Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-11 / 35. szám, hétfő
El Külföld ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 11. Zeman a kollektív bűnösségről Berlin. A cseh miniszterelnök egy német hetilapnak nyilatkozva tagadta, hogy a németajkú kisebbséget a II. világháború után a kollektív bűnösség elve alapján telepítették volna ki Csehszlovákiából. A Frankfurter Allgemeine Sonntag- szeitungnak adott vasárnapi interjúban Milos Zeman kijelentette: nem a teljes német kisebbségre gondolt, amikor azt állította, hogy a 30-as években „a szudétanémetek Hitler ötödik hadoszlopát képezték azzal a céllal, hogy szétzúzzák Csehszlovákiát mint a demokrácia egyeden szigetét Közép- Európában”. A kormányfő szavai szerint nem csak a németek és az osztrákok, de a csehek között is akadtak kollabo- ránsok, akik együttműködtek a nácikkal. (MTI) Berlusconi az új szövetségről London. Egy Nagy-Britanniá- val való új szövetség megalapozását reméli az e héten esedékes brit-olasz kormányfői találkozótól Silvio Berlusconi olasz kormányfő, ellensúlyozandó az Európai Uniót szorosabb együttműködés felé navigáló francia-német tengelyt. Egy interjújban az olasz miniszterelnök Annak a reményének adott hangot, hogy a római olasz-brit kormányfői tárgyalásokon a foglalkoztatás politikáról és a piaci deregulációról meghirdetésre kerülő olasz-brit együttműködési megállapodás megteremti az alapot egy Róma-Madrid-London tengely létrehozásához. (MTI) Schröder egyre népszerűbb Berlin. A kormány, illetve egyes minisztériumok ballépései dacára februárban növekedett a szociáldemokrata kancellár népszerűségi mutatója, míg konzervatív kihívója visszaesett a választók szemében. Gerhard Schrö- dert a megkérdezett polgárok 52 százaléka tartja alkalmasabbnak a kancellári posztra, mint vetélytársát, Edmund Stoibert, a bajor CSU elnökét. (MTI) A legesélyesebb (Képarchívum) Zorán Djindjics a szövetség jövőjéről Belgrád. Zoran Djindjics pártja, a Demokrata Párt tegnapi választmányi gyűlésén közölte: a nemzetközi közösség úgy tartja, hogy Belgrád építő magatartást tanúsít a Jugoszlávia sorsát rendező folyamatban. A szerb kormányfő szerint kabinetjét ebben a kérdésben támogatja az EU, s a nagyhatalmak is vele azonos álláspontot képviselnek. Bejelentette, márciusban kormányátalakítás várható, s a kabinetben helyet kap Velimir Ilics, a szerbiai kormánykoalícióban részt vevő Új Szerbia párt elnöke. Djindjic szerint nem kizárt, hogy Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök pártja, a Szerbiai Demokrata Párt is visszatér a kormányba. (MTI) A belgrádi járókelők többsége tüntetés helyett inkább a napsütést élvezte és vásárolt Két palesztin tüzet nyitott egy izraeli parancsnokságra Bálványimádás Belgrádban (Reuters-felvétel) Milosevicset kevesen éltették Belgrád. A vártnál lényegesen kevesebben vettek részt szombaton Belgrádban a Szlobodan Milosevics melletti rokonszenvtünte- tésen. A megmozdulásra három nappal azelőtt került sor, hogy holnap megkezdődik a volt jugoszláv elnök hágai bírósági tárgyalásának újabb fordulója Hágában. A több ezer ember felvonulását Szlobodan Milosevics Szerb Szocialista Pártja szervezte. A résztvevők száma a vártnál jóval kevesebb volt, főként ahhoz a több százezres tömeghez képest, amennyit egykor Milosevics volt képes mozgósítani. A felvonulást a szerb fővárosnak azon a központi sugárútján tartották, ahol a Milosevics nevével fémjelzett években több kormányellenes megmozdulásra került sor. Szombaton Belgrád központjában az emberek többsége tüntetés helyett inkább vásárolt és élvezte a tavaszi napsütést. A felvonulást szervezők hangszórókon lejátszották Milosevicsnek az ENSZ Hágai Nemzetközi Törvényszéken két hete elhangzott beszédét, amiben szabadon engedését követelte. (MTI) Afganisztán ideiglenes kormányfője 350 tálib foglyot amnesztiában részesített Guantanamói csecsének Kabul/Washington/Guantán- amo. Moszkva számára hivatalossá vált, hogy csecsen foglyok is vannak a kubai Guantanamo amerikai támaszponton őrzött tálibok és al-Kaida tagok között. Jogászok szerint hibás George Bush amerikai elnök döntése, hogy a guantánamói foglyoktól megtagadja a hadifogolystátust. Az USA kötelezettséget vállalt, hogy nem állít fel állandó katonai támaszpontokat Kö- zép-Ázsiában. MTI-HÍRÖSSZEFOGLALÓ Hamid Karzai szombaton 350 tálib foglyot amnesztiában részesített. Afganisztán ideiglenes kormányfője Kabulban az elnöki palota előtt tartott nagygyűlésen jelentette be az amnesztiát. A gyűlésen már ott voltak a kiszabaduló foglyok is. Karzai kijelentette: ártadannak tartja ezeket a tálibokat és ezért került sor szabadon bocsátásukra. Egyúttal azonban figyelmeztette a tálibokat, hogy még egyszer nem szabad fegyvert fogniuk. Az Egyesült Államok hivatalosan kötelezettséget vállalt arra, hogy nem állít fel állandó katonai támaszpontokat Közép-Ázsiában. Ez derült ki abból a közleményből, amelyet pénteken adtak ki Washingtonban az Afganisztánról folytatott orosz-amerikai egyeztetésről. Az egynapos eszmecserén részt vevő küldöttségeket Richard Armitage amerikai, illetve Vjacseszlav Trub- nyikov orosz külügyminiszter-helyettes vezette. A felek egyetértettek abban, hogy folytatják az 'együttmű- ködést a terrorizmus elleni háborúban és az afganisztáni segélyprogramok összehangolásában, és továbbra is kicserélik egymással információikat. Trubnyikov szerint Moszkva számára hivatalossá vált, hogy csecsen foglyok is vannak a kubai Guantanamo amerikai támaszponton őrzött tálibok és al- Kaida tagok között. Egyelőre nincs döntés arról, hogy Moszkva kérvényezi-e a foglyok kiadatását. Az orosz titkosszolgálat szerint az elmúlt években több száz csecsen fegyverest képeztek ki Afganisztánban, az Oszama bin Laden által fenntartott táborokban. Volt közöttük, aki a kiképzés után visszatért a csecsenföldi konfliktus helyszínére, többen viszont az al-Kaida terrorszervezet soraiba álltak. Önként feladta magát az egykor Afganisztánt kormányzó tálib rendszer külügyminisztere. Vakil Ahmed Muttavakil móllá pénteken Kan- dahárban az afgán hatóságoknak adta meg magát, de a helyi illetékesek azonnal átszállították a város repülőterén felállított amerikai katonai támaszpontra. A Jogászok Nemzetközi Bizottsága (CU) szerint jogilag hibás George Bush amerikai elnök azon csütörtöki döntése, hogy az Egyesült Államok az afganisztáni konfliktusra vonatkozóan alkalmazza a harmadik genfi egyezményt, de a „guantánamói” foglyoktól megtagadja a hadifogolystátust. A tálib harcosoknak, „mint valamely fegyveres erő tagjainak”, joga van a hadifogolystátushoz, függedenül attól, hogy a tálibok hatalmát (a nemzetközi közösség) nem ismerte el Afganisztán törvényes kormányaként. Azt pedig csakis egy illetékes bíróság döntheti el, hogy az al-Kaida terrorszervezet elfogott tagjainak joga van-e ehhez a jogálláshoz - véli a testület. A guantánamói amerikai fogolytábor vezetése jelezte: nehezen tudnak azonnal eleget tenni annak a követelménynek, amely Bush elnök döntéséből fakad, azaz, hogy a tálib fegyvereseket hadifogolyként kell kezelni, vagyis alkalmazni kell rájuk a genfi egyezményt. Közben Hadzsi Mohamed Mohakkek miniszterelnök-helyettes, a hazara népcsoport vezetője szombaton felajánlotta, hogy közvetít az Afganisztánban egymással rivalizáló csoportok között. Az ország északi részén Mazar-i-Sarifban a napokban lezajlott véres összecsapás robbant ki és mintegy negyvenen vesztették életüket. A héten várhatóan ismét megnyílik Afganisztán pakisztáni nagykövetsége. Ezt a nagy- követség első titkára közölte és hozzátette, hogy amíg Karzai kormányfő nem nevez ki új nagykövetet, a képviselet munkáját egy miniszteri tanácsos irányítja. Elfogták az újságírók afgán gyilkosait Kabul. Elfogták a tavaly Dzsalalabad közelében kivégzett európai újságírók két gyilkosát Kabulban. Állítólag a letartóztatottakat már kihallgatták és a gyanúsítottak vallomást is tettek. A kabuli hatóságok abban reménykednek, hogy ezek alapján a többi elkövető nyomára bukkannak. November 18-án a Reuters két munkatársát, a spanyol El Mundo napilap riporterét és az olasz Corriere della Sera újságírónőjét gyilkolták meg. 2001-ben 37 újságíró halt meg foglalkozásának gyakorlása közben, (is). Elutasított francia tervek MTI-HÍREK Jeruzsálem/Washington. Két, feltételezhetően palesztin fegyveres tegnap tüzet nyitott egy katonai parancsnokságra Izrael déli részén, Beér-Sevában. A támadók legalább két izraelit megöltek, mielőtt őket is lelőtték volna. Az izraeli kormány egyik szóvivője személyesen Jasszer Arafat palesztin vezetőt tette felelőssé a támaszpontot ért támadásért. Az Egyesült Államok pénteken elutasította az izraeli-palesztin válság rendezésére tett francia javaslatokat, azt hangsúlyozva, hogy ragaszkodni kell a már kidolgozott tervekhez, és fenn kell tartani a Jasszer Arafat palesztin elnökre gyakorolt nyomást. Richard Boucher amerikai külügyi szóvivő elmondta, a Fehér Ház ragaszkodik a tavaly kidolgozott két tervhez, azaz a George Tenet, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója, illetve a George Mitchell volt amerikai szenátor vezette nemzetközi bizottság által tető alá hozott tervekhez, amelyek az erőszak megállítását, bizalomerősítő intézkedések elfogadását és a békefolyamat újraindítását célozzák. Boucher megismételte: Washington továbbra is nyomást gyakorol Jasszer Arafatra, hogy hozzon végre határozott intézkedéseket a szélsőséges palesztin csoportok ellen. Az Egyesült Államok jelenlegi közel-keleti politikáját bíráló Francia- ország azt javasolta, hogy a válság rendezésének kiindulópontjául és nem végcéljául fogadják el az önálló és független palesztin állam elismerését. Közép-európai egészségügyi miniszterek találkozója Gyors együttműködést MTI-HÍR Prága. A bioterrorizmus elleni közös fellépésben állapodtak meg pénteken Prágában a visegrádi négyek, valamint Ausztria, Szlovénia és Ukrajna egészségügyi miniszterei, illetve az egészségügyi tárcák képviselői. „A New York és Washington elleni tavaly szeptember 11-i terrortámadás után a világ megváltozott. A biológiai fegyverekkel való visszaélés jelenleg bárhol a világon lehetséges és időszerű, ezért kell megállapodni olyan intézkedésekben, amelyekkel szükség esetén mérsékelni lehet a támadás következményeit” - jelentette ki Bohumil Fiser cseh egészségügyi miniszter. Mikola István magyar egészségügyi miniszter elmondta: Magyarországon már elfogadták a bioterrorizmus elleni jogi normákat. „Szeretnénk ezeket összehangolni a szomszédos országok normáival” - hangsúlyozta. Roman Kováé. A szlovák egészségügyi tárca vezetője úgy vélte: olyan mechanizmusra van szükség, amely gyors együttműködést és közbelépést biztosít. Boldogító ítélet az anyanyelvű „igen"-ről Magyarul is kimondható MTI-HIR Kolozsvár. Egy kolozsvári helyi bíróság első fokon megítélte, hogy a magyar nemzetiségű állampolgárok házasságkötéskor anyanyelvükön is kimondhatják a boldogító igent. A precedens értékű ítélet abban a perben született, amelyet egy fiatal magyar nemzetiségű pár indított, mivel tavaly májusban az anyakönywezető megtagadta összeadásukat, mert a vőlegény anyanyelvén, magyarul is válaszolt a legfontosabb kérdésre. Az „igen” elhangzása után az anyakönyvvezető kivonult a teremből és jegyzőkönyvben rögzítette a házasodni kívánó fiatalok „szabálytalan” magatartását. Romániában azonban ekkor már életbe lépett az új közigazgatási törvény, amely kimondja, hogy azokon a településeken, ahol valamely nemzeti kisebbség részaránya eléri a 20 százalékot a lakosságon belül, az adott kisebbség nyelvét is használni lehet a köz- igazgatásban. A két fiatal 50-50 millió lej (nem egészen 80 ezer korona) erkölcsi kártérítést és az esküvői ruha 3 millió lejes költségének megtérítését követelték. A per folytatódni fog. A kijevi kazettaügy főszereplője provokált Diplomáciai feszültség MTI-HÍR Kijev. Ukrán-amerikai diplomáciai feszültséget keltett a kijevi „kazettaügy” főszereplője, Mikola Melnicsenko, aki a washingtoni ukrán nagykövetség előtt rendezett akciójával hívta fel magára a figyelmet. Az ukrán külügyminisztériumba kérették az amerikai nagykövetet, s értésére adták: a pénteki washingtoni megmozdulás, továbbá Melnicsenko volt kormányőr kiadatásának késlekedése aláássa „a bizalmon és valóságos partneri viszonyon alapuló” ukrán-amerikai együttműködést. A nagykövet figyelmét felhívták arra tényre, hogy február 8-án provokáció történt, amelynek a központjában Mikola Melnicsenko volt kormányőr állt. Újságírók kíséretében a volt őrnagy egy személyes felhívást helyezett el a nagy- követség bejáratánál, azzal kapcsolatban, hogy amerikai igazságügyi minisztérium kitartóan követeli a „kazettabotrány” anyagait. A volt biztonsági tiszt által állítólag az ukrán elnöki irodában készített hangfelvételeket, amelyek alapján az ellenzék Georgij Gongazde internetes újságíró „eltávolításának” megrendelésével, korrupcióval és választási csalással vádolta meg Leonyid Kucsma államfőt. A világ legfejlettebb országaiban javultak a gazdasági kilátások, de még van tennivaló annak érdekében, hogy kilábaljanak a recesszióból A Hetek szerint jól sikerült a terroristapénzek zárolása MTI-TUDOSITAS Ottawa. A világ legfejlettebb országaiban javultak a gazdasági kilátások az utóbbi hónapokban, de még további lépésekre van szükség ahhoz, hogy a recesszióból való kilábalás tartós legyen - állapították meg a világ hét legfejlettebb országának (G-7-ek) pénzügyminiszterei és jegybankelnökei szombaton, kétnapos ottawai tanácskozásukat zarva. A miniszterek és jegybankkormányzók elégedetten nyugtázták, hogy közel 150 országban több mmt 100 millió dollárt zároltak a szeptember 11-i Amerika-ellenes terrormerényletek után indított nemzetközi küzdelem keretében. Megállapították, hogy a terrorizmust finanszírozó források elzárásának terén jelentős előrelépés történt, de a siker érdekében még további intézkedésekre van szükség. Döntöttek arról, hogy kidolgoznak egy rendszert az információk cseréjére, illetve a pénzintézetek ellenőrzésére. Cselekvésre szólították fel azokat az országokat, amelyek még nem hozták összhangba törvénykezésüket a terrorizmus elleni harcot pénzügyi téren segítő célkitűzésekkel és lehetőségekkel. A G-7-ek méltatták a súlyos gazdasági válsággal küszködő Argentína jó irányba tett lépéseit, de egyúttal felszólították a latinamerikai országot, hogy működjön együtt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a nemzetek közösségével egy, a pénzügyi és szociális téren is életképesnek bizonyuló gazdasági reformprogram kidolgozásának érdekében. Megerősítették: a Hetek a többi donorországgal együtt továbbra is dolgoznak annak a kérdésnek a rendezésén, hogy miként lehetne feltölteni a legszegényebb országokat támogató Nemzetközi Fejlesztési Szövetség pénzalapjait. A G-7-ek gazdasági vezetői hangsúlyozták azonban, hogy hatékonyabban kell felhasználni a fejlesztési támogatásokat, illetve az ezekben részesülő országoknak vállalniuk kell lényegi politikai reformok végrehajtását, a közügyek megfelelő irányítását és a jogállamiság megteremtését.
