliterre csökkent. A hazai fogyasztás tehát 4,7 millió hektoliter körül alakult. A legnagyobb eladást 2,087 millió hl-t a Heineken csoport produ­kálta, amely az Aranyfácánt va­lamint a Corgon, Gemer és Martiner márkákat birtokolja. A második hely (908,7 ezer hl) a Sarist, a harmadik a Topvart (638,9 ezer hl) illeti. (SITA) Senkinek sem kellett a malom Kassa. Első nekifutásra nem si­került eladni a csődbejutott kassai malmot, amely fényko­rában 140 főt foglalkoztatott. A 232 millió koronás eladási árat szakértői becslések alapján ha­tározták meg. Jelentkező vi­szont nem akadt. A második eladási fordulóban, amelynek eredményei vélhetőleg február végén lesznek ismertek, 30 szá­zalékot engednek az eredeti ár­ból. A malom jelenleg már nem termel. (Ro) Az EU nettó búzaimportőr Párizs. Az Európai Unió, amely évekig a világ egyik vezető bú­zaexportőre volt, a mostam me­zőgazdasági idényben már nettó importőrré vált. Elemzők azon­ban úgy vélik, hogy ez a követke­ző idényben valószínűleg már nem folytatódik, mert az Európai Unió búzatermése várhatóan a megszokott szintre tér vissza. Eb­ben a szezonban a kisebb EU-beli termés és az alacsony importvá­mok ösztönözték az olcsó kelet- európai gabona importját. (MTI) Hatalmas exporttartalék Szófia. A kelet-európai gabona- süókban 5,7 millió tonna gabona vár elszállításra. Mivel az idő e- lőrehaladtával a nyersanyag mi­nősége romlik, vélhetően csak egyre olcsóbban juthat az ex­portpiacokra a kelet-európai ga­bona. A Reuters szerint erős ver­seny alakult ki, melynek szerep­lői egyrészt az ukrán gabonaex­portőrök, másrészt a nagy ex­portalappal rendelkező kelet-eu­rópai országok. Ukrajnából leg­alább 2,4 millió tonna vár elszál­lításra, Oroszországnak is van több mint 800 ezer tonnája, Ma­gyarország 700 ezer tonnát küldhet a nyár közepéig export­ra. Románia készletei elérik az 1,5 millió tormát, a cseheknek 750 ezer tonna exportálható ga­bonájuk van. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. február 4-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,464 Lengyel zloty 11,842 Angol font 69,572 Magvar forint (100) 17,505 Cseh korona 1,335 Svéd korona 4,632 Dán korona 5,716 Szlovén tollár (100) 19,029 Japán ien (100) 36,847 Svájci frank 28,769 Kanadai dollár 31,053 USA-dollár 49,368 Teljes malátatermelésüket külföldön értékesítik Jobb árat fizetnek ÚJ SZÓ-JELENTÉS Nagymihály. A nagymihályi Malá­tagyár Rt. idén 5500 koronát kínál tonnánként az árpáért, vagyis 200 koronával magasabb áron vásárol­ja majd fel az idei sörárpa termését a termelőktől, mint amennyit a többi piacok ígérnek - hangzott el a gyár képviselői és a kelet-szlová­kiai árpatermelők találkozóján. A feltétel az, hogy a termelő szer­ződésben kötelezze el magát leg­alább 500 tonna jó minőségű árpa eladására. Erre azért van szükség, érvelt Milan Lapisák, a gyár vezér- igazgatója, mert az általuk készí­tett teljes malátamennyiséget kül­földön értékesítik, főleg Oroszor­szágban, Ukrajnában, Romániában és Lengyelországban. A maláta­gyár tavaly 32 ezer tonna árpát vá­sárolt, ebből 25 ezer tonnát a dél­nyugat-szlovákiai termelőktől. Ott ugyanis minden tekintetben job­bak a termelési viszonyok, mint ke­leten, ezáltal a minőség is jobb. A gyár vonzáskörzetében leépített mezőgazdaság eléggé nehezen próbál magára találni, s az rá­nyomja bélyegét a termelési viszo­nyokra és a termelés alakulására. Éppen ezért az rt. valamennyi szerződő fél részére megelőlegezi a vetőmagok és vegyszerek beszer­zéséhez szükséges anyagiakat, amit a szerződés teljesítése után egyenlítenek majd ki a felek között. A Malátagyár Rt. idén 25 ezer ton­na sörgyári alapanyag előállítását tervezi, amihez 40 ezer tonna ár­pát vásárol a termelőktől, (kát) Új kiadvány a 60-70-es évek agronómusairól A határ emberei ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Pozsony. Új kiadvánnyal gazdago­dott a hazai mezőgazdasági iroda­lom. Bartakovics István A határ em­berei címet adta magánkiadásban megjelent könyvének, mellyel a Ko­máromi járásban a 60-70-es évek­ben működő szövetkezetek agronó- musainak akart emléket állítani. A szerző leszögezi, agrártörténeti le­írást tervezett a szakmáról, melyet sem akkor sem ma nem illet meg társadalmi megbecsülés. Az agro- nómusként kezdő szerző beszámol az agronómusok kísérleteiről is, és nem hallgatja el, hogy politikai nyo­másra olyan gabonafajtákat és ter­melési eljárásokat is rákényszerí- tettek a szakmára, amelyek tiszavi­rág-életűnek bizonyultak, (gy) llarfakoríc« fslrán A határ emberei

Next

/
Thumbnails
Contents