Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-29 / 24. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 29. Gazdaság és fogyasztók FI Veszélyben a korona árfolyama és köddé válhat az integrációs reményünk, ha nem privatizáljuk a Szlovák Gázmüveket Hollandiában tegnap óta már csak euróval lehet fizetni Lényeges az SPP magánosítása Pozsony. A Szlovák Gáz­művek privatizációjának le­állítása kapcsán valóban Szlovákia jövője forog koc­kán, ám nem abban az érte­lemben, ahogyan ezt a De­mokratikus Baloldal Pártja (SDL) kívánja tálalni. HORVÁTH MIHÁLY Brigita Schmögnerová nem volt rossz pénzügyminiszter. Az igazság­hoz azonban hozzátartozik, hogy távolról sem volt egy Bokros vagy Balczerowicz formátumú reformá­tor. Ameddig csak lehetett, húzta- halasztotta a gazdasági gyógyintéz- kedéseket. Emlékezzünk csak vissza 1999 májusára, amikor pénzügyi összeomlásnak kellett fenyegetnie Szlovákiát, hogy végre, félévnyi hu­zavona után rászánja magát a re­formlépésekre. Ami ezután követke­zett, az sem érdemel sok dicséretet. A sokkterápia helyett, minden téren a politikailag jobban eladható, de alacsonyabb hatékonyságú lépcsőzetes liberalizációt alkalmaz­ta. A vállalkozókban ellenséges ré­teget vélt felfedezni és a költségve­tési kiadások vagy az adóterhek csökkentéséről hallani sem akart. Fenntartotta, sőt tovább bővítette a minisztérium óriási és működéskép­telen apparátusát. Nyilvánvaló, hogy a bankszektor rendbetétele és a közpénzek kezelésében elért arasznyi előrelépések mind erős nemzetközi, elsősorban a Nemzet­közi Valutaalap és a Világbank ré­széről alkalmazott nyomás eredmé­nyeként történtek. Mindezek ellen­ére nagyon fontos politikai szerep jutott neki. Ő volt az a kapocs, aki ezen reformlépések szükségessé­géről a még tőle is baloldalibb párt­vezetőket viszonylag hosszú ideig meg tudta győzni és féken tartotta az eltúlzott követelésekkel előhoza­kodó más SDE-es tárcák minisztere­it. Végső soron tehát neki köszön­hetjük, hogy a gazdaság terén egy­általán valami előremozdulás tör­ténhetett. A miniszterasszony távo­zásával a szlovák politikai paletta szegényebb lett, eltűnt róla a szoci­áldemokrata eszmei vonal. A miniszterasszony leváltása azon­ban csak az első felvonás volt a „ke­mény vonal” térhódító játékában. A baloldali párt alacsony nép­szerűségére ugyan lehet hivatkoz­ni a miniszter leváltásakor, de vall­juk be, egy új miniszter, akinek majdnem semmi dolga nem lesz (noha tennivaló még lenne elég), nem fog semmit sem változtatni a helyzeten. Nyolc hónappal a vá­lasztások előtt lényegében mind­egy lenne, ki vezeti a pénzügyi tár­cát, hiszen a költségvetés már el van fogadva és 2002-re nem volt tervezve adó- vagy egyéb pénzügyi reform. A pénzügyminiszter azon­ban tagja a gázművek (SPP) priva­tizációját felügyelő bizottságnak. Az igazi tét itt tehát a gázművek magánosítása. Schmögnerová meggyőződésből és lelkiismerete­sen támogatta az SPP eladását. Ez egyenes ellentétben van pártjának felfogásával, amely néha burkol­tan, de sokszor nyíltan is vállalja az elődpárt eszmeiségét, sőt tetteivel (vagy sokszor éppen tédenségével) ezen irányultságát bizonyítja is. Már többször nyilvánvalóvá vált, hogy a csúcsvezetéstől nem idegen az államosítás gondolata, és ahol csak lehet, az állam abszolút szere­pére törekszenek. A baloldali befo­lyás alatt működő Szlovák Villa­mos Művek (SE) privatizációját si­került elodázni annyira, hogy a vál­lalat a mostani választási ciklusban már valószínűleg nem lesz magá- nosítva. így kérdésessé vált, hogy sor kerül-e egyáltalán valamikor az SE eladására is. Erre a sorsra akar­ják ítélni a gázmüveket is. Az úgy­nevezett „alternatív magánosítási modell” gazdaságilag teljesen megalapozaüan és a célja nem más, mint az eladás elodázása vagy teljes leállítása. 