Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-04 / 3. szám, péntek

El Politika ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 4. Menedékjog zámolyi romáknak Párizs/Strasbourg. A fran­cia menekültügyi hivatal (OFPRA) a korábban eluta­sított 4 zámolyi roma közül háromnak fellebbezés után megadta a menedékjogot. Krasznai József, a Stras- bourgba menekült zámo- lyiak képviselője elmondta: a pozitív felülvizsgálati dön­tés 3 felnőttet és a hozzájuk tartozó 8 kiskorút érinti, köztük van Lakatos Melinda és négy kisgyermeke is, akik idén tavasszal rövid időre visszautaztak Magya­rországra. (MTI) Argentína új kormánya Buenos Aires, tegnap letette esküjét Eduardo Duhalde el­nök előtt az új argentin kor­mány. A kabinet első lépése­ként a pezó mintegy 40 száza­lékos leértékelését helyezte ki­látásba. Argentína tegnap gya­korlatilag fizetésképtelenné vált, miután elmulasztott kifi­zetni 28 millió dollárt egy 2007-ben lejáró, olasz lírában jegyzett kötvénye után. (MTI) Két szenátor Havannában Havanna. Két amerikai szenátor Havannában ku­bai ellenzékiekkel tekin­tette át a szigetországban kialakult emberi jogi helyze­tet, illetve a kétoldalú kap­csolatokkal összefüggő kér­déseket. Arien Specter és Lincoln Chafee öt olyan rend­szert bíráló személlyel talál­kozott, akiknek tevékenysége Ugyan törvénytelennek szá­mít, de a kubai hatóságok szemet hunynak fölötte. A két ország között 40 éve szü­netelnek a diplomáciai kap­csolatok. A szenátorok ma­gánjellegű látogatáson tar­tózkodnak Kubában, de való­színűleg Fidel Castro is fo­gadja őket. (MTI) Castro óvatos, még nem moncjptt véleményt arról, hogy áz USA a guantánamói amerikai támaszpontra afga­nisztáni háborús bűnösöket akar szállítani (Archívum) Német uniópárti kancellárjelölt Berlin. A német ellenzéki uniópártok (CDU és CSU) közös alsóházi frakciójának alelnöke tegnap azt állítot­ta, hogy a frakció tagjai­nak túlnyomó többsége Edmund Stoiber bajor CSU- elnököt támogatja a két párt közös kancellárjelölt­jének posztjáért folyó harc­ban. Wolfgang Bosbach (CDU) hozzátette, ez nem jelent „bizalmatlansági szavazást” Angela Merkel CDU-elnökkel szemben, aki jelentős támogatottság­gal rendelkezik a pártban és a tartományi szervezetek­ben. A 245 tagú frakción be­lül 198 a CDU és 47 a CSU honatyáinak a száma. Mer­kel is megerősítette kancel- lárjelölti ambícióját, és fegye­lemre szólította fel a konzer­vatív tábort. (MTI) Vadzspaji és Musarraf is a diplomáciai megoldást szorgalmazza a háború helyett Nyugodtabb a légkör Készültségben - a határ pakisztáni oldalán (TASR/AP-felvétel) Katmandu/Peking. Atal Behari Vadzspaji indiai kor­mányfő tegnap megérkezett a nepáli Katmanduba, a Dél­ázsiai Regionális Együttmű­ködési Szövetség (SAARC) konferenciájára, de leszögez­te, hogy nincs szándékában kétoldalú tárgyalásokat foly­tatni pakisztáni kollégájával. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Eközben Pervez Musarraf pakisztá­ni elnök Pekingbe érkezett, s a kínai szövetségessel folytatott konzultáci­ók után szintén Katmanduba uta­zik. „Nem vagyok elégedett a terro­rizmus felszámolása érdekében tett pakisztáni erőfeszítésekkel” - közöl­te Vadzspaji, de hozzátette: minden diplomáciai eszközt felhasználnak majd a háború elkerülésére. Musar­raf pakisztáni államfő Pekingben azt mondta, nyitott szívvel érkezik Katmanduba, s egyúttal az esetle- ges háború szörnyű következmé­nyeire figyelmeztette Indiát. Szakértők szerint Musarraf kínai lá­togatásának két célja lehet: egyrészt kifejezni eltökéltségét az Indiával való konfliktus békés rendezésére, másrészt régi szövetségese, Peking támogatását megnyerni a maga szá­mára egy esedeges háborús hely­zetben. Elutazása előtt mind Musar­raf, mind Vadzspaji telefonhívást kapott Colin Powell amerikai és Tang Csia-hszüan kínai külügymi­nisztertől, akik arra kérték őket, hogy diplomáciai úton simítsák el ellentéteiket. Tang kifejezte aggo­dalmát: egy háborús helyzet desta­bilizálná a dél-ázsiai régiót, és ve­szélyeztetné az afganisztáni békefo­lyamatot is. A Fehér Ház szóvivője, Scott McClellan úgy vélte, a ma kez­dődő SAARC-csúcson a két szem­ben álló atomhatalomnak jó esélye van a nézeteltérések tisztázására. A pakisztáni külügyi szóvivő is opti­mistán nyilatkozott az elmúlt napok nyugodtabb diplomáciai légköre alapján, viszont az indiaiak a szrinagari parlament elleni szerdai kézigránátos támadás miatt borúlá­tóbbak. A Laskar-i-Taiba pakisztáni iszlám radikális szervezet tegnap határo­zottan cáfolta azokat az Indiából származó információkat, amelyek szerint a Tádzs Mahal felrobbantá­sára készülne. Washington légi csapásokkal fenyegette meg az afganisztáni törzsi vezetőket Ellentmondásos hírek a molláról HÍRÖSSZEFOGLALÓ Washington/Iszlámábád/Párizs/ Tokió. Afganisztán északi részén az amerikai tengerészgyalogosok ed­digi legnagyobb szabású bevetésük során rábukkantak az al-Kaida tá­borára, amelyet az elmúlt hetekben is használtak a terrorszervezet fegy­veresei. A Helmand tartományban, egy szurdokban fekvő támaszpont barlangokból, akadályok sorából, valamint barakkokból áll. Azt gya­nítják, hogy ugyanebben a tarto­mányban, de Kandahártól észak­nyugatra, Bagram város közelében bujkál a tálibok vezetője, Omar móllá és 1500 makacsul ellenálló híve. Felkutatásukra 2000 fegyveres indult. A törvényes hatalom erőinek hírszerzési főnöke, Hadzsi Gulalai a Reutersnak elmondta: akciójuk cél­ja lefegyverezni a felelőtlen embere­ket és elfogni Omar mollát. Viszont egy afganisztáni hivatalos személyi­ség azt erősítette meg, hogy folyta­tódnak a tárgyalások az afgán kato­nai parancsnokok és helyi törzsi ve­zetők között Omar móllá sorsáról. Az AP úgy tudja, hogy hétfő óta tár­gyalnak Omar móllá esetleges át­adásáról. Az amerikaiak megfenye­gették a törzsi vezetőket: légi csapá­sokkal kell számolniuk, ha nem ad­ják ki a tálib vezetőt. Az AFP szerint egy tálib törzsi vezető állítólag azt mondta, ha az USA leállítja a bom­bázásokat, hajlandók kiadni Omar mollát. A The Washington Post úgy érte­sült, hogy februárban az USA-ba látogat Hamid Karzai, az ideigle­nes afgán kormány vezetője. Utol­jára 1963-ban járt Washingtonban afgán államfő, Muhammad Záhir Sah afgán király személyében. A jelenleg Rómában élő, száműzött uralkodó a párizsi Le Figarónak azt mondta, hogy 1973-ig, uralko­dása végéig a különböző afgán nemzetiségek nagyon jól együtt­működtek, s a kialakult egyensúlyt a külföldi hatalmak beavatkozása borította fel. A tálibok volt pakisztáni nagykövete bíróság előtt akaija kiharcolni, hogy menedékjogot kapjon Pakisztánban. Abdul Szalam Zaif az Afganisztán el­leni amerikai légitámadások idején vált világszerte ismertté, mert pa­kisztáni állomáshelyéről ó tolmá­csolta a tálibok álláspontját. Zaifot tegnap a pakisztáni titkosszolgálat emberei bevitték kihallgatásra. Októberre halasztotta az amerikai szövetségi bíróság Zacarias Moussa- oui perének tárgyalását. Ő lett volna a huszadik repülőgép-eltérítő, de még a nyár folyamán letartóztatták. Moussaoui a szerdai meghallgatá­son tagadta a szeptemberi terrortá­madásokban való részvételét, (m, o) Pánik Kabulban - földrengés miatt Iszlámábád/Kabul. Közepes erősségű földrengés rázta meg teg­nap délben Pakisztán és Afganisztán északi részét. A Richter-skálán 5,8-as erősségű rengés epicentruma az afganisztáni-pakisztáni ha­táron átnyúló Hindukus-hegységben volt. Kabulban a lakosok he­ves lökésekről számoltak be. Az emberek félelmükben az utcára ro­hantak. A földmozgást érezni lehetett az észak-afganisztáni Mazari-Sarifban és az indiai fővárosban is. (MTI) Orosz katonai vezetők tavaszra fel szeretnék számolni a fegyveres ellenállást Általános támadás Csecsenföldön MTFHÍREK Moszkva. A szövetségi erők mint­egy száz szakadár fegyverest sem­misítettek meg az elmúlt napokban Csecsenföldön. Ezt Alekszandr Potapov, a titkosszolgálat (FSZB) csecsenföldi parancsnok-helyettese közölte, hozzátéve, hogy folytatód­nak a decemberben megindított kü­lönleges hadműveletek. Orosz hír­ügynökségijelentések szerint a szö­vetségi erők több körzetben is harc­ban állnak, s orosz oldalon is van­nak áldozatok. Több orosz tábor­nok, valamint Ahmad Kadirov hiva­talos csecsen vezető már december­ben azt ígérte, hogy tavaszra nagy­részt felszámolják a szakadár fegy­veres csoportokat. Egy hónapon be­lül dönthet a dagesztáni legfelsőbb bíróság Szalmán Radujev csecsen hadúr ügyében, akit az év utolsó napjaiban ítéltek életfogytig tartó szabadságvesztésre. Ő volt az, aki 1996-ban embereivel behatolt a da­gesztáni Kizljar és Pervomajszkoje településekre, számos polgári lakost túszul ejtve. Az akció következtében 78 polgár, illetve rendőr és katona életét vesztette. A Vlagyimir Usz- tyinov orosz legfőbb ügyész által „csecsen bin Ladennek” nevezett Radujev jelenleg a dagesztáni fővá­ros, Mahacskala egyik fogdájának magánzárkájában ül, amíg ügyvé­dei fellebbezése alapján a másodfo­kú bíróság dönt ügyéről. Az ítélet helybenhagyása esetén a hadurat várhatóan az észak-oroszországi vologdai területen fekvő Ognyennij szigetére szállítják, ahol a különö­sen veszélyes bűnözőket őrzik. A közvélemény részéről erős volt a nyomás, hogy Radujevet halálra ítéljék, a vádat képviselő Usztyinov azonban a kivételes büntetés végre­hajtására vonatkozó oroszországi moratórium miatt ennek nem látta volna értelmét. Egy közelmúltban nyilatkozó titkosszolgálati munka­társ szerint egyébként az életfogy­tiglani szabadságvesztés egy szigo­rított orosz börtönben vagy bünte­tőtelepen súlyosabb büntetés, mint az Oroszországban korábban alkal­mazott golyó általi halál. Arid Sáron a 2003-as választásokon is indulni kíván Új Hamász-fegyver MTI-HÍREK Jeruzsálem/Washington. Az izra­eli hadsereg tegnap kivonult a cisz- jordániai Dzsenínből és Rámalláh egy részéből, ugyanakkor egy ejtő­ernyős osztag Hebronba behatolva letartóztatta az Iszlám Dzsihád négy tagját. Az izraeli katonák né­hány órával azelőtt vonultak ki a két palesztin ellenőrzés alatt álló városból, hogy Anthony Zinni nyu­galmazott tábornok, amerikai köz­vetítő visszatért a térségbe. Izraeli katonai források szerint a Hebron- ban letartóztatott palesztinokat Iz­rael elleni terrorista akciókban va­ló részvétellel vádolják. Richard Boucher amerikai külügyi szóvivő elmondta: Zinni azon fog munkál­kodni, hogy a Palesztin Hatóság te­gyen lépéseket a terrorizmus inf­rastruktúrájának felszámolása, a feszültség csökkentése érdekében. Az izraeli vezetőkkel pedig olyan gazdasági intézkedéseket vitat meg, amelyek révén csökkenhet a palesztin lakosságra nehezedő nyomás. Boucher nem kommentál­ta Ariel Sáron izraeli miniszterel­nöknek azt a kijelentését, hogy a tárgyalások megkezdése előtt hét napos teljes nyugalmi időszakra van szükség. Sáron egyébként szerdán este először beszélt a nyil­vánosság előtt arról, hogy Jasszer Arafat palesztin vezetőnek mind­addig Rámalláhban kell maradnia, amíg le nem tartóztatja Rehavam Zeévi idegenforgalmi miniszter gyilkosait. Sáron azt is bejelentet­te, hogy újra indulni kíván a 2003 októberére kitűzött parlamenti vá­lasztásokon. Moszkva tegnap hiva­talosan is sürgette az Arafat elleni blokád megszüntetését. A Gázai övezetben nem oldották fel a palesztin települések zárlatát. Az éjszakai órákban izraeli kato­nák átadták három, izraeli harcko­csik által lelőtt palesztin fiatal holttestét a palesztin biztonsági szolgálatnak. A Hamász radikális palesztin mozgalom Szaúd-Arábi- ában tevékenykedő tagjai pénzzel és értesülésekkel látják el gázai kollégáikat, akik annak a lövedék­nek a tökéletesítésén dolgoznak, amelyet palesztin közigazgatású területekről használnak fel Izrael ellen. Erre a következtetésre jutott több radikális személy kihallgatá­sa során a Sin Bét, az izraeli kém­elhárítást. A lövedéket a Hamász fegyveres szárnya, Ezzeddin el- Kasszem után Kasszemnek nevez­ték el, és hatósugara meghaladja az aknavetők gránátjaiét. Sokan veszthették életüket az előcsarnokokban WTC: újabb holttestek MTI-HÍR New York. Tíz tűzoltó és három polgári személy földi maradványai kerültek elő a 2001. szeptember 11-én elpusztított New York-i Vi­lágkereskedelmi Központ (WTC) romjai alól, amikor a romeltakarí­tó alakulatok hasadékot vágtak az egyik torony összepréselődött elő­csarnokába. Az egykori földszinti hall az épület összeomlásának ere­jétől 9 méterre a földfelszín alá préselődött, a tartószerkezet acél­elemei oly módon dőltek romba, hogy a törmelékhegyben kisebb kamrák alakultak ki. Ezekben ta­lálták meg a mentőegységek még kedden a tizenhárom áldozat ma­radványait - közölte szerdán este Tom Da Parma, a tűzoltószövetség szóvivője. A holttestek azonosítása még várat magára. Elmondta to­vábbá, hogy az előcsarnokokban sok ember veszthette életét, mivel a menekülő emberek többsége az ott lévő főbejáraton át próbálta el­hagyni az épületet. Megbontották a magyar többségű választókerületet Hat helyett nyolc falut MTI-HÍR Ungvár. Nyolc magyar ajkú közsé­get leválasztottak a Beregszász központú, magyar többségű vá­lasztókerületről. A döntésről teg­nap tájékoztatott a Kárpátaljai Ma­gyar Kulturális Szövetség (KM- KSZ). A tiltakozások és a KMKSZ sikeres aláírásgyűjtési akciója elle­nére az eredetileg tervezett hat fa­lu helyett nyolc magyar ajkú tele­pülést szakítanak le arról a válasz­tókerületről, amelyből a magyar szavazók többségének köszönhe­tően két korábbi választási ciklus­ban sikerült egy-egy magyar kép­viselőt bejuttatni az ukrán parla­mentbe. A kárpátaljai tömbma­gyarságot magába foglaló válasz­tókerületről hat község a munká­csi, kettő pedig az ungvári körzet­hez kerül át együttesen közel 10 ezer választásra jogosult lakossal. Csurka szerint Medgyessyt elküldik szabadságra Kuncze lesz a jelölt? MTI-HÍR Budapest. A MIÉP elnökének „ala­pos gyanúja” szerint Kuncze Gá­bor, a Szabad Demokraták Szövet­ségének elnöke lesz az MSZP és az SZDSZ közös miniszterelnök-je­löltje. Csurka István tegnapi sajtó- tájékoztatóján úgy vélte, hogy ez­zel két legyet ütnének egy csapás­ra: megmentik a kieséstől az SZ­Grúzia-Oroszország Megfigyelők Ingusföldön Tbiliszi. Tegnaptól a grúz-orosz határ ingusföldi szakaszán is meg­figyelői feladatot látnak el az Eu­rópai Biztonsági és Együttműkö­dési Szervezet (EBESZ) járőrei. Az EBESZ-megfigyelők 2000 januárja óta teljesítenek szolgálatot a határ Csecsenföldi szakaszán. Az újabb határszakasz megfigyeléséről ta­valydecember 13-án, az EBESZ ál­landó tanácsának bécsi ülésén ha­tároztak. (MTI) DSZ-t, és ismét átfestik az MSZP-t, amely e nélkül már életképtelen. Csurka szerint Medgyessy Pétert, az MSZP jelenlegi miniszterelnök­jelöltjét „szép csendben elküldik szabadságra”. Mint mondta, a töb­bi, erre a posztra szóba jöhető sze­mély már mind megkopott. Meg­fogalmazása szerint összenő, ami összetartozik, a két munkáspárt egyesül. Kurszk: titkos dokumentáció Rejtjelező berendezés Murmanszk. A Kurszk orosz atom­tengeralattjáróban megtalálták a rejtjelező berendezést és a hajó tit­kos dokumentumait. Vlagyimir Mulov katonai ügyész tegnap közöl­te: a szakértők az óév utolsó napján tárták fel az értékes anyagokat, s a munka csak az orosz karácsonyi ün­nepek után folytatódik. Hivatalos közlések szerint a Kurszkon szolgá­latot teljesített 118 tengerészből ed­dig 91 holttestét emelték ki. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents