Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-30 / 25. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 30 Újabb amerikai helikopterbaleset Kandahár. Helikopterbalesetben megsebesült tizennégy amerikai katona tegnap Afganisztán keleti részén. A CH-47 Chinook típusú szállító helikopter pilótája leszállást akart végrehajtani nehéz terepen Host közelében, de nem sikerült, a gép a talajnak csapódott, oldalra dőlt, és súlyos kár keletkezett benne. A fedélzetén tartózkodó 24 katona közül 14 megsebesült. (MTI) Hétéves elnöki mandátum Taskent. Üzbegisztánban a vasárnapi referendumon a szavazók 90 százaléka döntött úgy, hogy öt évről hétre módosítsák az elnöki mandátum időszakát, és így újabb két évvel meghosszabbítanák Iszlám Karimov uralmát. A tekintélyelvű államfő első elnöki megbízatása 1995-ben járt le, amelyet újabb 5 évre egy hasonló népszavazással hosszabbítottak meg. A 2000. évi elnökválasztási győzelmét a nyugati megfigyelők szabálytalannak minősítették, s ezért a mostani eredményeket is sokan kétkedéssel fogadták. A külpolitikai helyzet azonban Karimovnak kedvez: az afganisztáni hadjárat során az USA Üzbegisztán lekötelezettjévé vált. (MTI) Új kazah kormányfő Asztana. Nurszultan Nazarbajev kazah államfő Imangali Taszmagambetov személyében megnevezte jelöltjét a megüresedett kormányfői székbe, miután hétfőn két és fél éves kormányzás után lemondott az eddigi miniszterelnök, és vele együtt távozott kabinetje is. A parlament elfogadta az új kormányfőt. (MTI) A 45 éves Taszmagambetovot az államfő hűséges munkatársaként ajánlotta (Reuters) Nyolc miniszter távozott Szöul. A dél-koreai elnök tegnap nyolc minisztert elbocsátott korrupciós botrányok tépázta kormányából. Kim De Dzsung az országegyesítési, az igazságügyi, az oktatási, a tájékoztatási, a kereskedelmi, a munkaügyi, az egészség- ügyi és a tudományügyi tárca élére állított új vezetőt. (MTI) Moszkva bírálja Washingtont Moszkva. Az orosz külügy a leszerelés folyamatának akadályozásával vádolta tegnapi nyilatkozatában az USA-t. A dokumentum felszólítja Washingtont, hogy ne szorítkozzék diplomáciai tevékenységében a terrorizmus elleni harcra, viselje szívén a leszerelési folyamat előbbre vitelét is, mert a nemzetközi stabilitásnak nem kevésbé fontos eleme a fegyverzetkorlátozás terén megkötött egyezmények fenntartása és erősítése. (MTI) Colin Powell amerikai külügyminiszter Pervez Musarraf pakisztáni elnökkel is tárgyalt a múlt héten elrabolt amerikai újságiró, Dániel Pearl sorsáról. A The Wall Street Journal tudósítójáról elektronikus levélben olyan digitális fényképeket juttattak el New Yorkba, amelyek egyikén az amerikai fejéhez pisztolyt szegeznek. A kísérőszöveg azt állította, hogy Pearl a CIA embere, és úgy fognak vele bánni, mint a guantánamói foglyokkal. Az USA-ban eddig nem hallottak a Pearl fogva tartását magára vállaló, Nemzeti Mozgalom Pakisztán Szuverenitásának Helyreállításáért nevű csoportról. (Reuters-felvétel) Móse Kacav izraeli elnök azt indítványozta, hogy húzzanak biztonsági kerítést a palesztin területek köré Jeruzsálemben falat emelnének Bejrút/Jeruzsálem. A terrorizmus elleni harc biztonsági kérdéseiről tanácskoznak Bejrútban az Arab Liga tagországainak belügyminiszterei. Izraelben viszont egy jeruzsá- lemi választófal építésének terve vetődött fel. ÖSSZEFOGLALÓ Az Arab Liga csütörtökig tartó libanoni találkozóján a szaúdi Najef bin Abdel-Aziz állami terrorizmussal vádolta Izraelt, és felszólított: különbséget kell tenni a terrorizmus és a megszállók elleni legitim fegyveres harc között. Az ülésen az arab meglátás szerint izraeli kereszttűzben álló palesztin rendőrség megsegítésének lehetőségéről és kiadatási kérdésekről is tárgyalnak. Az izraeli média tegnap arról számolt be, hogy a terrorizmus elleni izraeli terv értelmében elképzelhető: falat emelnek Jeruzsálem arabok lakta részének elszigetelésére. Az egyik elképzelés szerint a tizenegy kilométeres falat 50 kilométernyi árok- és kerítésrendszer egészítené ki a szent városban, kizárólag biztonsági okokból. Móse Kacav izraeli elnök hétfőn pedig azt indítványozta, hogy húzzanak kerítést a palesztin területek köré, és azokat katonai erők állomásoztatásával is válasszák el Izraeltől. Az államfő szerint azért van szükség biztonsági kerítés létesítésre, hogy véget vessenek a jelen állapotnak, amikor „elviselhetetlenül könnyen tudnak potenciális terroristák izraeli földre jutni”. Elmondta, a határkerítést először a Jordán folyó nyugati partvidékének izraeli ellenőrzés alatt álló területén kellene felállítani, s az egy békemegállapodás keretében aztán meghosszabbítható lenne nyugati irányban. Hónapok óta hallhatók olyan követelések, hogy egyoldalúan válasszák el a palesztin területeket, ami viszont a Jordán nyugati partvidékének nagy területeiről való izraeli csapatvisszavonással járhatna együtt, ezt viszont sokan elutasítják. Űzi Landau, Izrael belbiztonsági minisztere - Kacavhoz hasonlóan - is szorgalmazta, hogy kerítéssel külöA jövőben szigorúbban ellenőrzik a palesztin nőket is. nítsék el a palesztinokat. A vasárnapi merényletre utalva bejelentette: Jeruzsálem biztonságának növelése érdekében a jövőben szigorúbban ellenőrzik a palesztin nőket is. Landau szerint a kerítéstől függede- nül az izraeli hadseregnek a Jordán nyugati partvidékén és a Gázai övezetben kell maradnia ellenőrzés céljából. Egy másik terv szerint Jeruzsálem szélét választanák el akadályokkal a városon kívüli területektől, nem pedig Jeruzsálem nyugati részét a keletitől, amelyet Izrael az 1967-es háborúban kebelezett be. Danny Naveh tárca nélküli miniszter azt mondta, hogy véget kell vetni Jasszer Arafat palesztin elnök uralmának. Úgy véli, fenn kell tartani az Arafatra gyakorolt nyomást, és házi őrizetét is. Naveh szerint még nincs hivatalos döntés Izraelben arról, mi is történjék Arafattal, de biztosra vette, hogy hamarosan megszületik. Öt izraeli harckocsi rövid időre behatolt tegnap hajnalban palesztin autonóm területre Bedehem közelében, és három személyt elhurcoltak. Az izraeli hadsereg azt állította, hogy az Iszlám Dzsihád egyik vezetőjéről, illetve terrorista akciókba keveredett két másik személyről van szó. (m, t) Meglátszott a betegség Bin Laden dialízisen? Washington. A pakisztáni hírszer zéshez tartozónak minősített források felmelegítettek egy koráb ban már különböző sajtóorgánum okban megpendített híresztelést miszerint bin Laden tavaly szép temberben egy pakisztáni katona: kórházban titokban vesedialízis kezelésben részesült. A CBS ameri kai tévéhálózat meg nem nevezeti informátora szerint mindössze eg) nappal a szeptemberi terrortáma dások előtt a pakisztáni Ravalpin di katonai kórházában bin Lader vesedialízis-kezelést kapott. Tit kosszolgálati kiszivárogtatásol közismert eleme, hogy Laden elő rehaladott vesebajban szenved. I betegség jeleit vélték többen is fel fedezni a róla szóló legutóbbi, vél hetőleg december elején készült í videófelvételen. (MTI) Olasz lapvisszhang II. János Pál és a válás Róma. A legtekintélyesebb olas: napilapok történelmi visszalépés nek tartják, hogy a pápa engedet lenségre szólította fel a jog alkal mazóit, ha válási ügyekben kel közreműködniük. A Corriere deli: Sera vezércikkében úgy véli: II. Já nos Pálnak a házasságok felbont hatatlanságára vonatkozó állás foglalása korunk egyik jellemző je lenségét tükrözi. Ma minden na gyobb „zárt” erkölcsi és politika rendszer teológiai és ideológiai or todoxia révén próbál szembeszáll ni a világot gyors ütemben magá val ragadó modernizációs folya mattal. Legyen szó iszlámról, kato licizmusról vagy globalizációelle nességről, az effajta történeim „regressziónak” közös neve van fundamentalizmus. (MTI) Zeman kijelentései miatt folytatódik a német-cseh vita Nem kér bocsánatot Nastase és Markó aláírta a megállapodást RMDSZ-PSD alku MTI-HÍR Prága. Milos Zeman cseh kormányfő nem kér bocsánatot Edmund Stoiber bajor kormányfőtől azért, mert egy osztrák hetilapnak adott interjújában „hazaárulóknak” és „Hitler ötödik hadoszlopának” minősítette az egykori csehszlovákiai szudétanémet kisebbséget. Hétfőn este a kelet-csehországi Hradec Královében, a kormány ülése utáni sajtóértekezleten Zeman kijelentette: az igazság kimondásáért nem szokás bocsánatot kérni. Stoiber a múlt héten levelet küldött Zemannak bocsánatkérést sürgetve. Bár a cseh külügy korábban a levél tényét megerősítette, és Rudolf Jindrák külügyminiszter-helyettes újságíróknak azt ÚJ SZÓ-JELENTÉS Prága. A Szabad Európa és a Szabadság Rádió (RFE/RL) ma indítja be közel 20 millió dolláros beruházással az Afganisztánba szóló hírműsorát. A döntést még novemberben hozta az amerikai törvény- hozás, a rádió azóta megteremtette a feltétetelit annak, hogy egyelőre napi két órán át, néhány hét alatt viszont már 12 órán át sugározzon a Prágában székelő amerikai rádió pastu és dári nyelven. Sonia Winter, a rádió kommunikációs főnöke részleteket nem közölt, az viszont biztos, hogy az eddigieknél is komolyabb biztonsági intézkedések fogják kísérni a sugárzás elindítását. Cseh kormánykörök a szeptemberi terrotámadások után (egyébként megalapozott biztonsági és titkos- szolgálati jelentések alapján) az is elmondta, hogy a tárca már készíti a választ, Zeman most azt állította, hogy semmiféle levelet nem kapott. „Ha a levelet valóban megkapom, akkor megválaszolom” - jegyezte meg. Kifejtette: válaszában megírja Stoibernek, hogy interjúját a bécsi Profilban nem olvasta el elég figyelmesen, mert ő nem állított olyasmit, hogy a szu- détanémetek kollektív módon felelősek a II. világháború előtti Csehszlovákia széteséséért. „Ha Stoiber nem képes megérteni, hogy a szudétanémetek jelentős része valóban Hitler ötödik hadoszlopa volt és valóban hozzájárult Csehszlovákia szétveréséhez, akkor azt kell mondanom, hogy nem ismeri a történelmi tényeket” - magyarázta álláspontját Zeman. RFE/RL Vencel téri központját a lehetséges terrortámadások következő célpontjaként emlegetik. Ezért fordultak a rádió vezetéséhez, hogy költözzön el a prágaiak szempontjából biztonságosabb vidéki épületbe. A javaslatot Thomas Dine, a rádió elnöke elutasította, mondván: a költözés meghátrálást jelentene a terroristákkal szemben. Tegyük hozzá: az első komolyabb biztonsági intézkedések azóta vannak érvényben, amióta a Szabadság Rádió Irakba sugároz. Az iraki adás nem a Szövetségi Gyűlés egykori épületéből történik, hanem a prágaiak számára ismeretlen, biztonságiak által őrzött helyről. A rádió fennállása óta 1996-ig Münchenből sugárzott s nem egyszer volt terrortámadás célpontja - a legismertebb bomba- merénylet a csehszlovák titkos- szolgálathoz fűződik. Prágában Prágai tiltakozás Jegyzék Bécshez Prága. Pavel Rychetsky és Jan Káván cseh miniszterelnök-helyettesek tiltakozó jegyzéket kívánnak intézni az osztrák kormányhoz a Haider-féle FPÖ főtitkárának kijelentései miatt. Peter Sichrovski hétfői nyilatkozatában azt követelte, hogy Csehország kártalanítsa a zsidókat, mert a csehek maguk is támogatták a zsidók deportálását. Rychetsky szerint ez hazug rágalmazás egy olyan párt részéről, „amelynek neonáci múltja van és az SS hagyományaihoz kötődik”. Csehország Európában elsőként és egyedüliként rendezte teljes mértékben a holocaust zsidó áldozatai kártalanításának kérdését. (TASR) 1996-tól egyetlen terrortámadásnak tekinthető incidens történt: négy évvel ezelőtt a rádióból vezető Vencel téri aluljáróban megölték az orosz szerkesztőség egyik vezető munkatársát, gyilkosai a mai napig nem kerültek elő. A Szabad Európa/Szabadság Rádió 52. éve sugároz. Érdeklődésének középpontjában eleinte a keleti kommunista országok álltak. A rendszerváltás után fokozatosan szűntek meg az európai műsorok - a magyar és a lengyel kilenc éve, a cseh tavaly, továbbra is sugároz a szlovák adás, a román és a bolgár, valamint a balkáni nyelveken készült hírműsor. Az érdeklődés középpontjába a kilencvenes években a szovjet utódállamok kerültek (az orosz adás ma is az egyik legnépszerűbb), majd az iraki, iráni, legújabban pedig az afganisztáni adó. (-ász) MTI-JELENTÉS Bukarest. Adrian Nastase román kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője és Markó Béla, az RMDSZ elnöke tegnap aláírta a két szervezet közötti, újabb egy évre szóló együttműködési megállapodást. Ez biztosítja a parlamenti többséget és a stabilitást az idén is a PSD kisebbségi kormányának, mivel az RMDSZ vállalta: a dokumentumban rögzített célok és kötelezettségek teljesülése esetén nem nyújt be, ületve nem támogat a törvényhozásban semmiféle, a kormánnyal szembeni bizalmaüansági indítványt. Mindkét vezető azt emelte ki, hogy a kormánypárt és az RMDSZ tavaly kezdett együttműködése olyan hasznos eredményekkel és tapasztalatokkal járt, amelyek alapot biztosítottak a folytatáshoz. Nastase szerint a megállapodás szövege bizonyítja: az együttműködés nem arról szól, hogy a PSD-nek szigorúan csak a hatalom megőrzése érdekében van szüksége az RM- DSZ-re, a szövetség pedig kizárólag az etnikai kérdésekkel foglalkozna. MTI-JELENTÉS Belgrád. A Nemzetközi Válságcsoport (ICG) nevű, brüsszeli székhelyű kutatóintézet igazgatója keményen bírálta az EU-t Jugoszlávia jövőjével kapcsolatos politikája miatt. Peter Palmer, az ismert politikusokból, diplomatákból, jogi szakértőkből álló, válságok elemzésével foglalkozó nemzetközi szervezet igazgatója kijelentette a Publika című podgoricai lapnak adott nyüatkoza- tában, hogy Brüsszel részrehajló Szerbia javára, s nem a stabilizálás, „Nem egyszerű adok-kapok alku kötöttünk” - jelentette ki Markó hozzátéve: az RMDSZ-nek minden meg kell tennie, hogy az ország tel jesíteni tudja a NATO-hoz és az EU hoz való csadakozás feltételeit, t mostani megállapodás új vonása ként emelte ki, hogy sokkal ponto sabban és konkrétabban határoztál meg az együttműködés módozatait A kölcsönös kötelezettségvállalá nagyobb, mint tavaly volt. Jóvá több konkrét, határidőhöz kötőt célt fogalmaztak meg. „Sikerült át törést elérni olyan lényeges kérdé sekben, mint például az egyházi és< közösségi ingaüanok ügye, mivel; megállapodás előúja, hogy az idéi törvény születik erről a kérdésről” - mondta. Markó szerint az RMDSÍ konstruktív ellenzéki politikát foly tat, de a többi ellenzéki párttól alap vetően megkülönbözteti az, hogy ha tározottan kötelezettséget vállalt ; kormánypárt támogatására. Nastasi leszögezte: nem volt szó arról, hog az RMDSZ kormányzati szerepet vál laljon, de hangsúlyozta: az együtt működésnek ez a formája a mostani adott pillanatnak felel meg. hanem a destabüizálás tényezője ként lép fel a két szövetségi tagköz társaság - Szerbia és Montenegró - viszonyában. Palmer szerint jobl lett volna, ha Javier Solana, az El kül- és biztonságpolitikai főképvise lője el sem megy Montenegróba é Belgrádba. Értékelése szerint az : legnagyobb baj, hogy az EU é Solana részrehajló Szerbia javára ; montenegrói- szerb vitában; s emi att maradt sikertelen az EU szerep vállalása. Az igazgató úgy véli, a: EU csakis Koszovó miatt ellen? Montenegró függetíenségét. Mától Afganisztánba, pastu és dári nyelven is sugározza hírműsorait a SZER Szabad Európából szabad Ázsiába ICG: sikertelen a szerepvállalás Jugoszláviában Destabilizál az Unió