24 százalékos - az­az érdemi befolyást nem jelentő - kisebbségi résztulajdont egy állami tulajdonban lévő óriáscégben, amelyet rendszeresen kötelező A várt privatizációs bevétel kulcsfontosságú a gazdaság számára. költségvetési elvonásokkal sújta­nak, nem venne meg senki. Ha len­ne is ilyen befektető, az egy rész­vényre számított vételár alacso­nyabb lenne, mint a 49 százalékos tőke plusz döntéshozatali jog el­adásakor elérhető ár. A kisebbségi tulajdonos nem fektetne be milliár- dokat az aranybányaként emlege­tett Jamal projektumba, így ezt a számlát is az állam fizetné. Az az állítás, miszerint a jövőben a válla­lat értéke nagyobb lenne, mint most, félrevezető. A jelenleg kiszá­mított ár tükrözi a jövő alakulását, beleértve az iparág várható alaku­A Postabankra máig tehetik meg az ajánlatokat Tíz érdeklődőről tudnak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A J and T pénzügyi cso­port tegnap jelezte, ma megteszi ajánlatát a privatizáció előtt álló Postabankra. A pénzintézet 55,16 százalékát a Slovenská konsoli- dacná (SKo) szeremé értékesíteni, vele együtt az Istrokapitál szintén eladná 34,25 százalékos részvény- csomagját. Ellenben a bankban 6,85 százalékos tulajdonhányad­dal bíró Szlovák Posta egyelőre nem akar túladni a részvényeken. Az eddigi információk szerint összesen 10 potenciális befektető érdeklődött a Postabank iránt, töb­bek között Belgiumból, Lengyelor­szágból, Ausztriából, Nagy-Britan- niából és az Egyesült Államokból. A pénzintézet 2001 első 9 hónap­jában 276,5 millió korona veszte­séget halmozott fel, hitelállomá­nya 9,53 milliárd korona, lakossá­gi betétállománya pedig 16,575 milliárd korona, (s, ú) Politikai csatározássá fajult a Szlovák Gázművek magánosítása (Archívum) lását. Talán a politikai kockázat je­lenleg a vállalat értékének legjob­ban ártó tényező, de ezen behatá­sokat éppen az ilyen „alternatív” koncepciók idézik elő. A politkai kockázatot leszámítva elmondhat­juk, hogy öt év múlva pontosan annyit kapna az állam a vállalatért, mintha a most kapott összeget a pénzpiacon öt évre kockázatmen­tesen befektetné. A pénzre viszont most van a gazdaságnak égető szüksége. Szlovákia jövőjét tekint­ve sorsdöntő lenne a folyamatban lévő privatizáció leállítása. Túlzás nélkül állítható, hogy az ország egész mostani jövőképének a meg­valósítása a gázművek magánosí­tásától függ. A várt, több mint 150 milliárd korona bevétel kulcsfon­tosságú a gazdaság és az egész tár­sadalom számára. Ebből 100 milli­árd koronát szán a kormány a közszféra több mint 400 milliárd koronás adóságállományának a csökkentésére. További 55 milliárd korona a nyugdíjreform beindítá­sát szolgálná. Az adósságállomány részbeni visszafizetése lényegesen tehermentesítené a költségvetés ki­adási oldalát és a hosszú távú ka- madábak csökkenését idézné elő. A kamatiábcsökkenés küátása és az ezzel társuló szlovák államkötvé­nyek megnövekedett vonzereje egyébként már hosszú ideje a kül­földi spekulatív tőke tömeges be­áramlását idézi elő. Ezzel magya­rázható, hogy a rossz külkereske­delmi mérleg ellenére a korona erősödik. A nyugíjreform beindítá­sa elengedhetetlen az integrációs folyamat befejezéséhez, mivel a je­lenlegi elavult nyugdíj- és szociális rendszerrel csak nehezen léphet­nénk be az Európai Unióba. Áz ál­lami cégek privatizációja, vagyis az állami szerep csökkentése a gazda­ságban, egyik alappillére volt a hi­telminősítő cégek tavalyi lépésé­nek, amikor Szlovákiát kiemelték a spekulatívnak minősülő piacok kö­zül. Ha nem fejeződne be a jelenleg végső fázisában lévő gázmű-priva­tizáció, a kamatlábak újra növeked­nének, megnehezítvén a gazdasági