Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-13 / 37. szám, szerda

Közélet ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 13. Gyűlik a pénz a torony felújítására Bússá. Mintegy félmillió koronára van szükség a helyi katolikus templom tornyának teljes felújításá­hoz. Ezt a célt szolgálta az elmúlt hét szombatján má­sodik alkalommal megtar­tott keresztény jótékony- sági bál, melynek kezde­ményezője és lelkes szer­vezője, Molnár Katalin el­mondta, hogy a tavalyi bá­lon 34 ezer, az idein közel 40 ezer korona gyűlt össze, amihez az elmúlt év végén 71 ezer koronával járult hozzá a községi hivatal, és mint megjegyezte, egyéb forrásokból is remélnek anyagi támogatást, hogy mi­előbb hozzáfoghassanak a templomtorony felújítási munkálataihoz, (bégyé) Fülcsonkítással fenyegettek Pozsony. A rendőrség őri­zetbe vette azt a három fér­fit, aki megfenyegette a 17 éves Ales H.-t, hogy ameny- nyiben nem adja vissza 3 ezer koronás állítólagos tar­tozását, levágják a fülét. A fiúnál nem volt ennyi pénz, ezért belevágtak a fülébe, amivel három héten túl gyógyuló sérülést okoztak neki. (TASR) Észrevétlenül 5,4 milliót lopott Pozsony/Kassa. Nyomozást indítottak eddig ismeretlen elkövető ellen, aki 5,4 millió korona kárt okozott a kassai Jednota áruháznak. A lopás észrevétlenül, erőszak nél­kül történt. A hiány a no­vember végi leltárnál derült ki. Jarmila Petrová, a kassai rendőrség szóvivője el­mondta, az elkövetőt akár 12 év szabadságvesztésre is ítélhetik. (SITA) Megműtötték az iraki menekültet Nagykürtös. Vakbélműtéten esett át az az iraki állampol­gár, aki illegálisan lépte át a szlovák-magyar határt. Fel­épülése után kiadják a ma­gyar határrendészeknek. Bűntársát már hétfőn átadták a magyar hatóságoknak. A két iraki állampolgár pénteken lépte át a határt, Kővár köz­ségnél fogták el őket. (TASR) Bombariadó a Tescóban Nagyszombat. Csaknem másfél óráig tartott a nagy- szombati Tesco áruház átkutatása miután egy ismeretlen telefonáló jelen­tette a rendőrségen, hogy bombát helyezett el az épü­letben. Az alkalmazottakat és a vásárlókat evakuálták és kutyákkal keresték a rob­banószert, bombát azonban nem találtak. A rémhírter­jesztőt nagy erőkkel keresi a rendőrség. (TASR) Kirabolták Englis irodáját Kassa. Hétfőn kirabolták Alojz Englis, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom kép­viselőjének kassai irodáját. Az ismeretlen elkövető elvit­te a honatya asszisztensének pénztárcáját, melyben 400 amerikai dollár és 1600 koro­na, valamint iratok voltak. A tolvaj 21 ezer koronás kárt okozott a képviselő segédé­nek. A kassai rendőrség kere­si az egyelőre ismeretlen el­követőt. (SITA) Összedőlt egy buszmegálló Nyitrán. Egy autóbusz visszapillantótükre megakadt a megállóban, ennek követ­keztében leesett annak műanyag teteje. A tető alatt álló várakozók közül egy férfi súlyos hátgerincsérülést szen­vedett. A 22 éves sofőr próbavezetése során okozta a súlyos balesetet. (TASR-felvétel) . .. , .. , A város a polgárokra hárítja a hulladékgazdálkodással kapcsolatos minden terhet Tiltakozás Rozsnyón Rozsnyó. Tiltakozó aláírás- gyűjtésbe kezdett egy helybe­li vállalkozó az önkormány­zat hulladékgazdálkodással kapcsolatos rendelete ellen. A kezdeményező, Gresa Iveta a lakossági hulladék gyűjtésé­ért, szállításáért és ártalmat­lanításáért megszabott árat kifogásolja. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A vállalkozó véleménye szerint a városban 2002. január 1-től több mint száz százalékos emelés követ­kezett be e téren. Míg családja ta­valy 720 koronát fizetett a szemé- telhordásért, vállalkozóként pedig 2800 koronát fizetett, családja idén már 1500 korona szemétdíjat fizet, vállalkozóként pedig minden alkal­mazott után évi 1200 korona körüli illetéket kénytelen kiadni. A városi rendelet a kis- és középvállalkozó­kat sújtja a legnagyobb mérték­ben, mivel az alkalmazottakért fi­zetendő díj nagysága a dolgozók számának is függvénye. Az éves összeg 1-3 alkalmazott esetében 1200 koronára, 4-20 dolgozónál 840, 21-50 munkásnál 720, 51 fe­letti létszámnál pedig 600 koronára rúg fejenként. Az önkormányzatot azonban hidegen hagyja, hogy a 34 százalékos munkanélküliséggel küzdő járás központjában éppen a kis cégek foglalkoztatják a legtöbb embert, mondta Gresa Iveta. „A városházán azzal indokolták a nagyarányú emelést, hogy a város ebből fogja fedezni néhány év múlva a szeméttelep bezárásával járó munkákat, s abból létesít majd új hulladéklerakatot is” - mondta Gresa Iveta, aki felháborí­tónak tartja, hogy a város a pol­gárokra akar áthárítani minden hulladékgazdálkodással kapcsola­tos terhet. „Ha a kultúrház befeje­zésére lehetett tízmilliós kölcsönö­ket felvenni, a szemétdombra mi­ért nem lehet? Nem értem, a kép­viselők miért nem kérdezték meg a polgárok véleményét is a szemét­díjról szóló határozat megszavazá­sa előtt” - vélekedett Gresa Iveta .A petíciót tegnapig mintegy 360 rozsnyói lakos írta alá. „Az önkormányzat minden polgá­rok által megfogalmazott kérést és javaslatot megtárgyal, ezt is meg fogja, ha eljut hozzánk” - mondta Frantisek Kardos, Rozsnyó polgár- mestere. (trik) A kassai és a környékbeli magyar alapiskolákban egy vagy több első osztály nyílik Sehol sincs lényeges csökkenés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Kassa. A városban és környékén vé­get értek az iskolai behatások, és a helyzet reményteljesnek mondha­tó. A kassai Márai Sándor Alapisko­lába 24 elsőst írattak be, azaz ugyanannyit, mint tavaly, ám Rei­ter Géza igazgató szerint ez a szám csalóka, mivel nem csupán kassai kisdiákokról van szó. Két község­ben, Abaújszinán és Hímben is megszűnőben vannak a kisiskolák, az anyanyelvükön tanulni vágyók jövőre naponta negyven kilométert kénytelenek utazni. A kassai ma­gyar tannyelvű alapiskolában évek óta rendszeres vendégek a helyi magyar óvodások, akik szeptem­berben már ismerős falak között kezdhetik a tanulást. A tornai ma­gyar tannyelvű általános iskolában eddig 12 iskolaköteles gyermek szülei jelentek meg, ám az igazgató bízik benne, hogy szeptemberig a roma szülők is észbe kapnak, és be­íratják gyermekeiket. Az idei tanév elején kénytelenek voltak össze­vonni az első és második osztályt, szeptemberben azonban a gyerme­kek számából ítélve remélhetőleg önálló első osztályt tudnak nyitni. Szepsiben várhatóan ismét négy el­ső osztályban indul meg a tanítás, a végleges szám szintén a feledé­keny szülőktől függ, valamint attól, hány hatévest talál iskolaérettnek a pszichológus. Mihályi Molnár László igazgató elmondta, tegna­pig 35 elsőst írattak be, egyelőre kevesebbet, mint tavaly, ám az 1996-os év demográfiai mélypont volt a város életében. A helyi ma­gyar óvoda továbbra is biztos bás­tya, a 15 óvodásnak nemrég ün­nepélyes, műsoros beiratkozást rendeztek. A mostani elsősök szá­ma 54, és mivel Jászón és Makran- con nincs magyar tannyelvű iskola, Bodollón és Debrődön pedig lét­számhiány miatt szűnt meg, így ezekből a községekből is Szepsibe járnak a gyerekek. A „hősi helytállás” iskolapéldája a péderi kisiskola, ahová szeptem­bertől négy elsőst várnak, és ahol az önkormányzat, a szülők és a Csemadok egy emberként igyek­szik megvédeni a magyar nyelvű oktatást. A tapulók összlétszáma jelenleg a minimum, azaz 12 fő, jövőre azonban már tizenöten lesznek, (juk) A polgárok inkább a polgármesterhez fordulnak, mint a békéltető tanácshoz Elkerülhetők a tyúlcperelc ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Érsekújvár. A városban tavaly no­vembertől működik a békéltető ta­nács, amelynek célja, hogy elejét ve­gye az emberek közötti konfliktusok elmélyülésének. A szolgáltatást még senki sem kérte, a pereskedők inkább a polgármesterhez vagy a bírósághoz fordulnak. „Az érsekújvári békéltető tanács se­gélynyújtó, civil szervezet, a lévai tanács kihelyezett tagozataként működik. Nyugat-Európában en­nek a formának nagy hagyomá­nyai vannak és a polgárok is szíve­sen veszik igénybe ezt a szolgáltatá­st, nálunk azonban még újdonság­nak számít“ - nyilatkozta lapunk­nak Nagy Imre, az Érsekújvári Járá­si Hivatal elöljáró-helyettese, a tes­tület tagja, aki a vitázó feleket a tanácshoz küldi, javaslatát azon­ban többnyire azzal hárítják el, hogy idegenek előtt nem szívesen beszélnek a problémákról“ - hárí­tották el a kezdeményezését. „A tanács küldetése, hogy a szom­szédok egymás közötti viszályait oldja meg, mielőtt a konfliktus el­mélyül. Az eljárás akkor indul meg, amikor a felek jelzik, hogy vitás kérdéseik vannak egymással. A ta­nács tagjai meghallgatják az érintet­teket, megpróbálják egy asztalhoz leültetni őket, közösen megbeszélni a problémát és kölcsönösen elfo­gadható megoldást találni. Ehhez azonban az kell, hogy az érintettek­nek szándékában álljon a békülés” - mondta Nagy, aki inkább azt ta­pasztalja, hogy éppen ez a szándék hiányzik. Az emberek a tyúkperek­kel először a polgármesterhez for­dulnak, ha nem érnek el eredményt, következik a járási hivatal, majd a bíróság. Holott, ha a tanács szol­gáltatásait igénybe vennék, lehet, hogy elkerülhetnék a hosszadal­mas, kellemetlen folyamatot“ - fűzi hozzá Nagy Imre.A tanácshoz bárki fordulhat írásban vagy személyesen minden hónap első keddjén. A ta­nács szolgáltatása ingyenes, (km) Hármas Duna-vidék Eurorégió: hat szakbizottság Pályázni szeretnének a Visegrádi Alapnál is ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Dunaszerdahely. Tegnaptól hat bi­zottságban folyik a Hármas Duna- vidék Eurorégión belüli szakmai munka. A bizottsági elnökök az eurorégió tegnapi dunaszerdahelyi ülésén vették át megbízólevelüket a soros elnöktől, a győri Ivanics Fe- renctől. A megindult szakmai munka olyan fontos területeket ölel fel, mint a gazdasági és foglalkoztatási együtt­működés, a szociális és egészség­ügy, a területfejlesztés és közleke­dés, a kultúra és idegenforgalom, az oktatásügy és sporttevékenység, valamint a környezetvédelem. Há­rom bizottság élére a magyar oldal, három élére pedig a dél-szlovákiai járások állítottak elnököket. Pallya Gábor felügyeli a szociális és egyészségügyi, Hecht Anna az ok­tatásügyi, ifjúsági és sportbizottsá­got, Herdics Imre pedig a környe­zetvédelmi és katasztrófaelhárítási bizottságot. A tegnapi ülésre a Dunaszerdahelyi és a Galántai já­rás, valamint a Gyór-Moson-Sop- ron megye alkotta eurorégió meg­alakításának első évfordulóján ke­rült sor. Az ülés házigazdája, Páz­mány Péter dunaszerdahelyi pol­gármester utalt arra, hogy az eurorégió megalakulása óta eltelt időben létrejöttek Szlovákiában a másodfokú önkormányzatok, ám úgy vélte, hogy a Hármas Duna-vi­dék Eurorégió munkája hozadékot jelenthet Nagyszombat megyének is. Pázmány szerint a bizottságok megalakulásával kezdődik a tényle­ges érdemi munka a Duna két part­jára kiterjedő, határokon átívelő együttműködésben. Ivanics Ferenc soros régióelnök bí­zik abban, hogy a szakbizottságok hamarosan jó projektumokat tesz­nek le az asztalra, amelyekkel eu­rópai uniós pénzalapoknál pályáz­hatnak, de reméli, eredménnyel járnak még az idén a visegrádi alapnál is. Azt tervezik, hogy a ma­A magyar külügyminisz­térium bevonásával sze­mináriumot rendeznek. gyár külügyminisztérium bevoná­sával szeptemberben szemináriu­mot rendeznek az eurorégiók sze­repéről és hasznáról. Az eurorégiót alkotó két jogi sze­mély, magyar oldalon a Győr- Moson-Sopron megyei önkormány­zat és szlovákiai oldalon a Csalló- közi-Mátyusföldi Regionális Társu­lás a tervek szerint közös induló pénzalapot hoz létre 1-1 millió fo­rintos betéttel. Ebből finanszíroz­nák kezdetben a bizottságok mun­káját, valamint az eurorégió lógójának és zászlajának a megter­vezését. (pve) Honatya és megyei képviselő egy irodában Sokoldalú tanácsadás ÚJ SZÓ-HÍR Vágsellye. A vágsellyei régió par­lamenti képviselőjének, Gyu- rovszky Lászlónak a járási székhe­lyen működő tanácsadói irodájá­hoz mostantól a nyitrai megyei parlamentet érintő kérdésekben is fordulhatnak az állampolgárok - tudtuk meg Botka Ferenctől, Gyu- rovszky asszisztensétől. Az érdek­lődők a mezőgazdasági és pénzügyi jellegű kérdéseikkel ke­reshetik fel a honatyát. A másik vágsellyei illetőségű megyei képvi­selőhöz, Szarka Lászlóhoz, az egészségüggyel kapcsolatos kérdé­sekkel fordulhatnak. A vele való találkozót ugyancsak Gyurovszky asszisztensével, Botka Éerenc al­polgármesterrel lehet egyeztetni. A tanácsadói iroda továbbra is a Vágsellyei Városi Hivatalban, az al­polgármesteri irodában működik. Botka Ferenc egyébként külsős szakemberként vesz részt a me­gyei parlament területtervezési bi­zottságának munkájában, így az ilyen jellegű kérdésekkel közvetle­nül hozzá is fordulhatnak, (gl) Díszpolgárokat avatott az egyetemi közösség Ünnepélyes félévzáró ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom. A napokban tartotta félévzáró ünnepségét a Budapesti Közgazdaságtudományi és Állam- igazgatási Egyetem komáromi ki­helyezett részlege, amelynek 200 hallgatója most jutott túl első vizs­gaidőszakán. Chikán Attila, az egyetem rektora beszédében ki­emelte: az elmúlt fél év munkája megmutatta, nem volt hiábavaló az a bizalom, amelyet az egyetem a kihelyezett részleg beindításába fektetett. A diákok helytálltak, az oktatók pedig fel tudtak nőni ah­hoz a nehéz feladathoz, amelyet az új körülmények közötti oktatói munka jelent. Gál András Levente, a Magyar Ok­tatási Minisztérium közigazgatási államtitkára az értékelés mellett a néhány éven belül bekövetkező le­válás és egy önálló egyetem kiala­kulásának szükségszerűségéről beszélt. „A jövő Európájában nem az szá­mít majd, ki melyik országban vé­gezte egyetemi tanulmányait, ha­nem magának az egyetemnek a neve” - mondta. Ilyen nevet kell kivívnia a majdani komáromi egyetemnek is, amelyhez nagyon jó alapot szolgáltatnak a budapesti egyetemhez kapcsolódó gyökerek. A kihelyezett képzés megvalósítá­sáért folytatott munkájuk elisme­réseként Chikán Attilát és Gál And­rás Leventét az egyetemi közösség díszpolgárává avatták, (vkm) Az anyakönyvvezetésért járó pénzt márciusban folyósítják Gond nélküli átruházás ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Érsekújvár/Tardoskedd. Az Ér­sekújvári járásban a hatáskörök át­ruházásában nincsenek komo­lyabb fennakadások, mondta Nagy Imre, az Érsekújvári Járási Hivatal elöljáró-helyettese. „Eddig minden problémát orvosolni tudtunk” - tette hozzá. Január elsejétől az anyakönyvvezetés és néhány kör­nyezetvédelmi hatáskör, például a fakivágás engedélyeztetése került az önkormányzatokhoz. Bara Mi­hály tardoskeddi polgármester vé­leménye szerint a hatáskörök átru­házása a polgároknak sem okoz gondot. „Ä lakosok hamar meg­szokták, hogy helyben vezetjük az anyakönyvet, a hitelesítést. Az eh­hez szükséges anyagiakat negyed­évenként kapjuk meg. Az első rész­let márciusban érkezik, addig a sa­ját költségvetésünkből előlegez­zük az anyakönyvvezető fizetését” - nyilatkozta a polgármester. Egyelőre a kiadások nem túl ma­gasak. A tardoskeddi községi hiva­talban januártól nem vettek fel új alkalmazottat, a meglevő munka­társak között osztották el a több­letmunkát. (km)

Next

/
Thumbnails
Contents