Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-23 / 19. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 23. Közélet 5 Grigorij Meseznikov politológus Szlovákia fejlődésének irányairól, az integrációról és a magyar kártyáról Még mindig „gáncskoalíció”? Szlovákia 2015 címmel hamarosan publikáció jelenik meg, mely vázolja az ország várható fejlődési irányát, a lehetséges jövőképet. A szerzők a jelenlegi politikai-gazdasági- demográfiai viszonyokból és a múltbeli tapasztalatokból indultak ki. Bennünket elsősorban az érdekelt, Grigorij Meseznikov politológus szerint sikerül-e csadakoznuíik az európai struktúrákhoz, és mit várhatunk az őszi választásoktól. SZENTGÁLI ANIKÓ Merész vállalkozás megjósolni, mi lesz tizenöt év múlva. Ön hogyan látja a jövőt? Különböző területeken próbáljuk vázolni a feltételezhető fejlődési irányt, miközben több belső és külső hatást vettünk figyelembe. Azaz csak felvetünk egy-egy problémát, és a hazai viszonyokat ismerve, figyelembe véve a külső hatásokat, rámutatunk a lehetséges megoldásokra. Hogyan alakul a belpolitikai helyzet? A legvalószínűbb, hogy Szlovákia csatlakozik az Európai Unióhoz; ez természetesen hatással lesz a belpolitikai helyzetre is. Azaz a politikai és alkotmányrendszer stabilizálódik, a pártok konszolidálódnak. Az európai politikai közeg részévé válunk, a szlovákiai pártok indulnak az európai parlamenti választásokon, ami óriási jelentőséggel bír majd, hiszen részt vállalhatunk az európai intézmény- rendszer alakításában. A politikai fejlődés a főbb európai vonalat követi majd. »Á legvalószínűbb, r hogy Szlovákia csatlakozik az EU-hoz; ez hatással lesz a belpolitikai hely- * zetre is. Ez a politikai kultúrára, nyelvezetre, módszerekre is érvényes lesz? Például időről időre nem húzzák majd elő a nemzetiségi kártyát? Az EU-ban bizonyos kritériumoknak meg kell felelni, a demokratikus alapelveket és az alapvető emberi jogokat tiszteletben kell tartani. ilyen szempontból a nemzetiségi politika terén is javulásra, tolerán- sabb légkörre számítunk. Az EU- ban ez normális. alternatívának számítanak-e. A felmérések alapján egyelőre igen. Úgy tűnik, az ANO programjával találhat partnereket, és megnyilvánulásai alapján inkább a jobboldalhoz húz, a HZDS-től és a nemzeti pártoktól távol tartja magát. A Smerrel már kicsit más a helyzet. Tény, hogy az a széles koalíció, mely a 2002-es választások után kialakulhat, még a jelenlegi kormánynál is nehezebben tudja majd megvalósítani a szükséges reformokat. Viszont az autoritativ erők ez alatt a négy év alatt nagyon legyengülnének, és a jövőben - az európai környezetben - kialakulhatna az az egészséges rendszer, hogy egy többségi jobboldali és egy baloldali kormány váltaná egymást. Müyen esélye van annak, hogy mégsem kapunk meghívót a NATO-ba, majd pedig az EU-ba? Ez a veszély is fennáll, ugyanakkor az összes tényező elemzése alapján az integrációt valószínűbbnek tartom. Grigorij Meseznikov: „Mára az ország behozta lemaradását az európai uniós csatlakozási tárgyalásokon." (Somogyi Tibor felvétele) Csakhogy integrációs törekvéseinket még nehezíthetik a soron következő választások eredményei. Igen, nyüvánvaló az összefüggés. 1997- ben Szlovákia nem teljesítette az Unió politikai feltételeit, ezért nem is sorolták a tagjelöltek közé. 1998- ban változott a helyzet, mára az ország behozta lemaradását a csatlakozási tárgyalásokon. A legutóbbi országjelentések szerint Szlovákia teljesíti a politikai feltételeket. Viszont ha a választások után nem eurokompatibilis kormány kerül hatalomra, akkor nem kerülünk az EU-ba. Ez a második, ugyanakkor kevésbé valószínű lehetőség. Nem eurokompatibilis személyként elsősorban Vladimír Medar jut eszembe. A közvélemény-kutatások szerint pártja megnyeri a választásokat. Az ön által vázolt jövőkép csak úgy válhat valóra, ha ismét egyfajta Medar-ellenes koalíció jön létre. A pártok támogatottságát nézve ez ismét valamilyen széles koalíció lehetne, amely nem igazán vált be. Sajnos, Szlovákiában még mindig úgynevezett gáncskoalíciót kell kialakítani az autoritativ erőkkel szemben. Feltehetően a 2002-es választások után is arra fognak törekedni, hogy az autoritativ erők ne kerüljenek hatalomra. Ilyen szempontból ismét egy szélesebb politikai koalíció jöhet létre a jelenlegi kormánytagokból, esetleg az úgynevezett alternatív pártokból. Kérdéses, hogy az ilyenfajta koalíció bevált-e vagy sem. Szerintem bevált, legalábbis abból a szempontból, hogy stabilizálódott az ország fejlődése, felújultak az integrációs törekvések, megindult néhány fontos gazdasági reform. Az összes felmerült gond ellenére a jelenlegi kabinet elég hatékonynak minősíthető, és az előző kormány eredményeivel összehasonlítva tagadhatatlanul vannak sikerei. Igen, csakhogy az emberek ebből nem sokat éreznek. Az egyszerű polgárnak nem elég, ha külföldön jó neve van Szlovákiának, és nem elég, ha valaki ellen fognak össze a pártok. Az emberek valódi reformokat akarnak, viszont ha ismét eltérő programú pártok tömörülnek, legjobb esetben is csak félreformok várhatók. Minden azon múlik, milyenek lesznek az erőviszonyok egy ilyen széles koalícióban. Ha a refompártiak lesznek túlsúlyban, nincs gond. De gondoljuk végig a második lehetőséget, azaz ha nem »gáncskoalíció« jön létre, hanem egy nem eurokompatibilis, autoritativ erő ragadja magához a hatalmat. Ez esetben búcsút mondhatunk az EU-nak, sőt a refor- moknakis. Vagyis megint a kisebbik rosszat kell választanunk? Legkevésbé elfogadhatatlan megoldás lenne egy olyan kormány létrehozása, mely alapjaiban folytatná az elhintett kezdeményezéseket. Az alternatív pártok közé sorolja az ANO-t és a Smert is? Igen, bár vitatható, valóban reális \\ Régimódinak, a 21. r századba nem illő jogszabálynak tartom a magyar és a szlovák . . státustörvényt is. \> Emelkedik-e az életszínvonal? Igen. Nem egy csapásra, de az uniós csatlakozás pozitív folyamatokat indít el, melyek másodsorban az életkörülmények javulását eredményezik. Egyes vélemények szerint a magyar kedvezménytörvény körüli bonyodalmak akár integrációs törekvéseinket is bonyolíthatják. Erről mi a véleménye? Nem hiszem, hogy komolyan veszélyeztetné NATO-csatlakozásunkat. Ószintén szólva régimódinak, a 21. századba nem illő jogszabálynak tartom a magyar és a szlovák kedvezménytörvényt is, de alapjában véve nem árt senkinek. A gond az, hogy léteznek a nemzetre építő, ugyanakkor más nemzetiségek ellen tevékenykedő pártok, és hogy a nemzetieskedés még ma is jól eladható Szlovákiában. Ezt a regionális választások is bizonyítják. Sajnos, még azok a pártok is, melyek korábban nem nyúltak az úgynevezett nemzetiségi kártyához, most megpróbálnak minél több hasznot húzni belőle. Azt is tudatosítani kell, hogy a státustörvényből a magyar és a szlovák fél egyaránt választási témát csinált. Kérdéses, megéri-e ez a felhajtás azért a kis időért, amíg hatályos lesz, hiszen az uniós csatlakozás után úgyis érvényét veszíti. Még nincs is érvényben, de már most módosítani kellene a munkatörvénykönyvet Ladislav Chudílc nem szerepelhetne Tájékoztatási tv-szabályzat Szegényen is objektívan Pozsony. „Rendkívül kemény időszak előtt állunk, közelednek a parlamenti választások. Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy teljesítsük az objektív tájékoztatás feltételeit” -jelentette ki a nem éppen jó anyagi helyzetben levő Szlovák Televízió központi igazgatója. Milan Materák hangsúlyozta: a hírszerkesztőknek és a televíziós publicistáknak tavaly december elsejétől új szabályzatot - chartát - kell megtartaniuk, amelyben „külön fejezetet szenteltünk a közjogi méltóságoknak és a pártoknak is”. A közszolgálati televízió naponta elemzi saját hírműsorait, a charta megsértése akár a munkarend megsértésének is minősülhet. A dokumentum részletes utasításokat nyújt a Szlovák Televízió munkatársainak, csak kivételes esetekben szabad például megengedniük a tolvajnyelvi kifejezéseket, beszédstílusukat pedig egy átlagnéző értelmi szintjéhez kell igazítaniuk - hogy müyen egy átlagnéző, azt nem részletezi a szabályzat, (szge) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A tavaly májusban elfogadott munkatörvénykönyv módosítására készül a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió. „A túlórák korlátozása és a munkavégzési egyezségek megszüntetése csökkenti a munkaerőpiac hatékonyságát, és hátrányosan érinti a kisiparosokat és a vállalkozókat is. A kormány hibázott, amikor jóváhagyta a törvénykönyv módosítását” mondta Ivan Miklós miniszterelnök-helyettes. Zuzana Martináková, az unió alelnöke szerint el akaiják törölni a heti munkaidő 48 órában megszabott felső határát, hibásnak tartják azt a rendelkezést, mely szerint a házastársak nem alkalmazhatják egymást, és bizonyos tekintetben az alkalmazottakkal azonos szintű jogbiztonságot akarnak biztosítani a kisiparosoknak. Szeretnék, ha a törvénymódosítást mielőbb elfogadnák a képviselők. Müan Knazko kulturális miniszter is kifogásolta a törvénykönyv több pontját, de vitásnak tartja az ugyancsak április elsején hatályba lépő közalkalmazotti jogszabályt is. Nehezen megtartható a színművészek esetében a kötelező szakmai képesítésre vonatkozó rendelkezés, mert nem minden híres színész végezte el a színművészeti főiskolát. Nem léphetne a világot jelentő - állami - deszkákra például Maros Kramár vagy Ladislav Chudík. (lpj) Pierre Moscovici pozsonyi tárgyalásai a NATO- és az EU-csatlakozás esélyeiről Szlovákia számíthat Franciaországra ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Pierre Moscovici, európai ügyekkel foglalkozó francia miniszter nem tudja elképzelni, hogy Pozsony ne kapjon meghívót a prágai NATO-csúcson. Erről biztosította pozsonyi tárgyalásain Rudolf Schuster államfőt. Moscovici szerint Pozsony 1997-ben azért „kapott sárga lapot, mert olyan játékosa volt, aki öngólt rúgott”. Hangsúlyozta, hogy most a polgárok a kezében van az ország sorsa, mert Szlovákia tagsága az euroatlanti szervezetekben attól függ, hogy olyan játékosa lesz- e, aki képes gólt rúgni. A Mikulás Dzurindával folytatott megbeszélésén reálisnak nevezte, hogy az év végére Szlovákia lezárja tíz összes csatlakozási fejezetet. „Három év alatt óriási lépést tett Szlovákia” - mondta az Eduard Kukán külügyminiszterrel folytatott tárgyalásai után. Megerősítette, 2002 év végéig döntés születik arról, kik csatlakozhatnak az unióhoz, (mert) RÖVIDEN Vasárnapi hiper- és szuperszertartások? Pozsony. A hiper- és szupermarketek vasárnapi nyitva tartását ellenző egyházak béreljék ki az ilyen üzletközpontok egy részét, és vasárnaponként ott misézzennek, illetve tartsanak istentiszteletet - ezzel a „salamoni” döntéssel oldaná meg az egyházak által kezdeményezett vitát Robert Fico. A Smer elnöke szerint a katolikus és az evangélikus egyház szorgalmazta tilalom a középkorba vetné vissza az országot. Fico csalódott, hogy a virágzó korrupció közepette az egyházak ilyesmivel foglalkoznak. (TASR) Ales Krátky csak szabályt sértett Pozsony. Formai szempontból kimerítheti a bűntény fogalmát, társadalmi ártalmassága viszont elenyésző - véli Ivan Seges, a legfőbb ügyészség büntetőjogi osztályvezetője Ales Krátky tavalyi írásáról, amelyben a szerző „felfuvalkodott öntetszelgőnek” nevezi Rudolf Schustert. Az államfő perli Krátkyt, az írás az osztályvezető szerint azonban jogilag csak szabálysértésnek minősül. Seges inkább erkölcsi szempontból marasztalja el Krátkyt, amiért az publicisztikájával vét az újságírói etika ellen, és rombolja az elnök tekintélyét. (TASR) Már az alkotmánybíróságon a beadvány Kassa. Az alkotmánybíróság megkapta a vagyonbevallások és -nyiltakozatok ügyében megfogalmazott képviselői beadványt. A honatyák kérik a taláros testületet, hogy sürgősen hozzon jogerős határozatot az ügyben. A mielőbbi döntéstől függ, hogy a polgároknak be kell-e adniuk január végéig a vagyonnyilatkozatukat. (SITA) A visegrádi védelmi miniszterek találkozója Budapest. A visegrádi négyek országainak védelmi miniszterei ma Budapesten tartják soron következő találkozójukat. Véleményt cserélnek az európai biztonság- és védelempolitika kérdéseiről, az együttműködés fő területeiről és további erősítéséről. Napirenden szerepel még a terrorizmus elleni küzdelem is. (MTI) A külpolitikáról tárgyalt az államfő és a volt kormányfő Új abb egy óra Meciarral ÚJ SZÓ-TU DÓSÍTÁS Pozsony. Olyan nyüatkozat aláírását kezdeményezi a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS), melyben a pártok a közvéleményt és a külföldet biztosítanák: Szlovákia külpolitikai irányultsága a 2002-es választások után nem változik. Erről Vladimír Meäar, a mozgalom elnöke tegnap tájékoztatta az államfőt, aki a volt kormányfőt saját kérésére fogadta. A több mint egy órás megbeszélés után Rudolf Schuster pozitívan értékelte az ellenzéki erő valamennyi, a NATO-csatlakozás , minél nagyobb támogatottságát célzó megnyilvánulásait. Az elnök elismerte, az integrándónkat befolyásolható országoktól nem kapott olyan jelzést, mely szerint szükséges lenne üyen nyilatkozat aláírása, sőt külföldi tárgyalásai során többször figyelmeztették: uniós csatlakozásunk szempontjából nem kívánatos, hogy Vladimír Medar ismét magához ragadja a hatalmat. „Ez közismert vélemény, de úgy vélem, a közvélemény szempontjából nagyon fontos, hogy a HZDS támogassa az integrációt. Üdvözlésre méltó egy olyan nyüatkozat, mely irányultságunk folytonosságáról biztosít. Támogatom a kezdeményezést, tekintet nélkül arra, hogy eüenzéki vagy kormánypárti, és hogy mit szól hozzá a többi politikai erő”- szögezte le Schsuter. Hozzátette: Medart is megkérte, hogy a „választási kampány ne szélsőséges, hanem korrekt legyen, és a politikai kultúra megőrzésére törekedjen”. A HZDS főnöke szerint a választások utáni külpolitikai irányultsággal kapcsolatos kétely nagy része Szlovákiából származik. „Kezdeményezésünkkel megpróbáljuk az integrációt kiemelni a választási harcból. Bizonyos külföldi körök üdvözölnék a nyilatkozatot, és ezáltal a választások lehetséges eredménye nem nyomasztaná az embereket, megszűnnének a negatív várakozások. Ha politikai partnereink erre nem képesek, az az ő dolguk. Nekik kell majd a külföld előtt magyarázkodniuk. Mi aláírunk egy üyen dokumentumot, és véleményem szerint akad majd, aki csatlakozik hozzánk” - mondta Meciar. Pártja e célból találkozóra invitálja a pártokat; mint mondta, a tárgyalásnak „Dzurinda lesz a legnagyobb akadálya.” Mikulás Dzurinda elutasítja a Medar által javasolt nyilatkozat aláírását. A kormányfő akkor sem látja el kézjegyével, ha valamennyi pártelnök aláírj« rajta kívül, mert szerinte elődje csak az emberek emlékezetét akarja kitörölni ezzel a kezdeményezésével. A miniszterelnök úgy véli, Szlovákia külpolitikai irányvonala egyértelmű, akadályozza viszont az európai integrációnkat az, hogy Meciar még mindig nem határolta el magát Róbert Remiás meggyükolásától, Michal Kovác elrablásától és Ivan Lexa tevékenységétől. (sza, lpj) Pártállástól függ a magyar-román paktum megítélése Román rohamtól félnek HÍRÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A magyar és a romány kormányfő egyezményének megítélése pártpreferenciák szerint változik, áll a Magyar Gallup Intézet kutatásában. A felmérés eredményei szerint a véleménnyel rendelkezők 53 százaléka kifejezetten helyeselte vagy inkább helyeselte, egyetértett a kedvezménytörvénnyel, 27 százalékuk inkább eüenzi, 20 százalék pedig kifejezetten ellenzi, egyáltalán nem ért vele egyet. A magyar- román miniszterelnöki megállapodással kapcsolatban a megkérdezettek 18 százaléka szerint a megáüapodás súlyos hiba, a magyar érdekek elárulása volt, 32 százalék szerint hibás lépés volt, de nem veszélyezteti Magyarország érdekeit. Közel ugyanennyien, a megkérdezettek 30 százaléka ésszerű kompromisz- szumnak értékelte, amely lehetővé tette, hogy a romániai magyarok igénybe vehessék a kedvezményeket. A megkérdezettek 6 százaléka szerint a megállapodás a magyar külpolitika egyértelmű sikere volt. Az SZDSZ támogatóinak 37 százaléka, az MSZP híveinek 31 százaléka súlyos hibának, a magyar érdekek elárulásának tartja az aláírást. A megállapodás egyik fontos kérdése, hogy az egyezmény müyen hatással lesz a magyar munkaerőpiacra. A Fidesz szerint jelentéktelen lesz a változás, az MSZP súlyos gondokat prognosztizál. Az eüen- zék szerint sérti a magyar munka- váüalók érdekeit a törvény által kilátásba helyezett kedvezményes - három hónapos - munkavállalási lehetőség kiterjesztése valamennyi román áüampolgárra. (i)