Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-02 / 1. szám, szerda
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 2. TANÁCSADÓ Mekkora lelépő illet? K. F.: Munkáltatómtól felmondást kaptam, melyben lelépő fizetésére kötelezte magát három havi átlagbérem összegében. Ám amikor az utolsó havi béremet kézhez kaptam, ahhoz csak kéthavi átlagbérnek megfelelő lelépő volt csatolva. Kérdésemre a vállalatnál közölték, hogy a kollektív szerződésre való hivatkozással tévesen kötelezték magukat a három havi lelépő kifizetésére, ugyanis a kollektív szerződés a felmondás ideje alatt még nem volt megkötve. Milyen esélyekkel perelhetek? BERNÁTH SZILVIA Alelépőről szóló 195/1991 Tt. számú törvény kimondja, hogy létszámleépítéskor, amelyről az Ön esetében is szó van, az alkalmazottnak kéthavi átlagbére nagyságának megfelelő lelépő- re keletkezik joga. A munkáltató és a szakszervezet között megkötött kollektív szerződés vagy a vállalat más belső szabályzata meghatározhatja, hogy az elbocsátott alkalmazottnak kifizetett lelépő nagysága emelkedhet, mégpedig legfeljebb átlagbére nagyságának háromszorosával. Ez tehát azt jelenti, hogy az átszervezés miatt elküldött volt alkalmazottnak lelépő címén legfeljebb átlagbére ötszöröse fizethető ki. Amennyiben a munkáltatónál a felmondás pillanatában nem létezett érvényes kollektív szerződés, akkor a lelépő meghatározásánál csakis a törvényből lehet kiindulni. A munka törvény- könyve ugyanis kimondja, hogy érvénytelen az a jogügylet, amely tartalmát vagy célját tekintve törvénybe ütközik vagy a törvényt megkerüli; ha ez az érvénytelenség csak a jogügylet (esetünkben a felmondás) egy részére vonatkozik, akkor, amennyiben a jogügylet tartalmából vagy jellegéből kiindulva nem derül ki, hogy ezt a részt nem lehet elválasztani a jogügylet többi részétől, csak ez a rész érvénytelen. Magyarul tehát; a munkáltatónak azon törvénybe foglalt kötelezettsége, mely szerint három havi lelépőt fizet ki, érvénytelen, ugyanis ellentétes a törvénnyel. Amennyiben tehát a felmondás pillanatában sem kollektív szerződés, sem más belső előírás nem határozta meg a lelépő nagyságának emelését, nézetem szerint volt munkaadója helyesen járt el, amikor Önnek csak két havi átlagbér nagyságának megfelelő lelépőt fizetett. A szerző a Csekes, Világi, Drgonec és társai ügyvédi iroda munkatársa GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A svédek többsége az euróért Stockholm. A svédek többsége már támogatja az euró meghonosítását - ez derült ki egy friss ismertetett felmérésből. A Gallup intézet közvélemény-kutatásának eredményéi szerint a svéd választók 51 százaléka szeremé, ha a svéd koronát a valutaunió közös pénze váltaná fel. Az eurót a megkérdezettek 38 százaléka utasította el, 11 százalék nem nyilvánított véleményt. Svédország jórészt a lakosság korábbi, döntően elutasító hozzáállása miatt nem vett részt az euróövezet megalapításában, így január l -jétől ott nem került forgalomba az új közös valuta. (MTI) Dráguló bolgár cigaretta Szófia. Az új fogyasztási adókulcs alapján a cigaretta ára az év elejétől átlag 42 százalékkal drágult Bulgáriában. A fogyasztási adók emelésétől a bolgár államkassza az idén a tavalyinál mintegy 90 millióval nagyobb, összesen 369 millió leva bevételt remél. A dohányáruk egyébként különböző mértékben drágulnak, így például az importált cigaretta csupán átlagosan 31 százalékkal kerül többe Bulgáriában 2002. januárjától. (MTI) Nem használhatják az eurót Belgrád. Podgoricai állításokkal szemben Montenegró - a kisebbik jugoszláv tagköztársaság - nem kapott engedélyt az Európai Központi Banktól (EKB) arra, hogy nemzeti valutaként használhassa az eurót- mondta Mladjan Dinkic jugoszláv szövetségi jegybankelnök A jegybankelnök Milo Djukanovic montenegrói elnök kijelentésére reagált, miszerint Podgorica hivatalos engedélyt kapott az euró meghonosítására EKB-tól. Montenegróban eddig - amióta fagyossá vált a viszony Belgrád és Podgorica között - a német márkát, s nem a jugoszláv dinárt használták hivatalos fizetőeszközként. (MTI) Növekedés a román Daewoonál Bukarest. 2001 első tizenegy hónapjában a Daewoo Romania gépkocsi-exportja elérte a 90 millió dollárt. Január és október között a gyár 10689 gépkocsit exportált és 6109 járművet adott el a belső piacon. A Daewoo Romania gépkocsiexportja 60 százalékkal emelkedett a múlt év hasonló időszakához képest. A gyár 32 millió dollár értékben exportált sebességváltókat és motorokat Egyiptomba és Lengyelországba. (MTI) Karcsúsít a Renault autógyár Párizs. A Renault francia autógyártó óriásvállalat bejelentette, hogy felére csökkenti márkakereskedőinek számát Európában 2004-ig, ezek száma eszerint akkorra nem haladja meg 900-at. Ugyanakkor az új modellek kifejlesztésére szánt időt is jelentősen mérsékli majd. Louis Schweitzer, a vállalat elnöke azt is közölte, hogy reményei szerint költségeiket 2004-re éves szinten körülbelül egymilliárd euróval faragják le. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. január 2-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,760 Lengyel zlotv 12,133 Angol font 70,044 Magvar forint (100) 17,470 Cseh korona 1,346 Svéd korona 4,590 Dán korona 5,75 Szlovén tollár (100) 19,668 Japán ien (100) 36,814 Svájci frank 28,880 Kanadai dollár 30,392 USA-dollár 48,335 Le kell bontani az Európai Unió gazdaságát fojtogató korlátokat. Egyelőre az amerikai dollár marad az úr Versenyképes lesz-e az euró? Az euró felbukkanása ellenére a dolláron még korai lenne átgázolni (Archívum) Az Unióban forgalomba kerültek az eurós bankjegyek és érmék. Sokan ettől a lépéstől várják a dollár - a világ jelenlegi vezető pénzneme - egyeduralmának a végét. Az alábbiakban több szemszögből tekintjük át az euró versenyképességét befolyásoló tényezők várható alakulását 2002-ben. HORVÁTH MIHÁLY Az eurózóna gazdasági növekedése várhatóan csak az év első néhány hónapjában fogja meghaladni az amerikai növekedés ütemét. Ennek egyik oka, hogy az eurózóna gazdasága kevésbé rendült meg a szeptemberi tragikus események nyomán. Közrejátszik még maga a pénzcsere folyamata is, amely valószínűleg nagyobb költekezésre fogja ösztönözni a régi fizetőeszközöktől szabadulni kívánó európaiakat és így a keresleti oldaról támogatja majd a növekedést. Mivel azonban az amerikai központi bank szerepét betöltő FED jóval hamarább reagált a gazdasági visszaesést jelző mozzanatokra és sorozatosan csökkentette a kamatláb szintjét, ezért a 2002 felére várt gazdasági élénkülés is jóval láthatóbb lesz. Ellenben, az Európai Központi Bank (ECB) tétova hozzáállása miatt, az eurózóna ten- gődése tovább fog tartani. Az eurózóna növekedését továbbá hátráltatja a strukturális reformok folytonos elodázása, noha ezen a téren nagy lehetőségek nyílhatnának meg az uniós piac előtt. Az Egyesült Államok várható gazdasági fellendülése és a növekedés kedvező küátásai zöldmezei befektetésekre és egyéb felvásárlásokra, portfolios befektetésekre késztethetik majd az európai gazdasági és pénzügyi nagyvállalatokat a tengerentúlon. Mivel az USA-ban az infláció nagyon alacsony, sőt előrejelzések szerint 0 százalék körül lehet 2002-ben, ez a tény nagyon előnyös befektetési lehetőséggé teszi az amerikai értékpapírokat, ami tovább növelheti a tőkekiáramlást az eurózónából. Azért az euró mellett is szól néhány tény. Az eurózóna folyó fizetési mérlege összehasonlíthatatlanul jobb az amerikai mérlegnél, és az európai vállalatok, legalábbis ami az adósságállományt illeti, jobb állapotban vannak, mint az amerikai vállalatok nagy része, ami növelheti az európai vállalati kötvények (és így az euró) iránti keresletet. Az elmúlt időszakban az ECB nagyon visszafogott volt a kamatláb csökkentése terén, követve a hagyományos feltevést, hogy a nagy kamatkülönbség az eurózóna és az USA között majd kedvez az euró árfolyamának, legalábbis ez volt az égjük indok a sok közül. Sajnos ez ebben a formában több ok következtében nem működött, sőt éppen ellenkezőleg, a dollár csak erősödött, az európai növekedés lassult, és így az ECB hitelessége nagy csorbát szenvedett. Ellenben, ha Amerika gazdaságának sikerül elindulni a felfelé ívelő pályán és mindez inflációs nyomás nélkül sikerül, akkor a FED szakmai elismertsége az égbe fog szökkenni. Márpedig előreláthatólag így lesz, hacsak valami váratlan nem történik. A várhatóan megújuló amerikai növekedés növelni fogja a pénz iránti keresletet az USA-ban és a pénzügyi egyensúly helyreállítása érdekében a FED-et a kamatláb lépcsőzetes emelésére fogja késztetni. Egyidejűleg az ECB, látván az eurózóna stagnálását, agresszív kamadáb-leszállításokat fog Az eurózónának jelenleg nincs szüksége erős pénznemre. valószínűleg végrehajtani. Az ilyen módon szűkülő kamatlábkülönbség végső soron újra csak a dollárnak kedvez. Noha a Bush kormányzás elején nem volt egyértelmű, hogy az új garnitúra fenntartani kívánja-e a Clinton éra „erős dollár” politikáját, mára már nyilvánvaló, hogy az erős dollár, mint amerikai nemzeti szimbólum, a republikánus kormány gazdaságpolitikájának is az egyik alappillére. Az európai vonalon, az ECB lényegét tekintve belenyugodott, sőt félig-meddig leplezve elégedett is a gyengébb euróval. Az eurózónának ugyanis jelenleg nincs szüksége erős(ödő) pénznemre. Egyrészt mert az infláció lassul, másrészt mert a gyengébb pénznem segíti az európai termékek verseny- képességét a világpiacon, ami a gazdaság növekedésének egyik alapforrása. Az eurózónában sorozatosan tartottak választásokat 2001-ben vagy tartanak 2002-ben. Ez a tény nagy mértékben befolyásolja a szükséges szerkezeti átalakulások előre (nem) menetelét. És itt van még az Unió bővítésének a kérdése. Az előbb- utóbb a monetáris unióhoz csatlakozó országok a maguk pozitívumai mellett magukkal fogják hozni a saját gazdasági gondjait is. Sokan félnek, hogy az ECB alacsony inflációt célzó politikája veszélyben lesz. Azonban ez a feltevés túlságosan borúlátónak tűnik. A csadakozni kívánó országoknak ugyanis egyrészt nagyon szigorú gazdasági követelményeknek kell megfelelni, másrészt a gazdasági teljesítményük nem éri el a jelenlegi Európai Unió össztermékének 10 százalékát, tehát bárhogyis alakul gazdasági helyzetük, a hatás csak elenyésző lesz. Ahogy az a fentiekből kitűnik, egyetlen súlyos érv sem szól egyértelműen az euró mellett. Az amerikai gazdaságnak nagyot kellene buknia, hogy az euró győztesen kerüljön ki a vezető pénznemek csatájából. Ha az eurózóna gazdasági és politikai döntéshozói nem akarnak arra várni, hogy az amerikai gazdasági újjáéledés nem várt megtorpanása hozza meg az euró erejét, akkor lényeges szerkezeti változtatásokat kell végrehajtaniuk. Már létezik egységes európai pénznem, most a feladat egy igazán egységes, szerkezetében és szabályaiban homogén európai piac létrehozása. Az európai piacot a túlszabályozás, túlzott központi beavatkozás és a rövid távú nemzetgazdasági érdekek szűklátókörű védelmezése jellemzi. A munkaerő piacról hiányzik a rugalmasság és a tőke szabad mozgását értelmeden belső korlátok akadályozzák. Ezért nem tud az eurózóna versenyképes lenni az amerikai rendszerrel. Ugyan Európából sohasem lesz Amerika és ez így jó, de ha az európai döntéshozók hosszú távon fenntartható európai jólétben és erősödő euróbán gondolkoznak, akkor bizony le kell bontaniuk az eurózóna gazdaságát fojtogató korlátokat. A szerző az ING Bank elemzője Az Európában tartott illegális eredetű készpénzállomány összege jóval preghaladja az 500 milliárd eurót A feketepénzek Svájcba veszik az irányt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Zürich. Az euró megjelenésének perceiben az Európában tartott feketepénzek Svájcba áramlanak, amely ideális menedéknek tűnik. Az UBS Warburg bank becslése szerint az Európában tartott fekete eredetű készpénzállomány jóval meghaladja az 500 milliárd eurót, de akár az 1100 müliárdot is elérheti. A bank azzal számol, hogy ennek a „fiókokban és matracok alatt tartott” pénznek 10 százaléka keres menedéket svájci bankokban vagy befektetésekben. E pénz egy része ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ London. Tavaly harmadízben végzett az 1. helyen a General Electric a Financial Times (FT) hagyományos év végi felmérésén. A világ legelismertebb cégének 2001-ben leköszönt vezetője, Jack Welch is meg tudta őrizni első helyét a cégvezetők között. A brit gazdasági napilap az üzleti világ 914 topmenedzserét kérdezte meg. Az ötven vállalatot tartalmazó lista a szakértők számára nem tartogat meglepetéseket - a bűncselekményekből származik, de jelentős az az összeg is, amelyre legális úton tett szert tulajdonosa, csak épp eltitkolta az adóhatóság elől. Becslések szerint csupán Németországban 100-150 milliárd márkára tehető ez az összeg. A vámosok megkettőzött éberséggel figyelik az illegális készpénzkivitelt. A napokban egy Svájcba igyekvő német állampolgárnál 200 ezer márkát találtak, noha a törvények utazásonként csak 30 ezer márka kivitelét teszik lehetővé előzetes engedély nélkül. Ha ezt meghaladó összegről van szó, be kell jelenteni Boeing vagy az Amazon.com,.kiesése” azonban jól tükrözi a világgazdaságban tavaly végbement változásokat. Az internetes piac összeomlása és a távközlési cégek gyengélkedése nyomta rá bélyegét a Financial Times listájára. Á vüág legelismertebb cégeit tartalmazó rangsor élcsoportjába tartozó hat cég 2000 óta nem változott. Annál nagyobb a különbség a maradék 44 helyen. A 2000-ben még 7. helyen álló Cisco idén csak a 27. lett, a 15. helyről a 32-re esett a McDonald’s, a vámszerveknek, amelyek tájékoztatják az adóhatóságokat. A büntetések szigorúak. Egy belga állampolgárt, aki még 2000 decemberében 41 millió francia frank (6,25 millió euró) értékű valutát és részvényt akart átvinni Svájcba, a közelmúltban 10 millió francia frank büntetésre ítéltek, és elkobozták az átcsempészni kívánt pénzt és értékpapírokat. Svájcba érkezvén a csempészek fellélegezhetnek, a svájci hatóságok az adócsalást nem tekintik olyan cselekménynek, amelyről tájékoztatniuk kellene a csempész hazájának hatóságait. A és 30 hellyel esett vissza a sportszer- gyártó Nike is. A távközlési iparág gyengélkedését tükrözve eltűnt a listáról a Vodafone, de megerősítette pozícióit a finn Nokia. Nem utolsósorban a szeptember 11-ei tragédia utóhatásaként három kivétellel eltűntek a légitársaságok is a listáról. A legelismertebb vezetők listáján Jack Weichet, a GE leköszönt első emberét a microsoftos Bill Gates követi. A 3. helyre a Berkshire Hathaway vezetőjét, Warren Buffetet tették. (O-o) pénz elhelyezésére számos lehetőség nyílik Svájcban. Akár bankszámlára is be lehet fizetni, vagy értéktárgyakat és ingatlant lehet vásárolni rajta, minthogy Svájcban semmilyen törvény nem írja elő, hogy bizonyos értékhatáron felül hitelkártyával vagy bankátutalással kell fizetni. Ennek megfelelően a készpénzzel való fizetés általános gyakorlat az országban, és az utóbbi időben feltűnően sok gazdag olasz vásárolt lakásokat Svájcban készpénzért, teljesen törvényesen, közjegyző jelenlétében számolva le a vételárat, (m) Vállalatok rangsora 1. (1.) General Electric elektro. 2. (2.) Microsoft IT-informatika 3. (5.) IBM IT-informatika 4. (3.) Sony fogyasztási cikk 5. (4.) Coca-Cola élelmiszer Zárójelben a 2000-es helyezés Vállalatvezetők rangsora 1. (1.) Jack Welch - G. Electric 2. (2.) Bill Cates - Microsoft 3. (6.) Warren Buffett Berkshire Hathaway 4. (3.) Lou Oerstner - IBM 5. (11.) Nobuyuki Idei - Sony Zárójelben a 2000-es helyezés Harmadik alkalommal végzett a General Electric az élen a Financial Times ranglistáján A legjobb cégek és cégvezetők
