Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-29 / 24. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 29. Közélet 5 Beszélgetés Rudolf Chmel irodalomtörténésszel, az Új Polgár Szövetségének (ANO) külpolitikai szakértőjével Alternatíva vagy csak ábránd? Rudolf Chmel a szlovák-ma­gyar kapcsolatok, kölcsönös traumáink és előítéleteink egyik legavatottabb ismerője. A státustörvény kapcsán ki­bontakozó vita várható ala­kulásáról, okairól és a két nemzet tényleges megbékélé­sének esélyeiről kérdeztük. SZILVÁSSY JÓZSEF A szlovák-magyar kapcsolatok alakulását 1998 óta kedvező fo­lyamatok, legújabban pedig elég­gé ellentmondásos tények jellem­zik. Elképzelhető, hogy a parla­ment már ma ismét magyarelle- nességtől lesz hangos, hiszen na­pirendre kerülhet a kedvezmény­törvény ügye. Mi a véleménye minderről? Idestova négy évvel ezelőtt a rend­szerváltás után először fordult elő, hogy mindkét országban azonos po­litikai értékrendet valló kormány került hatalomra, s ez a tény jótéko­nyan befolyásolta a szlovák­magyar kapcsolatokat. Sikerült fel­támasztani a visegrádi együttműkö­dés eszméjét. Az oldódó feszültsé­gek és a kedvező légkör egyik legjel­lemzőbb bizonyítékaként átadták az újjáépült Mária Valéria hidat, amelyet a szlovák és a magyar de­mokraták kapcsolataink új paradig­májának jelképeként üdvözöltek. Ugyanakkor a kedvező képet mu­tató felszín alatt továbbra is ott parázslanak az előítéletek, elfo­gultságok, amelyek bármikor is­mét fellobanhatnak. Számos jelenség figyelmeztet erre. Szlovákiában tavaly a megyehatá­rok, az alkotmány módosítása, to­vábbá a Magyar Koalíció Pártjának szándékai - Komárom megye létre­hozása, a kormánykoalícióból való kilépés lebegtetése - kapcsán erő­södtek fel a magyarellenes megnyil­vánulások. Most pedig a státustör­vény ugrasztottá ki a szlovákokat szilveszter utáni és farsang előtti tespedtségiikből. Sok honfitársam manapság is a magyarok elleni ke­mény fellépés híve. Az érem másik oldala viszont az, hogy a jelenlegi magyar külpolitika sem mutat kellő empátiát a szomszédokkal szem­» Meciar a kapcsola- r tok egyik megron- tója. Modellértékűén testesíti meg a vi- szony árnyoldalait. V ben. Ezt a kedvezménytörvény elő­készítése egyértelműen igazolja. A magyar illetékesek későn, illetve alig konzultáltak előzetesen partne­reikkel, holott a kedvezmények a szomszédos országok állampolgá­raira vonatkoznak. A jelenlegi bu­dapesti szomszédpolitika túlságo­san a határon túli magyar kisebb­„Most a státustörvény ugrasztottá ki a szlovákokat szilveszter utáni és farsang előtti tespedtségükből." (Somogyi Tibor felvétele) ségvédelemre összpontosít, amivel minimalizálja a két ország alapszer­ződésének jelentőségét és maxima­lizálja a kedvezménytörvényt. Le­hetséges, hogy ezt a politikát ápri­lisban a magyar választópolgárok kellőképpen honorálják, ám most az a kérdés, hogy a demokratikus szlovák kormány és a többi szom­széd kiegyezik-e ezzel a magyar tö­rekvésekkel. S ha már az empátiá­nál tartunk, hadd mondjam el, hogy a Magyar Koalíció Pártjának kellő kulturális és történelmi indoka volt ahhoz, hogy kiálljon a kedvezmény­törvény mellett, ám szintén elmu­lasztotta kellő időben és tényszerű­en tájékoztatni, előkészíteni szlovák koalíciós szövetségeseit. A magyar kedvezménytörvény nem az első ilyen jellegű jogsza­bály Európában. Szlovákiában 1996 óta hatályos hasonló jogi norma, amely a munkavállalást és a letelepedést illetően lényege­sen nagyobb lehetőségeket nyújt, mint a magyar dokumentum. Mindezek ellenére miért váltott ki a státustörvény akkora felzú­dulást a szlovákság körében? Azért is, mert a pozsonyi jogi norma valamennyi külföldi honfitársunkra vonatkozik, nem csupán néhány szomszédos országban élő szlovák ajkú személyekre. Másrészt a ma­gyar kedvezménytörvény a mai Eu­rópára jellemző multikulturális és multinacionális integráció helyett kísérletet tesz a határváltoztatások nélküli monokulturális és a mono- nacionális egyesülésre. A szomszé­dos országokban élő magyar nem­zeti közösségek identitásának meg­őrzésének elve helyett - amely az 1995-ben megkötött alapszerződés egyik fontos pillére - a státustör­vény túlontúl hangsúlyozza a ma­gyar nemzet reintegrálódását, és az egyfajta kárpódást Trianonért. Mindez pedig a kölcsönösen létező traumák, előítéletek és gyanakvá­sok árnyékában aligha lehet jó kiin­dulási pont a szükséges kompro­misszumhoz Beszélgetésünk elején említett el­lentmondások közé tartozik az a tény, hogy a státustörvény régóta nem tapasztalható egységbe ko­vácsolta a különböző értékrendű szlovák politikai pártokat, ame­lyek közül - és azért ez sem akár­mi - jelenleg Meciar pártja, a HZDS a legcsendesebb és a leg­tartózkodóbb. Mit szól ehhez? Meciar a szlovák-magyar kapcsola­tok egyik megrontója. Modellérté­kűén testesíti meg a kétoldalú vi­szony árnyoldalait. Ő azonban ké­pes pragmatikusan cselekedni, pil­lanatnyi vagy nagyobb távlatú érde­kei szerint ideig-óráig merőben más pózt magára ölteni. így volt az 1995-ben, amikor aláírta a szlo­vák-magyar alapszerződést, mert ki akart tömi a nemzetközi elszige­telésből. Ma is így cselekszik, ugyanis mindenképpen szeretné erősítem külföldi kapcsolatait. El kell viszont ismerni, hogy a HZDS mostam tartózkodó magatartása par excelence szintű machiavellista húzás. A többi szlovák párt jelenlegi stá­tustörvény- és részben magyarel­lenes egységfrontja már az őszi szlovákiai választások előtti kam­pányfogás vagy tartósabb politi­kai irányvonal? Látni kell, hogy az úgynevezett ma­gyar kártával, magyarellenes ke­ménykedéssel még mindig sok hívet lehet szerezni Szlovákiában. A szél­sőséges nacionalisták csak ezzel ha­donásznak, viszont a baloldali pár­tok, a Robert Fico vezette Smer, az SDL és az SOP, sőt a KDH vezetői a státustörvény ügyében ugyancsak a határozott szlovák fellépés hívei. A Dzurinda vezette SDKÚ és a liberá­lis ANO viszont az európai normák­ra épülő megegyezést szorgalmaz­za, ám nekik is tekintettel kell lenni­ük arra, hogy a túlságosan békülé- keny hangnem miatt viszonylag sok szavazatot veszíthetnek. Minden hangoskodás ellenére azért senki sem tévesztheti szem elől, hogy a demokratikus Európában a valóban hatékony politikát a kölcsönös jó­akarat, a higgadt tárgyalások igény­lése és a kölcsönösen előnyös komp­romisszum jellemzi. Ön éveken át az OS főszerkesztő­jeként és egyetemi oktatóként te­vékenykedett, vagyis független értelmiségi volt. Tavaly ősszel vi­szont eléggé váratlanul az ANO árnyékkormányában elvállalta a külügyminiszteri posztot, s jelen­leg ugyanott külügyi szakértő­ként ténykedik. Mi indokolja ezt a pályamódosítást? Független értelmiségiként is az ál­lamfő tanácsadója voltam, vagyis nem fordultam el a politikától. Ta­valyi döntésemet főleg az indokol­ta, hogy Szlovákiában túlértékelik a politikusokat és leértékelik az értel­miségieket, akiknek a közügyekre alig van befolyásuk. A tavaly alakult ANO ügyesen kihasználta azt, hogy a politikai palettán nem volt már szlovák liberális politikai erő. Ilyen pártra Szlovákiában olyan szükség \\ Független értel­miségiként is az államfő tanács­adója voltam, vagyis nem fordultam el . . a politikától. >V van, akár csak az éltető levegőre. Ugyanis nálunk a paternalista néze­tek vannak túlsúlyban, az államot még mindig szent tehénként tiszte­lik, s a nemzetvédő eszmék is túl­tengnek. Természetes partnereink a magyarországi liberálisok is, akik­kel egyetértünk abban, hogy a hatá­ron túli kisebbségekkel nem sza­badna a szomszédos kormányok fe­je felett vagy háta mögött tárgyalni, hiszen nálunk a magyarok Szlová­kia lojális polgárai, az ő kormányuk a pozsonyi kabinet. Ebben a kor­mányban éppenséggel a magyarok szintén jelentős szerepet töltenek be. A liberálisok az egyén jogait vé­delemzik, s egyetértenek abban, hogy a mai államoknak végre meg kellene szabadulniuk nacionalista jellegüktől. Ezeknek az elveknek az alapján közelebb kerülhetünk a tényleges szlovák-magyar megbé­kéléshez, az említett előítéletek végleges felszámolásához. Az elkö­vetkező évek döntik el, hogy törek­véseink életképes alternatívát jelen­tenek-e vagy csupán intellektuális ábrándok. RÖVIDEN Ifj. Kovác-ügy: jövő kedden folytatódik Pozsony. Jövő kedden a Pozsonyi Kerületi Bíróság dönt ifjabb Michal Kovác elrablásának ügyében, amelyben Ivan Lexa, a titkos- szolgálat volt főnöke és további 12 személy ellen folyt eljárás, amíg Vladimír Meciar egykori miniszterelnök amnesztiát nem hirdetett. Juraj Trokan, Lexa jogi képviselője elmondta, hogy reményei szerint az emberrablással gyanúsított személyek felelősségre vonása elma­rad, mivel az amnesztia után már jogtalanul vádolnák őket. (SITA) Nemzeti roham Duray Miklós ellen Pozsony. Eljárást kezdeményezett a parlament mentelmi bizottsá­gánál a Szlovák Nemzeti Párt Duray Miklós ellen. Szerinte ugyanis az MKP politikusa megszegte képviselői fogadalmát, s az alkot­mány néhány pontját is megsértette. Anna Malíková pártja ezért azt szeretné elérni, hogy az említett testület búja rá a parlamentet Duray kizárására. Az érvelés szerint az MKP politikusa a kedvez­ménytörvénnyel kapcsolatban kifejtett tevékenységével adott erre okot. Jaroslav Paska, a nemzeti párt képviselője a parlament kultu­rális és sajtóbizottságában azzal vádolta meg az Ml-es csatornát, hogy a decemberi kampánycsend idején „a korábbinál nagyobb in­tenzitással sugározta műsorait Dél-Szlovákiában”. Szerinte meg kell vizsgálni, hogy Magyarország nem sértette-e meg a nemzetkö­zi frekvenciaegyezményt. (TASR) Ma ismét összeül a koalíciós tanács Pozsony. Frantisek Hajnovic pénzügyminiszterré való kinevezésé­nek köszönhetően ma este ismét összeül a koalíciós tanács, s a fe­lek arról fognak tárgyalni, amiről egy hete a kormányfő bejelentése (nem váltja le Brigita Schmögnerovát) miatt nem kezdődött vita; a gázművek privatizálásáról, a magyar státustörvényről és a kassai vasmű részvényeinek eladásáról lesz szó. Pavel Koncos, az SDL és Pavol Hamzík, az SOP elnöke szerint a vasműrészvények eladása ködös, de egyikük sem támogatná a Lubomír Harach gazdasági mi­niszter leváltására vonatkozó ellenzéki beadványt, (ú) Lezuhant egy gép 94 emberrel a fedélzetén Quito. Lezuhant egy ecuadori utasszállító repülőgép a kolumbiai határ közelében, 94 emberrel a fedélzetén. A TAME légitársaság Boeing gépe Tulcán közelében járt szerencsétlenül, amikor a piló­ták leszálláshoz készülődtek. A Boeing azonban nem szállt le idő­ben, s minden kapcsolat megszakadt az utasszállítóval: ekkor ren­deltek el vészriadót, s kezdték keresni az utasszállítót. A mentőala­kulatok meg is találták a szerencsétlenül járt gépet, amely Tulcán repülőterének közelében zuhant le. (MTI) A szakszervezet ellenzi, a képviselők indokoltnak tartják ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Szakszervezeti Szövet­ségek Konföderációja az alkalma­zottak elleni támadásként fog fel a munkatörvénykönyv megváltozta­tására irányuló minden próbálko­zást, és eszerint fog eljárni, ha a jobboldali pártok törvényjavasla­tát elfogadja a parlament. Ivan Saktor, a konföderáció elnöke tör­vénymódosítás esetén nem tart ki­zártnak tiltakozó akciót sem - sztrájkot sem -, mivel szerintük minden módosítással a munkavál­lalók jogai csorbulnak. A munka­törvénykönyv megváltoztatására tett jelenlegi javaslatokat a jobbol­dali pártok választási kampányfo­gásának tartja Saktor, hangsúlyoz­va, az indítványok ellentétben áll­nak az európai munkaügyi nor­mákkal. Igor Lensky, a konföderá­ció alelnöke szerint az áprüis 1-jén életbe lépő törvénykönyv általá­nos keretet biztosít a munkavi­szony megkötéséhez, az utóbbi na­pokban nyilvánosságra került problémákat - mint például a le­Sport vagy pornográfia A megyék hálásak lesznek a távozó tárcavezetőnek? Döntenek és használják Rudolf Schuster államfő nem látja akadályát Frantisek Hajnovic kinevezésének Brigitn Schmögnerová ma távozik Nem titkolt lejáratás? Pozsony. Jogi lépéseket is kilátásba helyezett a Slovak International Tabac Rt. képviselője, mivel isme­retlen tettes valószínűleg vissza akar élni a cég által használt West Extra Dávka szókapcsolattal. Ezzel a megnevezéssel, pontosabban www.westextradavka.com címen internetes oldalt készített valaki, amelyen pornográf képek láthatók. A cég ugyan működtet egy honlapot ugyanezen a címen .sk végződéssel, ám az az általuk szervezett extrém­sport-eseményekről szól. - Várjuk az ismeretlen jelentkezését, hajlan­dók vagyunk tárgyalni vele, ám semmi pénzért nem vesszük meg tőle a .com végződésű oldal működ­tetési jogát - hangzott el tegnap. Ilyen végződésű internetes oldalt bárki készíthet, (szge) MOLNÁR IVÁN Pozsony. Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter tegnap átadta le­mondólevelét Rudolf Schuster köz- társasági elnöknek, aki a levelet ugyan átvette, a lemondást azonban csak ma délután fogadja el. Schus­ter ezt azzal magyarázza, hogy Mi­kulás Dzurinda kormányfő csak ma nyújtja be javaslatát az új pénzügy­miniszterre, vagyis az elnöknek - ha elfogadta volna Schmögnerová le­mondását - 24 órára ideiglenes pénzügyminisztert kellett volna ki­neveznie. Schuster ma délután, Schmögnerová lemondásának elfo­gadásával egy időben Frantisek Hajnovicot kinevezi új pénzügymi­niszterré. Hajnovic személyével kapcsolatban korábban több bi­zonytalanság is felmerült, pédául az is, hogy a kommunista állambizton­sági szerveknek dolgozott. A köztár­sasági elnök szerint megvizsgálták Hajnovic múltját, és semmi akadá­lyát nem látja kinevezésének. Schmögnerovát saját pártja azért hívta vissza, mert szerinte nem vál­totta be a hozzá fűzött politikai el­várásait. Pavel Koncos, a Demokra­Hajnoviccsal kapcsolat­ban több bizonytalanság is felmerült. tikus Baloldal Pártjának elnöke sze­rint a minisztérium olyan döntése­ket hozott, amelyek nehéz helyzet elé állították a legszegényebb réte­geket, viszont a párt épp rajtuk sze­retne segíteni. Koncos Schmög­nerová hibájának tartja a Devín Bank, a vagyonnyilatkozatok és az étkezési utalványok körül kirobbant botrányt is. Schmögnerová mindezt tagadja, azt állítva, hogy pénzügy­minisztersége alatt Szlovákia az OECD-tagság elnyerése mellett olyan szerkezeti reformokon is át­ment, amelyek lehetővé teszik, hogy az ország rövidesen elnyerje a NATO- és EU-tagságot is. Schuster és Schmögnerová egyaránt a Szlo­vák Gázművek mielőbbi privatizálá­sa mellett foglalt állást. Schuster azonban megerősítette, hogy ellen­zi a mindenáron való magánosítást. Szerinte a kormánynak minél ha­marabb közzé kellene tennie, mi­lyen bevételre számít a cég eladásá­ból; ezt az összeget egy független bizottságnak kellene meghatároz­nia. Schuster hangsúlyozta: min­denképp el kellene kerülni, hogy a kormánykoalíció a gázművek priva­tizálása miatt essen szét. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A megyék néhány év múl­va hálásak lesznek a pénzügymi­niszteri posztról most lemondatott Brigita Schmögnerovának-jegyez­te meg tegnap Pozsonyban egy ta­valy őszi, a megyék és a régiófej­lesztés kapcsolatát elemző szlová­kiai szeminárium tapasztalatait összegezve Keneth Davey brit pro­fesszor. A szemináriumot a pozso­nyi Lakhatási Intézet szervezte a Szlovákiai Városok és Falvak Társu­lásával, valamint a Szlovákiai Váro­sok Uniójával karöltve. A szigetor­szági Know How Fund közigazgatá­si és önkormányzati szakértője sze­rint ugyanis Schmögnerovának nagy szerepe volt abban, hogy az adók egy részét, vagyis az úgyneve­zett részadókat a helyi és a regioná­lis önkormányzatok használhatják majd fel, sőt, a falvak és a városok részben az illetékek nagyságát is megszabhatják. A professzor meg­győződése, hogy Nyugat-Európá- ban a dán, a finn és a svéd önkor­mányzatok működnek a leghatéko­nyabban, mert ők rendelkeznek vi­szonylag legszabadabban a bevéte­leikkel. Nagy-Britanniában az ön- kormányzatok beruházási terveit először nyilvános vitára bocsátják, s a dokumentációt, illetve a költ­ségvetést csak azután készítik el, hogy a lakosság észervételeit is ele­mezték. Jaroslava Zapletalová, a Lakhatási Intézet szakértője ezzel kapcsolatban megjegyezte, nálunk ez fordítva történik: például elké­szítették a legújabb, Kassainak ne­vezett pozsonyi híd tervdokumen­tációját, nem is számolva azzal, hogy a beruházás a lakosság nem­tetszését váltja ki. (kár) dolgozható heti munkaórák meg­szabott felső határát - az egyes foglalkozásokat érintő specifikus törvények módosításával lehet megoldani. Saktor nem tartja cél­ravezetőnek a munkahét felső ha­tárának módosítását, mivel a je­lenlegi sok túlórázás - amely gyak­ran a törvény megkerülésével tör­ténik mintegy 10-15 ezer új munkahely létrehozását akadá­lyozza meg. A parlament ma kez­dődő ülésére két módosítási indít­vány is érkezik a munkatörvény­könyvvel kapcsolatban. Az egyiket a KDH, az MKP, az SDK-SDKÚ és az OKS képviselői nyújtják be. Bár­dos Gyula, az MKP frakcióvezetője egyetért a munkaügyi törvények módosításával, mert „nem jók, nem tökéletesek”. A munkatör­vénykönyv mellett javításra szorul a közalkalmazotti törvény is, mondta lapunknak. Az MKP parla­menti frakciója ma dönt a törvény- módosítás támogatásáról. Külön módosítójavaslatot terjesztenek a parlament elé a Demokrata Párt képviselői, (lpj) Munkaügyi huzavona

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents