Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-28 / 23. szám, hétfő
8 Kultúra - oktatás ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 28. Átadták a Balett Virága-díjat Pozsony. A Szlovák Nemzeti Színházban pénteken este átadták a Balett Virága Philip Morris- díjat. A 2001 legjobb balettművésze kategóriában Martin Bla- huta, a Szlovák Nemzeti Színház balett-társulatának szólótáncosa vehette át a kitüntetést jelképező szobrot s a velejáró 300 ezer koronáról szóló utalványt. A 2001- es év legjobb pályakezdő balettművészének járó junior díjat (a szobrot és a 30 ezer koronát) Éva Petrákovának, a Szlovák Nemzeti Színház balett-társulata tagjának ítélték oda. A díjátadást követően tartották Csajkovszkij Csipkerózsika című balettjének bemutatóját, melyben a címszerepet Cosmina Maria Zaharia, a Csipkerózsikát mély álmából felébresztő Désiré herceget a friss Balett Virága Philip Morris-díjas Martin Blahuta táncolta. (tébé) Redford tiszteletbeli Oscar-díjat kap Washington. Robert Redford tiszteletbeli Oscar-díjat kap márSZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Aida 19 A.HA SZÍNHÁZ: A part 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Táncműhely avagy hogyan születik a balett 10 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A kis herceg 10 MOZI POZSONY HVIEZDA:. A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (am.-új-zél.) 16,19 OBZOR: Őszi visszatérés (cseh-gör.) 18, 20 MLADOST: Roberto Succo (ff.) 15.15,17.30, 20 MÚZEUM: Kadosh (fr.-izr.) 19 CHARLIE CENTRUM: Traffic (am.) 17.15, 20 Roberto Succo (fr.) 20.15 Farkasok szövetsége (fr.) 17 Csokoládé (am.) 17.45 Szexi szörnyeteg (ang.) 18.30 Vad kagylók (holl.) 20 KASSA DRUZBA: Az egyedüli (am.) 16,18, 20 TATRA: Farkasok szövetsége (fr.vétségé (am.-új-zél.) 16,19 ÚSMEV: A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (am.-új-zél.) 13,16,19 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Farkasok szövetsége (fr.) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Harry Potter és a bölcsek köve (ang.-am.) 17,19 KOVÁK: A pokolból (am.) 19.30 GYŐR PLAZA: Amerikai pite 2 (am.) 18, 20.15 Adantisz - Az elveszett birodalom (am.) 14.15, 16.15 Csajok a csúcson (nem.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Csocsó, avagy éljen május 1-je! (magy.) 13.30, 15.30 Ellenséges terület (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Jay és Néma Bob visszavág (am.) 14, 16 Ne szólj száj (am.) 17.45, 20 Vanília égbolt (am.) 15, 17.30, 20 Zoolander, a rendkívüli (am.) 18, 20 cius 24-én, az idei „menetrend szerinti” Oscarok kiosztási ünnepségén - közölték pénteken Los Angelesben. A kitüntetéssel nem csupán a gazdag pályát befutott, most 64 éves színész előtt tisztelegnek. A tiszteletbeli Os- car-díjjal elismerik Redford rendezői, produceri, valamint „tehetségkutatói” munkásságát is - ez utóbbit arra tekintettel, hogy ő alapította húsz évvel ezelőtt a Sundance Intézetet, amely a Sundance filmfesztiválokat szervezi a Utah állambeli Park Cityben, és e fesztiválokon független, kísérletező és újító szellemű, feltörekvő alkotók műveit mutatják be. (MTI) (Archívum) BEÍRATÁSOK ♦ Felsőpatonyrét A Felsőpatonyréti Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatósága tudatja a kedves szülőkkel, hogy a 2002/2003-as tanévre az iskola- köteles gyermekek ünnepélyes behatása az alapiskola első évfolyamába holnap 13 órától - pótlólagosan február 15-ig - lesz az intézmény épületében. A magyar anyanyelvű sárréti szülők gyermekeit is nagy szeretettel várjuk iskolánkba. ♦ Szene A Szenei Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatósága értesíti a tisztelt szülőket, hogy a beiratkozás az iskola első évfolyamába a 2002/2003-as iskolai évre 2002. január 30-án és 31-én 14.00-tól 17 óráig lesz az isksla épületében. Várjuk önöket és gyermekeiket. ♦ Pozsonypüspöki A Pozsonypüspöki Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola értesíti a tisztelt szülőket, hogy a beíratás az alapiskola 1. évfolyamába a 2002/2003- as tanévre február 8-án, pénteken 14 és 18 óra között és február 9-én, szombaton 8 és 12 óra között lesz az iskola épületében (Vetvárska 7). A megadott időpontokon kívül bármikor 8 és 16 óra között lehet érdeklődni az iskola igazgatóságán. Telefon: 02/4524-8667. ♦ Losonc A losonci Kármán József Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola (Kármán J. utca 5, 984 01 Lucenec, tel: 4333- 792, e-mail: zs@zskarmanalc.sk ) tisztelettel értesíti a losonci és környékbeli szülőket, hogy február 7- én, csütörtökön 14 órától tartja beiratkozási műsorát. A gyermekeket már február 4-től be lehet íratni. Kérjük, hozzák el gyermeküket és anyakönyvi kivonatának másolatát. Köszönjük, hogy helyesen dönt! ♦ Rimaszombat A Rimaszombati Novomesky Utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatósága'értesíti a tisztelt szülőket, hogy a 2002/2003-as tanévre az első osztályosok behatása 2002. február 15-ig tart. Nem foglalkozása, hanem létformája a kultúra és az írásbeliség - Ozsvald Árpád hetvenedik születésnapjára A legkisebb legény (Prikler László felvétele) Bizonyára ösztönösen s már a kezdet kezdetén az egyszerűséget választotta verseszményül. Vállalását mindmáig be is tartja. Nem tudhatta, hogy a legigényesebb és legnehezebb műformát és stíluseszményt valósítja meg. Amely például nagy klasszikusainkat jellemzi, Petőfit, Aranyt. De a XX. századiakat is, mondjuk Nagy Lászlót! DUBA GYULA Mert a lírai egyszerűség nem olyan verset jelent, amelyet mindenki megért és amilyet bárki írhat. Hanem olyat, melyben a költő megtalálta a természetes, elemi nyelvezetet, a nyelvileg leggazdaságosabb és fogalmilag legpontosabb formát. Stílusa azt szolgálja, amire való: közlendője eszményi és jelentésteli kifejezésére! Ozsvald Árpád őszinte közvetlensége hiteles érzésekből és erős valóságközelségből fakad. Földközelben című versében mondja: „Elfelejtettük a boldog, / természetes csodálkozást.” Ő rácsodálkozott mindenre. Költészete olyan értelemben indult természetihának, hogy a természeti - falusi paraszt - ember valóságát mint gyerekkori élményt formálja verssé, emlékeit, néha a szürrealizmushoz közeli, lírai képekkel érzékelteti. Többen, vele indulók, emlékszünk még a szépségekre, amelyet egykori gyerekkorunkból, közös élményeinkből formált. Az Esti fejésre, amikor „Szúnyogok dünnyögnek a lámpa körül, / kórót ropogtat a tarka tehén.” A Luca-napi emlékben „ha jött az este / - szárnya nőtt a babonáknak”. Vagy A vén huszár: „Szomszédunk öreg Ozsvald Pál / fehér bajúszát a halál / már pödörgeti a föld alatt.” Ezek a képek megindítottak egykor. Akár a Falun szebb a tél című versének világa; amikor „kucsmát húznak a házak / s este csendes alázat / ül a havas fák tetején”. A „csendes alázatot” az érti, aki látta, ahogy „a tejet hordó asszonyok / szoknyája a hóba ér”. Szívdobogtató sorokat írt a szerelemről: „... körülfonlak, mint erdőben az inda / körülfonja a magasbatörő fát.” Aztán az Olvas az anyámban - anyánkról: „Barna hajában már ezüst szálak, / de szívében lám sosem vénül, / mert verseket olvas az anyám.” Verseiben közelivé válnak a tárgyak, emberek, időszakok, nemesen a sajátunké, szinte kitapinthatok az érzéki szálak, melyekkel anyagához kötődik a költő. Ozs- valdnak már a kezdeti lhája is anélkül érzelemgazdag, hogy érzelgős lenne. Nem csak érdekes, hanem fontos jelenség a költészet tárgyias- ságra törő korában! Az érzések mellett azonban gondolatisága is korán jelentkezik. Töprengő, komoly bölcselkedése emlékező és szemlélődő természetű, érzelmi jellege elégikus. Kérdéseket tesz fel a múlt tanúinak, s válaszai a dolgok értelmét és lényegét keresik. Turczel Lajos „poéta doctus”-nak nevezte! Mintha öntudatlan célja lenne, hogy a lírában rehabilitálja az érzéseket. Múltszemlélete mégsem nosztalgikus, annál tárgyilagosabb, nem mereng. A Garam mentére gondol, a szülőföldet idézi, ám ülúziói nincsenek. Józan s némileg rezignált, mint aki szívesen emlékszik, s közben tudja a magáét! A történelmet nem feledheti. Látja a Csorda- kútat, melyről eltűnt a veder, de az odaláncolt „lyukas bögre” megmaradt, s a Szőlőkarókat, melyek „bús szegények, / meddő anyák, öreg legények, / kik mindig a más terhét hordják”, ám „ha szólófürt bársonyos bőre / hozzájuk ér, megremegnek tőle”, s emlékeznek, hogy egykor „lombos kapukat hogy emelték / valamikor fel az égre”. Számos vers megannyi jelenség. A Szürke falusi szobor „a tér közepén”, a Jegenyék, az Örvény, a Feneketlen tó, a Madárijesztő, tárgyak és képek a gyerekkorból, egykori mindennapiság jelentőséggel bír számunkra, mitikus tartalommal telítődik. Megtestesítenek egy letűnt valóságot s az elmúlt időt, olyan rejtélyes törvény erejével, ahogy a menhírek az egykori kelták emlékezetét. A Szélkiáltó olvastán szinte belebor- zongunk a múltba! „Vihar jöttén, mikor a fák / meghajolnak térdbe” s „vadvizek hátán végigver a zápor”, az „árva madár egyre csak rikácsol”. Anyagszerűen megérez- zük, nyugtalanítóan megsejtjük a veszélyt, már-már végzetszerűen, amely körülöttünk jár, s talán éppen ránk leselkedik. Gondolatiságukkal és hangulatukkal ezek a versek a veszélyeztetettség líráját jelentik. A Hajnal című versében ipa: „Akár az ember - a tárgyak is keresik önmagukat.” Fennebb pedig: „... hajnalban ridegebb az árvaság”. A bizonytalan ember - ozsvaldi - látomása mélyén csendes, szívbemar- koló kérdés sejlik: mi van... mi lesz velünk?! S a tárgyak mítoszok alanyai lesznek, sorsok metaforái, létszimbólumok. Keresik önmagukat, helyüket az emlékezetben. A szekerek (balladája), a Pinkas zsinagóga, az Oszlopfő, a szalamandra, az éles kaszák (kútja) s a mesebeli „legkisebb legény”, akit annyiszor elpusztítottak s mindig újra támad győztesen. Nincs tárgy, eszköz, emberi vagy természeti jelenség, mely ne lehetne gazdag jelzése a történelmi időnek. Ozsvald költészete mögött a kultúra s az emberiség évezredei állnak. Helyi színekkel telnek meg az őskori mítoszok, időszerű értelmű jelentést sugallnak. Határozott egyéniségű költő, ereje nem lázongva kirobbanó, sem ja- jongva, panaszosan kiáltó erő, hanem a tűrés önereje s a tisztán látásé. Mégsem rezignáció, mert megtartó ereje a hűség! Nyelvhez, tájhoz, történelemhez, önmagunkhoz! A világirodalmi mítoszokra azért van szüksége, hogy értelmüket kifejező eszközzé tegye, példájuk örök kisugárzását, fényüket birtokolja. A gótika, a laterna magica, Odüsszeusz, Gélem és Archimédész, az argonauták és hettiták, Don Quijote és a Gorsium mind arra kell Ozsvaldnak, hogy lírai énje, önmagát vizsgálva az emberiség téridejében, képeket, fogalmakat, metaforákat és szimbólumokat találjon ahhoz, hogy hazai magyar valóságát minél pontosabban kifejezze. Az életfilozófiát, mely egyben költői igazsága, nem könnyű körülírni. Természetközelséget, gondolatiságot, elégikus hangvételt és mítoszokat érintettem. Egyénisége mögött közösségi drámák feszülnek. Nem tud közönyös, sem szárazon objektív lenni, állandóan érezzük benne az együttérzést és részvétet. Azt is mondtam, mintegy rehabilitálja az érzéseket, ám illúziói nincsenek. Keménysége nem érzéketlen tehát, szolidaritásból következik. Hangja sajátosan elégikus, az egyetemes jegyek és gondolati méretek folytán szinte „kozmikus” jelleget ölt. Figyelmet érdemel. A szenvedélyes és indulatosan - tehát romantikusan - tragikus irodalom korszaka lejárt, a végtelen pesszimizmus és kiúttalanság hirdetése pedig egyre terméketlenebb és pontatlanabb. A fensőbbséges irónia - uramisten, cinizmus! - pedig egyre unalmasabb! Nem éppen ez a fajta elégi- kus-tárgyilagosság az egyik lehetősége-e, hogy hitelesen mérlegeljük az ember helyzetét és esélyeit?! Amikor költői hangja okán Nagy Lászlót említettem, arra gondoltam, hogy hasonlóan válik náluk lírai képpé a szó s jelenné az emlék. Ám míg Nagy Lászlónál a képek a szürrealista érzékiség felé mutatnak inkább, addig Ozsvald- nál a tényközlő gondolat irányába rendeződnek. Sinka István népi szürrealizmusa és Illyés bölcs gondolatisága is körülderengik őt. A költő élete emellett majd fél évszázados szerkesztői munkával - kiadó, Fórum, Hét -, kultúrtörténeti búvárkodással, ritkaságok gyűjtésével - ősnyomtatványok, archeológiái leletek, képeslapok - telt. Nem foglalkozása, hanem létformája a kultúra és írásbeliség. Szellemi értékekben gazdag és eredményes múlt áll mögötte. Hűsége főhajtást érdemel! Árpi, barátom, erőt, egészséget! A nehezen kezelhető gyerekekről és a magatartászavarokról a Katedra januári számában Milyen a jó iskolaigazgató? LAPAJÁNLÓ A Katedra januári számának vezércikkében Öllős László egyetemi adjunktus fejti ki gondolatait a magyar tannyelvű iskolákról, megemlítve azokat a módszereket, amelyekkel meg lehet győzni az ingadozó szlovákiai magyar szülőket az anyanyelvi oktatás előnyeiről. A lap ankétjából kiderül, milyennek kell lennie a mai kor követelményeinek megfelelő iskola- igazgatónak. Albert Sándor, a kassai Műszaki Egyetem tanszékvezető tanára a szlovákiai felsőoktatás jövőjéről szóló írásában érinti mindazon trendeket és jelenségeket, melyek részben már jelenleg is meghatározzák az egyetemek és főiskolák működését. Stirber Lajos komáromi pedagógus annak okait próbálja boncolgatni, hogy vajon miért olyan sok manapság a neurotikus, a hiperaktív és a nehezen kezelhető gyerek. Felteszi továbbá a kérdést, mit tehetne az iskola ezeknek a gondoknak az orvoslásában. Grendel Ágota a tankönyv- kiadói tevékenysége elismeréseként tavaly Katedra-díjban részesült Tóth Erzsébettel készített interjút. A Tallózó című állandó rovatban más lapokból átvett, aktuális oktatásügyi kérdésekkel foglalkozó cikkek olvashatók. Stredl Terézia pszichológus a gyerekek magatartászavarának okait kutatja. Jakab István nyelvművelő írásában egy újabb nemkívánatos nyelvhasználatbeli jelenségre hívja fel a figyelmet. A lapban cikket olvashatunk az éppen kétszáz éve született, kalandos életű költőről, Ke- rényi Frigyesről. Kardos Gy. József a tanárbakikból ad közre válogatást. Kisiskolások testnevelésóráira szolgál hasznos tanácsokkal és ötletekkel Reigl Mariann magyarországi egyetemi oktató. Misad Katalin nyelvész, a pozsonyi magyar tanszék tanára az -n, -an, -en tolda- lékos szavak szófaji besorolására tesz érdekes kísérletet. Vajda Barnabás egy szlovák alapiskolák számára készült történelemtankönyvet elemez. A Katedra tartalmaz továbbá felhívásokat, pályázatokat és a szokásos melléletek is megtalálhatók benne. (érvé) Viktoria Popinej fordította Esterházy Péter regénye oroszul Moszkva. Esterházy Péter Termelési regény című művének első orosz kiadását mutatták be péntek este a moszkvai magyar kulturális központban. A regény a kortárs magyar irodalmat jól ismerő Viktoria Popinej fordításában, a szentpétervári Symposium kiadó gondozásában jelent meg, 5 ezer példányban. Ez Esterházy második orosz nyelven megjelent műve, az elsőt - egy esszékötetet - idén nyáron maga a szerző mutatta be Moszkvában. Az író szerint a mai orosz olvasóknak érdekes történeti visszatekintést is jelent majd az 1979-ben napvilágot látott Termelési regény, mivel elképzelhetetlen volt, hogy a hajdani „legvidámabb barakkban” született műhöz hasonló, a szocialista rendszerrel ironizáló könyv megjelenhessen az akkori Szovjetunióban. (MTI)
