Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-23 / 19. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 23. Gazdaság és fogyasztók W1 A külföldieket nem alkalmazó cégek 89 százaléka toborozna a határokon túlról, ha egyszerűsödne a szabályozás A szlovák korona nem reagált a belpolitikai hullámverésre Német agyelszívás térségünkből Berlin. A diplomás külföldie­ket foglalkoztató német cé­gek közel egyötödében Ke- let-Európa a magasan kép­zett vendégmunkások leg­fontosabb forrásterülete - derül ki a bonni munkaügyi kutatóintézet és a német ok­tatási és kutatási minisztéri­um által négy uniós tagállam vállalatai körében készített felmérésből. A legkeresetteb­bek az informatikusok. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Úgy tűnik, leginkább Németország­ban van esélye a magasan képzett kelet- és közép-európaiaknak az uniós munkavállalásra. Azon német cégek közül, ahol domináns az Eu­rópai Unión kívüli külföldiek alkal­mazása, minden második leginkább a keleti szomszédoktól „importál”, míg Franciaországban, Hollandiá­ban és Nagy-Britanniában átlago­san csak minden tizedik - ezekben az államokban a magasan képzett észak-amerikai és ázsiai vendég- munkások szerepe nagyobb. A kül­földieket alkalmazó német vállala­tok több mint egyharmada toboroz az Unión kívülről, ami igen meg­lepő, hiszen általános hiedelem, hogy Németországban nehéz mun­kavállalási engedélyt szerezni, és a kérdőíveket az érintett cégek még a zöldkártyaprogram igazi beindulá­sa előtt töltötték ki. Nem minden szakma egyformán keresett azonban a német munka­erőpiacon sem. Az informatikus és mérnök vendégmunkásokhoz ké­pest kissé a háttérbe szorulnak a közgazdász végzettségű külföldi­ek, míg orvosból - egyelőre - nem sok van, jogász pedig csak mutató­ba akad. A magasan kvalifikált kül­földiek alkalmazását magyarázhat­ja, hogy speciális tudásuk - idegen nyelvek és piacok ismerete - kiegé­szíti a belföldi munkavállalók is­mereteit, de előfordulhat, hogy a honi munkaerő-állomány szűkös­sége miatt a vendégmunkások ri­válisai a hazai diplomásoknak. Rai­ner Winkelmann, a zürichi egye­tem tanára a felmérést elemezve mindkét hipotézis mellett talált ér­veket. A külföldiek toborzásának szubjektív okait kutató kérdésekre adott válaszok az első feltevést erősítették meg, hiszen a német munkaadók a vendégmunkások idegennyelv-ismeretét, a külföldi piacokon szerzett tapasztalataikat jelölték meg fő okokként, és általá­ban nem értettek egyet azzal, hogy a belföldi jelölteknél jobbak, moti­váltabbak lennének, vagy kisebb fi­zetést kérnének. Minél nagyobb egy vállalat, annál nagyobb eséllyel foglalkoztat kép­zett külföldi munkaerőt. Az viszont, hogy különösen a diplomásokat egyébként is nagy arányban foglal­koztató cégek verbuválnak kül­földről, arra utal: a magasan kvalifi­kált munkaerő iránt ádagon felüli keresletet támasztó cégek odahaza már nem találnak elegendő jelöltet. A helyettesítési hipotézist erősíti az is, hogy informatikai területen vi­szonylag sok külföldit alkalmaznak a német cégek, és az ő felvételükben aligha a külföldi piac ismerete vagy a nyelvtudás dominál. Míg a mérnö­ki és üzleti diploma is viszonylag jól „eladható” Németországban, addig külföldi jogászok - akik talán némi átképzést igényelnének bizonyos jo­gi területek országspecifikus megis­meréséhez - kevesen vannak. Bár orvosból sincs sok, Szász-Anhalt ve­zetői a közelmúltban határozták el, hogy Bulgáriából, Cseh- és Lengyel- országból, valamint Magyarország­ról verbuválnak háziorvosokat a doktorhiány enyhítésére. A felmérés szerint a külföldi dip­lomásokat nem alkalmazó cégek 89 százaléka (!) toborozna a hat­árokon túlról, ha egyszerűsödne a munkavállalás szabályozása. A szerző a globalizáció erősítésével a nemzetközi mobilitás erősödé­sét valószínűsíti, ami több kihí­vást is állít a politikaformálók elé. A bel- és külföldi munkaerő rivali­zálása csak a strukturális munka­erőhiány előrejelzésével és a kép­zési politika időben történő vál­toztatásával orvosolható. A honi tudást kiegészítő szakismeretek igénye viszont a nemzetközi mo­bilitás előtt álló akadályok lebon­tása mellett szól. A felmérés során 340 német, illet­ve 170-170 brit, francia és holland céget kérdeztek meg a külföldiek alkalmazásáról. A vállalatok 30%- a a feldolgozóiparban, ötöde-ötö- de az információtechnológiai ipar­ban, a pénzügyi szolgáltatások te­rületén és a vegyiparban, tizede pedig a kutatás-fejlesztés területén tevékenykedett, a magasan kép­zett munkaerő aránya pedig átla­gosan 29% volt. (H.G.G.) Prága fölényesen vezet Berlin előtt Pozsony. Nem hivatalos adatok szerint tavaly mintegy 4 ezer szlo­vák állampolgár vállalt munkát Ausztriában, s több mint 13 ezer Né­metországban. Az utóbbival kapcsolatban a Nemzeti Munkaügyi Hi­vatal (NÚP) illetékeseitől megtudtuk: a Németországban foglalkoz­tatott, egyetemi végzettségűek aránya mindössze 1%-ot tett ki. 9 500-an idénymunkásként dolgoztak, 1956-an diákként a nyári szü­netben. A foglalkoztatottak 70%-a a vendéglátó- és szállodaiparban helyezkedett el, 16%-a az egészségügyben, 8%-a az építőiparban, 3%-a a mező- és erdőgazdaságban. A legtöbb külföldön dolgozó szlovák állampolgár Csehországban vállalt munkát - az NÚP adatai szerint szeptember végéig több mint 68 ezer szlovák dolgozott Cseh­országban és alig több mint 2 ezer cseh Szlovákiában. Hazánkban tavaly 212 regisztrált munkaközvetítő ügynökség működött, (gy) A baloldal a gázművek módosított magánosításáról A Penta Group is érdeklődik a komáromi hajógyár iránt Dzurinda bekeményített Tízből kettő már ismert ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Demokratikus Baloldal Pártja a Koalíciós Tanács tegnap es­ti ülésén a Szlovák Gázművek (SPP) privatizációjának gyökeres átértékelésére próbálta meg ráven­ni koalíciós partnereit. Jelenleg a kormány az SPP 49%-os részvény- csomagjának eladásával számol, az ebből befolyt összeget pedig az ál­lamadósság törlesztésére és a nyug­díjreform beindítására kívánja for­dítani. Ez esetben a Szociális Bizto­sító 55 milliárd koronát kapna készpénzben, ami az SDL szerint elsősorban az infláció szempontjá­ból veszélyes megoldás. Pavel Kon­cos, a baloldal vezetője szerint azonban fennáll a veszélye annak is, hogy a pénzt esetleg egész más célokra használják fel, mint amire szánták. A baloldal ezért a 49%-os részvénycsomag kettéosztását java­solja. A külföldi befektetőknek 24%-ot ajánlanának fel, és az ebből befolyó összeget az államadósság térítésére használnák fel, míg a fennmaradó 25%-ot a Szociális Biz­tosító kapná meg. Ebből a biztosító minden egyes biztosított számlájá­ra utalná a megfelelő részt. Koncos szerint javaslatukkal kivédhetik az infláció negatív hatásait, sőt 3-4 éven belül a 25%-os tulajdonrész értéke akár a duplájára is nőhet. Ha a Koalíciós Tanács elveti a baloldal javaslatát, Koncos szerint a parla­ment elé viszik az ügyet. A Demok­ratikus Szlovákiáért Mozgalom - ha a parlament elé kerül - megsza­vazza az SDE javaslatát - jelentette ki Vladimír Meciar. Rudolf Schuster államfő nem ellenzi a a magánosí­tást, csak az SPP áron aluli eladá­sát. „Ez Szlovákia utolsó ékessége” - véli Schuster. Mikulás Dzurinda a baloldali javaslatot elfogadhatat­lannak, a kormány döntését a ma­gánosításról pedig véglegesnek ne­vezte. Szerinte nem megengedhető a privatizáció elhalasztása az SDL kormányból való kilépésének árán sem. (mi, sza, lpj) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Pénteken telik le a hatá­ridő, amíg a komáromi hajógyár (SLKB) privatizálása iránt érdek­lődő vállalatok beterjeszthetik pá­lyázatukat. A Nemzeti Vagyonalap (FNM) versenykiírását összesen 10 társaság vette át. Köztük van a hazai Penta Group és a holland OostEuro- peanParticipaties B.V. (OEP). E két társaság tegnap hivatalosan beje­lentette, hogy közösen lépnek, azaz egy pályázatot adnak be a megadott időpontig. A holland cégvezetők ki­fejtették, kapcsolatuk a Pentával már régebbi, ám a hajógyár ügyé­ben történő összefogásról csak a hétvégén állapodtak meg. (A hol­landok az eredményes közös pro­jektumok között említették a Mlie- koservist.) Wim Kemperink és Ben Wevers, az OEP igazgatói a Penta csoporttal kapcsolatban azt emelték ki, hogy megfelelő jogi szakértelem­mel és cégkonszolidációs ismeretek­kel rendelkezik. A Penta felügyelő tanácsának tagja, Jozef Spirko, me­gerősítette: társaságuk másfél éve kíséri figyelemmel a hajógyár ügyét. Elmondta: Maga a Penta, mint „rövid távú futó”, minimum egy évig portfoliójában tartaná a hajógyárat, de a cégnek legalább 2 évre lesz szüksége ahhoz, hogy megfelelő tőkeinjekciókkal konszo­lidálódjon és elérje az 1995-ös évi termelési szintet. A cseh és a szlovák piacon a kilencvenes évek elejétől jelen lévő holland befektetési tár­saság sem akarja a hajógyárat 2-5 évnél tovább megtartani. A cég kon­szolidációja után német vagy hol­land stratégiai partnernek, hajóépí­tési társaságnak kínálnák fel megvé­telre - mondta az OEP. Az FNM ja­nuár elején hirdette meg a komáro­mi hajógyár privatizációjának felté­teleit, a jelentkezési határidőt janu­ár 25-ében szabta meg. A lehetséges pályázók között van egy jekatyerin- burgi (orosz) és egy mélníki (cseh) társaság is. Róluk eddig szinte sem­mi sem szivárgott ki. (gyor) Szlovákia decemberi munkanélkülisége kerületi lebontásban Mutató Szlovákia Pozsony Nagyszombat Trencsén Nyitra Zsolna Beszterceb. Eperjes Kassa Nyilvántartott munkanélküliek 533 652 21 313 46 357 40 931 85 438 60 512 82 012 97 597 99 492 Növekedés novemberhez képest 4,01 0,45 4,03 4,17 4,05 5,71 4,45 4,48 2,86 Segélyben részesülők 94 497 5664 9529 9743 13 980 13 750 12 602 17 525 11 704 Betöltetlen munkahelyek 10 086 2315 877 2033 786 980 843 1363 889 Diszponibilis munkanélküliek (%) 18,63 5,79 15,51 12,70 23,12 16,38 23,59 23,96 25,55 Nyilvántartott munkanélküliek (%) 19,79 6,21 16,60 13,73 24,32 17,67 24,84 25,36 27,09 Szovákiában decemberben 533 652 munkanélkülit tartottak nyilván, ami 27 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Arányuk a múlt hónapban elér­te a 19,8 százalékot. A növekedés elsősorban a közhasznú munka számlájára írható, ennek révén ugyanis a tavalyi év végén 32 ezerrel kevesebben jutottak munkához, mint egy évvel korábban. A legnagyobb munkanélküliség, 27 százalékos, decemberben is a Kassai kerületben volt, a legalacso­nyabb, 6 százalékos, Pozsonyban Elemzők szerint e hónapban további 35 ezerrel nő az állástalanok száma, februárra elérve az 560 ezret (ú) Nyugodt volt a pénzpiac ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovák korona árfo­lyama tegnap délelőtt a 42,300/350 korona/euró szintről 42,100/140 korona/euró szintre erősödött, ám a mintegy 20 filléres árfolyammódosulás délutánra gya­korlatilag elolvadt. A pénzpiacok zárásakor 42,275/330 korona/eu­ró szinten volt a hazai fizetőeszköz árfolyama. „A piacok gyakorlatilag már elfogadták Brigita Schmögne­rová pénzügyminiszter leváltását, erre vezethető vissza az árfolya­mok nyugodt alakulása” - véleke­dett Miroslav Kuzmiak, az Általá­nos Hitelbank (VÚB) elemzője, hozzátéve: az elkövetkező napok­ban a szokottnál némileg hevesebb ingadozások várhatók. A pénzpia­cok korai zárása már nem tudta fi­gyelembe venni azt a tényt, hogy Mikulás Dzurinda kormányfő nem fogadta el Schmögnerová visszahí­vását. (s, ú) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Partnerkapcsolatok kiépítése Győr/Pozsony. Az FMMC Nem­zetközi Üzleti és Marketing Cen­ter tagja, a PC KONTO Marketing & Financial Consulting Iroda, 2002. január 25-én, 16 órakor Pozsonyban, az ISTROPOLIS 4- es termében (Tmavské myto 1.) várja cégek, vállalkozások képvi­selőit, vállalkozókat, akik igé­nyelnék a konkrét üzleti le­hetőségeik, termékek, termé­nyek, szolgáltatásaik menedzse­lését, több mint 15 országból konkrét bérmunka- közösvállala­ti-, befektetési-, cégképviseleti partnerkapcsolatok kiépítését, újdonságaik, termékeik, találmá­nyaik kiajánlását; továbbá mun­kát kereső magánszemélyeket, akik belföldön vagy külföldön szeretnének elhelyezkedni. Pá­lyakezdőkre, valamint a kereske­delemben és az üzleti életben já­ratos közép- és felsőfokú végzett­ségű nyugdíjasok részvételére is számítanak, cégreferensi-, cég- képviseleti-, témamenedzseri, belföldi és nemzetközi feladatok­hoz egyaránt. Partnerkapcsola­tok menedzselésével, konkrét üz­letek létrehozásával foglalkozó nemzetközi kereskedelemfej­lesztő marketing-irodai tevé­kenységről van szó. Bővebb felvi­lágosítás: PC KONTO Marketing & Financial Consulting Iroda Éva Garai, Tel.: 0904325503, Cepela. Ladislav 0903 020814. (ú) Az ügyészség és a VSZ-részvények Pozsony. A legfőbb ügyészség is vizsgáim kezdte a kassai vasmű (VSZ) részvénycsomagjának el­adását. Az ügyészség már kérte a tranzakcióval kapcsolatos infor­mációk átadását a Pénzpiaci Fe­lügyelettől. A Transpetrol által tavaly dec. 21-én eladott 21%-os VSZ-részvénycsomag hátterének tisztázásáról van szó. (SITA) Az Exall Slovakia cégé a vegyiművek Pozsony. Az Exall Slovakia janu­ár első napjaiban fizette ki a Nemzeti Vagyonalapnak (FNM) a Nováky Vegyiművek (NCHZ) 40,96 százalékos részvénycso­magja után járó összeget, ezt kö­vetően a részvényeket a társaság számlájára írták. A több mint 40 százalékos tulajdonrészért a tár­saság 275 millió koronát fizetett. Az NCHZ alaptőkéje 1,64 milli­árd koronát tesz ki. (SITA) A Williamsnek kellene a gázművek Pozsony. A Trend gazdasági heti­lap értesülései szerint a Szlovák Gázművek (SPP) 49 százalékos részvénycsomagja iránt az ameri­kai Williams olaj- és gázipari cég is érdeklődik. A Williams jelen van térségünkben, a litván Maze- ikiu Nafta olajfinomítónak egy- harmadát ellenőrzi. Az SPP ki­sebbségi csomagjának magánosí­tása iránt összesen 9 társaság ér­deklődik komolyan. (SITA) Csőd előtt az amerikai Kmart Chicago. Az amerikai Kmart kis­kereskedelmi lánc csőd előtt áll. A társaságnak sürgősen szüksége lenne 2 milliárd dolláros pénzin­jekcióra, hogy befejezhesse szer­kezetváltását. Az elemzők szerint a cég 250-500 boltját kénytelen lesz bezárni. Mint emlékezetes, a 90-es évek derekán egy ideig a Kmart tulajdonában volt a pozso­nyi Prior is. (SITA) Az ST fékezi az internetet Pozsony. A Szlovák Távközlési Vállalat (ST) üzletpolitikája fé­kezi az internet terjedését - ál­lítja a Kiwwi internetes cég. Sta­nislav Vencel, a Kiwwi vezér- igazgatója szerint a távközlési vállalat egyelőre nem hajlandó tárgyalni a Szlovákiában inter­netes szolgáltatásokat nyújtó társaságokkal. (TASR) Orosz kézbe a bosnyák gázt Zágráb. A balkáni háború alatt felhalmozódott adósság miatt esetleg az orosz Gazprom tulaj­donába kerül Bosznia-Hercego­vina egész gázellátási rendsze­re. Bosznia-Hercegovina más­képp nem tudja kiegyenlíteni 104,8 millió dolláros tartozását. Január végére várják a Gazp­rom küldöttségét Szarajevóba, hogy a 70 millió dollárra be­csült szarajevói, palei és lukavi- cai gázszolgáltató cég magáno­sításáról tárgyaljanak. (MTI) IMF-értékelés Argentínáról Párizs. Jóllehet Argentína gaz­dasági helyzetét a vüággazdaság lassulása és az erős dollár-árfo­lyam is súlyosbította, Európa ela­vult mezőgazdasági támogatási rendszere szintén okolható a vál­ság elmélyüléséért - mondta Horst Köhler, a Nemzetközi Valu­taalap (IMF) vezetője. Elismerte, bizonyos mértékig az IMF is téve­dett az argentin helyzet megíté­lésében. Köhler szerint fennáll a lehetősége annak, hogy a gazda­sági összeomlás miatt Argentína jelentéktelen országgá válik. (M) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. január 23-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Ärfolyarr í Valuta Árfolyam EMU - euró 42,236 Lengyel zloty 11,578 Angol font 68,308 Magyar forint (100) 17,360 Cseh korona 1,310 Svéd korona 4,573 Dán korona 5,684 Szlovén tollár (100) 19,161 Japán ien (100) 35,624 Svájci frank 28,739 Kanadai dollár 29,689 USA-dollár 47,781 A munkaközvetítőknél sokan érdeklődnek külföldi munka iránt (Archív)

Next

/
Thumbnails
Contents