Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-13 / 37. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 13. Háborús és emberiség elleni bűncselekményekkel, valamint népirtással vádolják Hága: az évszázad pere Lezuhant egy Tupoljev utasszállító gép Iránban Több mint száz halott Sokan bírálják az amerikai hadsereg műhibáit FBI: riadókészültség MTI-ÖSSZEFOGIALÓ ről. A légi baleset okát a hatóságok még nem közölték, de egy helyi la­kos a Reutersnek azt mondta, hogy a gép leszállás közben nekiütkö­zött a repülőtér közelében egy hegynek és darabokra tört. A helyi hatóságok egyik képviselője el­mondta, hogy a gép nehezen meg­közelíthető hegyre zuhant, s alpi­nistákra van szükség a hó borította terepen heverő roncsok megközelí­téséhez. Az Iran Air Tours az elmúlt évek­ben többnyire orosz Tupoljeveket bérelt volt szovjet tagköztársaság­októl. Az amerikai embargóval súj­tott Irán ugyanis nehezen tud al­katrészeket beszerezni elöregedett légiflottája számára; nagyrészt Boeingekből álló gépparkja java ré­szét még az 1979-es iszlám forra­dalom előtt szerezték be. vesen tálib vagy al-Kaida harcosok­nak véltek. A The Guardian tegnapi washingtoni és kabuli keltezésű tu­dósítása utal az amerikai védelmi tárca hétfői sajtóértekezletére, ahol az újságírók védekezésre kény­szerítették a szóvivőt a céltévesztett bombázásokat és fogságba esett személyekkel szembeni amerikai bánásmódot firtató kérdéseikkel. A szóvivő cáfolta az amerikai sajtóér­tesüléseket, hogy egy CIA-gépről ki­lőtt rakéta a múlt héten rossz cél­pontot talált el Afganisztán délkele­ti részén, aminek következtében újabb ártatlan áldozatokat szedett a terrorizmus elleni háború. Bár pon­tos adatok nincsenek, szakértők a polgári áldozatok számát 2000- 8000 közöttire teszik. Kabulban lé­vő nyugati hírszerzési illetékesek beszámoltak arról, hogy a terroris­ták utáni hajsza során amerikai ka­tonák megkötözték falusi asszonyok kezét, hogy DNS-mintákat vegye­nek bin Laden hozzátartozóinak megállapítására, vagy falusi ottho­nokat gyújtottak fel, lakóikat bán­talmazták, sőt egyeseket megöltek, mert tálib harcosoknak vélték őket. Pénz a WTC romjai alatt New York. Több ezernyi ban­kót - dollárt és más valutát - gyűjtöttek össze a hét végén a szeptemberben lerombolt New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) romjai alól. A takarítást irányító szervezet szóvivője elmondta, hogy hat­van szemeteszsáknyi papír­pénz gyűlt össze péntek óta, s átadják a Bank of Ameri- cának. Az illetékesek nem nyi­latkoztak arról, hogy névér­tékben mennyi pénzre buk­kantak. (MTI) Bush mellett a volt sah fia Washington. Reza Pahlavi, az 1979-ben megbuktatott iráni sah fia védelmébe vette Geor­ge Bushnak azt a kijelentését, amellyel az amerikai elnök a gonosz szándékú országok kö­zé sorolta az Iráni Iszlám Köz­társaságot. Pahlavi Washing­tonban, az AFP-nek adott nyi­latkozatában fontosnak tartot­ta leszögezni, hogy az ameri­kai elnök nem az iráni népet, hanem a hatalom jelenlegi birtokosait ítélte el az Unió helyzetéről mondott beszédé­ben. Ugyanakkor óvott az USA Irán elleni esetleges katonai fellépésétől, mert az csak a szélsőségesek malmára hajta­ná a vizet. (MTI) Jörg Haider Irakban Bécs. Karintia osztrák tarto­mány elöljáróját Irakban fo­gadta Tárik Aziz miniszterel­nök-helyettes, aki ebből az al­kalomból felszólította az euró­paiakat, hogy szálljanak szem­be Amerika Irak-ellenes össze­esküvésével. Haider és ven­déglátója egyébként megvitat­ta „az USA és a cionizmus Irak elleni összeesküvését” is. Mindezt az osztrák APA hír- ügynökség az AFP francia hír- szolgálati irodára hivatkozva jelentette tegnap, amint hét­főn azt is, hogy Haider, az FPÖ volt elnöke váratlanul Irakba érkezett. Haider kiruc- • canásának kínos vonatkozása: megkérdőjelezi az FPÖ jelen­legi elnöke, Susanne Riess- Passer alkancellár most zajló amerikai útját. (MTI) Haider nem tájékoztatta útjá­ról a bécsi külügyminisztériu­mot (Képarchívum) A japán császár Budapestre Budapest. Akihito japán csá­szárjúliusban hivatalos láto­gatást tesz Magyarországon Mádl Ferenc köztársasági el­nök meghívására. A császár és az őt elkísérő Micsiko császár­né látogatása a magyar-japán kapcsolatok kiemelkedő ese­ménye lesz, mivel japán csá­szári pár első ízben érkezik Magyarországra. A japán csá­szárság két és fél évezredes történetében az 1989-ben el­hunyt Hirohito volt az első uralkodó, aki elhagyta hazáját. A világ legrégebbi uralkodó­családjában pedig Akihito volt az első, aki nem istenként lé­pett a trónra; maga választott feleséget, aki ráadásul nem arisztokrata. (MTI) Brüsszel. A hágai Nemzetkö­zi Törvényszéken tegnap Carla Del Ponte főügyész be­vezető nyilatkozatával meg­kezdődött Szlobodan Milosevics volt jugoszláv ál­lamfő pere. A politikust há­borús és emberiség elleni bűncselekmények elköveté­sével, valamint népirtással vádolják a 90-es évek három nagy délszláv konfliktusá­ban játszott szerepe miatt. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jogi szakértők egybehangzóan mérföldkőnek tartják a pert, nem­csak a folyamatosan növekvő te­kintélyű hágai törvényszék, ha­nem a nemzetközi humanitárius jog érvényesítésének szempontjá­ból is. A második világháború utá­ni nürnbergi és tokiói perek óta el­ső ízben fordul elő, hogy egy volt állami csúcsvezető a hivatali ideje alatt elkövetett cselekmények mi­att áll nemzetközi bíróság elé. Mi­losevic ellen három vádiratot nyúj­tott be a törvényszék ügyészsége, amelyek az 1998-99-es koszovói, az 1991-95-ös horvátországi és az 1992-95-ös bosznia-hercegovinai konfliktussal kapcsolatos felelős­MTI-HiR Iszlámábád. A pakisztáni rendőr­ség tegnap Lahorban letartóztatta a januárban eltűnt Daniel Pearl amerikai újságíró elrablásának megszervezésével vádolt Ahmed Omar Szajed sejket, az ügy fő gya­núsítottját. A szélsőséges iszlám nézeteket valló, 27 éves militáns sejket elfogása után Karacsiba szállították kihallgatásra, ahol kö­zölte, hogy a riporter életben van. A karacsi rendőrkapitány, Tárik Dzsamíl az elrabolt újságíró biz­tonságára hivatkozva további részletekkel nem szolgált. A The Wall Street Journal 38 éves tudó­sítója január 23-án Karacsiban tűnt el nyomtalanul, ahol radiká­lis iszlám csoportokkal próbált kapcsolatba lépni, illetve igyeke­zett feltárni a cipőbombás Richard Reid és a bin Laden irányította al- Kaida hálózat közötti esetleges szálakat. Az újságíró a Szajed sejkkel készítendő interjú remé­nyében utazott a délkelet-pakisz­táni városba. Pearl elrablójaként egy korábban ismeretlen pakisztá- ni nacionalista mozgalom jelent­kezett elektronikus levélben, és a guantánamói amerikai haditenge­részeti támaszponton fogva tar­tott pakisztáni rabok hazaküldé­sét követelte Washingtontól. A nagy-britanniai születésű Szajed sejk Indiában öt évet töltött bör­tönben amerikai és brit turisták el­rablásának vádjával, és a börtön­évek alatt közel került Maulana MTI-JELENTÉS Dubaj. Az afgán ideiglenes kor­mány belügyminiszterének értesü­lései szerint valószínű, hogy Oszama bin Laden, az al-Kaida ter­rorszervezet vezetője és finanszíro­zója az afgán-pakisztáni határ tér­ségében rejtőzik. Junusz Kanuni azt mondta, nagy kiterjedésű tér­ségről van szó, és semmi bizonyosat nem tudnak Ledenről. Hozzátette, hogy az amerikaiak afganisztáni hadjáratában megbuktatott tálibok vezetője, Omar móllá pedig aligha­nem saját pastu törzsének oltalmát élvezi az ország déli részén elterülő Hilmend tartományban. „Ha bebi­zonyosodnék is, hogy mindkét ke­ségét vetik fel. Del Ponte kezdemé­nyezésére a három ügyet össze­vonták és egyetlen per keretében tárgyalják. A tavaly június óta há­gai őrizetben lévő Milosevics mindeddig következetesen tartot­ta magát ahhoz az álláspontjához, hogy nem ismeri el a törvényszék illetékességét, ezért semmilyen együttműködésre nem hajlandó vele. Ennek megfelelően nem je­lölt ki ügyvédeket, és egyetlen vád­ponttal kapcsolatban sem vála­szolt arra a kérdésre, hogy bűnös­nek tartja-e magát. A törvényszék szabályzata szerint Milosevics először a vád nyilatko­zatainak elhangzása után, tehát feltehetően ma kaphat szót. Az el­járás első szakaszában, amely júli­usig is eltarthat, a vádiratok be­nyújtásának sorrendjét követve a koszovói konfliktussal kapcsolatos vádakat tárgyalják. Ezt követően kerül sorra a horvátországi, majd a bosznia-hercegovinai háborúk ügye. Ez utóbbival kapcsolatban Milosevicset népirtással is vádol­ják, amely a hágai törvényszék ál­tal emelhető legsúlyosabb - és egyben a legnehezebben bizonyít­ható - vádpont. Carla Del Ponte a napokban közölte: csak a koszovói konfliktus ügyében mintegy 300 tanút kíván felvonultatni - köztük Maszúd Azharhoz, az újságíró el­rablásával korábban gyanúsított Dzsais-i-Mohammed szélsőséges resett személy a feltételezett térsé­gekben tartózkodik, akkor is na­gyon nehéz lenne rájuk találni. Az afgán- pakisztáni határ 2500 kilo­méter hosszú, nehezen megközelít­hető, eddig még egyeden államha­talomnak sem sikerült tartósan el­lenőrzése alá vonnia.” Feltevése szerint bin Laden nem tartózkodik sokáig egy helyen, hanem gyakran ádépi a vad hegyvidéken húzódó határt, hogy nehezebb legyen azo­nosítani tartózkodási helyét. Ka­nuni azzal vádolta a pakisztáni tit­kosszolgálatot, hogy bin Ladennek és Omar mollának is segít a rejtőz­ködésben, közreműködik a Pakisz­tánba menekült al-Kaida-tagok és tálibok újjászerveződésében. Ka­az atrocitások áldozatait, de olyan „bennfenteseket” is, akik közvet­len kapcsolatban álltak a szerb ha­talom legfelső köreivel. A tanúk ki­létét azonban biztonsági okok mi­att szigorú titokban tartja a tör­vényszék. Milosevics - azzal együtt, hogy nem ismeri el a tör­vényszék illetékességét - belgrádi ügyvédei szerint kezdeményezni kívánja a nemzetközi politika több korábbi és jelenlegi élvonalbeli személyiségének a meghallgatá­sát. Eddig Bili Clinton volt ameri­kai elnök, Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszter, Tony Blair brit kormányfő és a boszniai háborút lezáró daytoni megállapo­dások kulcsszereplőjeként számon tartott Richard Holbrooke nagykö­vet neve került szótfh a leggyak­rabban. Goran Szvilanovics jugoszláv kül­ügyminiszter szerint Belgrád azt várja a Milosevics-pertől, hogy jobban megismerjék, mi történt pontosan a háború alatt. „Nagyon fontos számunkra, mekkora része volt Milosevicsnek az országunk­ban elkövetett bűncselekmények­ben. Ugyanakkora figyelemmel kísérjük a pert, mint amekkorával más országok más állampolgárai­nak pereit is követtük” - nyilat­kozta. muzulmán csoport alapítójához. Maszúd pedig azelőtt bin La- dennel állt kapcsolatban. nuni tudni véli, hogy Hukkam al- Furkan néven új párt szerveződik e szétszórt maradványokból Pakisz­tán területén, az ottani titkosszol­gálat segítségével. Az afgán belügy­miniszter leszögezte, hogy nem Pervez Musarraf pakisztáni elnök kormányát gyanúsítja. Musarraf igyekszik változtatni Pakisztán ko­rábbi tálibbarát magatartásán, ám a titkosszolgálat köreiben sok befo­lyásos személy rokonszenvez to­vábbra is a tálibokkal. Végül el­mondta: a szétvert tálib alakulatok számos tagja visszatért saját törzsé­hez, és a törzsek befogadják őket. Kanuni ötvenezerre becsülte a tör­zsük oltalmát élvező tálib fegyvere­sek számát. MTI-JELENTÉS Teherán. Az iráni légügyi hatósá­gok szerint 117 személy vesztette életét tegnap reggel, amikor lezu­hant egy Tu-154-es iráni utasszállí­tó repülőgép az ország nyugati ré­szén fekvő Horramábád közelé­ben. A gépen 104 utas és 13 fős sze­mélyzet tartózkodott. Egy szemta­nú, aki a szerencsédenség helyszí­nén és a kórházban is járt, előzőleg legalább 30 halálos áldozatról szá­molt be a Reuters hírügynökség­nek, de valószínűtlennek mondta, hogy a légi balesetet bárki túlélhet­te volna. Az orosz gyártmányú gép Teheránból tartott az iráni főváros­tól 375 kilométerre délnyugatra fekvő Horramábádba, amikor ez utóbbi közelében, hegyvidéki tere­pen eltűnt a radarok képernyőjé­Washington/Guantánamó/Lon- don. Az amerikai Szövetségi Nyo­mozó Iroda (FBI) a tegnapra virra­dó éjszaka riadókészültséget ren­delt el és fokozott éberségre kérte az amerikaiakat, mert egy olyan ké­szülő terrorista támadás lehetősége jutott tudomására, amelyet tegnap­ra terveztek az Egyesült Államok­ban vagy Jemenben lévő amerikai érdekeltségek ellen. Az FBI a terro­risták célpontjáról részleteket nem közölt. Ugyanakkor Favaz Jahija al- Rabei néven megnevezett egy szaú- di születésű jemeni személyt, aki a lehetséges akció hátterében állhat. Újabb fogolyszállítmány érkezett a kubai Guantánamón lévő amerikai bázisra: a 34 új rabbal 254-re nőtt a támaszponton fogva tartott terroris­ták száma. Az afganisztáni háború kezdete óta minden eddiginél nagyobb kétsé­gek merültek fel az afgán polgári la­kosságot ért veszteségek miatt. Fel­merült a gyanú, hogy az amerikai különleges egységek kivégeztek és bántalmaztak foglyokat, akiket té­Moszkva. Oroszország és Afga­nisztán együttműködik haditech­nikai téren és a hadtápellátás te­rületén, de orosz fegyvereket Ka­bul nem vásárol. Ez Szergej Ivanov orosz és Mohammad Fahim afgán védelmi miniszter tegnapi közös sajtótájékoztatóján hangzott el. A kabuli átmeneti kormány tagja ezt azzal magyarázta, hogy Afganisz­tánnak hatalmas mennyiségű fegyvere van, mind az Oroszor­szág által fegyverutánpótlással is támogatott Északi Szövetség arze­náljából, mind pedig a táliboktól Berlin. A német külügyminiszter szokadanul nyíltan bírálta az ame­rikai külpolitikát, óva intve Wa­shingtont egy Irak elleni katonai akciótól. A Die Weltnek adott terje­delmes interjújában Joschka Fis­cher rámutatott: a terrorizmus el­len egybekovácsolt nemzetközi ko­alíció nem jelent alapot ahhoz, hogy egy állam bármire is vállal­kozzék bárki ellen - legkevésbé a többiek megkérdezése nélkül. „Ezt minden európai külügyminiszter így látja. Ezért a gonosz tengely ki­fejezéssel nem jutunk előre. Egy ka­lap alá venni Iránt, Észak-Koreát és Irakot - ugyan hová vezethet ez?” - tette föl a szónoki kérdést Fischer. Szerinte a hatmilliárd lakosú vilá­got egy még oly nagyhatalmú or­szág sem vezetheti egyedül a békés zsákmányolt készletekből. Fahim leszögezte ugyanakkor: Moszkva - akárcsak a nemzetközi antiterro- rista koalíció több más tagja - se­gítséget nyújt az afgán nemzeti hadsereg újjászervezéséhez. A mi­niszter elmondása szerint az afgán hadsereg hagyományosan az orosz haditechnikára alapozta utánpót­lását, az országban jelenleg is a szovjet, illetve orosz haditechnika van túlsúlyban. Ivanov közlése szerint afgán katonatisztek orosz- országi képzése vagy orosz kato­nai tanácsadók Afganisztánba kül­dése nem szerepelt a tárgyalások napirendjén. jövőbe. A nagyságban és súlyban kimutatható különbség dacára úgy vélte, hogy „szabad demokraták partneri szövetsége nem redukál­ható a fejbólintásra. Szövetségi partnerek vagyunk, nem csadó- sok”. Fischer egyúttal óva intette az amerikai kormányt a gátlástalan fegyverkezéstől. Ha Washington rá­lép erre az útra, az világméretek­ben nem fog hozzájárulni a kétség- beesés potenciáljának csökkentésé­hez. „A fegyverkezésre fordított pénz hiányozni fog a világ más pontjain, ezáltal pedig fokozni fog­ja a kétségbeesés potenciálját és a biztonsági kockázatokat. Erről nyíl­tan kell beszélnünk az amerikaiak­kal. A biztonságot szélesebb körben kell értelmeznünk, mindenekelőtt a globalizáció igazságosabb alakí­tásával” - fogalmazott a német dip­lomácia vezetője. Letartóztatták a fő gyanúsítottat, valamint az internetes levelek szerzőit is­Daniel Pearl még életben van Karacsiban tegnap előállították azt a három férfit is, akiket az internetes levelek szerzőinek tartanak (TASR/AP-felvétel) Kanuni belügyminiszter nyilatkozata Oszama bin Laden és Omar móllá hollétéről Pakisztánból kapnak segítséget Afganisztán nem vesz Oroszországtól fegyvereket Nem lesz nagy üzlet MTI-HÍR Joschka Fischer nyíltan bírálta az amerikai külpolitikát Európa kontra USA MTFHÍR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents