Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-26 / 22. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 26. Közélet 5 Évről évre az iskolaköteles kort elérő magyar gyermekek csaknem egyharmadát íratják szüleik szlovák alapiskolába A rossz szülői döntés veszélyei Számtalan fórumon elhangzott, hogy a gyermek anyanyelvén sajátíthatja el leggyorsabban és leghatásosabban azt az alapvető tudást, amelyre élete során bármikor építhet, és amely megfelelő önbizalmat adhat számára. Mégis évről évre nagyon sok magyar szülő dönt úgy, hogy szlovák iskolába íratja gyermekét. Mielőtt bárki ilyen elhatározásra jut, nem ártana végiggondolnia, milyen káros hatásoknak teszi ki csemetéjét. V. KRASZNICA MELITTA Dr. Bajnok István gyermek-elme- gyógyászként évtizedik óta próbálja felhívni a figyelmet az erőszakos kétnyelvűsítés tényére. Miért veszélyes ez a gyakorlat? Amikor a magyar szülők magyar családi környezetből szlovák iskolába kényszerítik gyermeküket, nem törődnek azzal, hogy az a kis emberke egy csapásra elveszíti a hovatartozás érzését, az anyanyelv biztos birtoklását, saját nemzete történelmét. Teszik ezt a szülők azzal az ostoba és téves érveléssel, hogy gyermekük többre viheti az életben, ha jól megtanulja a többség nyelvét. Ugyanakkor tudományos vizsgálatok bizonyítják, hogy amíg valakiben anyanyelven kialakulatlan a kulturált kommunikációhoz szükséges nyelvi készlet, addig egy másik nyelven történő iskolázás negatívan befolyásolja az anyanyelv további alakulását. Ha viszont a gyermek a második nyelvet nem az elsőre alapozva, hanem azt helyettesítve tanulja, az negatívan hat a beszédképességének kialakulására mind anyanyelvén, mind a második nyelven. Mindebből az következik, hogy a szlovák pislogás, da- r dogás, éjszakai bevizelés, viselkedési zavarok hátterében nagyon sok esetben az idegen nyelvű - oktatás áll. \ iskolába járó magyar gyermek megtanulja ugyan a szlovák nyelvet, de kommunikációs készsége egyik nyelven sem éri el a műveltségétől elvárható szintet. Arról nem is beszélve, hogy az érvényesülés nem elsősorban a nyelvtudástól, hanem a megszerezett tárgyi ismeretektől függ, amelyek viszont- Szakmai szempontok alapján javaslom, hogy vegyes házasságokban az anya nemzetiségi nyelvén tanuljon a gyermek (Vas Gyula felvétele) az anyanyelven sajátíthatók el a legalaposabban. A pszichiáterek arra figyelmeztetnek, hogy a kényszerű kétnyelvűség neurotikus tünetekhez vezethet. Sok-sok éves tapasztalat alapján mondhatom, hogy a pislogás, dadogás, éjszakai bevizelések, rémálmok, viselkedési zavarok hátterében bizony nagyon sok esetben az idegen nyelvű oktatás áll. A magyar gyermek úgy kerül idegen nyelvi közegbe, hogy legtöbbször otthon továbbra is magyarul beszél. Óriási erőfeszítésbe kerül számára a tanulás, hiszen ő magyarul gondolkodik, a feleleteket, a teljesítményt viszont szlovákul vájják el tőle. Amíg az ilyen jobb sorsra érdemes nebuló a nyelv elsajátításával bajlódik, addig osztálytársai a tananyagra összpontosíthatnak. Gyakran önbizalmát veszti, kisebbségi komplexus kezd kifejlődni az ilyen gyermeknél. Miközben az anyanemzethez való viszonya elsorvad, hiszen nem tanulja annak történelmét, kultúráját, az idegen nemzethez való tartozás érzése sem fejlődik ki nála, tehát légüres térbe kerül. Szlovák nemzetiségű társai is sokszor kiközösítik, hiszen érzik, nem közülük való. A gyermeknek most iskolát választó szülők közül sokan már maguk is szlovák iskolába jártak, bár magyar anyanyelvűek. Ők müyen magatartásformát választanak? Ugyanazt a hibát követik el gyermekeikkel szemben, mint egykor velük tették szüleik? Nem beszélhetünk egységes magatartásról. Esetenként a szülők azzal érvelnek, hogy mivel ők is szlovák iskolába jártak, gyermekeiket is oda íratják, mert másként nem tudnának segíteni nekik a tanulásban. Megjegyzem, általában az alacsonyabb végzettségű szülők gondolkodnak így. A főiskolát, egyetemet végzettek jobban fel tudják mérni, milyen nehézséget jelentett számukra kisgyermekként az idegen nyelven való tanulás, és jobban meggondolják, ők miként álljanak hozzá az iskolaválasztáshoz. Magasabb intellektuális szintet elérve hajlandóak elfogadni azt az érvelést, hogy az alapvető tudást csak anyanyelven lehet megszerezni. Sajnálatos viszont, hogy a pszichiáterek és más szakemberek szinte már unalomig ismételt figyelmeztetése ellenére a magyar gyermekek 27-29 százalékát évről évre szlovák alapiskolába íratják. Közülük minden második elveszik a magyarság számára, mert vagy janicsárt farag belőle a szlovák iskola, vagy identitástudat nélküli, zavart személyiség válik belőle. Eddig azokról az esetekről beszéltünk, amikor magyar szülők gyermekei kerültek idegen nyelvű iskolába. Mi a helyzet a vegyes házasságok esetén? Nemzetiségi elkötelezettség nélkül, kimondottan szakmai szempontok alapján egyértelműen azt javaslom, hogy az anya nemzetiségi nyelvén tanuljon a gyermek. Ebben az esetben nem érvényes az a szabály, hogy a gyermeknél neurotikus tünetek alakulnak ki, mivel ő a családon belül tanulja és használja mindkét nyelvet; itt tehát nem erőszakos kétnyelvűsítésről van szó. Az anyával szlovákul, az apával magyarul beszél, vagy fordítva. Az viszont elvárható mindkét szülőtől, hogy saját anyanyelvére megtanítsa gyermekét. A gyermekeiket szlovák iskolába járató magyar szülők éveken keresztül azzal magyarázták a bizonyítványukat, hogy a gyerekül jobb érvényesülése érdekében döntöttek így. Viszont mire a mostani elsősök középiskolába, egyetemre kerülnek, minden bizonnyal mi is az Európai Unió tagjai leszünk, és egyáltalán nem a szlovák nyelvtudás lesz az érvényesülés fokmérője. Ez teljes mértékben így van. Halmozottan érvényessé válik, amit a fentiekben az anyanyelvi oktatás fontosságáról, az alapvető tárgyi tudás megszerzésének lehetőségeiről mondtam. A magyar iskolák mellett szól az a tény is, hogy iskoláinkban kimutathatóan javul a szlovák nyelvoktatás színvoilala, és gyermekeink egyre jobban be\\ A szlovák idegen r nyelv a magyar gyerek számára. Ebből nem szabad érzelmi kérdést csinálni, ez az agyműködés fiziológiai törvényszerűségei- bői adódik. S\ szélik ezt az idegen nyelvet. Mert azt egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni, hogy a magyar gyerekek számára a szlovák idegen nyelv, tehát eszerint kell hozzáállni tanításához. Pontosan úgy, ahogyan a némethez, az angolhoz és még sorolhatnám. Ebből nem szabad érzelmi kérdést csinálni, ez az agyműködés fiziológiai törvényszerűségeiből adódik. Ugyanakkor a szlovákságnak is meg kellene szabadulnia attól a kényszerképzetétől, hogy ha valaki nem beszéli tökéletesen a szlovák nyelvet, az hazaárulást követ el. Mindent összevetve: magyar gyermeknek magyar iskolában a helye. Ha a magyar szülők valóban a legjobbat akarják gyermekeiknek, akkor nem szabad szlovák iskolába íratniuk őket. Határon túli vezetők a kedvezménytövényről Státuskörképet adtak MTI-JELENTÉS Már Pozsonyban is működik információs központ Teljes a hálózat Budapest. A kedvezménytörvény megalkotását nem a magyar kormány kezdeményezte, hanem a határon túli legitim magyar szervezetek képviselői a Magyar Állandó Értekezleten - hangzott el tegnap a Magyar-Amerikai Koalíció, vála- mint a Duna Televízió nemzetközi sajtótájékoztatón. Határon túli magyar vezetők fejtették ki álláspontjukat a kedvezménytörvény körül kialakult vitáról. Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke utalt arra: a kedvezménytörvény előkészítésében olyan határon túli szakemberek vettek részt, akik jól ismerik az adott országok jogrendjét, így eleve tekintettel voltak arra, hogy a törvény összhangban legyen a szomszéd országok jogrendjével. Reményét fejezte ki, hogy a jövő héten megszülethet a magyar-szlovák egyetértési nyilatkozat is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elmondta: a törvénynek nincs diszkriminatív jellege, ezzel ellentétben a magyar közösségekkel szemben alkalmaztak diszkriminációt az elmúlt 80 évben Romániában, Csehszlovákiában és a Szovjetunióban. Kasza József szerb miniszterelnök-helyettes, a VMSZ elnöke zökkenőmentesnek nevezte a törvény szerbiai végrehajtását. Félő viszont - tette hozzá -, hogy a szélsőséges szerb erők megpróbálják felnagyítani a törvény körül kialakult ügyet. Pasza Árpád, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége elnöke elmondta: a horvát politikusok véleménye szerint a törvény nem sérti az ottani jogrendet. Tomka György, aki a szlovéniai magyar közösség képviseletében érkezett, elmondta: nem kell attól tartani, hogy a muravidéki magyarok tömegesen jelentkeznének magyarországi munkavállalásra, hiszen a szlovéniai átlagbérek magasabban. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke megemlítette: Kárpátalján jelentős az érdeklődés a magyar igazolványok iránt. ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Csemadok pozsonyi székházában tegnap megnyílt a Szövetség a Közös Célokért pozsonyi területi irodája és országos központja. Ezzel a kedvezménytörvény végrehajtását tanácsadással segítő mind a tizenegy szlovákiai iroda működni kezdett. A megnyitón számos közéleti személyiség is megjelent. Kvarda József parlamenti képviselő, Csemadok-főtitkár kiemelte, hogy a Szövetség a szlovák jogrenddel összhangban működteti irodáit. Meggyőződése, az egyéni és a közösségi emlékezetet csak a folyamatos kapcsolattartás éltetheti, s az igazolvány méltó jele lehet annak, hogy a szlovákiai magyarság nem akar felejteni. Mézes Rudolf, a Szövetség elnöke reméli, a most kiadott szórólapokkal és külső munkatársak bevonásával az irodák még hatékonyabban ismertethetik a kedvezménytörvényt és az igazolványigénylés módját. Váradi Lajos, a pozsonyi magyar külképviselet tanácsosa Boross Miklós, Magyarország szlovákiai nagykövete nevében üdvözölte az egybegyűlteket. Hagsúlyozta, a státustörvény nem irányul senki ellen és nincs terü- letenkívüli jellege. Reményét fejezte ki, hogy a jogszabályról folytatott szlovák-magyar tárgyalások megállapodással zárulnak. Dobos László, a Madách Kiadó igazgatója, a Magyarok Világszövetségének korábbi tiszteletbeli elnöke pohárköszöntőjében elmondta, Trianon óta a státustörvény az első olyan kezdeményezés, amely az egesz magyarságot egybefogja. Pogány Erzsébet tájékoztatta az egybegyűlteket, hogy a Szövetség a Pozsony környéki magyar településeken is megbíz személyeket, akik jelenlétében aláírhatok az igazolványkérelmek. A pozsonyi területi iroda hétköznaponként 9.00 és 17.00 óra közt kereshető fel a Csemadok-székház- ban (Nám. 1. mája 12.). (kár) RÖVIDEN Lezárul a vizsgálat a Transpetrolnál Pozsony. Hétfőre ígéri Lubomír Harach gazdasági miniszter a kassai vasmű részvényeinek eladása körüli Transpetrol-botrány kivizsgálásának eredményét. Szerinte az első vizsgálatok arra utalnak, hogy a Transpetrol elkövetett bizonyos formai és egyéb hibákat. A vizsgálat miatt azonban késik a cég privatizációja is, 49%-os részvénycsomagjának eladásáról szóló szerződést hétfőn kellett volna aláírniuk az orosz Jukosz olajvállalattal. De még elképzelhető, hogy a szerződést a jövő héten aláírják. (TASR) Öt ajánlat a komáromi hajógyárra Pozsony. A komáromi hajógyár (SLKB) magánosítására kiírt versenytárgyalásra öt társaság küldte el ajánlatát - közölte Tatjana Lesajová, a Nemzeti Vagyonalap szóvivője. A borítékokat tegnap kellett volna felnyitni, ám erre csak hétfőn kerül sor. Előzetes információk szerint a hajógyárat a HypoVereinsbank és a Creditanstalt bankkonzorcium, az orosz OMZ gépgyár, a cseh Lodenice Mélnik és a hazai Penta Grouppal karöltve a holland OostEuropaPartici- paties befektetési csoport szeretné megvenni. (SITA) A spanyol nagykövet az EU-bővítésről Pozsony. A parlament integrációs bizottságát tájékoztatta Spanyolország nagykövete, Estanislao Grandez Pasqual a spanyol EU-elnökség terveiről. „Szlovákiát olyan jelöltként említette, amelynek nagy esélye van arra, hogy az első körben tagja legyen az Uniónak” - mondta Duka Zólyomi Árpád (MKP). Spanyolország márciusban konferenciát szervez az EU tag- és tagjelölt országainak részvételével, s szeretné elkezdeni a csatlakozási szerződések kidolgozását, (lpj) 1.8 millió euró a pelsőci útszakaszra Pozsony. Mária Kadlecíková integrációs miniszterelnök-helyettes és Dietr Thiel, az EU-küldöttség vezetője aláírta a Phare előcsatlakozási program határon átnyúló együttműködés támogatásának (Phare CBC) 2001-es pénzügyi memorandumát. A lengyel határ mentén fekvő régió 4, a magyar határ melletti 2, az osztrák határ menti pedig 6 millió euró támogatásban részesül. A magyar-szlovák együttműködés keretében a Pelsóctől a magyar határig vezető útszakasz felújítása kap 1.8 millió euró támogatást. Lehetőség lesz kisebb programokra is pályázni; a magyar-szlovák programban 200 ezer euróra. A memorandum része a bohunicei atomerőmű leállításának támogatása is. (lp) Schmögnerová el, preferenciák fel? Pozsony. „Ha nem emelkedik a párt támogatottsága, az SDL tagjai el- váiják, hogy a pártvezetés önkritikát gyakoroljon” - úja az SDL nagy- szombati kerületi választmánya az elnkségnek. A testület nem ért egyet a pénzügyminiszter leváltásával. Brigita Schmögnerová eltávolítását az általa hozott népszerűden intézkedésekre hivatkozva kezdeményezte saját pártja, ám sokak szerint a lépés csak arra szolgál, hogy az SDL népszerűségének zuhanását megállítsa. (TASR) Mi lesz a szociális reformmal? Pozsony. A szociális biztosítás reformjáról is tárgyaltak tegnap a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók képviselői az érdekegyeztető tanács ülésén. Peter Magvasi szociális miniszter szerint a törvény elfogadását a védelmi és a belügyi tárca gátolta leginkább, mivel meg akarták őrizni a fegyveres testületek kiváltságos helyzetét. A miniszter szerint van esély a szociális biztosításról szóló törvény elfogadására még ebben a kormányzati ciklusban, ellenkező esetben ugyanis nem kezdődne el 2005 előtt, ami Szlovákia számára tragédia lenne. A szakszervezetek azt kérik, hogy a nyugdíjak és a betegbiztosítás legalacsonyabb összege ne legyen alacsonyabb a létminimumnál, (lpj) Ma Pozsonyban összeül az MKP Országos Tanácsa Készülődés a választásra ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Ma összeül a Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsa Pozsonyban, hogy a legutóbbi ülés óta eltelt időszakot értékelje. „Még decemberben szerettünk volna találkozni, ám a rossz idő miatt elhalasztottuk” - árulta el lapunknak Farkas Pál. Az OT elnöke elmondta: a küldöttek beszámolnak az elmúlt időszak gazdasági-politikai eseményeiről; megvitatják a választási program sarkalatos pontjait és jóváhagyják téziseit, meghatározzák a párt legfontosabb céljait, elfogadják az MKP idei költségvetés-tervezetét is. „A viszonyok eléggé összegubancolódtak az elmúlt két-három hétben, ezért elemezzük a kormánykoalíción belüli állapotot, elsősorban az SDL gázmüvekkel kapcsolatos álláspontját. Biztos szó lesz a kedvezménytörvényről is ” - részletezte Farkas. A 2002-es költségvetés kapcsán arra is kitérnek, hogy a választási kampányra mennyit szándékozik költeni a párt. (sza) MEGKÉRDEZTÜK Kvarda József MKP-képviselőt Mi a véleménye arról, hogy Eduard Kukán külügyminiszter Ivan Simko belügyminiszterrel is megvizsgáltatná a Szövetség a Közös Célokért irodáinak tevékenységét? Azt kell megnézni, milyen legitim módon, vagyis a polgári törvénykönyv alapján bejegyzett öt szervezet hozta létre a Szövetséget. E szervezetek legitim vezetőségei döntöttek úgy, hogy életre hívják a Szövetséget, és ezek fogalmazták meg célkitűzéseit is. Nem hiszem, hogy ebbe bele lehet komi. Eduard Kukán szerint a Szövetség a Közös Célokért információs irodái működésükkel megvalósul a területenkívüliség elve. Erről mi a véleménye? A Szövetség egy öt jogi személy által létrehozott új szervezet, amelynek irodái bizonyos felvilágosító tevékenységet folytatnak. E szempontból tehát nincs semmilyen hatóság Szlovákia területén, amely magyarországi törvény alapján működne. Ha Magyarország bármilyen központi szerve hatóságot működtetne Szlovákiában, akkor a külügyminiszter úrnak igaza volna, de Budapest itt ilyen hatóságot nem működtet, (kár)
