Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-13 / 37. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 13. Gazdaság és agrárvilág W1 Az Európai Bizottság javaslata szerint az ország uniós csatlakozása után évente 208 ezer tonna cukrot gyárthatunk Kedvező a brüsszeli cukorkvóta Futószalagon a csomagolt kristálycukor. Az Európai Unió nem fékezi a hazai gyártókat (TASR-felvétel) Pozsony. A hiányos piacvédelem miatt két vállra kerülhet a szlovákiai cukoripar. A kormány tavaly foganatosított intézkedései ellenére továbbra is nagy mennyiségű külföldi cukor áramlik az országba, közvetlenül veszélyeztetve a répatermelőket és -feldolgozókat. Jó hír viszont, hogy Brüsszel elfogadható cukorkvótát javasol Szlovákiának. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Alighanem örömujjongással fogadták a cukorrépa-termelők és -feldolgozók a hírt, hogy az Európai Bizottság legújabb tervezetében 208 736 tonnás répacukorkvótát javasol Szlovákiának. Ez azt jelenti, hogy Szlovákia EU-csadakozása után az ,A” kvóta keretében 189 760 tonna cukrot gyárthatunk a „B” kvóta keretében pedig 18 976 tonnát. Bár Brüsszelben lefaragtak az eredeti szlovák követelésből, amely 235 ezer tonnára szólt (ebből az „A” keret 190, a „B” pedig 45 ezer tonna lett volna), a bizottsági javaslat messzemenőkig elfogadható mind a répatermelők, mind a feldolgozók számára. (Az EU-piaci rendtartása értelmében az ,A” kvóta a belföldi fogyasztást jelenti, a „B” kvóta a ter- meiésingadozást ellentételező biztonsági mennyiséget, illetve a támogatott exportot.) A javaslat, amelyet a brüsszeli bizottság honlapján ( http://www.eu- ropa.eu.int/comm/enlarge- ment/whatsnew.htm ) tettek közzé, számos sürgős teendő megtételére kötelezi a kormányzatot és a cukorpiaci részvevőket egyaránt. A legfontosabb az EU-kompatibilis piacszabályozási rendtartás elfogadása és életbe léptetése, valamint a hathatós piacvédelmi intézkedések foganatosítása. Bár a kormányzat már tavaly szigorította a közveden cukorimportot, közvetett módon mégis nagy mennyiségű külföldi cukor áramlik Szlovákiába. Olyan cukorról van szó, amelynek a feldolgozása után el kellene hagynia az országot, ám erre aligha kerül sor. A cukorgyártók szövetségének adatai szerint tavaly 71 ezer tonna ilyen cukrot hoztunk be, míg egy évvel korábban csak 51 978 tonnát. A különbözet egy hazai cukorgyár teljes évi termelésének felel meg. A hiányos vámstatisztikák miatt nem lehet kimutatni, hogy az eredetileg továbbfeldolgozásra szánt cukorból ténylegesen mennyi hagyta el az országot. Ezt a tényt használják ki meglehetősen ügyesen a kereskedők. Mára ötre zsugorodott a működő cukorgyárak száma Szlovákiában. Ezek a szeptembertől januárig tartó kampányban összesen 176 191 tonna fehér édesítőszert állítottak elő mintegy 1 370 ezer tonna cukorrépából. A répatermelők 31 616 hektáron 43,34 tonnás hektárhozamot és 15,34 százalékos átla- gos cukortartalmat értek el. Szlovákia legnagyobb és legkorszerűbb cukorgyárában, az 1993 óta az Eastern Sugar csoporthoz tartozó du- naszerdahelyi Juhocukorban 2001- ben összesen 438,5 ezer tonna cukorrépát dolgoztak fel, amelyből 57 693 tonna cukrot állítottak elő. A 27 százalékos piaci részesedést birtokló, Agrana-csoporthoz tartozó rimaszombati Szlovákiai Cukorgyárak Rt.-ben - amely a rimaszombati és a szeredi cukorgyár egyesítésével jött létre - az 2001-es kampányban összesen 50,56 ezer tonna cukrot nyertek mintegy 381,3 ezer tonna cukorrépából. A hazai piac harmadik, egyharmados részesedést bíró részvevője a Word- csoport, amely a nagyszombatin Mára ötre zsugorodott a működő cukorgyárak száma Szlovákiában. kívül a Vág menti Cukorgyárat is magáénak mondhatja. Mind a három csoport jelentős beruházásokat eszközölt gyáraiban, ennek köszönhetően kapták meg az ISO minőségi tanúsítványt is. Duna- szerdahelyen az Eastern Sugar befektetéseinek köszönhetően növelték mára 5,8 ezer tonnára az áda- gos napi cukorrépa-feldolgozási kapacitást, míg a napi maximum Dunaszerdahelyen 6 479 tonna volt. (gyor) Az EU cukorpiaci rendtartásának pillérei: ♦ a termelési kvóták, + az árak és árgaranciák (kvótán belül), ♦ az önfinanszírozás rendszere, + az importvédelem és az exporttámogatás, ♦ az intervenciós felvásárlás. Gömörben kevesebb agrárüzem zárja az évet veszteséggel Két szűkös esztendő FARKAS OTTÓ Rimaszombat. A Rimaszombati és a Nagyrőcei járás természeti adottságai alapvetően jók, a térség mégis évek óta az ország legelmaradottabb régiói közé tartozik. Juhász István, a rimaszombati Gö- möri Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Kamara elnöke szerint nincs még egy olyan térség Szlovákiában, ahol a szövetkezetek transz- formációja és privatizálása olyan bomlasztó hatást idézett volna elő, mint a gömöri regionális agrárkamarához tartozó két járásban. A 15 ezer hektárnyi mezőgazdasági földterületen napjainkban 4 részvénytársaság, 39 kft. és kétszáznál több egyéni vállalkozó működik. „Térségünk mezőgazdaságának legfőbb jellemzője a kultúrnövények struktúrájának megváltoztatása és a gazdasági állatok számának gyors csökkenése - mondta az agrármérnök. A régióban előnyt élvez a növénytermesztés - tavaly 29 345 hektáron, tehát hozzávetőlegesen a szántóföld felén termesztettek a termelők sűrűnvetett gabonafélét. Az átlagos hektárhozam alig haladta meg a 2,8 tonnát hektáronként. A gazdasági állatok, ezen belül főleg a szarvasmarha-állomány fogyása, törvényszerűen a herefélék területének csökkenéséhez is vezetett, ugyanakkor ugrásszerűen növekedett az olajosok vetésterülete. Az olajnövények termesztésének jövedelmezőségéről a régióban megoszlanak a vélemények: tavaly a 4480 hektáron összesen 8180 tonna repce és napraforgó termett, tehát hektáronként átlagosan 1,82 tonna. A régióban 2001-ben mintegy 1100 hektáron termesztettek cukorrépát, 15 százalékos cukortartalom mellett hektáronként 34,5 tonna termett. Az egykor dohánytermesztéséről nevezetes vidéken tavaly mindössze 241 hektárról gyűjtötték be a „füstölnivalót”. Az előző évekhez viszonyítva a régióban tavaly már „csak” 236 darabbal csökkent a tehénállomány - az állattenyésztésben talán ez nevezhető a múlt év legnagyobb eredményének. Lényegesen rosz- szabb a helyzet a sertéságazatban. Miroslav Moncoftól, a mezőgazda- sági minisztérium rimaszombati regionális irodájának igazgatójától megtudtuk, 2001-ben összesen 1800 darab sertéssel (ebből 569 darab volt anyasertés) csökkent az állomány. A Nagyrőcei járásban már csak 2500 darab sertés maradt, ebből 350 anyasertés. Azonban, olyan alacsony hasznossági mutatók mellett, mint amilyet e járásban produkáltak, nincs is értelme sertést tartani - véli MoncoL Tavaly mintegy ezer darabbal növekedett a juhok száma a régióban. Ezt jó eredmény, mivel a térségben sok a meredek lejtőn fekvő legelő, amelyet leginkább a juhok tudnak hasznosítani. A gazdasági eredményeket összegezve a 2001-es év nem volt sikeres a két járásban tevékenykedő mezőgazdászok számára, ám az egy évvel korábbi eredményeket sikerült felülmúlni. Ez nyilván megmutatkozik majd abban is, hogy az előző évekhez képest idén kevesebb mezőgazdasági vállalkozó zárja az évet veszteséggel. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Március végéig, április közepéig biztosan folyamatos lesz a piac ellátása hazai termésű burgonyával. Legalábbis erre a meglátásra jutott a burgonya terméktanács. A terméktanács állásfoglalása szerint jelenleg mintegy 18 ezer tonnára tehető a hazai burgonyakészlet, miközben a havi eladás 9-10 ezer tonna. Krumplihiány tehát nem fenyeget - jelentette ki Jaroslav Macák, a burgonya terméktanács elnöke, aki szerint ilyen híreket csak azok a kereskedők keltenek, akik nem kötöttek időben szerződést a termelőkkel. Macák úgy véli: nem a burgonyatermesztőket kell okolni azért, mert a kínált burgonya kiskereskedelmi ára helyenként felkúszott a kilónkénti 20 koronára. Hogy szavainak nagyobb nyomatékot adjon, elárulta: a hazai agrártermelők jelenleg 7,50-8,00 koronát kapnak a burgonya kilójáért, amelyet egyes boltokban 15-20 koronáért árulnak. (Összehasonlításként napjainkban Morvaországban kilogrammonként 8 cseh koronát fizetnek a burgonyatermelőknek, de lényegesen több pénzt kapnak a lengyel és a magyar burgonyatermesztők is.) Az Agrárpiaci Információk (ATIS) kimutatásából kitűnik, hogy a kiskereskedelmi árak régiónként változnak, helyenként 30 százalékos eltérést is mutattak. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) adatai szerint a tavalyi burgonyaeladási kvótát 162 ezer tonnábban szabták meg. Ebből az év végéig csak 122 650 tonna burgonyát adtak el. A legnagyobb burgonyaeladást -17 ezer tonnát - Pozsonyban érték el, aránylag sok burgonya fogy a komáromi és ga- lántai régióban, a másik végletnek Zsolna térsége számít. A burgonya terméktanács tagjait bosszantja, hogy az agrártárca idei dotációs rendeletéből kikerült az a- munkatervezetben még meglévő- feltétel, hogy csak az a termesztő részesülhet állami támogatásban, aki garantált vetőgumót alkalmaz. Ennek a feltételnek nem csupán a hozam szempontjából van, pontosabban lenne óriási fontossága - tartják az illetékesek. Szlovákia azon kevés európai ország közé tartozik, ahol a burgonya baktériumos betegségeit még nem mutatták ki. Ebből kifolyólag jelentős exportra tehetnénk szert, ám gyorsan elveszíthetjük előnyünket, ha a termelők bármilyen vetőgumót vethetnek. A burgonyatermesztési dotáció az új rendelet szerint hektáronként 16 ezer korona lehet. Szlovákia egyik legjelentősebb burgonyatermesztőjének az imelyi Agrocoop Rt. számít. A Komárom melletti kisközség határában 230 hektárra növelték a burgonya termesztési területét, az utóbbi öt évben 33-35 tonnás átlagos hektárhozamokat értek el. „Csak garantált vetógumókat vetünk” - nyilatkozta lapunknak Pastorek Sándor, az rt. igazgatója. Szavai szerint azokon a parcellákon, ahol holland gumókat vetnek, hektáronként 50 tonnás termést is elérnek. Az uniós mércével nézve is kiváló eredményeknek köszönhetik az imelyiek, hogy a holland HZPC őket választotta szlovákiai képviselőivé. (gyor) gazdasági hírmorzsák Decemberben is nőttek a reálbérek Pozsony. Az inflációt figyelembe véve decemberben a reálbérek az előző év azonos időszakához képest az iparban 4,6 százalékkal nőttek. A nagykereskedelemben 3,3%-os volt a növekedés, míg a kiskereskedelemben és a szállodaiparban a bérek 0,1 százalékkal estek. A reálbérek decemberben leginkább a postánál és a távközlésben csökkentek, több mint 13 százalékkal. Ennek ellenére éves szinten tavaly a postánál és távközlésben 5,4 százalékos növekedést értek el. A nominálbér ebben az ágazatban 15 894 korona volt. Az iparban ugyanez 13 305, a közlekedésben 12 621, a nagykereskedelemben 11 522, az építőiparban 11 047, a kiskereskedelemben pedig 8871 korona volt. (ú) Állami támogatás vállalkozóknak Pozsony. Az új munkahely létrehozására és a munkaerő átképzésére fordított támogatások kérvényezőinek, még mielőtt a munkaügyi hivatalhoz fordulnának, a befektetéseket támogató törvény szerint előbb a gazdasági tárcához kell benyújtaniuk a kérvényüket - nyilatkozta Lydia Vyborná, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal sajtószóvivője. Csak ha a gazdasági tárca is beleegyezését adja, akkor fordulhat az illető cég a vállalkozás helyén illetékes járási munkaügyi hivatalhoz. Az új munkahely létrehozására fordított állami támogatás, a régió munkanélküliségétől függően, 30-160 ezer korona között mozog. Az átképzésre legfeljebb 10 ezer koronás támogatást adnak. Feltételként szabták meg azonban, hogy a támogatást felvevő cégnek vagy vállalkozónak az átképzésen részt vevő alkalmazottnak legalább egy évig még munkát kell biztosítania. (TASR) Mától repülne a SkyEurope Pozsony. A SkyEurope Airlines tegnap megkapta a Repülésügyi Hivataltól az engedélyt a 30 férőhelyes Embraer 120 típusú repülőgépe használatára. Ahhoz azonban, hogy az új légitársaság megkezdhesse működését, még a közlekedési tárcától is meg kell szereznie az engedélyt. A társaságnak ma kellett volna megkezdenie a repülést a Pozsony-Kassa szakaszon, így ha az engedélyt nem kapja meg, akkor az utasaikat más szlovák társasággal utaztatják majd. (TASR) Aqua-therm 2002 három országgal Nyitra. Három ország 97 kiállítója mutatkozik be a tegnap nyílt Aqua-therm fűtéstechnikai szakkiállításon. A nyitrai Agrokomplex területén megtartott bemutató résztvevőinek többsége szlovák cég, nem hiányoznak azonban a cseh és német vállalatok sem. A korábbi években a kiállítók 75 százaléka még külföldről érkezett. A kiállítás február 15-ig tart nyitva a látogatók előtt. (TASR) Börtönbe a munkanélküliekkel? Berlin. Németországban az ellenzéki pártok és a sajtó keményen bírálta a gazdasági miniszter kijelentését, hogy a munka- nélküliség Németországban is jóval kisebb lenne, ha annyian lennének börtönben, mint az Egyesült Államokban. A gazdasági miniszter megjegyzése válasz volt arra a kérdésre, hogy miért kisebb - 5,6 százalékos - a munkanélküliség az Egyesült Államokban, mint Németországban, ahol 10,4 százalékos. A munkanélküliség aránya az elmúlt hónapokban folyamatosan nőtt Németországban, és számuk mára eléri a 4,3 milliót. Gazdasági szakemberek ezért a szigorú szabályokat, a magas adókat és a nagy bérköltségeket okolják. (MTI) Az MFB-é lesz a MÓL gázüzlete Budapest. A Mól Rt. bejelentése szerint a társaság kizárólagos tárgyalásokat kezdett a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) az eddig több százmilliárd forint veszteséget termelő gázüzletág eladásáról. A többségi tulajdonról folytatandó kizárólagos tárgyalás egyben azt is jelenti, hogy a Mol a 49 százalékos kisebbségi részesedés megvásárlására meghirdetett értékesítési folyamatot lezárja. A kiadott közlemény szerint a két fél törekszik a piaci becslések szerint 120-150 milliárd forintot érő üzletágat érintő tárgyalások mielőbbi lezárására. (MTI) Megszűnő cseh névtelen számlák Prága. Csehországban már csak 2002 végéig lehet pénzt betenni névtelen, jelszavas számlákra és betétkönyvekre. A banktörvény megfelelő módosítását a képviselőház már jóváhagyta, és a jogszabály a szenátusi igen, valamint az államfői aláírás után a tervek szerint május 1-én életbe lép. A névtelen bankbetétek megszüntetését az OECD, illetve az Európai Unió követeli Csehországtól, mégpedig a pénzmosás megakadályozása érdekében. A cseh statisztikai hivatal szerint Csehországban jelenleg 6,5 millió jelszavas számla és betétkönyv van forgalomban, összesen 130 milliárd korona megtakarítással. A pénz döntő része - mintegy 117 milliárd korona - a Ceská Sporitelna kezelésében van. (MTI) Egyezség a MÓL és a Jukosz között Budapest. Tegnap aláírták a nyugat-szibériai Hanti-Manysi Autonóm Területen fekvő Zapadno-Malobalik olajmezó közös kitermelésére alapítandó Mol-Jukosz vegyesvállalat létesítéséről szóló szerződést. A tervek szerint évente 2,5-3 millió tonna kőolajat fognak közösen kitermelni a mintegy 24 millió tonna kőolajkincset rejtő mezőről .-A projektumot egy Oroszországban 50-50%-os tulajdonmegosztásban bejegyzett vegyes vállalat fogja megvalósítani. A területhez közel fejlett csővezeték és szállítási infrastruktúra található. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. február 13-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,499 Lengyel zloty 11,602 Angol font 69,129 Magyar forint (100) 17,439 Cseh korona 1,340 Svéd korona 4,595 Dán korona 5,718 Szlovén tollár (100) 19,146 Japán jen (100) 36,245 Sváici frank 28,772 Kanadai dollár 30,470 USA-dollár 48,440 Elegendő hazai termésű burgonya van a raktárakban Kereskedői spekulációk
