Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-05 / 4. szám, szombat
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 5. Sikeres a Zorba, a görög Nyitra. Az Andrej Bagar Színház januári műsorának nézőcsalogató darabja továbbra is a Zorba, a görög című látványos, nagyszabású musical lesz, amelyet Jozef Bednárik álk'tott színpadra. Bár a decemberi bemutató óta egy teljes hónap sem telt még el, a Nikosz Kazantszakisz regénye nyomán készült darabot csaknem tízezer néző látta már Nyitrán. A közönség és a szakma kedvező fogadtatása egyértelműen jelzi, hogy a Zorba, a görög méltó utódja lesz Jozef Bednárik előző nagy sikerű nyitrai rendezésének, a Hegedűs a háztetőnnek. Ez utóbbi híres musical a három évvel ezelőtti bemutató óta telt házat vonz, idáig mintegy küencvenezren váltottak jegyet az előadásra. (TASR) CNN-szerű zenei csatorna indul Több mint 15 millió eurós beruházással az AOL Time Warner és a Viva Medien AG közös tévés zenei adót indít Viva Plus néven. A veszteséget hozó Viva 2-t pótló adó január 7-én startol, és szerkezetileg a CNN hírcsatorna mintájára épül fel. „Egy híradó tudósítói modelljét ötvöztük egy zenei adó szerkezeti elemeivel" - közölte a Viva konszemfőnöke a Handelsblattal. A Viva Plus a videóklipek mellett az élő interjúkra és az interaktivitásra épít, miközben a CNN-hez hasonlóan a képernyő alsó részén a friss zenei hírek és szenzációk számára tart fenn hírszalagot. Ehhez sűrű tudósítói hálózatot épített ki: riporterei egyebek között Los Angelesből, Londonból, Hamburgból, Kölnből, Frankfurtból, Berlinből, Münchenből jelentkeznek a pop-rock világ legjelentősebb híreivel, (o-o) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Diótörő szombat 11 Traviata sz. 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Portugál sz. 19 A windsori víg nők vasárnap 19 KIS SZÍNPAD: Kinek se nap, se szél sz. 19 Székek v. 19 MISKOLC NEMZETI SZÍNHÁZ: A Miskolci Szimfonikus Zenekar újévi koncertje sz. 19 v. 10.30 MOZI POZSONY HVIEZDA: Harry Potter és a bölcsek köve (ang.-am.) sz., v. 10.30, 14.30, 17 Zoolander, a trendkívüli (am.) sz., v. 19.30, 21.05 MLADOST: Traffic (am.) sz., v. 14.30, 17.15, 20 CHARLIE CENTRUM: Táncos a sötétben (dán-svéd) sz., v. 17 Krisztus utolsó megkísérlése (am.) sz., v. 17.15 Lázadók és szeretők (cseh) sz., v. 18 Moulin Rouge (am.) sz., v. 20 Amerikai pite 2 (am.) sz., v. 20.30 Ikrek (jap.) sz., v. 20 Három kívánság (cseh) sz., v. 19.30 KASSA DRUZBA: Harry Potter és a bölcsek köve (ang.-am.) sz., v. 16, 19 TATRA: Mi kell a nőnek? (am.) sz., v. 16 Bingo (ang.) sz., v. 18, 20 CAPITOL: Harry Potter és a bölcsek köve (ang.-am.) sz., v. 14,17, 20 ÚSMEV: Jalla! Jalla! (svéd) sz., v. 14 Traffic (am.) sz., v. 16,19 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: A szajré (am.) sz., v. 19.30 LÉVA - JUNIOR: Balladák (cseh) sz., v. 16.30,19 Pokémon: Egységben az erő (amerikai) v. 15 GALÁNTA - VMK: Andél Exit (cseh) sz. 17.30, 20 Kondomédia (ff.) v. 17.30,20 NAGYMEGYER- SLOVAN: Amerikai pite 2 (am.) v. 19 GYŐR PLAZA: Amerika kedvencei (am.) sz. 17.45, 20, 22.15 v. 17.45, 20 Amerikai pite 2 (am.) sz. 11.15, 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 v. 11.15, 13.30, 15.45, 18, 20.15 Atlantisz - Az elveszett birodalom (am.) sz., v. 12.15, 14.15, 16.15 Csocsó, avagy éljen május 1-je! (magy.) sz., v. 15.30, 17.45 Dr. Szöszi (am.) sz., v. 11.30, 13.30, 15.30 Hamvadó cigarettavég (am.) sz. 15, 17.30, 20, 22 v. 15, 17.30, 20 Harry Potter és a bölcsek köve (ang.-am.) sz. 11, 14, 17, 20, 22.45 v. 11, 14, 17, 20 Jay és Néma Bob visszavág (am.) sz. 12, 14, 16, 18, 20, 22 v. 12, 14, 16, 18, 20 Kéjutazás (am.) sz. 20, 22 v. 20 Kémkölykök (am.) sz., v. 11.30, 13 Kutyák és macskák (am.) sz., v. 11, 13.15 Lovagregény (am.) sz. 17.30, 20, 22.30 v. 17.30, 20 Ne szólj száj (am.) sz. 11, 13.15, 15.30, 17.45, 20, 22.15 v. 11, 13.15, 15.30, 17.45, 20 Nő a baj (am.) sz. 12, 14, 16, 18, 20, 22 v. 12, 14, 16, 18, 20 Zoolan- der, a trendkívüli (am.) sz. 12.30, 14.30, 16.30, 18.30, 20.30, 22.30 v. 12.30, 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Arany Titán Díj: ez ideig háromezer jelölés érkezett — Meghosszabbították a leadás határidejét MTI-HIR Budapest. A második alkalommal meghirdetett Arany Titán Díjra eddig háromezer jelölés érkezett, s az élénk érdeklődés miatt január 10- ig meghosszabbították a szavazatok leadási határidejét. Az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM), valamint a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete (DUE) tavaly november végén 12 kategóriában írta ki a jelölést a kitüntetésre. A díjat az év iskolája, ifjú művésze, ifjú sportolója, ifjúsági kalandja, ifjúságbarát települési önkormányzata, ifjúsági szervezete, bulija, honlapja, diákrádiósa vagy diáktévése, ifjú médiaszemélyisége és menő öregje, valamint az év drogprevenciós szervezete nyerheti el. A kitüntetésekre ajánlást bárki tehet Magyarországról és a határon túlról is a htpp://www. arany- titan.hu internetes oldalon. Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter a szervezők november végi sajtótájékoztatóján elmondta: az ISM szándéka, hogy az Arany Titán Díjjal a kiemelkedő teljesítményű fiatalok és az ifjúságért tevékenykedő személyiségek, valamint szervezetek méltó elismerésben részesüljenek. A díjkiosztó gálát 2002. február 26-án tartja az ISM és a DUE. Karel Jaromír Erben 19. századi gyűjteménye alapján forgatta legújabb filmjét F. A. Brabec cseh operatőr-rendező Filmes virágcsokor balladákból A Balladák hősei: Klára Sedlácková és Karel Roden (fent), valamint Dán Bárta és Linda Rybová (alul) a film egy-egy jelenetében (Fotók: Itafilm) A cseh F. A. Brabec operatőrként számtalan díjat kapott már rangos fesztiválokon. 1989-ben Irena Pavlásková rendezésében, a Szolgaidőben dolgozott először operatőrként - a filmre a cannes-i fesztiválon is felfigyeltek, de az igazi sikert Montrealban aratta, ahol megkapta a zsűri különdíját. TALLÓSI BÉLA 1994-ben Jan Svérák rendezése, a Száguldás is sikert hozott F. A. Brabec számára: neki ítélték az operatőri munkáért járó Cseh Oroszlánt. Két évvel később Brabec rendezőként is debütált: 1996-ban elkészítette az utóbbi évek legnagyobb - pozitív - visszhangot kiváltott kísérleti filmjét, az Übü királyt, amely három Cseh Oroszlánt szerzett. Ugyancsak három Cseh Oroszlánt kapott - a legjobb zenéért, a különleges hangeffektusokért és a legjobb operatőri munkáért - legújabb munkája, a Balladák, amelynek rendezője és operatőre is egyben. S a filmet nemcsak a szakma ismerte el, a közönség is kíváncsi rá: Csehországban a bemutatóvetítéstől számított első hét hónapban hatszázötvenezren váltottak rá jegyet. Ma is érdemes olyan filmeket csinálni, amelyek a költészetből merítenek. A film társszerzőivel F. A. Brabec szokatlan és meglehetősen nehéz feladatra vállalkozott. A cseh olvasók körében máig népszerű és ismert, a cseh nemzeti költészet 19. századból származó egyik legbecsesebb alkotásából, Karel Jaromír Erben 1853-ban megjelent Virágcsokor népregékből című gyűjteményéből ültetett át hét balladát a film nyelvére. Ez a nyelv ebben az esetben elsősorban a vizualitásra épül, hiszen a balladák rövid, a mozgóképes megjelenítéshez kevés • drámai (pár)beszédet és leírást tartalmazó tömör és szaggatott eseményvagy történetmondását elsősorban operatőri munkával, tehát képpel, valamint zenével és hangeffektusokkal, nem utolsósorban színészi alakításokkal kellett „feltölteni” úgy, hogy ne károsodjon sem az irodalmi alap, sem a filmes műfaj. A cseh szerzőknek ez jelesre sikerült. F. A. Brabec filmes eszközökkel megalkotott hét balladisztikus története tavasztól őszig, a születéstől a halálig követi nyomon a természetben élő embert, a természet és az ember kapcsolatát, az ember és a természetfölötti erők összeütközését, s teremt megdöbbentő képeket a túlfűtött, a vak, az indulatos, a birtoklásban kimerülő szeretet, valamint a gyűlölet, a harag, a bosszú, az irigység, a hiúság, a kapzsiság, a tudatlanság, a hiszékenység okozta tragédiákról. A cseh filmesek mozgóképes poézise ugyanazt üzeni, amit Erben szavakkal alkotott költészete: sem az erkölcsi, sem pedig az élet adta írott és íratlan törvények elleni vétséget nem lehet büntedenül megúszni. Deana Jakubisková-Horváthová, a film producere a Balladák szlovákiai bemutatóját követően újságíróknak elmondta, hogy megközelítőleg három évig készültek a filmre, csak a forgatókönyvet másfél évig írták - átírták, újraírták, kihagytak balladákat, újakat soroltak be stb. „Keményen készültünk a filmre, mert azt az elvet vallom: vért izzadj a gyakorlótéren, hogy el ne vérezz a harctéren.” Az apró részletekbe menő előkészületekre azért volt szükség, hogy egy mindenki, tehát a széles és nem csak a rétegközönség számára tetszetős, tökéletesen csiszolt gyöngyszemet tudjanak megalkotni a nem akármilyen irodalmi alapból. Ahogy a rendező elmondta: az Erben-balladákból nem lehet kommersz filmet forgatni, ugyanakkor nem az volt a szándékuk, hogy olyan mozgóképet tegyenek le az asztalra, amely csak klubhálózatban forgalmazható. A producer asszony szerint a Balladák nézettsége azt bizonyítja, hogy ma is van vevő a „szép dolgokra”, és ma is érdemes olyan filmeket csinálni, amelyek a költészetből merítenek, és a látványra építenek. Amerikában is jó visszhangja van a Balladáknak. Ahogy Deana Jakubisková-Horváthová elmondta: a tengerentúlon nagyon is fogékonyak a vizualitásra. Szerinte az, hogy a Balladák nem egy vidám, happy enddel végződő, hanem egy tragédiákkal teli szomorú film, nem tartja vissza az amerikaiakat attól, hogy megnézzék, mert ők nem a kommersz, hanem a jól megcsinált filmre vevők. A film képi világának gazdagságához nemcsak a misztikus környezetet kialakító építészek, David Saudek és Milan Popelka, hanem Jaroslava Pecharová kosztümter- vezó is hozzájárult. Olyan ruhákba öltöztette a figurákat, amelyek korabelinek tűnnek ugyan, mégis kortalanok. Ez azt jelenti, hogy történelmi korokat idéznek ugyan a ruhák, de nem másolják hűen ennek vagy annak a konkrét történelmi időszaknak a viseletét. A cseh színészkiválóságok - Stella Závorková, Jana Svandová, Bólék Polívka, Zuzana Bydzovská, Anna Geislerová, Dán Bárta, Karel Roden és mások - pedig a démoni vagy isteni, de mindenképpen nem evilági erőkkel való harcot lélekszorító hitelességgel vívják meg az illuzionisztikus fényből kevert balladai homályban. Első regénye, az 1980-ban megjelent A rózsa neve a nyolcvanas évek legnagyobb regényszenzációja lett Hetven éve született Umberto Eco MTI-JELENTÉS Hetven éve, 1932. január 5-én született Alessandriában Umberto Eco olasz író, esztéta, irodalom- történész, a huszadik századi modern olasz irodalom egyik nagy alakja. A filozófia iránti vonzódása a torinói egyetemre vitte, ahol 1954- ben, mindössze huszonkét évesen doktorált. Disszertációját Aquinói Szent Tamásról, a középkor meghatározó skolasztikus filozófusáról és vallásos gondolkodójáról írta. 1954 és 1958 között az olasz televízió, a RAI kulturális szerkesztője volt, és ezzel párhuzamosan a torinói egyetemen tartott előadásokat. 1958-59-ben a hadseregben szolgált, majd 1961-től az esztétika egyetemi magántanára lett Torinóban. A hatvanas években Milánóban és Firenzében, később a Milánói Politechnikumban tanított. Harminckilenc éves korában a szemiotika professzorának, egyben tanszékvezetőnek nevezték ki a bolognai egyetemen, és vendég- professzorként működött egyebek között a Yale, a Columbia és a Northwestern egyetemeken. Irodalmi munkássága az ötvenes évek végén kezdődött, amikor a neoavantgárd irányzat teoretikusaként szerzett hírnevet a Gruppo 63 köreiben. Számos irodalmi folyóirat és a milánói L'Espresso című hetilap munkatársaként dol(Archívum) gozott, majd 1971-től a Versus című nemzetközi szemiotikái folyóiratot szerkesztette. A hetvenes évektől megadatott számára, hogy két meglehetősen különböző réteg, a nagyközönség és a szellemi elit is elismert tekintélyként tekintsen rá. 1959 és 1975 között a milánói Bompiani kiadó egyik főszerkesztőjeként tevékenykedett, 1974-ben ő szervezte meg Milánóban a Nemzetközi Szemiotikái Társaság első kongresszusát. Számos esszét és tanulmányt írt a tömegtájékoztatásról és a modem kultúráról; 1967-ben megjelent A nyitott mű és az 1968-ban napvilágot látott A hiányzó struktúra című alkotásaiban a művészi alkotás és a tömegkommunikációs eszközök kapcsolatát, valamint a műalkotás többértelműségét boncolgatta, magas színvonalon és esztétikai előtanulmányok nélkül alig követhetően. Irodalomtudósként kutatási területe rendkívül széles. Újabban az avantgárd művészet kérdései - például James Joyce poétikájának formabontó sajátosságai -, valamint a tömegkultúra problémái foglalkoztatják, így tanulmányt írt a Superman-mítoszról és James Bondról is. Első regénye, az 1980-ban megjelent A rózsa neve a nyolcvanas évek legnagyobb regényszenzációja lett. A többrétegű mű középkori köntösbe bújtatott krimi, amely kosztümös bűnügyi regényként és filozófiai alkotásként egyaránt olvasható. A regény a „sötét középkorban" új filozófiát kereső emberi ész kalandját úja meg, sorai között irodalmi-filozófiai és politikai igényesség és közönségesség egyszerre kap helyet. A mű dolgot adott Eco kollégáinak is, akik azóta is elemzések és újabb könyvek sorában boncolgatják mélyrétegeit. A rózsa neve persze nem kerülhette el a megfilmesítést, J. J. Annaud vitte filmre 1987-ben Sean Connery főszereplésével és természetesen nagy sikerrel. Az első regény hozta bravúrt és sikert az 1988-ban megjelent második regény, A Foucault-inga már nem tudta megismételni. Ebben a műben Eco az egész emberiség történetét kíséreli meg felölelni, imponáló tényanyaggal, összeesküvés-elmélettel és váratlan befejezéssel. 1994-ben jelent meg harmadik regénye, A tegnap szigete, amely már több egymást átjáró és átjárva értelmező kaland, egymásba épülő regények. Tanulmányíróként Eco az akadémikus stílus és a személyes hangvétel között csapong, a felsőbbrendű kulturális elitet szembeállítja a tömegkultúra által befolyásolt szélesebb rétegekkel. Úgy véli, a korszerű tömegtájékoztatási eszközök alapjaiban változtathatják meg az emberi kultúrát. Véleménye szerint a modern művészetek bizonytalan, meghatározhatatlan üzeneteket hordoznak, éppen ezért az olvasó vagy a zene- hallgató aktívan részt vehet a mondanivaló megfejtésében, de nemrégiben arra hívta fel a figyelmet, hogy a tömegek megölik a múzeumokat. Eco hatalmas feltűnést keltett 1994-ben, amikor még a Microsoft cég Windows 95 szoftverének megjelenése előtt vallásokkal állította párhuzamba a számítógépes operációs rendszereket: az MS- DOS-t protestánsnak, a Macin- tosht katolikusnak, a Windows korábbi verzióját pedig anglikánnak minősítette, eszmefuttatása ma is nagy népszerűségnek örvend szakmai körökben.
