Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-24 / 20. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 24. Közélet 5 Egyáltalán nem indokolt az az állítás, hogy a magyar iskolák tanulói később nehezebben érvényesülnek Érdemes magyar iskolába j árni A szlovákiai magyar családok többségében fel sem merül a kérdés, hogy a szülő milyen tanítási nyelvű alapiskolába írassa gyerekét. Sokaknak egyértelmű a válasz, számukra csupán egyetlen lehetőség létezik, a magyar tannyelvű alapiskola. A kérdésben ingadozók aránya jóval kisebb. A témával kapcsolatban Szigeti Lászlót, az oktatási minisztérium államtitkárát kérdeztük. RÁCZ VINCE- Országos viszonylatban a magyar középiskolások 70%-a jelentkezik egyetemre, főiskolára, a felvettek aránya pedig 60% fölötti (Somogyi Tibor felvétele) Milyen gyakorlati érvekkel tudná meggyőzni az ingadozó szlovákiai magyar szülőket arról, hógy érdemes magyar tannyelvű iskolába íratni a gyerekeiket? Úgy gondolom, általános rendezői elvként fogadhatjuk el, hogy mindenkinek abból kell kiindulnia, melyik nemzetiségnek a tagja, milyen közösségben él, és azon belül milyen kulturális kötöttségek érvényesülnek. Ez a megállapítás különösképpen érvényes az iskolaválasztáskor, amikor a szülőknek el kell dönteniük, hogy magyar vagy szlovák tannyelvű alapiskolába íratják gyermekeiket. Az esetek többségében a szlovákiai magyar szülők, amikor a gyermekeik iskolaköteles korba lépnek, természetesen a magyar » A magyar iskolák r eleget tesznek a követelményeknek, és megfelelő módon ké- szítik fel diákjaikat. \ iskolát választják. Ez tehát a meghatározó magatartás. Mindezek ellenére a felvidéki magyarságnak is van egy olyan rétege, mely másféle megoldás mellett dönt. Ebben sokféle tényező játszhat szerepet. Én úgy gondolom, a világ egyik legtermészetesebb dolga, hogy az ember vállalja édesapja és édesanyja nyelvét, ezen a nyelven próbál élete folyamán kommunikálni. Számomra nem vitás, hogy a magyar nemzetiségű szlovákiai állampolgár a legjobban akkor cselekszik, ha a gyermekét magyar tannyevű iskolába íratja be. Vajon igazak-e azok az állítások vagy csupán feltevések, hogy a magyar iskolát végzők később csak nagyobb nehézségek árán tudnak érvényesülni? Én úgy gondolom, és a véleményemet adatokkal is alá tudom támasztani, hogy nem függ össze a két dolog. Aki magyar tannyelvű oktatási intézményben tanult, és emellett kellő kitartással és szorgalommal bír, ugyanolyan eredményeket érhet el a későbbiekben, mint az, aki szlovák iskolába járt. Mindez követelhet többletmunkát a diáktól, viszont a többletmunka sok esetben az ember hasznára válik. Bizonyított tény, hogy a szlovákiai magyar egyetemisták, akik magyar középiskolából érkeztek a főiskolákra és egyetemekre, ugyanolyan eredményesek, mint szlovák társaik. Az első években felmerülhetnek ugyan nyelvi problémák a magyar anyanyelvű hallgatók esetében, bár nem szükségszerűen. Ezek a nyelvhasználattal kapcsolatos problémák fokozatosan megoldódnak, a hallgató szlovák nyelvi tudása tanulmányai során folyamatosan gyarapodik. Csupán akaraterő szükséges hozzá. Mindezeket alátámasztja az a tény, hogy a magyar tannyelvű középiskolák növendékei a különböző tanulmányi versenyeken, sőt a nemzetközi megmérettetéseken is kimagasló eredményeket érnek el, és Szlovákia számára jó hírnevet szereznek. Összességében tehát elmondható, hogy ezek az iskolák eleget tesznek a támasztott követelményeknek, és megfelelő módon készítik fel a diákjaikat. Egyáltalán nem indokolt az az állítás, hogy a magyar iskolák tanulói később nehezebben érvényesülnek. Állíthatjuk tehát, hogy többségében azonos esélyeket biztosít a nemzetiségi iskola. Készültek-e kimutatások arról, hogy a magyar tannyelvű középiskolák végzősei milyen arányban jelentkeznek egyetemekre és főiskolákra, és közülük hányat vesznek fel? A csaknem 20 felvidéki magyar gimnázium és a szakközépiskolák diákjai közül sokan tanulnak tovább. Elsősorban a gimnáziumokra vonatkozó adatokat ismerem. Vannak olyan gimnáziumaink, amelyekben az érettségizők 90%-a adja be felvételi kérelmét valamely felsőoktatási intézménybe, és a jelentkezőknek mintegy 70%-át fel is veszik. Természetesen ez attól is függ, hogy az adott középiskolának milyen tapasztalatai vannak a tanulók egyetemi felkészítésében. Országos viszonylatban a magyar diákok 70%-a jelzi a továbbtanulási szándékát, az egyetemekre és főiskolákra felvettek aránya pedig 60% fölötti. Csökkent-e az utóbbi években azoknak a családoknak a száma, amelyekben a magyar iskolát választották a szlovák tannyelvű iskola helyett? \\ A világ egyik legtermészetesebb dolga, hogy az ember vállalja édesapja és . . édesanyja nyelvét. N\ Ellenkezőleg, az elmúlt három évben a számok pozitív irányba változtak. Ez nyilván a kedvezőbb politikai légkörnek is köszönhető, de természetesen a különböző társadalmi és közhasznú szervezeteknek is, melyek az anyanyelvű oktatás fontosságára rendszeresen felhívják a szülők figyelmét. Egyre több, eddig a kérdés eldöntésében ingadozó szülő számára világossá vált, hogy az egyedüli alternatívát a magyar tannyelvű iskolák jelentik. Egy tényt azonban feltétlenül meg kell említenünk. Szlovákia lakosságának száma csökken, és ez a népességfogyás a felvidéki magyarságot is érinti. Ennek következtében abszolút értékben csökken a magyar diákok létszáma is. Ha viszont a relatív mutatókat vesszük figyelembe, a magyar iskolát választók száma növekedett. A szociális minisztérium nem lát okot a változtatásra Elkészült a Devín Bankról szóló jelentés A tárca szerint a törvény Hatmilliárd a Szlovák jó, a kritika elkésett Biztosító kétharmadáért ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az április 1-jén életbe lépő munkatörvénykönyv jó, és nem kell rajta változtatni, mondta Vlasta Husáriková, a szociális minisztérium jogi főosztályának vezetője. Az utóbbi napokban felhozott ellenérvek nem állják meg a helyüket, mert vagy van rájuk megoldás a törvényben, vagy már a jelenleg érvényes munkajogi vagy egyéb törvényi szabályozással is ellentétesek. Mária Buchtová, a minisztérium osztályvezetője példaként a házatársak egymás általi alkalmazásának tilalmát említette, mely a családjogi törvényből és a Polgári Törvénykönyvből következik. Ebben az esetben logikailag is paradox helyzet állna elő, ha az alkalmazott házastárs az osztatlan családi vagyonból, tehát saját pénzéből kapna fizetést. Ez a helyzet azonban megoldható a házastársak együttműködésével a családi vállalkozásban, mondta Buchtová. Ezt a tiltást már a jelenlegi Munkatörvénykönyv is tartalmazza, hasonlóan a munkahét felső határához: most heti 43 munkaóra van engedélyezve, évi 150 óra túlórával, az új szabályozás heti 48 órát engedélyez túlóra nélkül. A munkafelügyelőség külön hozzájárulásával ezen felül további évi 150 munkaóra engedélyezett. A minisztérium szerint, ha a kórházak nem tudják beosztani az orvosi ügyeleteket az új törvénynek megfelelően, akkor az eddigi megoldás már a régi törvényekkel is ellentétes volt. Ugyancsak régi szabály az úgynevezett ünnepnaphoz való jog, mely azt jelenti, hogy az alkalmazottaknak joguk van nem dolgozni ünnepnapokon, és a heti két szabadnapot a munkáltató köteles egymást követő napokon megadni úgy, hogy az együk vasárnapra essen. Husáriková szerint a tavaly júliusban elfogadott törvényt az érintettek nagyon széles köre véleményezte, többek között azok is, akik most ellene szólnak. A Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja és a munkáltatók szövetsége 2000 szeptemberében hagyta jóvá a tervezetet, de egyetértettek vele az egyes miniszterek is. Az elfogadott törvény jó, mondta Husáriková, összhangban van az Európai Unió ajánlásaival ,és a modern európai munkajog alapelveivel is. Az MKP, a KDH, az SDKÚ és az OKS közös módosító javaslatot dolgozott ki, amely rendezné egyebek mellett a munkatörvénykönyvben megszabott 48 órás munkahét kérdését is. A tervezetet már a január végén kezdődő parlamenti ülésen megvitatják, (lpj) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A német Allianz AG kapja meg 144 925 000 euróért (6,12 milliárd korona) a Szlovák Biztosító (SP) részvényeinek 66,79 százalékát a jelenlegi tulajdonosoktól, tehát a pénzügyminisztériumtól és a Nemzeti Vagyonalaptól. „Két cég került a versenypályázat utolsó körébe - az Aegon és az Allianz. Az utóbbi előnyösebb feltételeket kínált, bár a pályázatok között nem volt lényeges különbség” - közölte a kabinet tegnapi ülése után a privatizációs minisztériumi államtitkár. Vladimír Drozda közlése szerint a miniszterek egyöntetűen rá- bólmtottak a javaslatra. A kisebbségi részvénytulajdonosoknak nem kell feltétlenül megválniuk részvényeiktől - fejtette ki az államtitkár, majd hozzátette: a versenypályázatban számos befektető csak akkor vett volna részt, ha ez ellenkezően történik. „Az állam nem kötelezhette magát erre” - hangsúlyozta Drozda. Ezért néhány jelentkező tárgyalóasztalhoz ült a kisebbségi részvénytulajdonosokkal, még mielőtt indult volna a versenypályázaton. Megegyezés született, hogy részvényeiket a nyertes cég nem vásárolhatja meg előnyösebb feltételek mellett, mint az állam által felkínált csomagot. Drozda közölte: a szerződés apróbb részleteit is megtárgyalták már, s a közeljövőben aláírhatják. A kabinet szintén tudomásul vette a Devín Bank összeomlása után a bankfelügyelet terén hozott intézkedésekről szóló jelentést. A csődbe ment pénzintézetről külön jelentést készített a Szlovák Nemzeti Bank (NBS), amelyet már a parlament pénzügyi bizottsága elé terjesztett. Ebben egyebek között személycserékről is szó esik. Marián Jusko, a jegybank vezérigazgatója megjegyezte: a bankfelügyeletből két igazgatót eltávolítottak, négy osztályvezetőt pedig leváltottak. Jusko leszögezte: a helyzet néhány napon belül rendeződik, más, ennél sokkal fontosabb dolgok is vannak, például a választások. Szerinte a változásokat nem csupán a Devín Bank csődje miatt hajtották végre, (szge, t) 5,2 millió üdítőre Pozsony. A kormányhivatal tavaly 5,2 millió koronát költött fogadásokra és ajándékozásra. A reprezentációs keret 5,4 millió volt, tehát összességében 270 ezer koronát megtakarítottak, azonban néhány kormánytag túllépte saját keretét, (tasr) RÖVIDEN Nem állít ombudsmanjelöltet az MKP Pozsony. Ha nem tud megegyezni a kormánykoalíció közös ombudsmanjelöltben, az MKP akkor sem látja értelmét, hogy a parlamentbeli választás első körében saját jelöltet indítson. A javaslatokat február 8-ig kell benyújtani, egy jelöltet legalább 15 képviselőnek kell támogatnia. Ä keddi koalíciós tanácson ez a téma fel sem vetődött, az MKP-val folytatott tárgyalások során pedig nyilvánvalóvá vált: a pártok nem szívesen mondanak le saját jelöltjükről. Az ombudsmanválasztás első köre két fordulós. Ha az első fordulóban nem sikerül megválasztani a biztost, a másodikba a legtöbb voksot kapott két személy jut. Ha az első kör második fordulója sem hoz eredményt, a második körben nem indulhatnak az egyszer már jelölt személyek, (sza) Közös haditechnikai fejlesztések Budapest. A visegrádi négyek országai közösen kívánják modernizálni a jelenleg hadrendben lévő MI-24-es harci helikoptereiket és elképzelhetőnek tartják, hogy további haditechnikai fejlesztésekben is együttműködnek majd. Erről Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia védelmi miniszterei számoltak be budapesti ülésüket követően. A cseh, a lengyel és a magyar védelmi miniszter egyaránt hangsúlyozta: támogatják Szlovákia NATO-tagságát. (MTI) Szerb igen az autonómiatörvényre Belgrád. A szerb parlament tegnap általánosságban megszavazta az úgynevezett omnibusztörvényt, amely 24 államigazgatási területen adja vissza a Vajdaság korábbi jogköreit. A törvény általános elfogadása után a parlamentnek mintegy száz módosító indítványról kell egyenként vitát folytatnia, s várhatóan csak a jövő héten kerül sor a záró szavazásra. (MTI) Pénz a határ menti fejlesztésre Pozsony. Három pénzügyi memorandumot fogadott el tegnap a kormány: a Magyarországgal, Lengyelországgal és Ausztriával határos szlovákiai településeken fejlesztenék az infrastruktúrát, egyebek között az Európai Unió pénzforrásaiból is. Összesen 4,15 millió euró jut majd a Pelsőcöt a szlovák-magyar határral összekötő 587- es számú út felújítására, ehhez 1,8 millió eurót kapunk a Phare- támogatásból. (TASR) Nincs szalmonella a Merciben Pozsony. A minőség-ellenőrzés során megállapították, hogy egyik Merci csokoládé sem tartalmaz szalmonellát. Az ellenőrök helyszínelések során több mint ötezer üzletet vizsgáltak meg, ahol 16 gyanús csomagot találtak. A laboratóriumi vizsgálat minden esetben negatív volt. (TASR) Vizsgálják az államközi egyezmény betartását Román ellenőrzések MTI-HÍR Bukarest. A román kormány szakértői bizottsága megkezdte a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban aláírt román-magyar egyetértési nyilatkozat betartásának ellenőrzését. Négy csoport kezdett helyszíni vizsgálatot, a három napra tervezett ellenőrzés során Arad, Bihar, Fehér, Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár és Szilágy megyét keresik fel. Ha valamiféle szabálytalanságot találnak, azt a közvélemény tudomására fogják hozni. A román kormány január 10-én határozott arról, hogy szakértői bizottságot hoz létre a magyar kedvezménytörvény végrehajtásának ellenőrzésére. Claudiu Lucád kormányszóvivő akkor azt közölte, hogy a testület a külügy- és a belügyminisztérium, valamint a köz- igazgatási minisztérium döntéshozatali pozícióban lévő szakembereiből (államtitkárokból) áll majd. A szakértői bizottság mindent vizsgál, ami a törvény alkalmazásából ered, illetve azzal összefüggésben van, s a három minisztérium helyi szerveitől - a polgármesterektől, a megyei tanácsok elnökeitől, a rendőrségtől, valamint a magyarországi román diplomáciai képviseletektől - kap rendszeresen tájékoztatókat. MEGKÉRDEZTÜK Bugár Bélát, az MKP Megvitatta a párt elnöksége az MKP és a HZDS közös kassai nyilatkozatát? A hétfői elnökségi ülés témája a választási program, a választások utáni lehetséges taktika volt. Annyi elhangzott, hogy minden alapszervezetnek lehetősége van hasonló nyilatkozat kiadására, de nem tartjuk helyesnek, ha erre úgy tekintenek, mint a HZDS és az MKP együttműködésére. Ugyanakkor hasonló nyilatkozat aláírására más politikai párt nem volt hajlandó, csak a HZDS. Vladimír Meciar a magyar kedvezménytörvénnyel kapcsolatban tartózkodóan nyilatkozott, a pártokat pedig egy, Szloválda választások utáni külpolitikai irányultságának folytonosságát garantáló nyilatkozat aláírására szólította fel. Erről mi a véleménye? A HZDS nem nekünk akarja bizonygatni, hogy megváltozott. Elég a regionális választásokra gondolni, ott olyan keményen elnökét használták a magyar kártyát, hogy szinte ropogott. Ez egyértelműen bizonyítja, hogy nagy változás nem történt. A tartózkodó magatartás a külföld felé gesztus, és hogy ennek mekkora az értéke, arról hadd ne beszéljek. Tehát az MKP nem írja alá a Meciar kezdeményezte nyilatkozatot? Semmiképpen. Mi nem változtattunk politikánkon. 1989-től támogatjuk a NATO- és EU- csatlakozást, ezzel szemben a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom 1994 és 1998 között egészen más politikát folytatott. Kifelé mást mondtak, itthon mást csináltak, ez a politikai módszer tejesen szavahihe- tetlen. Ezért kell Meciaréknak igyekezniük különféle nyilatkozatokat tenni, csakhogy ilyesmivel nem tudják meggyőzni a külföldi partnereket. Volt már lehetősége a HZDS-nek tettekkel is bizonyítani, hogy megváltozott, de nem tette. Ezért érdemes óvatosnak lenni, (sza)
