Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-23 / 19. szám, szerda

Kultúra ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 23. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 3. számában feltett kérdésre a helyes válasz: ezüst­éremmel. E héten az 500-500 koronát Hurák Jánosné szalóci, Rusznák Sylvia kassai és Hamar Barbara dunaszerdahelyi olvasónk nyerte. Gratulálunk! Díjnyertes lett a Tűnődések Balassagyarmat. A Palócföld című magyarországi folyóirat által meghirdetett Madách-pályázaton Tűnődések című dolgozatával második helyezést ért el a losonci Puntigán József. Az első díjat a budapesti Rózsafalvi Zsuzsanna kapta Mikszáthról készített tanul­mányáért. Idén a Madách-díjat egy csoport és két előadóművész ve­hette át. Előadói pályafutásáért és a szlovákiai szervezetek, vala­mint egyének folyamatos segítéséért Madách-díjat kapott Patakiné Kerner Edit salgótaijáni előadóművész. Félje, T. Pataki László mun­kásságáért egy évvel ezelőtt kapott Madách-díjat. A kitüntetéseket Balassagyarmaton Becsó Zsolt, Nógrád Megye Közgyűlésének elnö­ke és Praznovszky Mihály, a Palócföld főszerkesztője adta át. (tt) A Perlasca bemutatója Rómában Róma. Az olasz képviselőház épületében hétfőn este bemutatták a Giorgio Perlasca életéről szóló, olasz-franria-magyar koprodukció­ban készült film televíziós változatát. A „Perlasca, un eroe italiano" (Perlasca, egy olasz hős) című alkotást néhány nap múlva az olasz tévénézők is láthatják két részben a képernyőn. Az olaszországi Palomar filmstúdió és a Focus Film összefogásából, valamint a RAI olasz állami televízió és a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériuma által is támogatott film annak az embernek élettörté­netét dolgozza fel, aki a második világháború idején magyar zsidók ezreinek mentette meg az életét. Alberto Negrin rendező tíz héten át forgatott Budapesten, a történet eredeti helyszínem. (MTI) SZÍNHÁZ ______________________POZSONY______________________ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: A rejtélyes kulcs 11 HVIEZ- DOSLAV SZÍNHÁZ: Ha asszony kezében a gyeplő 19 KIS SZÍN­PAD: Demokraták 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Hidak 19 Dernier őrült napja 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Akis herceg 9.30,12 MISKOLC NEMZETI SZÍNHÁZ: Csongor és Tünde 15 Jézus Krisztus szuper­sztár 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Betépve (am.) 15.45, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Roberto Succo (fr.) 17,20.15 Őszi visszatérés (cseh-gör.) 20 Csokoládé (am.) 17.45 Ne áruld el otthon (fr.) 18.30 Ó, testvér, merre visz utad? (am.) 17.30 Bingo (ang.) 20 Egy faun megkésett délutánja (cseh) 19.30 KASSA DRUZBA: A szerelem nyomában (am.) 16,18,20 TATRA: 15 Roberto Succo (ff.) 17.30, 20 CAPITOL: Szexi szörnyeteg (ang.) 16, 18. 20 ÚSMEV: Harry Potter és a bölcsek köve (ang.-am.) 13.30,16,19 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Rossz álmok (am.) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MTF.R: Harry Potter és a bölcsek köve (ang.-am.) 17,19 KOVÁK: Zoolander, a trendkívüli (am.) 19.30 LÉVA - JUNIOR: The Plastic People of the Universe (cseh) 16.30,19 GALÁNTA - VMK: Taxi 2 (fr.) 17.30,20 GYŐR PLAZA: Amerika kedvencei (am.) 17.45, 20 Amerikai pite 2 (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Atlantisz - Az elveszett birodalom (am.) 14.15, 16.15 Csajok a csúcson (ném.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Csocsó, avagy éljen május 1-je! (magy.) 16, 18 Dr. Szöszi (am.) 13.30, 15.Í0 A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (am.-új- zél.) 14, 17.15, 20.30 Harry Potter és a bölcsek köve (ang.-am.) 14, 17, 20 Jay és Néma Bob visszavág (am.) 16, 18, 20 BEÍRATÁS A Felsőpatonyréti Magyar Tan­nyelvű Alapiskola igazgatósága tu­datja a kedves szülőkkel, hogy a 2002/2003-as tanévre az iskolakö­teles gyermekek ünnepélyes beha­tása az alapiskola első évfolyamá­ba 2002. január 29-én (kedden) 13 órától - pótlólagosan február 15-ig - lesz az intézmény épületé­ben. A magyar anyanyelvű sárréti szülők gyermekeit is nagy szeretet­tel várjuk iskolánkba. FELHÍVÁS A XII. Anyám fekete rózsa magyar nyelvű nemzetközi vers- és próza­mondó találkozó VII. szlovákiai elő­döntőjét 2002. március 23-án Lé­ván rendezik meg. Kategóriák: gyermek (12-15 év), if­júsági (16-21 év), felnőtt (22 éves kortól). Jelentkezni lehet 2002 feb­ruár végéig a következő címen: Re­viczky Társulás, Vojenská 28, 934 01 Levice; tel.: 036/62-224-45, 036/62-296-51; mobil: 0907/153- 830; fax: 036/6313-187. A jelentkezéseken kérjük feltüntetni a nevet, a születési dátumot, a lakcí­met (vagy az iskola címét), a válasz­tott két vers vagy próza címét és szerzőjét, valamint a találkozó résztvevőinek szállásigényét. A szlovákiai elődöntő szervezője a lévai Reviczky Társulás, mely a je­lentkezőknek március 15-ig bővebb információkkal szolgál. A magyar- országi döntő Veresegyházán 2002. május 3-a és 5-e között lesz. Ha korlátlan hatalommal rendelkeznénk, vajon nem akarnánk-e mi is a lehetetlent? - Camus darabja a Tháliában A bennünk lakó Caligula Fabó Tibor Caligulája annyira emberből van, hogy néha nem is értjük, miért rettegnek tőle alattvalói (Archívum) Rómában vagyunk. Illetve de­hogyis vagyunk Rómában, Kassán ülünk a Thália Szín­ház levegőtlen nézőterén, és nézzük a szereplőket, akik szintén nincsenek Rómában. JUHÁSZ KATALIN Ezt a tényt rögtön az elején igyek­szik tudatunkba vésni Csiszár Imre rendező. A patríciusok hétköznapi öltönyben szaladgálnak, zsebükben pisztoly és mobütelefon, aláfestés­képpen pedig a színpad felé fordí­tott tévéből az ml híradója hallha­tó, a tenyérbe mászó Papp Endré­vel és a tűrhetőbb Aczél Annával, akiktől lám, nem szabadulhatunk, még a színházban sem. Ezzel a mo­dem bevezetéssel a tisztelt nagyér­demű szájába van rágva, hogy nem maradhat kívül az elkövetkező tör­ténéseken, nem áltathatja magát azzal, hogy Rómában van. Caligula, ez a kegyetlenségéről és szeszé­lyességéről hírhedt császár bármely diktátor bőrében újra megjelenhet a színen, ahogy a történelem során annyiszor meg is jelent. Merész, szemtelenül provokatív a darabválasztás. Maga Csiszár is csodálkozott rajta, ám a színház művészeti vezetője szerint Kassán ma erre van igény. Meglátjuk. Al­bert Camus, aki regényeivel sem éppen laza vasárnapi olvasmányt kínál, drámaíróként különösen ne­héz szerző. Annyi a különbség, hogy kérlelhetedenül pontos eg­zisztencialista téziseit most a sze­replők szájába adja. Mindenki esz­köz, itt Camus a valódi főszereplő, és befogadó legyen a talpán, aki elsőre meg tudja emészteni a hal­lottakat. Tudvalévő, hogy a szöveg interpre­tálása során dől el érvényességének hatóköre. Ha a szinészek patetiku­san elszavalnák ezeket a mondato­kat, dugába dőlne a dolog, itt ép­pen az a lényeg, hogy végig hús­vér emberek maradjanak, ne pedig eszmék szócsövei. A súlyos mon­datokat egyszerű eszközökkel pre­zentálni nehezebb, mint gondol­nánk. És a Tháliában ez sikerült. Sőt, mi több, néha-néha még a hu­mor is elővillan, a közönség pedig hálásan felnevet. A legjobb magyarországi szabad­úszó rendezők egyikének meghívá­sa láthatóan jót tett a társulatnak. Senki sem szöszmötöl a színpadon, semmi sincs odakenve, nem lehet rutinból játszani, mindenki kemé­nyen dolgozik, és lám, félkész elő­adás helyett már a bemutatóra ki­forrott egészet kapott a közönség. A dinamikus jelenlét a Caligulát alakító Fabó Tibor részéről magától értetődő követelmény, ám a feladat igazi nehézsége abban áll, hogy a kegyeden császárt emberként kell ábrázolnia. Nos, Fabó Caligulája olyannyira emberből van, hogy né­ha nem is értjük, miért rettegnek tő­le alattvalói. Kuporog a fotelban, jár-kel, parancsokat osztogat nálá­nál fél méterrel magasabb partríci- usoknak, gyermekien elmélázik az élet nagy kérdésein, mégis minden­ki összerezzen a szavára. A korládan hatalom, az szállt a fejébe, mondta kifelé jövet egy kas­sai polgár, egy másik meg úgy vél­te, szerelmének halála miatt „kat­tant át neki”. Valamivel magyaráz­ni akarták azt, amit láttak, mert a végén még be kellett volna ismer­niük, hogy Caligula logikája meg- kérdőjelezheteden, észrevételei mind „ülnek”, tettei pedig csupán e cáfolhatalan képletek megvalósítá­sai. Kinek nem jutott volna eszébe, hogy megkaparintsa a holdat? Ha korládan hatalommal rendelkez­nénk, vajon nem akarnánk-e mi is a lehetedent? A másik zűrös ügy a totális szabadság és a boldog­ság akarása. Caligula rájön, hogy az ember csak mások kárára lehet boldog, még akkor is, ha története­sen ő a császár. Nyomasztják a „normális” vüág fájdalmas ellent­mondásai, ezért akarja a lehetet­lent, az ép ésszel felfoghatadant. Lenézi és megveti alattvalóit, mert gerinctelen seggnyalók, nem mer­nek szembeszállni vele. Gyűlöli az árulókat, még akkor is, ha az ő megmentése érdekében árulják el barátaikat. Tulajdonképpen csupa olyasmit fogalmaz meg, ami ben­nünket is régóta foglalkoztat. A színpadi látvány sokszor nem a párbeszédet festi alá, a kettő ütköz­tetésekor szikrázik fel a feszültség. Ilyenkor jelenik meg egyebek közt a humor is. Amikor például Shaggy világslágerének dallamaira Fabó Ti­bor Vénusz-ruhában jelenik meg, vagy a Lady Marmalade-ra eroti­kus táncot lejt, a szájak önkéntele­nül mosolyra húzódnak, még akkor is, ha közben záporoznak ránk a súlyos gondolatok, és tudjuk, hogy a patríciusoknak kötelező szeretni Caligula táncos produkcióját. (Ja, és vajon hány férfi szeremé titokban kipróbálni a női fehérneműket, vagy pirosra lakkozni a körmeit?!) Szerencsére az író játéklehetőséget is biztosít a szereplőknek, nem csak nagy szavakat ad a szájukba. A rendező is rendesen rásegít erre, így szinte mindenki jó a szerepé­ben. Bocsárszky Attila hű csatlós- ként olyan, mintha egy Kusturica- filmből pattant volna elő, Kövesdi Szabó Mária hol tekintélyes nagy­asszony, hol kihívó ágyas, hol pedig szemét eltakaró kívülálló. Pólós Ár­pád, a lázadók vezetője a kétsé­gekkel viaskodó értelmiségit adja, fölöttébb meggyőzően. Petrik Szi­lárd, az „udvari költő” igazi megti­port lélek, saját ösztöneivel akar szembeszállni, ami persze nem si­kerülhet neki, be kell ismernie, hogy lélekben pont olyan, mint Ca­ligula, csak társadalmi helyzete és született gyávasága gátolja őt a ha­sonló tettekben. A költők egyéb­ként rendesen megkapják a magu­két a darabban („a rossz költő nagy megpróbáltatás”), egy balul sike­rült versíró verseny után például meg kell enniük gyalázatosán rossz verseiket. Ám ők még jól jártak, Mereia patríciushoz (Nádasdi Pé­ter) képest mindenképp, hiszen ne­ki meg kell halnia, eléggé támadha- tadan logika szerint. (Ha a császár meg akarta mérgezni, akkor azért, mert szembeszállt uralkodója aka­ratával, ha pedig feleslegesen gya­nakodott, akkor azért, mert ilyes­mit feltételezett Caliguláról.) A nők itt csak bábok, szexuális tár­gyak, úgy is viselkednek. A fiatal és az idős patríciusok egyformán teszetoszák, mindenki a megúszás- ra játszik, a túlélés érdekében bár­mit hajlandóak eltűrni, miközben tudják, hogy semmit sem kell elkö­vetniük ahhoz, hogy meghaljanak. Csiszár Imre úgy nyeled le a közön­séggel ezt az egyszerű, célratörő előadást, mint valami keserű piru­lát. Elrettentés helyett inkább azt próbálja érzékeltetni, müyen köny- nyen beszippanthatja az embert a nihil. A darabot átitató irracionális terror a végére létező, tragikomi­kus valóságként ölt testet. A szemé­lyiség totális lenullázása, és a kilá­tásba helyezett, indoklás nélküli megsemmisítés lehetősége, az, hogy az embert bármikor kivonhat­ják a forgalomból, errefelé ismerős dolog. Az író által preferált kafkai elvontság ellenére mi, közép-euró­paiak sajnos mélyen át tudjuk érez­ni a rómaiak helyzetét. Pénteken a Balett Virága Philip Morris-díj átadása alkalmából mutatják be Csajkovszkij Csipkerózsika című balettjét Tehetségek elismerése ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Philip Morris cég 1977- ben díjat alapított a balettművészet, a balett-táncosok kimagasló teljesít­ményének elismerésére. Az alapítás évében a kitüntetést - mely a Balett Virága elnevezést kapta - Finnor­szágban adták át. A következő évek­ben a díjat Európa más országaiban is meghonosították. Magyarorszá­gon például a Philip Morris Magyar Balettdíjat már kilenc alkalommal ítélték oda. Legutóbb, tavaly de­cemberben Popova Aleszja, a Ma­gyar Állami Operaház balett-társu­latának magántáncosa vehette át, az iíjú tehetségeket elismerő Junior­díjat pedig Sóthy Virág, a Győri Ba­lett művésze érdemelte ki. Nálunk 1995-től évente, így idén hetedik alkalommal adják át a Ba­lett Virága Philip Morris-díjat, még­pedig két kategóriában: a 2001-es év legjobb balettművésze, valamint a 2001-es év legjobb pályakezdő balettművésze a klasszikus balett területén. A 2001-es év legjobb balettművésze kategória jelöltjei között van Martin Blahuta, Alena Krsková és Andrea Svobodová, a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház balett-társulatának szólótáncosai, valamint Éva Jencková, a kassai Ál­lami Színház balett-társulatának szólótáncosa. Az ifjú pályakezdők közül pedig Éva Petráková, a Szlo­vák Nemzeti Színház balett-társula­tának tagja, valamint az Éva Jaczová Balettintézet két növendé­ke, Nina Poláková és Andrej Kremz esélyes a díjra. Az elmúlt években megalapozott hagyományhoz hűen a díjátadást - mely felett Müan Knazko kulturális miniszter vállalt védnökséget - is­mét egy olyan balettelőadás bemu­tatójához kötik, amelyben többen is táncolnak a Balett Virága Philip Morris-díjra jelöltek közül. A Szlo­vák Nemzeti Színházban január 25- én bemutatóelőadásként műsorra tűzött Csipkerózsika megkezdése előtt ismertetik a díjazottak nevét. A Csipkerózsika című Csajkovszkij- balettet Bahram M. Juldasev üzbég táncos-koreográfus, valamint id. Jozef Dolinsky balettmester tanítot­ta be. Csipkerózsikát váltva Niko- leta Stehlíková és Cosmina Maria Zaharia, Désiré herceget ugyancsak váltott szereposztásban Martin Blahuta és ifj. Jozef Dolinsky tán­colják. (tallósi) Csipkerózsika: Cosmina Maria Zaharia (Ctibor Bachraty felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents