Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-29 / 24. szám, kedd
Kultúra ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 29 Szavalóverseny a papköltő emlékére Királyhelmec. A Mécs László Keresztény Központ február 10-én harmadik alkalommal rendezi meg az alap- és középiskolások, valamint a felnőttek részére a Mécs László Szavalóversenyt. A városban éveken át lelkiszolgálatot teljesítő papköltő emlékét idéző vetélkedőbe Mécs László vagy más felvidéki magyar költő versével lehet benevezni, legkésőbb február 3-ig (cím: Mécs L. Keresztény Központ, 077 01 Kráfovsky Chlmec, Mécs L. u. 3.; tel./fax: 056/632-29-75). (kát) Holnap: Szőttes táncház Pozsony. A Szőttes Kamara Néptáncegyüttes - a Magyar Intézet támogatásával - holnap 19 órától tartja a Csemadok nagytermében soron következő táncházát, amelyben palóc és székelyföldi táncokat tanulhatnak az érdeklődők. Muzsikálnak és rövid koncertet adnak: Cseh Tamás és barátai, (ú) Farsangi játszóház gyerekeknek Pozsony. A Szőttes Kamara Néptáncegyüttes értesít minden kedves gyereket és szüleiket, hogy a Magyar Intézet támogatásával rendezett januári játszóházát már új helyszínen, a Duna utcai iskola Pinceklubjában tartja január 31-én, csütörtökön 15 órától 18 óráig. A gyerekek a gutái Szabó Mária nénivel farsangi fánkot sütnek és természetssen táncolnak, énekelnek és játszanak is majd. A játszóház mindenki számára ingyenes, (ú) SZÍNHÁZ ___________________________POZSONY___________________________ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Varázsfuvola 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: A mizantróp (a Brünni Nemzeti Színház vendégjátéka) 19 KIS SZÍNPAD: Jelenetek egy házasságból 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Két úr szolgája 10 Pink Floyd, Ritmusban 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A kis herceg 10,13 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Macbeth 18.30 MOZI POZSONY HVIEZDA: A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (amerikai-új-zélan- di) 16,19 OBZOR: Őszi visszatérés (cseh-görög) 18, 20 MLADOST: Roberto Succo (francia) 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Traffic (amerikai) 17.15, 20 Roberto Succo (francia) 20.15 Farkasok szövetsége (francia) 17 Csokoládé (amerikai) 17.45 Szexi szörnyeteg (angol) 18.30 Vad kagylók (holland) 20 Magányosok (cseh) 19.30 KASSA DRUZBA: Farkasok szövetsége (francia) 16, 18, 20 TATRA: Betépve (amerikai) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (amerikai-új-zélandi) 16,19 ÚSMEV: A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (amerikai-új-zélandi) 13,16,19 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Dupla vagy minden (amerikai) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Traffic (amerikai) 17,19 KOVÁK: Harry Potter és a bölcsek köve (angol-amerikai) 19.30 GYŐR PLAZA: Amerikai pite 2 (amerikai) 18, 20.15 Atlantisz - Az elveszett birodalom (amerikai) 14.15, 16.15 Csajok a csúcson (német) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Csocsó, avagy éljen május 1-je! (magyar) 13.30, 15.30 Ellenséges terület (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (amerikai-új-zélan- di) 14, 16.15, 17.15, 19.30, 20.30, 21.45 Harry Potter és a bölcsek köve (angol-amerikai) 13.30, 16.30, 20 Jay és Néma Bob visszavág (amerikai) 14, 16 Ne szólj száj (amerikai) 17.45, 20 Vanília égbolt (amerikai) 15, 17.30, 20 Ahogy tegnapi számunkban már beszámoltunk róla, pénteken este adták át a Balett Virága Philip Morris-díjat. Képünkön Martin Blahuta, a 2001-es év legjobb balettművésze, valamint Éva Petráková, a 2001-es év legjobb pályakezdő balettművésze David Tenoréval, a Philip Morris Slovakia vezérigazgatójával (középen). (Képarchívum) Vizuális kalandozás az időben a Szlovák Nemzeti Galéria A szlovák fotográfia 1925-2000 című kiállításán Arcélalaldtás a fényírásban Karol Kállay: Moderna, 1947 A Szlovák Nemzeti Galériában február tizedikéig még megtekinthető A szlovák fotográfia 1925-2000 című nagyszabású kiállítás, amelyet a tavalyi Fotóhónap alkalmából nyitottak meg, s amely a szlovákiai fotográfia történetébe - korszakaiba, irányzataiba, stílusbeli és technikai kísérleteibe - ad bepillantást, felsorakoztatva a fényírás művészetének hazai egyéniségeit. TALLÓSI BÉLA A galéria a kiállítással - egyik kurátora Aurel Hrabusicky szavai szerint - nemcsak egy médiaág művészi értékeit sorakoztatja fel, hanem, jelképesen szólva, egy családi fotóalbumot tár a látogató elé, amelyben a család egész Szlovákia, s annak háromnegyed százados „élete” elevenedik meg a fényképpapíron megörökített kockákon. A modern szlovák fotóművészet története, amelyet a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria bemutat, e médiaág területén elvégzett új művészeti kutatás eredménye, amely megváltoztatta a szlovák fotográfia fejlődéséről eddig festett képet. Azt, amelyet még a nyolcvanas években Ludovít Hlavác alakított ki a műfajt összegző művével. Ennek az új koncepciójú vizsgálódásnak és értékelésnek a fókuszába azok az alkotó egyéniségek kerültek, akik nemcsak a valóságot akarták mechanikusan lemásolni és megörökíteni gépük objektívén keresztül, hanem akik a célba vett eseményekről és történésekről, a látványról saját véleményüket, tapasztalatukat akarták továbbadni, s ennek a többletnek - fogalmazhatnánk talán úgy is, hogy a gondolkodó egyéniség vizuális kommentárjának - a fotópapíron való megjelenésével fotográfiailag akartak értékeset alkotni. A „végtermékre”, vagyis magukra a fényképekre vonatkoztatva az előző Viliam Malik: Árvácska, 1936 gondolatot, olyan munkák alkotják a nemzeti galériában látható szlovák fotográfiatörténet gerincét, amelyek képi megoldásaikkal, a rokon vizuális műfajok eredményeivel szinkronban fejlődő újabb és újabb fotográfiai fordulatokkal, korszerű kompozíciós, képalkotói elvek érvényesítésével és haladó szemléleteket tükrözni tudó újszerű nézőpontokkal járultak hozzá a szlovákiai fényképezés profiljának kialakításához. Az új - a nemzeti galériabeli kiállításon dokumentált - fotótörténet 1925-tel kezdődik, mivel Szlovákiában a fényírásnak mint önálló modern művészeti ágnak csak a húszas évek második felében teremtődtek meg a megfelelő műszaki feltételei. Ekkor formálódtak és indultak fejlődésnek azok a fotográfiai érdeklődést alakító szemléleti és stílus- irányzatok, nagyrészt az avantgárd kifejezési formák hatása alatt, amelyek megalapozták a szisztematikus és folyamatos szlovák fotográfiatörténetet. A szlovák fotográfia 1925-2000 című kiállítás következő fejezete a modernizmus hanyatlását mutatja be, vagyis a fényírás művészetében is a visszahúzó, a szellemiség progresszív kiteljesedését eltipró legkeményebb diktatúrát jelentő negyvenes-ötvenes éveket. Majd a hatvanas éveket, amelyek kedveztek a majdnem elvérzett modernizmus megerősödésének. A hetvenes években „íródott” fotográfiatörténet a klisék elleni küzdelem, s annak a lehetőségnek a kihasználása, amelyet a művészet intermediális jellege nyújtott, kínált. A fotótörténet újkori fejezetét a nyolcvanas évek közepén kirobbant új hullám alkotja. Ez a nagy erővel hódító - a fényképezőgépnek addig be nem járt területeken is teret követelő és kiharcoló - fellendülés a cseh és a szlovál fényképészetben új irányt honost' tott meg: a megrendezett, alakított vagy képzelt valóságú fotográfiát (A fotós nem a valós élet által ki nált látványrealitás megismételhe tetlen pillanatát választja témájául, hanem (ki) alakított, megrendezett, jelképes valósággal transz formálja látvánnyá a legelvontabb tehát az anyagai formalétezés nél küli eszmei, érzelmi szférákból merített üzeneteit.) A szlovák fotográfia 1925-200C című kiállítás legújabb kori fejezete illusztrálja a fényképészet alkalmazási lehetőségeit más médiákban, valamint a visszahatást is: más médiák térhódítását a fotográfiában. Nem utolsósorban üzenni próbál a jelen korszerű vívmá nyáról és a jövő valószínűnek tartott útjáról: a digitális fotográfia lehetőségeiről. Túléli-e a kommersz kultúrát a mi hagyományos kultúránk, irodalmunk? Értékrendről és kihívásokról NÉMETH GYULA Meglehetősen gyakorta kerül terítékre mostanság, elsősorban a globalizáció és a mindent elárasztó, egyre inkább amerikanizálódó, úgynevezett kommersz kultúra kapcsán a klasszikus kultúra, az irodalom, a művészet szerepe, küldetése és elsősorban azok jövője. Egészen pontosan úgy vetődik fel legtöbbször a kérdés, hogy van-e még létjogosultsága a klasszikus értelemben vett kulturális értékrendünknek, hogy túléli-e a látszólag mindent letaroló kommersz kultúrát a mi hagyományos, emberi léptékekkel mérhető kultúránk, irodalmunk, művészetünk. A kérdésfeltevésekre megnyilvánulok véleményét is hozzátéve a magam meglátásaihoz, úgy vélem, olyan időszakot élünk, amikor is meglehetősen nehéz egyértelmű választ adni erre a kérdésre. Nehéz, mondom, ám esetenként vannak olyan momentumok, olyan történések és megnyilvánulások, melyek egyértelműen azt sugallják, hogy nem annyira reménytelen a helyzet, mint ahogyan az a dolgok jelenlegi (esetenként látszólagos) állása alapján tűnhet. Ebbéli véleményemet mindenképpen ilyen irányba tereli például a magyar közszolgálati televízió egyik legutóbbi vállalkozása is, amikor az egyes csatornán, éppen a december végi - ünnepi - időszakhoz időzítve, ismételten műsorára tűzte Szabó Magda azonos című regénye (és forgatókönyve) alapján készült - Abigél című filmsorozatát, melynek utolsó része január közepén pergett le. Akik régebbről ismerik a filmet, azok tudják, s akik most látták először, azok is megtapasztalhatták, hogy a film nem tegnap készült. Ezt az ezredforduló színes televíziós technikáján is átütő, a filmnek kissé megfakult színein túl az abban szereplők nagy részével nagyjából egyidős nézőnek eszébe juttatta azt is, hogy a filmbeli csitri lányokat és fiatal tanárokat alakító színészek mára, vele együtt, érett asszonyokká és férfiakká idősödtek. Meg azt is, hogy a film idősebb, neves szereplői és alkotói közül néhányan már egy mennybéli stúdió talán mindent látó kamerája mögül szemlélik a földi történéseket. És a csoda ennek ellenére is megtörtént. A csoda, amely mindössze annyi, hogy a filmnek A valós érték mindig fölötte áll hatalmaknak, irányzatoknak. évtizedekekkel az elkészülte után sem kisebb a sikere, a hatása. Nézőszáma ugyan csökkenhetett annyira a régebbi vetítésekhez viszonyítva, amennyire a magyar nyelvű televíziós csatornák jelenlegi száma megoszthatja a potenciális nézőszámot, a regény és a belőle készült film sikerén és máig ható értékein azonban ez mit sem változtat. S a film, illetve a regény kapcsán olyan gondolatok fogalmazódnak újra az emberben, melyeknek papírra vetése, másokkal való megosztása nagyon is időszerű, s talán nem teljesen hiábavaló. Először is: Szabó Magda Abigélje, illetve a belőle készült, Zsurzs Éva által rendezett film, úgy érzem, az egyik hatásos és mérvadó válasz lehet az előbbiekben felvetett, mindennapjainkat foglalkoztató kérdésekre. Amíg ugyanis Szabó Magda nagyságú alkotók és Abigél fajsúlyú alkotások születnek és léteznek, addig az irodalomnak, a művészetnek, a kultúrának kell, hogy szerepe, küldetése, emberformáló ereje legyen. Másodszor: Szabó Magda Abigélje számomra (de nagyon remélem, hogy nemcsak számomra) egyértelműen azt jelenti, hogy a mi közép-európai, hagyományos kulturális értékrendünk más erővonalak mentén épült (és épül, részben legalább még ma is), mint a mé- diadömping által hirtelen nyakunkba zúdított kommersz kultúr- értékrend. Harmadszor: Szabó Magda Abigélje bizonyítja azt is - és ezt az egyik epizód előtt sugárzott, a film egykori szereplőivel készített, visz- szaemlékező összeállításban elhangzottak csak megerősítették -, hogy az igazi, valós érték mindig fölötte áll rendszereknek, hatalmaknak, irányzatoknak és ideológiáknak. S hogy az igazi, valós érték egyedüli mércéje csakis az emberség és emberiesség lehet. És legvégül: Szabó Magda Abigéljének máig ható sikere, az abból adódó nézői sikerélmény egy időre talán újra elhitetheti velünk, hogy e megváltozott világban sem kell szégyellnünk emberségünket és emberi mivoltunkat, és talán meggyőzhet bennünket arról is, hogy sajátos, emberi léptékű kulturális értékeinknek a beköszöntött XXI. században is van helye, és sajátos, pótolhatatlan színt jelent azon a bizonyos képzeletbeli palettán. BEÍRATÁSOK ♦ Nagymegyer A Nagymegyeri Bartók Béla Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatósága értesíti a tisztelt szülőket hogy a 2002/2003-as tanév első évfolyamába február Tjéig (péntekig) lesz a beíratás az Öreg utcai épületében reggel 8 órától 17 óráig. Kérjük, hozzák magukkal a gyermek születési anyakönyvi kivonatát! Szeretettel vájjuk önöket! ♦ Dunaszerdahely A Dunaszerdahelyi Komensky Utca Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatósága értesíti a tisztelt szülőket, hogy a 2002/2003-as tanév 1. évfolyamába az ünnepélyes beiratkozás február 4-én, 15 órakor lesz, diákja ink vidám műsorral köszöntik a jövendő elsősöket. Aki ezen beiratkozáson nem tud részt venni, gyermekét február 5-től 8-ig 14.30-tól 17 óráig írathatja be. A beíratást az iskola pedagógusai játékos foglalkozással teszik felejthetedenné. Hozzák magukkal gyermekük születési bizonyítványát. A 2002/2003-as tanévben is nyitunk ének-zene tagozatos osztályt. Minden jelentkezői nagy szeretettel várunk. ♦ Érsekújvár Az Érsekújvári Czuczor Gergely Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatósága értesíti a tisztelt szülőket, hogy a 2002/2003-as tanév első évfolyamába a beíratás 2002. február 4-5-én lesz az iskola épületében, reggel 8 órától 17 óráig. Kérjük, hozzák magukkal a gyermek születési anyakönyvi kivonatát. Szeretettel várjuk önöket! ♦ Nagykapos A Nagykaposi Erdélyi János Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatósága értesíti a tisztelt szülőket, hogy a 2002/2003-as tanét 1. évfolyamába a beíratás februái 15-ig tart az iskola Fábry és Komensky utcai épületében, tanítás: napokon 8-től 14 óráig.
