Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-24 / 20. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 24. Merénylet Jemenben Washington. A The Washington Post tegnap azt írta, egy Afganisztánban fogva tartott al-Kaida-tag a jemeni amerikai nagykövetség ellen tervezett merényletről vallott. Ez az információ késztette a múlt héten az USA-t arra, hogy bezárassa a jemeni külképviselet konzuli hivatalát. A merénylettervről Ibn al-Sejk al-Libi, a legmagasabb rangú fogságban lévő al-Kaida-tag számolt be. Egyébként kedden este Szada városban, a Rabhan Szálló mellett, ahol az idő tájt Brad Hanson amerikai diplomata tartózkodott, nagy erejű pokolgép robbant, áldozatok szerencsére nem voltak, (t, m) Boszniai szerb vezetők pere Brüsszel. Hágában tegnap megkezdődött két volt magas rangú boszniai szerb vezető, Momir Talics tábornok és Radoszlav Brdjanin pere. Mindkettőjüket népirtással, háborús és emberiség elleni bűncselekményekkel vádolja a Nemzetközi Törvényszék. Az 59 éves Talics a boszniai szerbek vezérkari főnöke, az 53 éves Brdjanin a boszniai Szerb Köztársaság alelnöke volt az 1992-95-ös boszniai háború idején. (MTI) Hamid Karzai Pekingben Peking. A Kabulnak nyújtandó kínai segítség konkrét formáiról tárgyalt és írt alá megállapodást Pekingben a kínai és az afgán kormányfő. Hamid Karzai tegnap érkezett kétnapos látogatásra Kínába, azt követően, hogy Tokióban részt vett az országa újjáépítésének támogatására szervezett adományozói konferencián. Kína egyebek között egészségügyi berendezéseket és oktatási felszereléseket szállít Afganisztánba, és az aknamentesítésben is segítséget nyújt Kabulnak. Peking azt várja, hogy kiadják neki azokat a kínai állampolgárokat, akiket terrorizmus vádjával vettek őrizetbe Afganisztánban. (MTI) Karzai a közép-ázsiai amerikai katonai jelenlétről is véleményt cserél a házigazdákkal (TASR/AP) Lockerbie-ügy: újabb tárgyalás Camp Zeist. Megkezdődött tegnap a a hollandiai Camp Zeistben az életfogytiglanra ítélt Abdel Baszet Ali al- Megrahinak, a Lockerbie-per vádlottjának fellebbviteli tárgyalása. Öt skót bíró hallgatja meg ismételten az 1988-as merénylettel vádolt férfit, akit 2001 januárjában, 9 hónapos eljárást követően bűnösnek talált a bíróság a Pan Am gépe elleni merénylet elkövetésében. A gépen 270 ember utazott, valamennyien meghaltak, amikor a repülő lezuhant skóciai Lockerbie felett. A fellebbviteli eljárás előreláthatóan hat hétig tart, a védők szerint új bizonyítékok merültek fel. (MTI) Chris Patten szerint nagy hiba lenne, ha az afganisztáni katonai hadműveletek sikere után a nemzetközi koalíció elveszítené a békét Nemzetközivé dagadó vita a guantánamói foglyokról MTI-HÍREK Washington. Az eljárást folytató Los Angeles-i szövetségi bíró kedden súlyos kételyének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy ő maga rendelkezik-e egyáltalán joghatósággal a Guantánamón őrzött foglyok státusát illetően elé terjesztett ügyben. Howard Matz bíróhoz amerikai emberi jogi szószólók Ramsey Clark volt igazságügy-miniszter vezette csoportja intézett beadványt, azt állítva, hogy az USA hadereje jogellenesen internálja a kubai területen található Guantánamo haditengerészeti támaszpontra az Afganisztánban foglyul ejtettek egyre növekvő számú csoportját. Szerintük a washingtoni kormánynak kötelessége lenne haladéktalanul megfogalmazni a konkrét vádakat az elfo- gottakkal szemben, és e vádak alapján bíróság elé állítani az érintetteket. Matz bíró e hónap végéig adott időt a kormányzatnak, hogy megfogalmazza válaszát a beadványra. Az amerikaiak harminc-negyven fős csoportokban naponta újabb foglyokat szállítanak Guantána- móra. Közlésük szerint veszélyes terroristák (az alKaida tagjai, illetve tálib milicisták) vannak köztük, és a velük szemben alkalmazott bánásmód szigorú ugyan, de emberséges. Washington mindazonáltal nem hajlandó hadifoglyoknak minősíteni őket, mert altkor vonatkoznának rájuk a genfi egyezmények bánásmóddal kapcsolatos előírásai, hanem „törvénytelen harcosként” tartja őket nyilván. Donald Rumsfeld védelmi miniszter azt hangoztatta, hogy a bánásmód megfelelő, a zord afganisztáni hidegből a napfényes Kubába érkezett foglyok rendes ellátásban részesülnek - beleértve az orvosi ellátást és a Vöröskereszt is meglátogathatja őket. Muszlim papot is kapnak, és a fogolytáborban külön tábla jelzi, merre van Mekka, amerre a mohamedánoknak ima közben fordulniuk kell. George Bush amerikai elnök kedden este - nyugat-virginiai országjárásán - szót ejtett Oszama bin Ladenről, az al-Kaida fő finanszírozójárói, akit eddig minden igyekezetük ellenére sem sikerült elfogni. Bush megpróbálta lekicsinyelni bin Laden jelentőségét, azt mondta, hogy nem aggódik miatta, és azt húzta alá, hogy a terrorizmus felszámolását célzó küldetés sokkal szélesebb, mint egyetlen Őrtorony a guantánamói támaszponton. A foglyok odaszállítása óta fokozott biztonsági intézkedéseket léptettek életbe. (TASR/AP-felvétel) ember elfogásának a kérdése. Chris Patten, az EU külkapcsolat- okért felelős biztosa szerint a nemzetközi terrorizmus ellen harcoló szövetség a békét kockáztatja azzal, ha nem juttatja érvényre a nemzetközi jog értékeit a guantánamói támaszpontra szállított foglyokkal szembeni bánásmódban. Chris Patten szerint „nagy hiba lenne, ha az afganisztáni katonai hadműveletek sikere után a nemzetközi koalíció elveszítené a békét”. Hozzátette: „Nem vonom kétségbe, hogy nagyon nehéz alkalmazni ezeket az elveket ezekkel a rendkívül veszélyes terroristákkal szemben, de meg kell próbálni. Ellenkező esetben azt kockáztatjuk, hogy elveszítjük erkölcsi fölényünket és a közvélemény támogatását.” Az Amnesty International (AI) nemzetközi emberi jogvédő szervezet is kérte az amerikai hatóságokat, hogy engedje meg képviselőinek a guantánamói foglyok meglátogatását. A londoni székhelyű szervezet kételkedik azoknak a brit illetékeseknek a pártatlanságában, akiknek alkalmuk volt kihallgatni három brit származású foglyot. A brit rabok állítólag azt mondták, hogy jól bánnak velük. Arafatot bírálta Strasbourgban az izraeli politikus Peresz is bekeményít Temelín mellett Jörg Haider ismét elővette a Benes-féle dekrétumok kérdését Kormányválság fenyeget Bécs/Prága Jörg Haider tegnap újra az osztrák kormánykoalíció felmondásával fenyegetőzött, és azt mondta, idén tavasszal számít az előrehozott választásokra. Viszont Wolfgang Schüssel kancellár úgy vélte, hogy senki nem akar előrehozott választásokat Ausztriában. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jörg Haider karintiai elöljáró, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) erős embere a párt néhány vezetőjével közös nyilatkozatban tudatta még kedden este, hogy pártja „áll az előrehozott választások elébe, ha Schüssel ezt akarja”. Előzőleg a kancellár az Európai Uniót, s annak bővítését a kormányzati munka központi elemének mondta. Mindez azzal kapcsolatban hangzott el, hogy az FPÖ a Temelíni Atomerőmű leállítását, illetve ennek elmaradása esetén Csehország EU-csatlakozásának megvétózását követelő népi kezdeményezést indított. Több mint 915 ezer aláírás gyűlt össze, Schüssel kancellár ennek ellenére határozottan kizárta a vétó lehetőségét. Haider Klagenfurtban kevéssé kielégítőnek nevezte Schüssel tegnapi állásfoglalását, mármint azt, hogy senki nem akar előrehozott választásokat, s azt mondta, szerinte idén tavasszal lesznek a menetrendszerűen 2003 őszén esedékes választások. Egyben úgy vélte: a sajtó koalíciós fenyegetésként adta tovább Schüssel kijelentését, s az FPÖ ezért tartotta szükségesnek jelezni, hogy kész megmérettetni magát idő előtt, de ezt nem ultimátumnak szánta. Elővette viszont újra a második világháborúban a németek - és magyarok - elűzéséhez vezető Benes-dekrétumok kérdését, amelyeknek a semmissé nyilvánítását követeli az FPÖ, s azt mondta: ez is kulcskérdés Csehország EU-csatlakozásánál. Haider legújabb nyilatkozatára az ÖVP részéről elsőként Andreas Khol frakcióvezető reagált azzal, hogy a munka folytatódik és a választások 2003. szeptember 27-én lesznek. Alfred Gusenbauer, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnöke az EU bővítése körül kibontakozó koalíciós viszály láttán világos állásfoglalást követelt a kérdésben, s kijelentette: a jól előkészített bővítésből Ausztria sokat profitálna, s ha a kormány nem képes ennek elérésére, akkor mielőbb véget kell vetni az FPÖ és az ÖVP politikai kalandjának. Gusenbauer szerint attól kell tartani, hogy az FPÖ újabb áthidalhatatlan akadályokat tornyoz a bővítés elé. (Az SPÖ nehezen és csak nemrég állt egyértelműen a bővítés mellé, s ehhez jobb belátásra kellett bírnia a hozzá közel álló és a munkaerőpiacot féltő szakszervezeteket.) A negyedik parlamenti párt, a zöldek nevében Alexander Van der Bellen elnök bejelentette, hogy pártja sürgősségi indítványt teijeszt a parlament elé annak legközelebbi, jövő szerdai ülésén. Az EU bővítése történelmi jelentőségű projekt, amelynek megvalósítása Ausztriának a legnagyobb mértékben érdeke, s az a kormány, amely veszélyezteti ezt, diszkvalifikálta magát. Ezért a zöldek - tekintettel a máris érzékelhető külpolitikai károkra és a koalíciós pártok ellentmondó, egymással összeegyeztethetetlen nyilatkozataira - lehetőséget kínálnak a kormánynak, hogy egyértelműen állást foglaljon a kérdésben. Csehország bécsi nagykövete tegnapi interjújában kizárta annak lehetőségét, hogy az ausztriai aláírásgyűjtés fényében Prága engedményeket tegyen Bécsnek a Temelín kérdésében. „Hogy milyen eredetű energiával akarunk gazdálkodni, azt mi döntjük el, semmi esetre sem az osztrákok” - mondta Jirí Grusa a Deutschlandfunk rádiónak nyilatkozva MTI-HÍREK Jeruzsálem/Strasbourg. Két nő belehalt tegnapra virradóra a keddi jeruzsálemi merényletben elszenvedett sérüléseibe. Simon Peresz, az izraeli diplomácia vezetője az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése előtt tegnap elhangzott felszólalásában arra figyelmeztette Jasszer Arafat palesztin elnököt, ha nem vet véget a terrornak, akkor a terror őt magát fogja elsöpörni. Pereszt az ET közgyűlésének leköszönő elnöke, Lord Russell-John- ston kérte fel, hogy az izraeli-paMTI-HlR Moszkva. Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatja a liberális Jobboldali Erők Szövetségének (SZPSZ) javaslatát, hogy egy személy, társaság, illetőleg az állam legfeljebb 25 százalékos részesedéssel lehessen jelen az orosz hírközlési piacon. A párt a TV6 televíziós társaság napokban kiteljesedett botrányával kapcsolatban állt elő a kezdeményezéssel. A Putyinnal szembenálló, és a privatizációs visszalesztin válság súlyos elmérgesedésének időszakában személyesen adjon tájékoztatást a helyszínen zajló eseményekkel kapcsolatos álláspontjáról. Simon Peresz nagy érdeklődéssel várt beszédében tőle szokatlan keménységgel tette felelőssé Arafatot a kialakult helyzetért. „A vezetőnek vezetőként kell viselkednie” - hangozatta Peresz, leszögezve, hogy a Palesztin Hatóság elnöke „csak akkor tudja megteremteni a békét, ha megteszi az alapvető lépést, azaz ellenőrzése alá von minden erőt és fegyveres csoportot”. élések vádja miatt külföldre távozott nagyvállalkozó, Borisz Berezovszkij többségi tulajdonában lévő tévétársaságot jogerős bírósági döntés után a keddre virradó éjjel kapcsolták le a műsorszó rásról. Az orosz politika több szereplője, a jogvédő szervezetek éí újságíró szövetségek éles hangon ítélték el a szerintük egyértelműen a Kremlből irányított fejleményt Szóvivője útján a washingtoni Fehér Ház is kiállt a TV6 megmara dása mellett. A Fehér Ház is kiállt a TV6 megmaradása mellett Korlátozott részesedés Laden merénylettervei Maszhadov megbízottja az ET-közgyűlésen Bukarest tagadja, hogy területi követelései lennének Román-moldovai vita Ismét a csecsenekről MTI-JELENTÉS Moszkva/Strasbourg. Oroszország nem ellenzi mereven hogy Aszlan Maszhadov csecsen szaka- dár vezető megbízottja részt vegyen az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének Csecsenfölddel foglalkozó tanácskozásán, de elvárja, hogy ez a konzultáció ne a háta mögött történjen. Ezt Dmitrij Rogozin, az orosz állami duma külügyi bizottságának elnöke, a strasbourgi orosz küldöttség vezetője nyilatkozta tegnap. Rogozin szerint az ET részéről Moszkva határozott ígéretet kapott arra, hogy Maszhadov megbízottja, Ahmed Zakajev, csak Oroszország beleegyezésével vehet részt az ülésen. Hasonló ügyben diplomáciai pengeváltás volt a napokban Moszkva és London között, az orosz külügy be is kérette Roderick Line brit nagykövetet, amiért a brit külügyminisztériumban fogadták Zakajevet anélkül, hogy az orosz féllel egyeztettek volna. Moszkva értékelése szerint ez a lépés nem felelt meg annak az együttműködő és partneri viszonynak, amely egyébként Moszkva és London kapcsolatát jellemzi. Zakajev Maszhadov legközelebbi bizalmi emberei közé tartozik, a szakadár vezető őt jelölte ki a Moszkvával való kapcsolattartásra Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 24-i felhívása után, amikor az államfő fegyverletételre szólította fel a lázadókat, egyidejűleg tárgyalásokat ígérve nekik. Zakajev ősszel Moszkvában személyes megbeszélést is folytatott Viktor Kazancev tábornokkal, Putyin észak-kaukázusi képviselőjével. Rogozin tegnapi beszámolója szerint az ET elsősorban a csecsenföldi politikai rendezés lassúsága miatt elégededen. Megfogalmazása szerint azonban az ET- nek is meg kell értenie, hogy 10 éves háború után nehéz visszazökkenni a rendes kerékvágásba. . MTI-JELENTÉS Bukarest. Visszaélésnek minősítette a román külügyminisztérium, hogy a Moldovai Köztársaságban egy hónapra felfüggesztették az ellenzéki Kereszténydemokrata Néppárt tevékenységét. Bukarest egyben bírálta, hogy a moldovai vezetés hamis tájékoztatást adott lord Russell-Johnstonnak, az ET parlamenti közgyűlése elnökének a Moldovával szembeni állítólagos román területi követelésekről. „A románellenes propaganda sem rejtheti el, hogy a moldovai vezetés sorozatosan olyan intézkedéseket hoz, amelyek ellentétben állnak az európai demokrácia normáival, valamint azzal a jogállami kötelezettségvállalással, amelyet a Moldova az Európa Tanácsba történt felvételekor tett” - hangsúlyozza a román közlemény. A két szomszédos ország amúgy is feszült viszonyát tovább élezte, hogy a moldovai kormány az idei évtől kezdve kötelezővé tette az orosz nyelv oktatását az iskolákban. A román ellenzéki pártok ebben Bess2arábia eloroszosítá- sának veszélyét látták és felszólították a bukaresti vezetést, hogy határozottan lépjen fel az intézkedés ellen sorozatos utcai tüntetéseket szervező moldovai Kereszténydemokrata Néppárt támogatása érdekében. Ion Iliescu román államfő és Adrian Nastase miniszterelnök egyaránt rövid nyilatkozatban ítélte el az orosz nyelv kötelező tanításáról hozott döntést. Bukarestet ugyanakkor kellemetlen meglepetésként érte, hogy lord Russell Johnston a múlt héten, a Moldovai Köztársaságban tett tényfeltáró körútja során kijelentette: elmúlt annak az ideje, hogy Románia területi követeléssel lépjen fel a Moldovai Köztársasággal szemben, s Bukarestnek megállapodást kellene kötnie a moldovai vezetéssel a két ország határának kijelöléséről. Vallott a terrorista Kabul. Bin Laden már négy évvé ezelőtt merényleteket tervezett ve zető afgán személyiségek ellen, fi bazaraki börtönben fogva tartoti iraki harcosok közül a 23 éves Allé Husszein Mirza elmondta: az al Kaida hírszerzési főnökének dolgo zott Mazari-Sarifban, és 1998-bar sikerült az Északi Szövetség háron magas rangú vezetőjének - Moha med Fahim Hán jelenlegi védelmi Junisz Kanuni belügyminiszternél és Burhanuddin Rabbani exál lamfőnek - a közelébe férkőznie Akkor vették őrizetbe, amikor ép pen a Maszud elleni merénylete készítette elő. Robert Mueller, a; FBI igazgatója tegnap közölte: ; Kandahárban kihallgatott al-Kaid; tagok vallomásai segítettek meg akadályozni azt, hogy az al-Kaid; újabb merényleteket kövessen e amerikai célpontok ellen a vüág kü lönböző pontjain. (MTI)
