Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-29 / 24. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 29. Lemondott a kazah kormány Asztana. Két és fél éves kormányzás után tegnap lemondott Kaszimzsomat Tokajev kazah miniszterelnök és kabinetje. „Itt az ideje, hogy új emberek lépjenek színre új szemléletmóddal” - indokolta távozását a kormányfő. Az új kabinetet Nurszultan Nazarbajev államfő jelöli majd ki. (MTI) Hazaküldik a menekülteket London. Nagy-Britannia arra készül, hogy visszaküldje hazájukba az országban politikai menedékjogot kapott afgán menekülteket. Lord Rooker, a bevádorlási ügyekért felelős államminiszter szerint Afganisztán fokozatosan biztonságos országgá válik, és visszafogadhatja azokat, akik korábban brit földön kerestek menedéket. Az elmúlt években több tízezer afgán érkezett Nagy-Britanniá- ba a polgárháborúk és a tálib uralom elől menekülve. 1978 óta senkit nem küldtek vissza a brit hatóságok. (MTI) Guantánamói párhuzam New York/Iszlámábád. A pakisztáni igazságszolgáltatás tisztségviselői szerint Dániel Pearl amerikai újságírót az al-Kaidával kapcsolatban álló Harakat al-Mudzsa- hedin csoport tagjai rabolták el. A The Wall Street Journal dél-ázsiai irodájának vezetője egy hete tűnt el Karacsiból. A lap elektronikus postával fotókat kapott, amelyek egyikén pisztolyt tartanak Pearl fejéhez, a kísérőszöveg pedig azzal fenyegeti a CIA-ügy- nökösködéssel gyanúsított riportert, hogy hasonló bánásmódban részesül, mint a Guantánamón fogva tartott al-Kaida-tagok. Az üzenet ez utóbbiak számára védőügyvédet is követel. (MTI) Jól van a dalai láma Bombay. Orvosai szerint jól érzi magát a dalai láma, akit a hét végén szállítottak kórházba. A lámát egyelőre antibiotikumokkal kezelik, szervezete jól reagál a gyógyszerekre. (MTI) A dalai láma bélhurut és kimerültség miatt kényszerült kórházi ápolásra. (TASR/EPA) Áramlekapcsolás a légierőnél Vlagyivosztok. Szüneteltették tegnap az áramszolgáltatást a csendes-óceáni orosz légierő több fontos intézményében, mert a haderőnem hosz- szú ideje nem fizet a szolgáltatásért. Az áramszolgáltató üle- tékese elmondta, a távol-keleti légierő adóssága 8 millió dollár. A múlt héten egyébkén a csendes-óceáni orosz haditengerészetet fenyegette hasonló okokból az áramhiány, de a parancsnokság és az áramszolgáltató végül is meg tudott egyezni. (MTI) Szeptember 11-én a WTC déli tornyának 38. emeletén tartózkodott, vasárnap pedig Jeruzsálemben járt családlátogatáson Mark Sokolow másodszor is túlélte MTI-HÍR Jeruzsálem. Az amerikai Mark Sokolow tavaly szeptember 11-én alig élte túl a New York-i Világkereskedelmi Központi (WTC) elleni terrortámadást, vasárnap pedig kis híján a jeruzsálemi pokolgépes merénylet áldozatául esett. Egy palesztin öngyilkos merénylő vasárnap pokolgépet robbantott Nyugat-Jeruzsálem központjában, egy forgalmas utcán, kioltva két ember életét és megsebesítve járókelők tucatjait. A New Yorkban élő, 43 éves Sokolow, Rína nevű felesége, valamint Jamie, illetve Lauren nevű lánya - mind amerikai állampolgárok - is a sebesültek között van. Családlátogatásra utaztak Jeruzsálembe. Éppen egy cipőbolt előtt álltak, amikor a merénylet történt, mondta el Sokolow kórházi ágyán az izraeli televíziónak nyilatkozva. A férfi és Lauren néhány zúzódás- sal és vágással megúszta, a feleségnek azonban bőrátültetést kell elvégezni a lábán, Jamie-nek pedig meg kell műteni a szemét. Szeptember 11-én Sokolow a WTC déli tornyának 38. emeletén tartózkodott, a munkahelyén, amikor az első eltérített repülőgép becsapódott az északi toronyba. Az ő irodájában is mindenkit menekülésre szólítottak fel, és másokkal együtt az utolsó pillanatban ő is kijutott az épületből, mielőtt a másik eltérített gép becsapódott volna a déli toronyba. Ami pedig az öngyilkos merényletet illeti: nem biztos, hogy öngyilkosnak szánták, az izraeli rendőrség szerint lehet, hogy a tettet végrehajtó diáklány valahol el akarta helyezni a pokolgépet, amely aztán idő előtt robbant. Sokolow a szerencse fia, vasárnap csak könnyű sérüléseket szenvedett (TASR/AP-felvétel) Brüsszelben megerősítették a laekeni csúcson elfogadott bővítési menetrendet NATO-bővítés: Szlovákiával mindenképpen számolnak Berlusconi öröme Brüsszel. A soros spanyol elnökség programjának, valamint az EU-konvent felállításával és finanszírozásával kapcsolatos kérdések megvitatása mellett kiemelt témaként szerepelt a tizenötök külügyminisztereinek tegnapi brüsszeli értekezletén a rendkívül feszült közel- keleti helyzet is. ÖSSZEFOGLALÓ A svéd kormány szerint ostoba George Bush amerikai elnök közel-keleti politikája. Anna Lindh külügyminiszter asszony nem sokkal azelőtt, hogy Brüsszelben kollegáival tanácskozást kezdett volna a közel- keleti válságról, kijelentette: rendkívül nyugtalanítja, hogy Bush Jász- szer Arafat palesztin vezetőt a terroristákkal azonosítja. Szerinte Arafat ilyen minősítése „érdemben hamis, ostoba és rendkívül veszélyes”, továbbá „merő őrületnek” nevezte, hogy az USA Ariel Sáron izraeli kormányfőt megjutalmazza erőszakra épülő politikájáért. Egyébként Arafat támogatása mellett szállt síkra Kína is, ez a lényege annak a levélnek, amelyet Csiang Cö-min államfő írt a palesztin elnöknek. Maga Arafat tegnap sürgős üzenetben kérte fel a francia elnököt és a török vezetőket: járjanak közbe az izraeli hatóságoknál annak érdekében, hogy oldják fel a palesztin önkormányzat alatt lévő városok blokádját. Itt kell emlékeztetni rá: a spanyol külügyminiszter nemrégiben az EU nevében felszólította Izraelt, hagyjon fel a palesztin területeken lévő létesítmények rombolásával, s kilátásba helyezte, listát készítenek azokról az épületekről, amelyek uniós támogatásokból épültek, s benyújtják Izraelnek a számlát. A tegnapi értekezleten Silvio Berlusconi olasz kormányfő, aki a közelmúltban a külügyek irányítását is átvette, azt hangsúlyozta, hogy Olaszország a spanyol elnökség valamennyi célkitűzésével egyetért. Berlusconi került minden utalást a konvent körüli nézeteltérésekre. A konvent kérdése azért került előtérbe, mert Berlusconi a testület alelnökévé választott Giuliano Amato mellett helyettesét, Gianfranco Finit, a - neofasiszta múltú - Nemzeti Szövetség vezetőjét is delegálni kívánja. A decemberi laekeni EU-csúcson megerősített megállapodás értelmében minden tagország kormánya csak egy-egy képviselőt küldhet ugyan a kon- ventbe (a nemzeti parlamentek pedig további kettőt), az olasz miniszterelnök azonban azzal érvel, hogy alelnöki minőségében Amato nem a kormányt képviselné. A tagországok egy része eleinte ellenezte az olasz kérést, de a legutóbbi fejlemények fényében valószínűnek tűnik, hogy Berlusconi keresztülviszi akaratát. Diplomáciai források szerint a németek, a hollandok és a svédek is hajlanak arra, hogy félretegyék fenntartásaikat, mert belátták, nehéz volna bármelyik tagországtól is elvitatni képviselője kijelölésének a jogát. Louis Michel belga külügyminiszter azt mondta, sok mindenben nem tud egyetérteni a radikális jobboldalt képviselő Finivel, de Fini legalább „nem Bossi vagy Haider”. A tizenöt külügyminiszter a spanyol elnökség programjáról folytatott nyüvános (élő tv-adásban közvetített) vitával kezdte a tanácskozást. Mindannyian támogatásukról biztosították Madrid valamennyi fontosabb célkitűzését. Megerősítették, hogy tiszteletben kívánják tartani a csatlakozási tárgyalásoknak a legutóbbi csúcsértekezleteken megerősített menetrendjét, amely szerint a legfelkészültebb tagjelöltek már tagországként vehetnének részt a 2004-ben esedékes következő európai parlamenti választásokon. Spanyolország hat területre kíván kiemelt figyelmet fordítani elnöksége alatt: a terrorizmus elleni harcra, az eurókészpénz bevezetésére, a belső piac liberalizálásának folytatására, a bővítésre, az EU nemzetközi jelenlétének erősítésére, valamint az unió jövőjéről folytatott vitára. (m, t, ú) Gépkocsis merénylet Tel-Avivban Jeruzsálem. Egy palesztin férfi gépkocsival szándékosan elütött és megsebesített egy izraeli katonát Ciszjordániában, majd Tel-Aviv egyik elővárosába érve elütött egy rendőrt is. „A közeli őrsről kirohanó rendfenntartó erők a kavarodásban először azt hitték, hogy a terrorista tüzet nyitott, de miután lelőtték, nem találtak fegyvert sem az autóban, sem annak környékén” - közölte a rendőrség szóvivője. A sebesülteket kórházba szállították. A korábbi rendőrségi közlemény ugyanis még arról szólt, hogy a merénylő tüzet nyitott a járókelőkre, majd tűzpárbaj alakult ki közte és a kiérkező rendőrök között, és ebben a túzpárbajban lőtték agyon. (MTI) Szlovákia is kapna rendkívüli dotációt atomerőművének szanálására Kisebb támogatás az új tagoknak MTI-JELENTÉS Berlin. A keleti bővítés költségei kapcsán heves viták várhatók az Európai Unió és a tagjelölt államok között. Erre a következtetésre jutott tegnap a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FÁZ) a csatlakozási tárgyalások véghajrájára vonatkozó irányelvekből, amelyeket csak holnap hoz nyilvánosságra az Európai Bizottság, de a lap brüsszeli irodájának sikerült megszereznie a dokumentumot. Az „osztogatási küzdelem” középpontjában a közös agrár- és regionális politika áll; ezek emésztik fel a teljes EU- költségvetés 80 százalékát. A dokumentum tanúsága szerint az új tagoknak 2013-ig kell várniuk arra, hogy a törzsökös EU-országok mezőgazdasági termelőiével azonos támogatást kapjanak Brüsszelből. A regionális támogatások terén pedig az újak legkorábban 2007-ben lesznek egyenrangúak a régi tagokkal. A felvétel utáni első években az egy lakosra számított brüsz- szeli szubvenció mértéke csupán a fele lesz a görög vagy a spanyol kvótának. Különösen éles vita forrása lehet a bizottság agrárpolitikai terve - írja a FÁZ. Ennek értelmében az új tagok csatlakozásuk első évében (várhatóan 2004-ben) mindössze a jelenleg szokásos EU- szubvenció negyedét kapnák. 2006-ig ennek mértéke 35 százalékra emelkedne. A bizottság ezzel túllép az 1999-es berlini EU-csúcs határozatain, amelyek 2006-ig semmiféle közveden szubvencióban nem kívánták részesítem az új tagországokat. A bizottság azért módosította korábbi álláspontját, mert úgy érzi: a szubvenciók az agrárpolitika szüárd elemévé váltak, ezért hosszú távon nem tagadhatok meg az új tagoktól sem. Túl gyors bevezetésük viszont az elavult agrártermelési struktúrák konzerválását vonná maga után. Ehelyett a bizottság nagylelkű rendkívüli támogatást kíván nyújtani a vidéki térségeknek és a mezőgazdaság korszerűsítéséhez. A tagjelölteknek fizetendő strukturális támogatások egyharmadát az infrastruktúra fejlesztésére és környezetvédelmi célokra fordítanák. Litvánia és Szlovákia esetében a bizottság rendkívüli támogatást tervez az ottani atomerőművek szanálása, illetve bezárása érdekében. Minimum öt új tag MTI-JELENTÉS Brüsszel. Az euroadanti ügyekben általában jól értesült Financial Times kontinentális kiadásában tegnap közölt jelentés szerint a 19 NA- TO-tagország többsége azt szeretné, ha a szövetség novemberi prágai csúcstalálkozóján döntés születne a három balti állam, valamint Szlovákia és Szlovénia felvételéről. Oroszország reagálásától tartva a NATO eredetileg csak Szlovákia és Szlovénia felvételét fontolgatta. Washington azonban időközben módosította álláspontját, részint a baltiakat támogató erős érdekcsoportok nyomására, részint a tavaly szeptemberi terrortámadások hatására. A lap úgy tudja, hogy ha Franciaország, Törökország és néhány más tagállam keresztül tudja vinni akaratát, a bővítés Romániára és Bulgáriára is kiterjedhet. Ankara mindkettőjük felvételét támogatja, mert ez erősítené a stabilitást a Balkánon, hadserege korszerűsítésére ösztönözné a két országot, a Földközi-tenger déli medencéjében pedig létrehozná a NATO- tagországok Portugáliától Törökországig ívelő övezetét. Párizs mélyen hallgat a guantánamói franciákról Százezer terrorista ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Párizs. Hamid Karzai, az ideiglenes afgán kormány feje, aki még vasárnap Washingtonba érkezett, a terrorellenes harcról és hazája újjáépítéséről kezdett tárgyalásokat tegnap az amerikai vezetőkkel. Karzai - aki még indulása előtt fogadkozott, hogy az adományozók által Afganisztánnak ígért 4,5 milliárd dollárnyi segélyt „értelmesen” fogják felhasználni - látogatásának legfontosabb tegnapi programpontja a George Bush elnökkel megtartott találkozó volt. Megfigyelők emlékeztettek arra, hogy az egyik legkényesebb kérdés az amerikaiak afganisztáni bombázásainak folytatása. Karzai előzőleg egyik nyüatkoza- tában úgy foglalt állást, hogy az amerikaiaknak mindaddig Afganisztánban kellene maradniuk, amíg teljesen fel nem számolják az al-Kaida terrorszervezetet. Amerikai különleges egységek tegnap hajnalban megrohamoztak egy kandahári kórházat, amelyben az al-Kaida harcosainak egy csoportja még decemberben elbarikádozta magát. Richarc^heney amerikai al- elnök szerint százezer terroristát képezhettek ki az al-Kaida táboraiban. Az ABC-tévének elmondta, hogy bin Laden terrorszervezete akár 65 országban is gyökeret verhetett. A titkosszolgálatok al-Kaida-sejteket derítettek fel Nagy-Britanniában, Olaszországban, Malajziában, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken. Cheney feltételezte, hogy bin Laden még él, mert „ha halott lenne, akkor többjei utalna erre. Nagyobb lárma lenne az elhunyta és szervezetének sorsa körül.” Az alelnök úgy vélte, hogy az USA előbb-utóbb elfogja bin Ladent. Annál jobban nyugtalanba őt az al-Kaida sejtjeinek felszámolása. Bin Laden egymagában nem különösebben veszélyes, vüág- méretű terrorszervezetével együtt annál inkább - fejtegette. A Le Figaro szerint hét francia állampolgár található a Guantánamo bázisra szállított 158 al-Kaida- harcos között, Franciaország azonban ezt egyelőre vonakodik hivatalosan elismerni. A lap szerint az amerikai hatóságok már egy hete Párizs tudomására hozták a foglyok személyi adatait, a párizsi külügy- ben és a miniszterelnöki hivatalban azonban homályos okokból egyelőre feltűnő hallgatás övezi a témát. A Le Figaro furcsállja a francia hatóságok feszengő magatartását, különösen abban az összehasonlításban, hogy Tony Blair brit kormányfő már a múlt héten nyüvánosságra hozta a guantánamói rabok között található négy brit állampolgár nevét. (m, t, ú) India bizonyítva látja a pakisztáni részvételt Megölt merénylők MTI-HIR Újdelhi. Az indiai rendőrség megölt két pakisztánit, akikről gyanítják, hogy közük volt a kalkuttai Amerikai Tájékoztatási Központ elleni merénylethez. Ezt tegnap jelentette be Kamal Pandey indiai belügyminiszter. A kelet-indiai Hazáribágban (Dzsarkand állam) lezajlott rendőrségi rajtaütés során tűzharcban vesztették életüket a terroristák. A rendőrség lefoglalt egy AK-47-es géppisztolyt is, amelyet a január 22- i merényletben használtak. A belügyminiszter közölte: a megölt merénylők egyike halála előtt beismerő vallomást tett. A száguldó motorkerékpárról leadott lövéssorozatban a kulturális központot őrző négy indiai rendőr vesztette életét. ,A merénylet ügyében tovább folyik a nyomozás, de most már aligha kétséges pakisztáni állampolgárok és pakisztáni bázisú csoportok szerepe az ügyben” - mondta a miniszter.
