Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-26 / 22. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 2( Kitört a pánik a zsúfolt sétálóutcán a merénylet után (Reuters-felvétel) Tel-Aviv: újabb öngyilkos merénylet 24 sebesülttel - halottak a palesztin oldalon Dühöng az erőszak Ankara és Moszkva sem ért egyet Washingtonnal Irak a célkeresztben Orosz-amerikai nézeteltérés Moszkva. Oroszország ba­rátságtalan lépésnek minősí­tette, hogy a washingtoni külügyben fogadták Iljasz Ahmadovot, a csecsen szaka- dár vezetés külügyminiszter­ét. Moszkva óvta az USA-t a kettős mérce alkalmazásától, vagyis hogy régi sztereotípi­ák alapján jókra és rosszak­ra ossza a terroristákat”, mi­közben az amerikai sajtóban is egyre gyakrabban jelen­nek meg hírek a csecsen sza- kadárok és bin Laden, illetve az al-Kaida terrorszervezet kapcsolatáról. A héten ugyanilyen okból hasonló diplomáciai pengeváltásra került sor Moszkva és Lon­don között is. (MTI) Ragaszkodnak Finihez Róma. Az olasz kormány ra­gaszkodik ahhoz, hogy Gian­franco Fini miniszterelnök-he­lyettest Róma küldöttként de­legálhassa az EU-konventbe, akár annak az árán, hogy az európai intézményi reformo­kat előkészítő testület esetleg némi késéssel kezdhetné meg munkáját. A tagországok ál­landó képviselői nem tudtak megállapodni ez ügyben. A vi­ta tárgya az, lehet-e Rómának 4 képviselője a konventben. Svédország, Hollandia és Né­metország ellenzi ezt, így kül­ügyminiszteri szinten kell majd megegyezni. (MTI) Millerék száz napja Varsó. Romlott Lengyelor­szágban a kormány, a szejm (alsóház), a szenátus (felső­ház) és az államfő megítélése - derült ki a CBOS közvéle­mény-kutató intézet januári felméréséből. Az éppen 100 napja hivatalban lévő kor­mány munkáját jónak érté­kelte a megkérdezettek 35 százaléka (3 százalékkal ke­vesebb, mint decemberben), a szejmét 25 százalék (7 szá­zalékkal kevesebb), a szená­tusét 26 százalék (7 százalék­kal kevesebb), az elnökét 76 százalék (5 százalékos vissza­esés). (MTI) Leszek Miller kabinetjének népszerűsége lassan csökken, viszont a kormányfő szemé­lyével 46% volt elégesett (Archívum) Eltörlik a lett nyelvvizsgát Riga. Andris Berzins lett mi­niszterelnök bejelentette: a NATO-csatlakozás érdekében szorgalmazni fogja az orosz ki­sebbségiek számára a közhiva­tal-viseléshez kötelező nyelv­vizsga eltörlését. A kormányfő igyekszik meggyőzni koalíciós partnereit a vizsgák megszün­tetéséről, miután Vaira Vike- Freiberga elnök figyelmezte­tett: a vizsgát előíró törvény megakadályozhatja az ország felvételét az atlanti szövetség­be a szervezet újabb bővítésé­ről döntő novemberi prágai csúcsértekezleten. A lett nyelv­vizsgát 1991-ben, Lettország Szovjetunióból való kiválása után vezették be. (MTI) Jeruzsálem/Marrákes/Wash ington. Egy öngyilkos me­rénylő tegnap Tel-Aviv egyik zsúfolt sétálóutcáján megse­besített 24 személyt, közü­lük kettőt súlyosan. Előző­leg, hajnalban az izraeliek lelőttek két palesztint Gázá­ban, csütörtök este pedig ra­kétával megölték a Hamász egyik parancsnokát. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Tel-Aviban a merénylő robogón ér­kezett a helyszínre, a bevásárlóne­gyedbe, és a testére erősített, szö­gekkel elegyített pokolgépet a sé­tálóutcán felrobbantotta. A rend­őrség közölte: 24 személyt sérült meg, kettőnek az állapota súlyos. A detonáció után sötét füst borí­totta be az utcát, a járókelőkön pá­nik lett úrrá. A rendőrséget riadó­készültségbe helyezték. A támadás csak néhány órával azután történt, hogy a Hamász szélsőséges szerve­zet bejelentette: bosszút áll a csü­Újdelhi/Iszlámábád. Tovább élez­te az India és Pakisztán közötti fe­szült viszonyt az, hogy India sikeres kísérletet hajtott végre tegnap egy atomtöltet hordozására is képes, kö­zepes hatótávolságú rakétával. Az ország keleti részén elterülő Orisza állam csandipuri kísérleti telepéről indították az állítólag 2000 kilomé­ternél valamivel nagyobb hatótávol­ságú Agni II rakétát. Legutóbb 2001 januáijában hajtott végre India kí­sérletet atomtöltet hordozására is alkalmas rakétával. Az újdelhi stra­MTI-JELENTÉS Brüsszel. Mértékadó amerikai sze­mélyiségek a balti országokat esé­lyesként, Romániát viszont esély­telenként említették a NATO-ba való meghívásra. Richard Armita- ge amerikai külügyminiszter-he­lyettes a napokban több nagy euró­pai újságnak adott nyilatkozatában - ezekből a Brüsszelben megjelenő Atlantic News hírlevél idézett - ki­jelentette, hogy a NATO novemberi prágai csúcstalálkozója előtt „a balti államok komoly esélyesnek tekinthetők. Van tagfelvételi ter­vünk és úgy véljük, hogy azokat az országokat, amelyek teljesítik a ko­tortok esti gázai övezetbeli izraeli rakétatámadásban megölt egyik parancsnoka haláláért. A ciszjor- dániai Rámalláhban palesztin tün­tetők ezrei vonultak az utcára a tel-avivi merénylet ünneplésére. Az izraeli kormány első reagálása szerint Jasszer Arafat palesztin ve­zetőt terheli felelősség a merény­letért. „A palesztinok terrorra ala­pozott koalíciót alkotnak, amely­ben nincs különbség Arafat és az ő erői, valamint más szélsőséges elemek között” - mondta Ariel A Fehér Ház hátat fordított Arafatnak, megérti Izrael lépéseit. Sáron izraeli kormányfő egyik ta­nácsadója. A Palesztin Hatóság egyaránt elítélte a csütörtök esti gázai rakétatámadást, valamint a tegnapi merényletet. Arafat a Marrákesben összeült al-Kudsz bi­zottság előtt felolvasott üzeneté­ben nemzetközi védelmet követelt tégák kivált a fő ellenlábas, Pakisz­tán sakkban tartására fejlesztik az indiai atomerőt, de a hatalmas szomszéd, Kína nukleáris erejének ellensúlyozása is a célok között sze­repel. A második világháború óta India háromszor háborúzott Pakisz­tánnal a vitatott hovatartozású Kas­mírért, és egyszer Kínával egy más­fél magyarországnyi himalájai terü­let birtokáért. Ugyanakkor Újdelhiben tegnap azt állították, hogy „nincs politikai üze­nete” a tegnapi rakétakísérletnek, kizárólag technikai szempontok alapján döntöttek mellette. A kül­vetelményeket, fel kell venni”. Armitage a NATO tagsági előkészí­tő programjára utalt, amelyben ki­lenc kelet-európai ország vesz részt: Albánia, Macedónia, Romá­nia, Bulgária, Szlovénia, Szlovákia és a három balti ország: Észtor­szág, Lettország és Litvánia. A NA- TO-bóvítés orosz ellenzésével kap­csolatban feltett kérdésre Armitage úgy felelt, hogy „ezek a nehézségek enyhültek, mióta Oroszország ön­bizalma megnőtt”. Ehhez még hoz­zá kell tenni azt is, hogy a tervek szerint Moszkva ,jóval közelebb kerül a NATO belső mechanizmu­saihoz”. Kedden Romániában járt Joseph Ralston tábornok, a NATO a palesztin népnek, hangsúlyozva, hogy az izraeli agressziók egyre szörnyűbbek és barbárabbak lesz­nek. Az al-Kudsz bizottság Jeru­zsálem kulturális örökségének megóvását és felszabadítását tűz­te ki célul, elnöke a marokkói uralkodó. „Ha Arafat az izraeli házi őrizetből való szabadulása végett George Bush elnök segítségében bizako­dott, jobban teszi, ha ezt elfelejti” - írta az AP amerikai hírügynök­ség Ari Fleischer fehér házi szóvi­vő tájékoztatója kapcsán. Az AP szerint a Fehér Ház csütörtökön nemcsak hátat fordított Ara­fatnak, de egyúttal egyetértését is kifejezte Izrael azon lépésével, hogy Rámalláhban házi őrizetbe kényszerítette a palesztin elnököt. „Bush érti, hogy Izraelnek miért kellett megtennie e lépéseket, és most Arafaton van a sor, hogy be­bizonyítsa a terrorizmussal való szembenállását.” Az AP szerint az utóbbi időben úgy tűnik, már egyes arab országok is hátat fordí­tanak Arafatnak. ügyi szóvivő azt mondta, egy 700 küométemél kisebb hatótávolságú rakétát próbáltak ki, s ezzel cáfolta a 2000 kilométernél valamivel na­gyobb hatótávolságot. A kísérletről előre értesítettek több országot, egyebek között Pakisztánt is. Vi­szont Pakisztán szerint a térségbeli stabilitást fenyegeti az indiai kísér­let. A brit kormány is úgy véleke­dett, hogy India „rossz jeleket küld a térségbe és azon túl is”. Közben újabb tűzharc robbant ki a kasmíri tűzszüneti vonalon, állítólag az in­diai hadsereg egységei provokálták aknatűzzel. európai haderőinek főparancsno­ka, s úgy nyilatkozott benyomásai­ról, hogy Románia az elmúlt hat év alatt rendkívüli haladást ért el, de ezzel még nem teljesíti a tagsági követelményeket. Arra is figyel­meztetett hogy a jó katonai felké­szülés még nem jelenti feltédenül a meghívást a szövetségbe. A hírlevél szerint a három balti országon kí­vül Szlovénia látszik esélyesnek a NATO-ba való meghívásra. Szlová­kiának is van esélye, ha az őszi vá­lasztásokon nyugati irányzatú kor­mányt választ. Románia és Bulgá­ria esélyei gyengének, Albániáé és Macedóniáé pedig még gyengébb­nek tűnnek. MTI-HlREK Ankara/Moszkva/Washington. A török és az orosz vezetés is szüksé­gét érezte annak, hogy reagáljon az amerikai elnök szerda esti kijelen­tésére. George Bush azt mondta, „lehetséges, hogy az USA katonai akciót szervez Irak ellen a terroriz­musellenes harc jegyében, de a kor­mány nem siet dönteni erről. Irak továbbra is a látómezőnkben ma­rad.” Bülent Ecevit török miniszter- elnök ennek kapcsán közölte: Bush a múlt héten elmondta neki, hogy szándékában áll megszabadítani Irakot Szaddám Húszéin uralmától, de egyelőre csak diplomáciai eszkö­zök alkalmazását fontolgatja. Az amerikai elnök megígérte, hogy egy esetleges Irak elleni hadműve­let nem sértené Törökország hatá­rait. Ugyanis Törökország, amely a NATO tagjaként az USA egyik szö­vetségese, aggodalmát fejezte ki Kabul/London. Az ENSZ főtitkára felszólította az Afganisztánnal hatá­ros országokat, hogy ne avatkozza­nak be a két évtizedes háborús idő­szak súlyos terheivel küszködő or­szág belügyeibe. Kofi Annan ezt teg­nap azon a kabuli sajtóértekezletén jelentette ki, amelyet Hamid Karzai ideiglenes afgán miniszterelnökkel tartott. Annan, akinek személyében 40 év óta először jár ENSZ-főtitkár Afganisztánban, már előző napi pa­kisztáni látogatása során is leszö­gezte, hogy biztosítani kell Kabul­nak a békés építés és a stabüitás le­hetőségét. Annan Kabulból Iránba utazik tovább, abba az országba, amelyet egyes délkelet-afganisztáni vezetők azzal vádolnak, hogy desta­bilizálni akarja az átmeneti afgán kormányt. Karzai ismertette annak a 21 fős csoportnak a névsorát, amelyre a lója dzsirga - az afganisz­táni ideiglenes törvényhozás, illetve törzsi vezetők tanácsa - összehívá­sának feladata hárul. A lója dzsirga A föderáció jövőjéről Ellentétes álláspontok Belgrad. Javier Solana részvételé­vel legfelsőbb szinten folytatódtak tegnap Belgrádban a szerb-monte- negrói tárgyalások a szövetségi ál­lam jövőjéről, de sem Belgrádban, sem Podgoricában nem vártak so­kat a megbeszéléstől. A felek a janu­ár 9-én véget ért szerb-monteneg- rói szakértői tárgyalások jelentéseit, tekintették át, amelyek azonban - sajtóértesülések szerint - híven tük­rözik Belgrád és Podgorica meg­csontosodott, immár hónapok óta változadan, s egymással merőben ellentétes álláspontját: Belgrád sze­rint Szerbiának és Montenegrónak új, átalakított szövetségi államban kell maradnia, míg Podgorica sze­rint két függetien államként kell szövetségre lépniük. A podgoricai sajtóban olyan hírek láttak napvilá­got az elmúlt napokban, amelyek szerint az Európai Uniónak kész terve van a jugoszláv szövetség át­alakítására. (MTT) Zágráb. A kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatok, a stratégiai partnerség további erősítése mel­lett az euroatlanti integrációs folya­matban történő együttműködésről, valamint a kisebbségek ügyéről kezdett tárgyalásokat tegnap Hor­vátországban Orbán Viktor minisz­terelnök. A magyar kedvezmény­törvény végrehajtásának ügye is amiatt, hogy egy Irak elleni tárni dás instabilitást okozna a térséj ben, s így még jobban sújtaná a vá ságban lévő török gazdaságo Ezenkívül török nézőpontból eg iraki belviszály során komoly vt szélyforrást jelenthetnének Töröl ország számára a kurd kisebbsé esedeges akciói, illetve behatolásu török területekre. Igor Ivanov orosz külügyminiszte élesen elutasította annak lehetőst gét, hogy a terrorizmus elleni hac műveletek kiterjedjenek „valamel önkényesen kijelölt állam”, példái Irak területére. Az orosz diplomá cia vezetője azután tette kijelenté sét, hogy Tátik Aziz iraki minisztei elnök-helyettessel tárgyalt Moszl vában. Ivanov szerint egy ilye amerikai lépés nem csak meggyet gítené a nemzetközi antiterrorist koalíciót, hanem „azoknak a szélső ségeseknek a kezére játszana, aki a szövetség felbomlását akarják”. fogja kinevezni az ország újabb kor mányát, amely a Karzai-kabine után 18 hónapos megbízatással fo hivatalba lépni. Elmondta, az utót bi időben sok olyan afgánnal talál kozott, aki arra kérte, hogy terjesz szék ki a nemzetközi katonai jelen létet Afganisztán más térségeire is stabilitás szavatolása érdekéber Jelenleg mintegy 2200 külföldi ka tona tartózkodik Afganisztánba: brit parancsnoksággal, és a terve szerint számuk mintegy 5000-r fog nőni. Nagy-Britannia azt akarja, hog brit bíróság ítélkezzen az Afganisz tánban amerikai fogságba kerül brit állampolgárságú al-Kaida- é tálib harcosok fölött. Jack Strai külügyminiszter a BBC-nek kijelen tette: tárgyalások folynak Wa shington és London között a fog lyok sorsáról. Eddig London ner foglalt egyértelműen állást a fog lyok felelősségre vonásáról, arra hi vatkozva, hogy szövetségese, a amerikai kormány sem döntött a igazságszolgáltatás mikéntjéről. Pekingi üzenet Tajvan még óvatos Tajpej. Csen Ming-tung, Tajvan Ki na-politikájának második számú ve zetóje tegnap visszafogottan üdvo zölte Csien Csi-csen kínai miniszter elnök-helyettesnek azt a kijelenté sét, hogy Kína kész vendégül látni; szigeten kormányzó Demokratiku Haladó Párt „nem szakadár” tagjai és vezetőit. A Pekinggel való kap csolattartásra létrehozott tajvan szervezet alelnöke hangsúlyozta kedvezően fogadják ugyan a pekin gi üzenetet, de még tanulmányoz zák azt. Csen Ming-tung szerint : kínai nyilatkozat arra vall, hogy : pekingi vezetők kezdik megérten Tajvan fő törekvéseit. Óvatosan üd vözölték Csien Csi-csen meghívá sát a kormányzó párt vezető tiszt ségviselői is. Felhívták azonban i figyelmet Csiennek arra megjegy zésére, hogy a tajvaniakat „megfe lelő státusban” látnák vendégül Ezt egyelőre nem tudják pontosat értelmezni. (MTI) tárgyalási téma lesz. A horvát veze tés eddig megértéssel fogadta a jog szabályt és egyetértett annak végre hajtásával. Orbán Viktor ma Eszé ken átadja a magyar főkonzulátust ahol magyarigazolványokat nyúj át horvátországi magyaroknak Ugyancsak ma látogat el Kórógyr; is, ahol részt vesz a délszláv hábort során megsérült, azóta újjáépítet magyar református templom ünne pélyes felszentelésén. Iszlámábádban provokációnak tartják Újdelhi látványos erődemonstrációját Feszültségélező indiai rakétakísérlet MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Atlantic News: Szlovákia esélyei az őszi parlamenti választásoktól függnek Amerikaiak a NATO bővítéséről Jack Straw: a britek maguk akarnak ítélkezni Esély a békés építésre MTFHfREK Kórógyon újjáépült a magyar református templom Orbán Horvátországban MTI-HÍR

Next

/
Thumbnails
Contents