növekedést előidéző befektetése­ket. A korona lényegesen gyengül­ne és Szlovákia elvesztené a külföl­di befektetők nehezen megszerzett és a hitelminősítő cégek által is kife­jezett bizalmát. Mivel az SPP eladá­sát csak a jelenlegi kormány levál­tásán és egy új, a jelenlegi ellenzé­ket is magába foglaló kormány dön­tésén keresztül lehetne megváltoz­tatni (leállítani), ez egyben az in­tegrációs remények szertefoszlását is jelentené. A jövő tehát lesújtóan borúsnak néz ki, ha a gázművek privatizációja elmarad. A szerző gazdasági és pénzügyi elemző A Szlovák Hajózási és Kikötővállalat privatizálása Kezdődik az átvilágítás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A 2,5 milliárd korona alaptőkéjű Szlovák Hajózási és Ki­kötővállalat (SPaP) előzetes ered­ményei szerint tavaly a cég 1,538 milliárd korona bevétel és 1,511 milliárd korona kiadás mellett 27,2 millió korona nyereséget ért el. A privatizáció előtt álló SPaP (részvénycsomagjának 86,99 szá­zalékát értékesítik) iránt ér­deklődő hat társaság közül az első tegnap kezdte el a vállalat műkö­désének átvilágítását. A jelent­kezők között van a semmisnek nyilvánított első privatizáció győztese, a Dunajservis Slovensko is, amely újra a Penta Groupot kér­te fel tanácsadónak. A Penta tájé­koztatása szerint a Dunajservis si­ker esetén képes volna a hajózási vállalat szerkezetátalakítását vé­gigvinni. Az érdeklődőknek márci­us 4-ig kell beterjeszteniük az SPaP-re tett ajánlatukat, (s, ú) Gyengül az Unió pénze ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Hága/London. Hollandiában hét­főtől az európai közös pénz, az eu­ró az egyedüli érvényes fizetőesz­köz. Az eurózóna országai közül elsőként a holland királyság intett búcsút a nemzeti valutának, az az ország, amelynek Maastricht váro­sában 1992-ben megszületett az EU-beli pénzügyi és gazdasági uni­óról, a közös pénz bevezetéséről szóló megállapodás. Április 1-ig a pénzintézetek még ingyen bevált­ják a guldent, utána pedig jutalé­kért. A tizenkét tagú euróövezet többi országában még lehet nem­zeti valutával is fizetni az eurón kí­vül. A tagországok nem mind egy­szerre állnak át: Hollandia után Ír­ország következik, ott február 9- től kizárólagos fizetőeszköz az eu­ró, Franciaországban pedig febru­ár 17-től. Mindenesetre február 28-tól már minden euróövezeti or­szágban kizárólagos fizetőeszköz­nek akarják látni az eurót. Tegnap a pénteki félévi mélypontról újabb hat havi mélységbe, 86 dol­lárcent alá süllyedt az euró dollárár­folyama. A valutauniós közös pénz hétfő délután 85,73 dollárcent volt a londoni bankközi devizapiacon a reggeli tőzsdenyitások idején mért 86,54 és a New Yorkban pénteken későn feljegyzett 86,59 után. Az eu- rókészpénz év eleji megjelenését követő eufóriában rövid ideig 92 dollárcenthez közeli árfolyamokon is járt az euróövezet pénze, (m) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Ipari termékek árának változása Pozsony. Az ipari termékek ára 2001 decemberében november­hez viszonyítva 0,1 százalékkal nőttek. Ha 2000 decemberéhez viszonyítjuk az árak alakulását, akkor egy év alatt átlagosan 3,4 százalékos drágulást kapunk eredményül. Ezen belül a villa­mos energia, a földgáz és a me­legvíz átlagosan 17,5 százalék­kal emelkedett. (SITA) A bártfai fürdő forgalma Bártfa. A bártfai gyógyfürdő ta­valyi forgalma 276 millió korona volt, ami 6 millióval több, mint egy évvel korábban. A megnöve­kedett forgalom döntően annak köszönhető, hogy a korábbinál több vendég érkezett Izraelből, Németországból, Csehországból és Lengyelországból. 2001-ben 18 036 ügyfelet fogadtak, a 23 gyógyház kapacitása 1200 fekvőhely. (SITA) Magyarországi munkanélküliség Budapest. A munkanélküliségi ráta 2001 október-decemberben 5,6% volt, 0,4 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel ko­rábban. A munkanélküliek szá­ma tavaly az október és decem­ber közötti időszakban 226,5 ezer fő volt, 22 ezerrel fővel ke­vesebb, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak száma 2001 utolsó negyedévében 3 millió 849 ezer fő volt, közel annyi, mint a bázisidőszakban. (MTI) A magyar gazdaság és a külföldiek Budapest. Ahhoz, hogy a ma­gyar gazdaság teljesítménye a jövőben 5-7%-kal növekedjen, szükség van friss és olcsó munka­erőre -jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter. Úgy vélte, hogy a magyar gazdaság közelít ahhoz a szinthez, amikor a növe­kedést a munkaerőpiac alakulása is korlátozhatja. A pénzügymi­niszter hangsúlyozta, hogy a stá­tustörvénnyel kapcsolatban a kormány helyes lépéseket tett az ország munkaerővonzó képessé­gének fenntartására. Varga Mi­hály a világgazdaságban az idei év második felétől meginduló enyhe növekedést prognoszti­zált, és úgy vélte, hogy Magyar- ország 2004-2005 között az EU tagjává válhat. (MTI) A BMW eladásai 2001-ben Frankfurt. A luxuskocsijairól is­mert német BMW 2001-ben 7,1%-kal 37,85 milliárd euróra növelte eladásait és hasonló nö­vekedést vár 2002-ben is. Tavalyi rekorderedményét a veszteséges leányvállalat, a brit Rover és Land Rover leválasztása ellenére érte el. A müncheni központú gyár 905 653 BMW és Mini autót értékesített, 10%-kal többet, mint 2000-ben. A BMW motor- kerékpár részlegének eladásai 14%-kal nőttek, és meghaladták az 1 milliárd eurót. A BMW autó­eladásait egyharmadával akarja növelni a következő hat évben. A BMW dolgozóinak száma tavaly 5%-kal 97 275-re emelkedett vi­lágviszonylatban. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. január 29-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,401 Lengyel zloty 11,883 Angol font 69,055 Magyar forint (100) 17,361 Cseh korona 1,333 Svéd korona 4,593 Dán korona 5,707 Szlovén tollár (100) 19,188 Japán ien (100) 36,688 Svájci frank 28,785 Kanadai dollár 30,444 USA-dollár 49,078 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2002. jan. 27-én) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül HVB Bank Slovakia 5,00-5,50 5,00-5,50 5,25-5,75­3,75-4,00 Banka Slovakia 6,50 7,10 7,40 7,60 4,00 Investicná a rozvojová banka 6,00 6,40 6,60 6,90 7,10 3,50 Istrobanka 6,00 6,50 6,65 6,85 7,00 2,50 Ludová banka 5,55 6,15 6,45 6,95 3,25 Pol'nobanka 6,20 6,40 6,45 6,50 3,50 Postová banka 5,50 6,00 6,30 6,75 3,10 Prvá komunálna banka 5,90 6,30 6,50 6,70 6,80 3,00 Tatra banka­­­­­3,25 Slovenská sporitel'na 4,90-5,60 5,40-6,00­5,50-6,35 5,90-6,70 2,50 Vseobecná úverová banka 5,20 5,40 5,60 5,80 5,90 6,00 2,50 A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2002. jan. 27-én) Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap folyószámla CSOB 4,40,4,60 5,205,40 5,705,90 6,206,40 6,506,70 6,556,75 1,50-4,50 Banka Slovakia 5,20 5,80 6,20 6,70 7,00- ' 3,00 HVB bank Slovakia 4,704,90 5,35-5,55 5,806,00 5,106,30 6,156,35 6,006,20 1,50 Investicná a rozvojová banka 4,805,00 5,505,70 5,806,00 6,306,50 6,706,90 6,807,00 2,00-4,30 Istrobanka 4,805,00 5,405,55 5,806,10 6,406,60 6,606,70 6,807,00 2,00 Ludová banka 4,75 5,00 5,50 6,00 5,756,25 6,256,75 2,00-3,75 Pol'nobanka 4,604,90 5,105,55 5,305,90 5,706,20 5,906,40 5,906,35 3,50-ig Prvá komunálna banka 4,70 5,105,40 5,505,80 5,806,10 6,206,50 6,60 2,00-3,00 Tatra banka 5,105,30 5,405,60 5,806,00 6,006,20­1,75 Slovenská sporitel'na 4,704,80 5,205,30 5,45-5,55 5,906,50 6,156,80 6,256,60 1,75 Vseobecná úverová banka 4,704,90 5,105,50 5,65-5,95 6,156,55 6,456,85 6,70 2,00-3,70 Postová banka 5,00 5,50 5,70 6,30 6,80 7,00 2,00-5,00

Next

/
Thumbnails
Contents