Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-29 / 24. szám, kedd

Kultúra ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 29 Szavalóverseny a papköltő emlékére Királyhelmec. A Mécs László Keresztény Központ február 10-én harmadik alkalommal rendezi meg az alap- és középiskolások, va­lamint a felnőttek részére a Mécs László Szavalóversenyt. A város­ban éveken át lelkiszolgálatot teljesítő papköltő emlékét idéző ve­télkedőbe Mécs László vagy más felvidéki magyar költő versével le­het benevezni, legkésőbb február 3-ig (cím: Mécs L. Keresztény Központ, 077 01 Kráfovsky Chlmec, Mécs L. u. 3.; tel./fax: 056/632-29-75). (kát) Holnap: Szőttes táncház Pozsony. A Szőttes Kamara Néptáncegyüttes - a Magyar Intézet támogatásával - holnap 19 órától tartja a Csemadok nagytermé­ben soron következő táncházát, amelyben palóc és székelyföldi táncokat tanulhatnak az érdeklődők. Muzsikálnak és rövid koncer­tet adnak: Cseh Tamás és barátai, (ú) Farsangi játszóház gyerekeknek Pozsony. A Szőttes Kamara Néptáncegyüttes értesít minden ked­ves gyereket és szüleiket, hogy a Magyar Intézet támogatásával rendezett januári játszóházát már új helyszínen, a Duna utcai isko­la Pinceklubjában tartja január 31-én, csütörtökön 15 órától 18 óráig. A gyerekek a gutái Szabó Mária nénivel farsangi fánkot süt­nek és természetssen táncolnak, énekelnek és játszanak is majd. A játszóház mindenki számára ingyenes, (ú) SZÍNHÁZ ___________________________POZSONY___________________________ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Varázsfuvola 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: A mizantróp (a Brünni Nemzeti Színház vendégjátéka) 19 KIS SZÍNPAD: Jelenetek egy házasságból 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Két úr szolgája 10 Pink Floyd, Ritmusban 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A kis herceg 10,13 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Macbeth 18.30 MOZI POZSONY HVIEZDA: A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (amerikai-új-zélan- di) 16,19 OBZOR: Őszi visszatérés (cseh-görög) 18, 20 MLADOST: Roberto Succo (francia) 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Traffic (amerikai) 17.15, 20 Roberto Succo (francia) 20.15 Farka­sok szövetsége (francia) 17 Csokoládé (amerikai) 17.45 Szexi ször­nyeteg (angol) 18.30 Vad kagylók (holland) 20 Magányosok (cseh) 19.30 KASSA DRUZBA: Farkasok szövetsége (francia) 16, 18, 20 TATRA: Betép­ve (amerikai) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (amerikai-új-zélandi) 16,19 ÚSMEV: A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (amerikai-új-zélandi) 13,16,19 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Dupla vagy minden (amerikai) 18 ÉRSEK­ÚJVÁR - MIER: Traffic (amerikai) 17,19 KOVÁK: Harry Potter és a bölcsek köve (angol-amerikai) 19.30 GYŐR PLAZA: Amerikai pite 2 (amerikai) 18, 20.15 Atlantisz - Az elve­szett birodalom (amerikai) 14.15, 16.15 Csajok a csúcson (német) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Csocsó, avagy éljen május 1-je! (ma­gyar) 13.30, 15.30 Ellenséges terület (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (amerikai-új-zélan- di) 14, 16.15, 17.15, 19.30, 20.30, 21.45 Harry Potter és a böl­csek köve (angol-amerikai) 13.30, 16.30, 20 Jay és Néma Bob visszavág (amerikai) 14, 16 Ne szólj száj (amerikai) 17.45, 20 Vanília égbolt (amerikai) 15, 17.30, 20 Ahogy tegnapi számunkban már beszámoltunk róla, pénteken este ad­ták át a Balett Virága Philip Morris-díjat. Képünkön Martin Blahuta, a 2001-es év legjobb balettművésze, valamint Éva Petráková, a 2001-es év legjobb pályakezdő balettművésze David Tenoréval, a Philip Morris Slo­vakia vezérigazgatójával (középen). (Képarchívum) Vizuális kalandozás az időben a Szlovák Nemzeti Galéria A szlovák fotográfia 1925-2000 című kiállításán Arcélalaldtás a fényírásban Karol Kállay: Moderna, 1947 A Szlovák Nemzeti Galériá­ban február tizedikéig még megtekinthető A szlovák fo­tográfia 1925-2000 című nagyszabású kiállítás, ame­lyet a tavalyi Fotóhónap al­kalmából nyitottak meg, s amely a szlovákiai fotográ­fia történetébe - korszakai­ba, irányzataiba, stílusbeli és technikai kísérleteibe - ad bepillantást, felsorakoz­tatva a fényírás művészeté­nek hazai egyéniségeit. TALLÓSI BÉLA A galéria a kiállítással - egyik ku­rátora Aurel Hrabusicky szavai szerint - nemcsak egy médiaág művészi értékeit sorakoztatja fel, hanem, jelképesen szólva, egy családi fotóalbumot tár a látogató elé, amelyben a család egész Szlo­vákia, s annak háromnegyed szá­zados „élete” elevenedik meg a fényképpapíron megörökített koc­kákon. A modern szlovák fotóművészet története, amelyet a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria bemutat, e médiaág területén elvégzett új művészeti kutatás eredménye, amely megváltoztatta a szlovák fo­tográfia fejlődéséről eddig festett képet. Azt, amelyet még a nyolcva­nas években Ludovít Hlavác alakí­tott ki a műfajt összegző művével. Ennek az új koncepciójú vizsgáló­dásnak és értékelésnek a fókuszá­ba azok az alkotó egyéniségek ke­rültek, akik nemcsak a valóságot akarták mechanikusan lemásolni és megörökíteni gépük objektívén keresztül, hanem akik a célba vett eseményekről és történésekről, a látványról saját véleményüket, ta­pasztalatukat akarták továbbadni, s ennek a többletnek - fogalmaz­hatnánk talán úgy is, hogy a gon­dolkodó egyéniség vizuális kom­mentárjának - a fotópapíron való megjelenésével fotográfiailag akartak értékeset alkotni. A „vég­termékre”, vagyis magukra a fény­képekre vonatkoztatva az előző Viliam Malik: Árvácska, 1936 gondolatot, olyan munkák alkot­ják a nemzeti galériában látható szlovák fotográfiatörténet gerin­cét, amelyek képi megoldásaikkal, a rokon vizuális műfajok eredmé­nyeivel szinkronban fejlődő újabb és újabb fotográfiai fordulatokkal, korszerű kompozíciós, képalkotói elvek érvényesítésével és haladó szemléleteket tükrözni tudó újsze­rű nézőpontokkal járultak hozzá a szlovákiai fényképezés profiljának kialakításához. Az új - a nemzeti galériabeli kiállí­táson dokumentált - fotótörténet 1925-tel kezdődik, mivel Szlová­kiában a fényírásnak mint önálló modern művészeti ágnak csak a húszas évek második felében te­remtődtek meg a megfelelő mű­szaki feltételei. Ekkor formálódtak és indultak fej­lődésnek azok a fotográfiai érdek­lődést alakító szemléleti és stílus- irányzatok, nagyrészt az avant­gárd kifejezési formák hatása alatt, amelyek megalapozták a szisztematikus és folyamatos szlo­vák fotográfiatörténetet. A szlovák fotográfia 1925-2000 cí­mű kiállítás következő fejezete a modernizmus hanyatlását mutatja be, vagyis a fényírás művészetében is a visszahúzó, a szellemiség prog­resszív kiteljesedését eltipró legke­ményebb diktatúrát jelentő negy­venes-ötvenes éveket. Majd a hat­vanas éveket, amelyek kedveztek a majdnem elvérzett modernizmus megerősödésének. A hetvenes években „íródott” fotográfiatörté­net a klisék elleni küzdelem, s an­nak a lehetőségnek a kihasználása, amelyet a művészet intermediális jellege nyújtott, kínált. A fotótörténet újkori fejezetét a nyolcvanas évek közepén kirob­bant új hullám alkotja. Ez a nagy erővel hódító - a fényképező­gépnek addig be nem járt területe­ken is teret követelő és kiharcoló - fellendülés a cseh és a szlovál fényképészetben új irányt honost' tott meg: a megrendezett, alakított vagy képzelt valóságú fotográfiát (A fotós nem a valós élet által ki nált látványrealitás megismételhe tetlen pillanatát választja témájá­ul, hanem (ki) alakított, megren­dezett, jelképes valósággal transz formálja látvánnyá a legelvontabb tehát az anyagai formalétezés nél küli eszmei, érzelmi szférákból merített üzeneteit.) A szlovák fotográfia 1925-200C című kiállítás legújabb kori feje­zete illusztrálja a fényképészet al­kalmazási lehetőségeit más médi­ákban, valamint a visszahatást is: más médiák térhódítását a fotog­ráfiában. Nem utolsósorban üzen­ni próbál a jelen korszerű vívmá nyáról és a jövő valószínűnek tar­tott útjáról: a digitális fotográfia lehetőségeiről. Túléli-e a kommersz kultúrát a mi hagyományos kultúránk, irodalmunk? Értékrendről és kihívásokról NÉMETH GYULA Meglehetősen gyakorta kerül terí­tékre mostanság, elsősorban a globalizáció és a mindent elárasz­tó, egyre inkább amerikanizálódó, úgynevezett kommersz kultúra kapcsán a klasszikus kultúra, az irodalom, a művészet szerepe, kül­detése és elsősorban azok jövője. Egészen pontosan úgy vetődik fel legtöbbször a kérdés, hogy van-e még létjogosultsága a klasszikus értelemben vett kulturális érték­rendünknek, hogy túléli-e a látszó­lag mindent letaroló kommersz kultúrát a mi hagyományos, embe­ri léptékekkel mérhető kultúránk, irodalmunk, művészetünk. A kér­désfeltevésekre megnyilvánulok véleményét is hozzátéve a magam meglátásaihoz, úgy vélem, olyan időszakot élünk, amikor is megle­hetősen nehéz egyértelmű választ adni erre a kérdésre. Nehéz, mondom, ám esetenként vannak olyan momentumok, olyan történések és megnyilvánu­lások, melyek egyértelműen azt sugallják, hogy nem annyira re­ménytelen a helyzet, mint aho­gyan az a dolgok jelenlegi (eseten­ként látszólagos) állása alapján tűnhet. Ebbéli véleményemet min­denképpen ilyen irányba tereli pél­dául a magyar közszolgálati televí­zió egyik legutóbbi vállalkozása is, amikor az egyes csatornán, éppen a december végi - ünnepi - idő­szakhoz időzítve, ismételten mű­sorára tűzte Szabó Magda azonos című regénye (és forgatókönyve) alapján készült - Abigél című film­sorozatát, melynek utolsó része ja­nuár közepén pergett le. Akik régebbről ismerik a filmet, azok tudják, s akik most látták elő­ször, azok is megtapasztalhatták, hogy a film nem tegnap készült. Ezt az ezredforduló színes televízi­ós technikáján is átütő, a filmnek kissé megfakult színein túl az ab­ban szereplők nagy részével nagy­jából egyidős nézőnek eszébe jut­tatta azt is, hogy a filmbeli csitri lá­nyokat és fiatal tanárokat alakító színészek mára, vele együtt, érett asszonyokká és férfiakká idősöd­tek. Meg azt is, hogy a film idő­sebb, neves szereplői és alkotói kö­zül néhányan már egy mennybéli stúdió talán mindent látó kamerá­ja mögül szemlélik a földi történé­seket. És a csoda ennek ellenére is megtörtént. A csoda, amely mind­össze annyi, hogy a filmnek A valós érték mindig fölötte áll hatalmaknak, irányzatoknak. évtizedekekkel az elkészülte után sem kisebb a sikere, a hatása. Nézőszáma ugyan csökkenhetett annyira a régebbi vetítésekhez vi­szonyítva, amennyire a magyar nyelvű televíziós csatornák jelenle­gi száma megoszthatja a potenciá­lis nézőszámot, a regény és a belőle készült film sikerén és máig ható értékein azonban ez mit sem vál­toztat. S a film, illetve a regény kapcsán olyan gondolatok fogal­mazódnak újra az emberben, me­lyeknek papírra vetése, másokkal való megosztása nagyon is idősze­rű, s talán nem teljesen hiábavaló. Először is: Szabó Magda Abigélje, illetve a belőle készült, Zsurzs Éva által rendezett film, úgy érzem, az egyik hatásos és mérvadó válasz lehet az előbbiekben felvetett, mindennapjainkat foglalkoztató kérdésekre. Amíg ugyanis Szabó Magda nagyságú alkotók és Abigél fajsúlyú alkotások születnek és lé­teznek, addig az irodalomnak, a művészetnek, a kultúrának kell, hogy szerepe, küldetése, ember­formáló ereje legyen. Másodszor: Szabó Magda Abigélje számomra (de nagyon remélem, hogy nemcsak számomra) egyér­telműen azt jelenti, hogy a mi kö­zép-európai, hagyományos kultu­rális értékrendünk más erővona­lak mentén épült (és épül, részben legalább még ma is), mint a mé- diadömping által hirtelen nya­kunkba zúdított kommersz kultúr- értékrend. Harmadszor: Szabó Magda Abi­gélje bizonyítja azt is - és ezt az egyik epizód előtt sugárzott, a film egykori szereplőivel készített, visz- szaemlékező összeállításban el­hangzottak csak megerősítették -, hogy az igazi, valós érték mindig fölötte áll rendszereknek, hatal­maknak, irányzatoknak és ideoló­giáknak. S hogy az igazi, valós ér­ték egyedüli mércéje csakis az em­berség és emberiesség lehet. És legvégül: Szabó Magda Abigél­jének máig ható sikere, az abból adódó nézői sikerélmény egy időre talán újra elhitetheti velünk, hogy e megváltozott világban sem kell szégyellnünk emberségünket és emberi mivoltunkat, és talán meg­győzhet bennünket arról is, hogy sajátos, emberi léptékű kulturális értékeinknek a beköszöntött XXI. században is van helye, és sajátos, pótolhatatlan színt jelent azon a bizonyos képzeletbeli palettán. BEÍRATÁSOK ♦ Nagymegyer A Nagymegyeri Bartók Béla Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazga­tósága értesíti a tisztelt szülőket hogy a 2002/2003-as tanév első év­folyamába február Tjéig (péntekig) lesz a beíratás az Öreg utcai épüle­tében reggel 8 órától 17 óráig. Kér­jük, hozzák magukkal a gyermek születési anyakönyvi kivonatát! Szeretettel vájjuk önöket! ♦ Dunaszerdahely A Dunaszerdahelyi Komensky Utca Magyar Tannyelvű Alapiskola igaz­gatósága értesíti a tisztelt szülőket, hogy a 2002/2003-as tanév 1. évfo­lyamába az ünnepélyes beiratkozás február 4-én, 15 órakor lesz, diákja ink vidám műsorral köszöntik a jö­vendő elsősöket. Aki ezen beiratko­záson nem tud részt venni, gyerme­két február 5-től 8-ig 14.30-tól 17 óráig írathatja be. A beíratást az is­kola pedagógusai játékos foglalko­zással teszik felejthetedenné. Hoz­zák magukkal gyermekük születési bizonyítványát. A 2002/2003-as tanévben is nyitunk ének-zene tago­zatos osztályt. Minden jelentkezői nagy szeretettel várunk. ♦ Érsekújvár Az Érsekújvári Czuczor Gergely Ma­gyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatósága értesíti a tisztelt szülő­ket, hogy a 2002/2003-as tanév el­ső évfolyamába a beíratás 2002. február 4-5-én lesz az iskola épüle­tében, reggel 8 órától 17 óráig. Kér­jük, hozzák magukkal a gyermek születési anyakönyvi kivonatát. Sze­retettel várjuk önöket! ♦ Nagykapos A Nagykaposi Erdélyi János Ma­gyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatósága értesíti a tisztelt szü­lőket, hogy a 2002/2003-as tanét 1. évfolyamába a beíratás februái 15-ig tart az iskola Fábry és Ko­mensky utcai épületében, tanítás: napokon 8-től 14 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents